7
-
#7
Valóban ennek a kutatócsoportnak már nem az a célja, hogy lemásolja az emberi agyat, hanem, hogy jobb MI-nek hívott programokat tudjanak csinálni. Már csak olyan részfeladatok megoldásával is, mint a videoképen a tárgyak emberhez hasonló módon való felismerése is hatalmas előrelépést jelentene az applikációk terén.
De nem értek egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia szempontjából lényegtelen az emberi agy működése. Ennek a kutatócsoportnak lehet, hogy nincs rá szüksége, de egy valódi AGI(Artifical General Intelligence) megalkotásához szükséges technológiák kifejlesztésében biztosan segítene, még akkor is, ha nem pont úgy oldják meg. Igaz ez még arrébb van.
"Téves feltételezés az is, hogy azt feltételezik, hogy az ember az agyával gondolkodik, holott a tudatával."
Mi az egyáltalán, hogy tudat? Tudjuk-e valójában ezt, vagy csak mindenki találgat? Hogyan reprezentálódik a fizikai világban? Én úgy képzelem, hogy a érzékszerveink bemenetéből, valamint különböző aktív memóriaelemek összegyúrásából alkotott valamiféle összetett elegy. Lényegében tehát csak egy speciális memória, ami meg van változtatva és folyamatosan változik. És a memória elemek más módon való összekombinálásával irányítható. Az ,hogy mit hív be az a korábbi állapotoktól és az érzékszervektől függ.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Ezt most találtam ki kb 200 másodperc alatt, úgyhogy nem kell komolyan venni. :D
Amúgy érdekes terület mind az AI kutatás, mind az emberi agy. Hatalmas lehetőségek rejlenek mindkettőben. Ha lesz időm biztosan jobban beleásom magam a területbe. -
Quantizs #6 Jó gondolat. -
Alfa Of NS #5 Azzal, hogy csinálnak egy neurális hálóhoz hasonló csipet, még nem jutnak közelebb az agy működéséhez. Az agy neurális háló, ennyit elég tudniuk. Ezt most is ismerjük, tudjuk szimulálni. Épp hogy csak felesleges információ az, hogy az agy hogyan oldja meg a neurális háló működését. Biológusoknak, agykutatóknak, orvosoknak fontos lehet, de a mesterséges intelligencia szempontjából közel lényegtelen.
Téves feltételezés az is, hogy azt feltételezik, hogy az ember az agyával gondolkodik, holott a tudatával. Érthető a hiba, viszont így nem fognak jutni semmire. -
MacropusRufus #4 "Kelly a Watsonra utalt: a cég számítógépe egy műveltségi vetélkedőben két korábbi - emberi - bajnokot is legyőzött. Igaz, működéséhez 85 000 wattnyi energiára van szüksége, míg az emberi agy beéri mindössze 20 wattal is - vagyis "jól ki van találva" az evolúció."
annál is inkább mivel Watson egy adatbázis szerver, jól indexált adatokkal frnakó keresővel. Ennyi.
Kérdezd meg tőle, hogy hogyan érzi magát, vagy mi a kedvenc színe.. :)
Az agy 20W-al még érzelmeket is tud kapcsolni az emlékek mellé mind ezt úgy, hogy közben az illető megy és esetleg valami teljesen másról beszélget valakivel, csak a szituáció hozta elő az agyból a dolgot.
Na ehhez nem lenne jelneleg elég 85kW... Az agy 20W-al megoldja :)
-
Quantizs #3 Még nem néztem meg alaposan ezt a technológiát, de ha a nanotechnológia fejlődése révén szilíciumról - grafénre váltanak, akkor óriási mértékben nő majd a hatékonysága (szerintem).
Másrészről nem minden a neuronok száma, például egy csigának csak pár száz neuronja van még is jól boldogul. Ami igazán fontos az, maga az agy komplexitása. Szerintem egy csiga agyának komplexitása mögött is elmarad az a 262 000 szinaptikus memóriamodul, amivel ez a chip rendelkezik.
Ami az emberi agy esetében is fontos az a kapcsolatok szám. A 100 milliárd neuron több mint 100 billió (10^15) szinaptikus érintkezési ponton keresztül kommunikál.
Ami az inteligencia kialakulását illeti, az emergens komplexitás elmélet szerint az ilyen dolgok esetében jön magától. Az egyszerű szabályszerűségek ilyen léptékeknél olyan komplex mintákat alkotnak mint az emberi tudat.
Az amit most csinálnak, viszont talán alkalmas lehet ember-számítógép interfész kialakítására, de az alapján amit eddig olvastam, ebben nem vagyok teljesen biztos. Pedig szerintem érdekes lenne egy Ghost In The Shell szerű kiber agy. -
djw #2 a különféle helyzetekre adott reakció alapvetően nem sokban különbözik a sakkozástól: végigkeresed az eddigi életedben a hasonló helyzeteket és megvizsgálod az akkor hozott döntések eredményét rövid és (jó esetben) hosszú távon és ez alapján hozol újabb döntést. Peresze ez a másodperc tört része alatt.
Természetesen ez még nem intelligencia, de egy ilyen tanuló-fejlődő rendszer képes új helyzetekben megfelelően reagálni. Ehhez azért lehet, hogy kéne a 100 milliárd tranzisztor :) -
thsanyi5 #1 "az emberi idegsejtek száma akár a 100 milliárdot is elérheti"
Jelenleg egy asztali gép processzora jó ha 2-3 milliárd tranzisztort tartalmaz, ráadásul egy idegsejt jóval összetettebb mint egy-egy tranzisztor. Az agyunk többszörösen felülmúlja méretben a processzorokat. Még szép, hogy nagy a teljesítménye. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a mostani processzorok gyengébbek mint az agyunk, egyszerűen csak a technológia nincs meg hozzá, hogy nagy méretben, kis fogyasztással gyárthatóak legyenek. Illetve, nincs hozzá megfelelő programozás amivel azt hoznák ki belőle amit szeretnének. Ha össze raknak egyet ami biológiai alapokra épül, annak ugyanúgy nem lesz megfelelő programja amivel mesterséges intelligenciaként működne. Sakkozás is csak előre beprogramozott feltételek végrehajtása. Még mindig csak egy automatika.