X-37B, a "titkos" ûrrepülõgép

Elektromágneses hõpajzs.

Kézenfekvõ, bár kínos pillanatok jönnek, ha a szupravezetõben megbukik a mutatvány.

Ehhh, sõt, végül is még ennél is kisebb lehet, ha laposabb szögben lép be (mint a Venture Star-nál tervezték), jogos. Akkor tényleg csak a tömege a probléma...

Az ursiklo maximalis hoterhelese 1650 °C korul van, szoval szerintem eleg lenne. (a carbon-carbon reszeket eri ennyi, a csempeket 1260, a hopaplanokat 649, a takarokat meg csak 371)

A corundum magyarul korund, természetesen leginkább elõforduló ("szennyezett") formájában pedig rubin (vörös szín), zafír (kék szín), smaragd (zöld szín) néven is ismert. ;)

Érdekesen hangzik mindenesetre a hõvédõ pajzsban való használata, az alacsonyabb hõmérsékletû részeknél még be is válhat, de az olyan helyeken, mint az ûrrepülõgép orra vagy belépõélei, ahol jóval 2000°C feletti hõmérséklet is elõfordul aligha életképes, hiszen ilyen hõmérsékleten már megolvad.

A hopajzshoz hasznalhatnanak corundum-ot is, ez gyakorlatilag egy vassal szennyezett aluminum oxid kristaly. Mivel kohokhoz hasznaljak ezert viszonylag jol birja a magas homersekleteket es meg fizikailag is stabil. Egy titanium vazra szerelve nagyon jo hovedo pajzsokat lehetne kesziteni belole es meg csempezni sem kell, mert nagy, ives panelokban is gyarthato. Hatranya, hogy joval nehezebb mint az eddigi megoldasok.

Nyilván nem szabad leírni, csak talán itt is beszélgettünk már arról, hogy minden projektnek meg kell találnia a megvalósuláshoz vezetõ vékony határmezsgyét az innovatív és meglévõ, jól bevált módszerek között. Azt sem szabad elfelejteni, hogy amely elgondolás nem teljesen vált be negyven éve, azt a mai színvonalon talán már meg lehet valósítani megfelelõ módon.
A politika ûrrepülésre gyakorolt hatását - és ezzel együtt az állami források rendelkezésre állását - nagyjából láttuk a jelen cikksorozatból, és látjuk a többi programból, a közeljövõ gazdasági környezete pedig a tõke beáramlását nehezíti. Kínában látom a konzekvens akaratot és a források biztosításának lehetõségét, ha a Skylon projekt az övék volna, azt mondanám, 2025-ben tuti repül. Mindezzel együtt hajrá REL, hajrá Skylon.

A hõvédõ pajzs elgondolása terén azért megjegyezném, hogy sok olyan technológia van, amely még nem bizonyított, de ettõl még mûködnie kell elméletben.

A Heat sink elvû hõvédõ pajzs az X-15 esetében kvázi tesztelve volt kis léptékben, illetve segített az A-12/YF-12/SR-71 esetében a hõterhelés eloszlatásában. Szóval én ezt nem írnám le.

Ami a méreteket illeti... hát abban mondjuk biztos leszek, hogy ha a SABRE mûködõképes is lesz, aligha teljes méretû gépen fogják tesztelni elõször. :)

A hajtómû egy dolog, ezernyi problémaforrással, emellett emlékeim szerint heatsink elvû hõpajzzsal még semmi sem jött vissza, ekkora és ilyen tömegû hangnál lassabb repülõt sem sokat építettek még.
Tartok tõle, a fejlesztéssel inkább Kínának kaparják ki a gesztenyét.

Jó volt a sorozat, köszönjük, csatlakozom a többiekhez. Éppenséggel a SG megtehetné, hogy az ilyen komolyabb cikksorozatokat tematikusan rendezve elérhetõvé teszi kigyûjtve egy csokorban.

Skylon: szerintem megcsinálják (ha nem ütköznek valami komoly technológiai problémába, ami a hajtómûnél jöhet elõ leginkább, bár annak a hõcserélõ rendszerének a tesztje jó eredménnyel zárult).

Semmiképpen nem nevezném légbõl kapott elképzelésnek a tervet (ezt az ESA is megerõsítette). A REL szintén nem gyerekek játszadozása, komolyan és felelõsségteljesen haladnak a fejlesztéssel, meg lehet nézni a weboldalukon is (a híreknél havi bontásban). Láttam a terv egyik szülõjének egy elõadását (weben), és ez alapján egy komoly mérnöki (és nem álmodozó) hozzáállású csapat van a REL-ben (Reaction Engines Ltd).

Én nagyon szurkolok nekik. Mekkora lenne már, ha az elsõ SSTO-t nem az USA vagy az oroszok építenék? :) Bár hasonló technikai bravúrt végeztek már angolok (a franciákkal együtt): a Concorde-nak azóta sincs párja a légi utasszállításban.

Jó cikk.


A következõ sorozatnak mi lesz a témája? :D:D

Egyezik a véleményünk.

Én is drukkolok nekik, mert bár pl. a SpaceX-ben látom a potenciált, és valószínûsítem, õk lesznek a legjelentõsebb tényezõ, a Skylon sokkal inkább lázba hoz..:-)

A SkyLon-koncepció jelen keretek közötti megvalósulásának mekkora valószínûségét látod?

A Skylon egy innovatív ötlet, de ahhoz, hogy a fejlesztése megfelelõ ütemben haladjon (ie.: kiderüljön, hogy a SABRE hajtómû valóban megvalósítható-e egyáltalán), ahhoz sok pénz kell. Nagyon sok. Most a szükséges pénznek egy töredékét állja az ESA, de ebbõl rövid idõ alatt nem fog világmegváltó technológia kivirágozni.

Hogy sikerülne-e ebbõl egy életképes SSTO rendszert csinálni? Erre nem mernék határozott választ adni. Drukkolok nekik, hogy igen.

Nekem amúgy nagyon tetszik az elképzelés (mint minden SSTO elképzelés :D).

A SkyLon-nal kapcsolatban én mondjuk osztom a véleményed. A papír bármilyen tervet elbír. Csak éppen mûszakilag lehet, hogy irreális. A hajtómû bonyolultsága, amilyen paraméterek között ezeknek az anyagoknak üzemelnie kell, az bizony igen csak a mai technológia határán van, mondjuk fölötte persze.

Persze lehet, hogy csak azért hisszük ezt, mert ezt az elképzelést így még senki nem próbálta.
<#nemtudom>

Ez nagyon tuti már egy biztos kitudunk repülni az ûrbe 100 féle géppel! 8))

Kb. olyan ,hogy 100 féle képen beletudok ugrani egy mocsárba csak közlekedni nem tudok benne rendesen! Mind ezt milliárdokért és 100 év alatt 8) (Ne köss bele a 100 évbe csak írtam) Még külön külön lövöldözgetünk fel fel addig nem megyünk mi sehova a nappaliból. Ott fogunk ülni és nézni milyen szép a KÉK bolygó!

Köszönjük, csak ismételni tudom: magyar nyelven hiányt pótló a témafeldolgozás.

Talán egyszer ezt a platformot tudományos programok is felhasználhatják majd, ez az üzemidõ viszonylag jól ötvözi a hosszú megfigyelési idõt az eredményekre alapuló újfajta megfigyelõeszközök feljuttatásának igényével, és így talán nem kell két generációnyi azonos célú mûhold között évtizedig várni.

A SkyLon-koncepció jelen keretek közötti megvalósulásának mekkora valószínûségét látod? Nekem inkább tûnik néhány nagyra nõtt gyerek álmodozásának, akik ügyesen maguk köré húztak egy szervezetet és megoldották a finanszírozását, csak hogy ûrhajó-tervezõsdit játszhassanak, mint a közeljövõ mûszaki-politikai-gazdasági környezetében megvalósulásra esélyes elképzelésnek.

"Sorozatunk véget ért."

Nem hiszem....!
<#hehe>

Köszönjük szépen a sorozatot! Laikusként élvezettel olvasgattam a cikkeket.
Ahogy fogalmazni szoktak; derék munka volt:)

Nagyon jó sorozat. Köszönjük :)

en tudom mi van a raktereben. egy korulmetelt penzszivattyu amely a magyar gyorsnaszad alltal termelt mar mar esztelen mennyisegu penzt hivatott kiszivattyuzni az orszagbol es jelen pillanatban epp keszul belogatni. az elso tamadast vezerunk es utmutatonk nemzetmento orbanviktor kivedte. (imf1.0) igy most megmerevitettek azt a penz szivattyut es ezuttal meg lenduletet veve magasabbrol (hatulrol). ugyhogy tisztelett figyelmeztetni orban urat hogy keszuljon fel arra amit kap mert a szivattyu 27000km/h val kozelit.

oké, legyen csak 5-szörös. akkor is.

legalábbis ameddig a nasa kap annyi pénzt, amibõl ezek a tündérek még képesek valami drága és túlárazott dögöt építeni. utána csak el kéne menni balra egy ilyen stratolaunch felé. szerintem nagyságrendnyi különbség lenne a költségekben.

Amíg a Pentagon aláveti magát a Lockheed/Boeing lobbynak, addig az Atlas V. lesz márpedig az elsõ számú hordozóeszközük...

Végre megvan a fegyver a köcsög ET-k ellen. Hell Yeah!!! <#gun><#gonosz1>

Az egylepcsos rendszerek lehet hogy tobb uzemanyagot igenyelnek, viszont ha csak egy hajtomu csoport van, az nagyban csokkenti a karbantartas koltsegeit. Egyebkent az atlasz helyett a stratolaunch fele hordozo pont jo lenne ennek a gepnek is, esetleg nehany szilard hajtoanyagu raketaval megtamogatva. (tehat elso fokozat: repulogep, masodik fokozat: szilard hajtoanyagu segedraketa, harmadik fokozat: fo hajtomu)

Dehogynem. Olyannyira, hogy a hozzá szükséges Sabre hajtómû még nem is létezik.

Az europai SkyLon nem fejletteb picivel ennél?