35 évre csökkent a zenék jogi védelme az USA-ban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
bort, közbiztonságot, csatornákat, vízvezetéket ...
Najó, de mit adtak nekünk a rómaiak a boron, közbintonságon....
Najó, de mit adtak nekünk a rómaiak a boron, közbintonságon....
#13
"1000 éve nem volt szerzõi jog. Aztán egyszer csak lett, elfogadtuk. Valakik meglátták benne a lehetõségeket, rátelepültek, és lassan így alakult ki a mai rendszer."
A szerzõi jog eredeti formájában és alapelve szerint az innováció támogatása a céjla, hogy a feltalálók kiaknázhassák az ötleteikben rejlõ anyagi hasznot, kvázi megérdemelt jutalom. Ezzel szemben ma a szabadalmakat egymás zsarolására használják a cégek, és pont hogy hátráltatják a fejlesztéseket. Egyszerûen felgyorsult a világ, míg régen indokolt volt a több évtizedes védelem, ma már töredéke is elég lenne. Másrészt csomó cég direkt bejegyeztet mindent, aztán nem csinál semmit, csak vár, és perel.
A szerzõi jog eredeti formájában és alapelve szerint az innováció támogatása a céjla, hogy a feltalálók kiaknázhassák az ötleteikben rejlõ anyagi hasznot, kvázi megérdemelt jutalom. Ezzel szemben ma a szabadalmakat egymás zsarolására használják a cégek, és pont hogy hátráltatják a fejlesztéseket. Egyszerûen felgyorsult a világ, míg régen indokolt volt a több évtizedes védelem, ma már töredéke is elég lenne. Másrészt csomó cég direkt bejegyeztet mindent, aztán nem csinál semmit, csak vár, és perel.
#12
Nem rossz döntés volt, hanem szükséges. Az, hogy ma már csak visszaélnek vele nem a szerzõi jog hibája.
#11
1000 éve nem volt adathordozó sem! Az élõ zenei koncertet nem lehetett warezolni. Sõt, ha kíváncsi voltál rá, akkor el lehetett gyalogolni hencidától boncidáig, hogy meghallgasd, mert tömegközlekedés sem volt. Meg pénz sem. Meg egy csomó minden nem.
"Mit adtak nekünk a rómaiak?!"
"Mit adtak nekünk a rómaiak?!"
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#10
1000 éve nem volt szerzõi jog. Aztán egyszer csak lett, elfogadtuk. Valakik meglátták benne a lehetõségeket, rátelepültek, és lassan így alakult ki a mai rendszer.
Megváltoztatni sokkal nehezebb lesz. Akkor nem kellett volna ezt a rossz döntést meghozni. De persze akkor ez még nem látszódott. Nyomtatás ugyan volt már, így az irodalmi mûveket lehetett nagy tömegben sokszorosítani, de a szerzõi jog eredeti megalkotását nem ez ösztönözte.
Megváltoztatni sokkal nehezebb lesz. Akkor nem kellett volna ezt a rossz döntést meghozni. De persze akkor ez még nem látszódott. Nyomtatás ugyan volt már, így az irodalmi mûveket lehetett nagy tömegben sokszorosítani, de a szerzõi jog eredeti megalkotását nem ez ösztönözte.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#9
Kivétel az US. állami alkalmazottak, ugyanis amit õk csinálnak az public domain. (ez persze nem feltétlen jelenti azt, hogy publikus is).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#8
Hallottam egy felmérésrõl ami az optimális idõtartamot 17 évre becsülte.
Mindenesetre örülök ennek a fejleménynek, eddig mindig csak növelték és növelték az idõtartamot, aztán olyan abszurdságok jöttek ki hogy az alkotó halála utána még 70+ évvel is a kiadó rendelkezik a mûvel.
Mindenesetre örülök ennek a fejleménynek, eddig mindig csak növelték és növelték az idõtartamot, aztán olyan abszurdságok jöttek ki hogy az alkotó halála utána még 70+ évvel is a kiadó rendelkezik a mûvel.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#7
"a szoftverkeszito cegek is megveszik a jogokat a programozoktol"
Ez inkább úgy van, hogy "az a kutatás/fejlesztés amit a cég telephelyén/eszközeivel csinálsz a munkaidõdben/foglalkoztatásod ideje alatt, azzal automatikusan a cég rendelkezik, és ezért munkabért fizet neked".
De kb. ugyanígy belemehetünk az újságcikkek jogvédelmébe is: ha egy újságíró csinál egy riportot, leadja a lapnak akkor onnantól kezdve a cégé, pl. kiadhatja azokat összegyûjtve egy könyvben, és az újságíró nem adhatja el más lapnak, hiszen ezért kap fizetést.
Ez inkább úgy van, hogy "az a kutatás/fejlesztés amit a cég telephelyén/eszközeivel csinálsz a munkaidõdben/foglalkoztatásod ideje alatt, azzal automatikusan a cég rendelkezik, és ezért munkabért fizet neked".
De kb. ugyanígy belemehetünk az újságcikkek jogvédelmébe is: ha egy újságíró csinál egy riportot, leadja a lapnak akkor onnantól kezdve a cégé, pl. kiadhatja azokat összegyûjtve egy könyvben, és az újságíró nem adhatja el más lapnak, hiszen ezért kap fizetést.
#6
A kiadok altalaban megveszik a jogokat a zeneszektol. Mint ahogy a szoftverkeszito cegek is megveszik a jogokat a programozoktol. A windows is a microsoft tulajdona, nem a ceg alkalmazottaie, akik eloallitottak. A zenek is ugyanilyen kezmuves termeknek minosulnek, mint a kezi szottes vagy a szoftver.
ez szerintem szerzõdés kérdése, valószínûleg régen is lehetett magánkiadást csinálni
fõleg amit te csinálsz az legyen public domain
jaa, hogy te semmit se csinálsz...
jaa, hogy te semmit se csinálsz...
#3
Legyen 10, vagy legyen 25, legyen 50, tökmindegy. De még mindig nem értem, hogy miért a kiadóhoz és nem a zenészhez (vagy annak leszármazottaihoz) kerülnek a jogok.
#2
Az azért odabaszna..
#1
Egyszerûen be kéne vezetni, hogy 10 év után átkerüljön minden Public Domainbe.