15
  • philcsy
    #15
    "de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
    Ezt elbasztam, így helye:
    "de ennek a kritikus lépése, a hidrogén addició, molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
  • philcsy
    #14
    Ez nem grafén, hanem grafén-oxid.
    A grafén-oxid az etilén-oxidra hasonlít. Két C-atom fölött van egy oxigén atom. (Az igazság az, hogy nem mindenhol, 2-3 C atomra jut egy O). Delokalizált elektronrendszer tehát nincs, csak néhány kettős kötés.
    Az etilén-oxidhoz hasonlóan víz addícióra van lehetőség. Az eredmény is hasonló, etilén-glikolhoz hasonlóan OH-csoportok lógnak le róla. Ezt is grafén-oxidnak nevezik és itt erről a változatról van szó. A vízmegkötés reverzibilis, tehát le is tud jönni.
    Ami még érdekes, hogy az oxigén be tud ékelődni két C atom közé és át is tud menni a túloldalra. Valószínűleg az OH csoport is képes átjutni hasonló mechanizmussal.
    A héliumnál elképzelhetetlen ilyen mechanizmus, tehát csak a lyukon tudna átmenni. A lyuk viszont kicsi, ezenkívül a rétegek átfednek, illetve van közöttük egy tömör réteg víz. Tehát a lyukon alapból semmi nem túl áthaladni.
    A hidrogénnél elvileg elképzelhető olyan mechanizmus ami átviszi az egyik oldalról a másikra, de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy. (Ezt abból gondolom, hogy a hidrogénezést nem molekuláris hidrogénnel hanem NaBH4-gyel szokták végezni.) Tehát jó eséllyel a hidrogén se tud átmenni.
  • csimmasz
    #13
    Nem elírtad?
    A cikkben azt írja, hogy megfogja a hélium atomokat, amik gondolom kisebbek a víz molekuláknál.
    Az lenne igazán érdekes hza a hidrogén atomokat is megfogná, ógytudom a hidrogén rendszerek egyik megoldatlan kérdése az, hogy átdifundál a tartályokon vagy a tömitéseken.
  • Grodt
    #12
    Mivel jól vezeti az elektromosságot, és egy szénhez max. csak 3 másik szén csatlakozik, ezért elég valószínű, h egy delokalizált elektronrendszere van a grafénnak. Szerintem ez az egyik dolog, ami miatt a víznél kisebb molekulákat is átengedi, a másik meg az, h a víz mint már oly sok cikk is mutatta egy rendkívül érdekes anyag, az elektronszerkezete nagyon különleges. Én erre tudok tippelni.
  • philcsy
    #11
    Persze, mert ugye ezzel is hasznosítani lehet a nullponti energiát, persze ebből sem lesz semmi, mert az olajcégek... [fake]
    Te atya úr isten!
  • sanyicks
    #10
    arról tesznek bizonyos pénzügyi körök hogy ilyen gondod ne legyen ;)
  • whisper
    #9
    Ezért is az egyik ital amit megbírok inni és nem jön vissza szinte sosem 8)
  • Christian88
    #8
    A vodka a "legtisztább" italok egyike
  • gombabácsi
    #7
    annyit technikai meg tudományos csodát hallunk már lassan, hogy az olajat kell visszapumpálni a földbe
  • csimmasz
    #6
    Én is erre gondoltam rögtön.
    Itt a nagyüzemi előállítás a kulcs, ha azt megoldják akkor kaszálnak.
    Valamit nem értek, ha a hélium kisebb mint egy vízmolekula, akkor miért nem szökik el?
    És hidrogénnel vajon működik a dolog?
  • Enton
    #5
    A whiskey-t azt szeretik abból nem volt csak úgy "a móka kedvéért".
  • Hawaii
    #4
    Ha jól értem, akkor szennyvíztisztításnál és sótalanításnál egyaránt komoly hasznát lehetne venni.
  • Szemjuel
    #3
    tudósemberek és azt sem tudták, hogy ha az italban egyre kevesebb és kevesebb víz van akkor az egyre erősebb? :DD nem britek véletlenül? :D
  • Drinkman
    #2
    Azt már benyomták előtte.
  • NEXUS6
    #1
    "A kutatók csak a móka kedvéért egy üveg vodkát is leszigeteltek a különleges hártyával és azt vették észre, hogy a finomított oldat egyre erősebbé és erősebbé válik. "Egyikünk sem iszik vodkát, de a kísérlet jó mulatság volt"

    Akkor miért nem whiskey-vel próbálták?