Mesterséges intelligencia valóságos alapokon
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#7
Valóban ennek a kutatócsoportnak már nem az a célja, hogy lemásolja az emberi agyat, hanem, hogy jobb MI-nek hívott programokat tudjanak csinálni. Már csak olyan részfeladatok megoldásával is, mint a videoképen a tárgyak emberhez hasonló módon való felismerése is hatalmas elõrelépést jelentene az applikációk terén.
De nem értek egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia szempontjából lényegtelen az emberi agy mûködése. Ennek a kutatócsoportnak lehet, hogy nincs rá szüksége, de egy valódi AGI(Artifical General Intelligence) megalkotásához szükséges technológiák kifejlesztésében biztosan segítene, még akkor is, ha nem pont úgy oldják meg. Igaz ez még arrébb van.
"Téves feltételezés az is, hogy azt feltételezik, hogy az ember az agyával gondolkodik, holott a tudatával."
Mi az egyáltalán, hogy tudat? Tudjuk-e valójában ezt, vagy csak mindenki találgat? Hogyan reprezentálódik a fizikai világban? Én úgy képzelem, hogy a érzékszerveink bemenetébõl, valamint különbözõ aktív memóriaelemek összegyúrásából alkotott valamiféle összetett elegy. Lényegében tehát csak egy speciális memória, ami meg van változtatva és folyamatosan változik. És a memória elemek más módon való összekombinálásával irányítható. Az ,hogy mit hív be az a korábbi állapotoktól és az érzékszervektõl függ.
Amúgy érdekes terület mind az AI kutatás, mind az emberi agy. Hatalmas lehetõségek rejlenek mindkettõben. Ha lesz idõm biztosan jobban beleásom magam a területbe.
De nem értek egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia szempontjából lényegtelen az emberi agy mûködése. Ennek a kutatócsoportnak lehet, hogy nincs rá szüksége, de egy valódi AGI(Artifical General Intelligence) megalkotásához szükséges technológiák kifejlesztésében biztosan segítene, még akkor is, ha nem pont úgy oldják meg. Igaz ez még arrébb van.
"Téves feltételezés az is, hogy azt feltételezik, hogy az ember az agyával gondolkodik, holott a tudatával."
Mi az egyáltalán, hogy tudat? Tudjuk-e valójában ezt, vagy csak mindenki találgat? Hogyan reprezentálódik a fizikai világban? Én úgy képzelem, hogy a érzékszerveink bemenetébõl, valamint különbözõ aktív memóriaelemek összegyúrásából alkotott valamiféle összetett elegy. Lényegében tehát csak egy speciális memória, ami meg van változtatva és folyamatosan változik. És a memória elemek más módon való összekombinálásával irányítható. Az ,hogy mit hív be az a korábbi állapotoktól és az érzékszervektõl függ.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Ezt most találtam ki kb 200 másodperc alatt, úgyhogy nem kell komolyan venni. 😄
Amúgy érdekes terület mind az AI kutatás, mind az emberi agy. Hatalmas lehetõségek rejlenek mindkettõben. Ha lesz idõm biztosan jobban beleásom magam a területbe.
#6
Jó gondolat.
Azzal, hogy csinálnak egy neurális hálóhoz hasonló csipet, még nem jutnak közelebb az agy mûködéséhez. Az agy neurális háló, ennyit elég tudniuk. Ezt most is ismerjük, tudjuk szimulálni. Épp hogy csak felesleges információ az, hogy az agy hogyan oldja meg a neurális háló mûködését. Biológusoknak, agykutatóknak, orvosoknak fontos lehet, de a mesterséges intelligencia szempontjából közel lényegtelen.
Téves feltételezés az is, hogy azt feltételezik, hogy az ember az agyával gondolkodik, holott a tudatával. Érthetõ a hiba, viszont így nem fognak jutni semmire.
Téves feltételezés az is, hogy azt feltételezik, hogy az ember az agyával gondolkodik, holott a tudatával. Érthetõ a hiba, viszont így nem fognak jutni semmire.
"Kelly a Watsonra utalt: a cég számítógépe egy mûveltségi vetélkedõben két korábbi - emberi - bajnokot is legyõzött. Igaz, mûködéséhez 85 000 wattnyi energiára van szüksége, míg az emberi agy beéri mindössze 20 wattal is - vagyis "jól ki van találva" az evolúció."
annál is inkább mivel Watson egy adatbázis szerver, jól indexált adatokkal frnakó keresõvel. Ennyi.
Kérdezd meg tõle, hogy hogyan érzi magát, vagy mi a kedvenc színe.. 😊
Az agy 20W-al még érzelmeket is tud kapcsolni az emlékek mellé mind ezt úgy, hogy közben az illetõ megy és esetleg valami teljesen másról beszélget valakivel, csak a szituáció hozta elõ az agyból a dolgot.
Na ehhez nem lenne jelneleg elég 85kW... Az agy 20W-al megoldja 😊
annál is inkább mivel Watson egy adatbázis szerver, jól indexált adatokkal frnakó keresõvel. Ennyi.
Kérdezd meg tõle, hogy hogyan érzi magát, vagy mi a kedvenc színe.. 😊
Az agy 20W-al még érzelmeket is tud kapcsolni az emlékek mellé mind ezt úgy, hogy közben az illetõ megy és esetleg valami teljesen másról beszélget valakivel, csak a szituáció hozta elõ az agyból a dolgot.
Na ehhez nem lenne jelneleg elég 85kW... Az agy 20W-al megoldja 😊
#3
Még nem néztem meg alaposan ezt a technológiát, de ha a nanotechnológia fejlõdése révén szilíciumról - grafénre váltanak, akkor óriási mértékben nõ majd a hatékonysága (szerintem).
Másrészrõl nem minden a neuronok száma, például egy csigának csak pár száz neuronja van még is jól boldogul. Ami igazán fontos az, maga az agy komplexitása. Szerintem egy csiga agyának komplexitása mögött is elmarad az a 262 000 szinaptikus memóriamodul, amivel ez a chip rendelkezik.
Ami az emberi agy esetében is fontos az a kapcsolatok szám. A 100 milliárd neuron több mint 100 billió (10^15) szinaptikus érintkezési ponton keresztül kommunikál.
Ami az inteligencia kialakulását illeti, az emergens komplexitás elmélet szerint az ilyen dolgok esetében jön magától. Az egyszerû szabályszerûségek ilyen léptékeknél olyan komplex mintákat alkotnak mint az emberi tudat.
Az amit most csinálnak, viszont talán alkalmas lehet ember-számítógép interfész kialakítására, de az alapján amit eddig olvastam, ebben nem vagyok teljesen biztos. Pedig szerintem érdekes lenne egy Ghost In The Shell szerû kiber agy.
Másrészrõl nem minden a neuronok száma, például egy csigának csak pár száz neuronja van még is jól boldogul. Ami igazán fontos az, maga az agy komplexitása. Szerintem egy csiga agyának komplexitása mögött is elmarad az a 262 000 szinaptikus memóriamodul, amivel ez a chip rendelkezik.
Ami az emberi agy esetében is fontos az a kapcsolatok szám. A 100 milliárd neuron több mint 100 billió (10^15) szinaptikus érintkezési ponton keresztül kommunikál.
Ami az inteligencia kialakulását illeti, az emergens komplexitás elmélet szerint az ilyen dolgok esetében jön magától. Az egyszerû szabályszerûségek ilyen léptékeknél olyan komplex mintákat alkotnak mint az emberi tudat.
Az amit most csinálnak, viszont talán alkalmas lehet ember-számítógép interfész kialakítására, de az alapján amit eddig olvastam, ebben nem vagyok teljesen biztos. Pedig szerintem érdekes lenne egy Ghost In The Shell szerû kiber agy.
#2
a különféle helyzetekre adott reakció alapvetõen nem sokban különbözik a sakkozástól: végigkeresed az eddigi életedben a hasonló helyzeteket és megvizsgálod az akkor hozott döntések eredményét rövid és (jó esetben) hosszú távon és ez alapján hozol újabb döntést. Peresze ez a másodperc tört része alatt.
Természetesen ez még nem intelligencia, de egy ilyen tanuló-fejlõdõ rendszer képes új helyzetekben megfelelõen reagálni. Ehhez azért lehet, hogy kéne a 100 milliárd tranzisztor 😊
Természetesen ez még nem intelligencia, de egy ilyen tanuló-fejlõdõ rendszer képes új helyzetekben megfelelõen reagálni. Ehhez azért lehet, hogy kéne a 100 milliárd tranzisztor 😊
#1
"az emberi idegsejtek száma akár a 100 milliárdot is elérheti"
Jelenleg egy asztali gép processzora jó ha 2-3 milliárd tranzisztort tartalmaz, ráadásul egy idegsejt jóval összetettebb mint egy-egy tranzisztor. Az agyunk többszörösen felülmúlja méretben a processzorokat. Még szép, hogy nagy a teljesítménye. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a mostani processzorok gyengébbek mint az agyunk, egyszerûen csak a technológia nincs meg hozzá, hogy nagy méretben, kis fogyasztással gyárthatóak legyenek. Illetve, nincs hozzá megfelelõ programozás amivel azt hoznák ki belõle amit szeretnének. Ha össze raknak egyet ami biológiai alapokra épül, annak ugyanúgy nem lesz megfelelõ programja amivel mesterséges intelligenciaként mûködne. Sakkozás is csak elõre beprogramozott feltételek végrehajtása. Még mindig csak egy automatika.
Jelenleg egy asztali gép processzora jó ha 2-3 milliárd tranzisztort tartalmaz, ráadásul egy idegsejt jóval összetettebb mint egy-egy tranzisztor. Az agyunk többszörösen felülmúlja méretben a processzorokat. Még szép, hogy nagy a teljesítménye. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a mostani processzorok gyengébbek mint az agyunk, egyszerûen csak a technológia nincs meg hozzá, hogy nagy méretben, kis fogyasztással gyárthatóak legyenek. Illetve, nincs hozzá megfelelõ programozás amivel azt hoznák ki belõle amit szeretnének. Ha össze raknak egyet ami biológiai alapokra épül, annak ugyanúgy nem lesz megfelelõ programja amivel mesterséges intelligenciaként mûködne. Sakkozás is csak elõre beprogramozott feltételek végrehajtása. Még mindig csak egy automatika.