15
-
philcsy #15 "de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
Ezt elbasztam, így helye:
"de ennek a kritikus lépése, a hidrogén addició, molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy." -
philcsy #14 Ez nem grafén, hanem grafén-oxid.
A grafén-oxid az etilén-oxidra hasonlít. Két C-atom fölött van egy oxigén atom. (Az igazság az, hogy nem mindenhol, 2-3 C atomra jut egy O). Delokalizált elektronrendszer tehát nincs, csak néhány kettős kötés.
Az etilén-oxidhoz hasonlóan víz addícióra van lehetőség. Az eredmény is hasonló, etilén-glikolhoz hasonlóan OH-csoportok lógnak le róla. Ezt is grafén-oxidnak nevezik és itt erről a változatról van szó. A vízmegkötés reverzibilis, tehát le is tud jönni.
Ami még érdekes, hogy az oxigén be tud ékelődni két C atom közé és át is tud menni a túloldalra. Valószínűleg az OH csoport is képes átjutni hasonló mechanizmussal.
A héliumnál elképzelhetetlen ilyen mechanizmus, tehát csak a lyukon tudna átmenni. A lyuk viszont kicsi, ezenkívül a rétegek átfednek, illetve van közöttük egy tömör réteg víz. Tehát a lyukon alapból semmi nem túl áthaladni.
A hidrogénnél elvileg elképzelhető olyan mechanizmus ami átviszi az egyik oldalról a másikra, de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy. (Ezt abból gondolom, hogy a hidrogénezést nem molekuláris hidrogénnel hanem NaBH4-gyel szokták végezni.) Tehát jó eséllyel a hidrogén se tud átmenni. -
csimmasz #13 Nem elírtad?
A cikkben azt írja, hogy megfogja a hélium atomokat, amik gondolom kisebbek a víz molekuláknál.
Az lenne igazán érdekes hza a hidrogén atomokat is megfogná, ógytudom a hidrogén rendszerek egyik megoldatlan kérdése az, hogy átdifundál a tartályokon vagy a tömitéseken.
-
Grodt #12 Mivel jól vezeti az elektromosságot, és egy szénhez max. csak 3 másik szén csatlakozik, ezért elég valószínű, h egy delokalizált elektronrendszere van a grafénnak. Szerintem ez az egyik dolog, ami miatt a víznél kisebb molekulákat is átengedi, a másik meg az, h a víz mint már oly sok cikk is mutatta egy rendkívül érdekes anyag, az elektronszerkezete nagyon különleges. Én erre tudok tippelni. -
philcsy #11 Persze, mert ugye ezzel is hasznosítani lehet a nullponti energiát, persze ebből sem lesz semmi, mert az olajcégek... [fake] 
Te atya úr isten! -
sanyicks #10 arról tesznek bizonyos pénzügyi körök hogy ilyen gondod ne legyen ;) -
whisper #9 Ezért is az egyik ital amit megbírok inni és nem jön vissza szinte sosem 8) -
#8
A vodka a "legtisztább" italok egyike -
gombabácsi #7 annyit technikai meg tudományos csodát hallunk már lassan, hogy az olajat kell visszapumpálni a földbe -
csimmasz #6 Én is erre gondoltam rögtön.
Itt a nagyüzemi előállítás a kulcs, ha azt megoldják akkor kaszálnak.
Valamit nem értek, ha a hélium kisebb mint egy vízmolekula, akkor miért nem szökik el?
És hidrogénnel vajon működik a dolog? -
Enton #5 A whiskey-t azt szeretik abból nem volt csak úgy "a móka kedvéért". -
Hawaii #4 Ha jól értem, akkor szennyvíztisztításnál és sótalanításnál egyaránt komoly hasznát lehetne venni. -
Szemjuel #3 tudósemberek és azt sem tudták, hogy ha az italban egyre kevesebb és kevesebb víz van akkor az egyre erősebb? :DD nem britek véletlenül? :D -
Drinkman #2 Azt már benyomták előtte. 
-
#1
"A kutatók csak a móka kedvéért egy üveg vodkát is leszigeteltek a különleges hártyával és azt vették észre, hogy a finomított oldat egyre erősebbé és erősebbé válik. "Egyikünk sem iszik vodkát, de a kísérlet jó mulatság volt"
Akkor miért nem whiskey-vel próbálták?