41
-
17735 #41 "Na mármost ha ezen a vonalon áthalad egy műhold, az hogy-hogy nem sérül?"
De, sérül:
"With a ThinkPad 760XD laptop, two to three memory changes due to radiation occur during a shuttle flight to the Station, Klausman said. That number balloons up to 30 for a mission to NASA's Hubble Space Telescope. The reason is that Hubble orbits about 150 miles higher than the station, where the radiation protection from Earth's magnetic field is not as strong."
http://www.nasa.gov/mission_pages/shuttle/flyout/flyfeature_shuttlecomputers_prt.htm -
#40
Attyaúristen, sikerült megtalálnod azt a szór, amit itt az SG-n a legritkábban írnak le!
-
Sir Ny #39 tévedtem -
#38
Monyuk én a wiki linkre gondoltam, csak épp rajtamaradt az egér az egyik linken, bocsi.
"Annyit tudok a józan paraszti eszemmel, hogy egy részecskének az energiája a sebességének a függvénye, másnak nem. Tehát ha egymásnak ütköztetsz két részecskét fénysebességgel, annál a büdös életben nem fogsz tudni nagyobb energiájú ütközést létrehozni két olyan részecskével, max nagyobbal."
A józan paraszti eszeddel talán a relativitás elmélettel meg kéne ismerkedned. No offence.
(Tömeggel rendelkező részecskét a nemjószagú életben nem fogsz tudni fénysebességre fölgyorsítani, csak szólok).
"A wiki szerint a nagy hadron ütköztetőben 10^-6 joule mozgási energiája van a részecskéknek. Ennél a köpésemnek is nagyobb van."
Csak éppen oszd el a köpésedben levő részecskék számát, hogy megkapd azt az icuri mennyiséget, ami általában egy szobahőmérsékletű nyálban levő átlagos atomban, esetleg protonban van.
Na most itt volt olyan proton, ami önmagában akkora energiával esett be a légkörbe, mint egy 100 km/h-val száguldó bézból labda. Szerinted?
(Az LHC-ben talán egy nyalábnak van ilyen nagyságrendű energiája, oszt rádolgozik egy Paks, hogy ilyet összehozzunk!) -
Sir Ny #37 Nem tudom miről szól a linked, de nem is érdekel igazából.
Sőt, azt sem tudom, hogy mi ütközik ezekben az ütköztetőkben (hadronok? protonok? ólmok?), vagy hogy mi az az energia, amiről szó van. Annyit tudok a józan paraszti eszemmel, hogy egy részecskének az energiája a sebességének a függvénye, másnak nem. Tehát ha egymásnak ütköztetsz két részecskét fénysebességgel, annál a büdös életben nem fogsz tudni nagyobb energiájú ütközést létrehozni két olyan részecskével, max nagyobbal.
A wiki szerint a nagy hadron ütköztetőben 10^-6 joule mozgási energiája van a részecskéknek. Ennél a köpésemnek is nagyobb van. És hogy a francba jön ide az ősrobbanás? Az infláción kívül akkor is pont ugyanilyen volt a fizika, mint most. Ha az ősrobbanás után 2s-vel köpök, akkor is nagyobb energiájú a köpésem, mint a LHC-ben a cuccos. -
#36
Link -
#35
Ha te mondod.
-
Sir Ny #34 hülyeség ( de legalább sok felkiáltójeled van. Az is valami ) -
Sir Ny #33 hülyeség -
#32
"A CERN-ről azt mondják, hogy olyan energiaszinteket produkál, mint az ősrobbanás után az Univerzum. Azért ilyenek nem nagyon fordulnak elő jelenleg természetes úton."
Eddig amit érzékeltek a legnagyobb energiájú kozmikus sugárzásból származó részecskét annak TÖBB MILLIÓSZOROSA volt az energiája az LHC-ben előállíthatóhoz képest!!! -
Sir Ny #31 Mert, mint mindannyian tudjuk, azóta csökkent az energiaszint. Ami az energiaszint-megnemmaradás törvénye miatt van. Nem csak az olaj fogy el pár éven belül, de az energiaszint is, ugye? -
Doktor Kotász #30 A CERN-ről azt mondják, hogy olyan energiaszinteket produkál, mint az ősrobbanás után az Univerzum. Azért ilyenek nem nagyon fordulnak elő jelenleg természetes úton.
Egy detektornak van értelme a világúrben, de az más feladatot lát el, mint a CERN. -
#29
Azért a "hagyományos" hadronos ütköztetők sem annyira tiszta dolgok ám, hogy pl. összeütköztetünk két megfelelően nagy energiájú protonnyalábot és a másik oldalon meg kijön a higgsz.
Mivel a proton maga is összetett részecske ezért elég sokfajta termék jön ki.
Van aki ahhoz hasonlította, hogy olyan, mint amikor kiborítunk egy kukát.
A lepton ütköztetők már más tésztát jelentenek, csak ugye a proton 2000X olyan nagy tömegű, mint egy elektron, a müonnál is 10X "nehezebb", a protonnal technikailag könnyebb nagyobb energiát kihozni.
A kozmikus sugárzás, aminek nagyrésze szintén protonokból áll, viszont jó pár nagyságrenddel nagyobb energiájú részecskéket is tartalmazhat, mint amiről álmodunk, hogy valaha is ilyeneket tudunk gyorsítóban előállítani.
Szóval valamit valamiért.
Mivel ahogy kvp is írta már fenn van egy detektor az ISS-en, valakik tehát azért értelmesnek találták a gondolatot.
Ha az ISS-nek lehet tudományos jelentősége, azonkívül, hogy néha űrturistát fogadnak, akkor ez lehet az. -
Doktor Kotász #28 Az a baj, hogy nem kontrolálható egy kísérlet. Márpedig a tudomány számára annak kell lennie. Érdekességként lehetne kutatni, de ez nem alternatíva lenne a CERN-re, hanem egy spin-off. (bocs, de nem jut eszembe jobb kifejezés) -
Doktor Kotász #27 "Az anyag-antianyag reakció viszont elég heves, például (csak) egy Himalája méretű antianyagtömb elegendő energiát termelne az anyaggal való ütközéskor, hogy szétrobbantsa a Földet. Relációkban elég jó, nem? "
Nem csak a Földet robbantaná szét, hanem az egész naprendszert, de olyan erővel, hogy akár száz fényévnyi távolságban is megsemmisítené bármely bolygón az életet. Az már a szupernovák energiaszintje felett lenne bőven. -
jeec #26 Ja igen: 6*10^23 darab antiproton tömege 1 gramm, tehát 6*10^22 darab kell a lenti energiához. A cikkben nem írják, hogy mekkora az antiprotonok sűrűsége a jelzett övben. -
jeec #25 E=m*c^2 = 2 * 0.0001 kg * (3*10^8^m/s)^2 = 2 * 9 * 10^12 J = 1.8 * 10^13 J =18000 GJ = 5 GWh = 5 000 000 kWh
egy tized gramm antianyag (és ugyanennyi anyag) találkozásakor felszabaduló energia - ha nem számoltam el valamit. Azért ez már csinál egy kis hőt. Egy szátz wattos izzó elmegy ennyi energiával 50 000 000 órát (majdnem 6000 évig, Paks kb 3 óra alatt termel ennyi delejt). -
Inquisitor #24 "az az érzésem ez kevés lesz Pandoráig, de a Jupiter körül akár több is lehet"
Mivel a Pandora elég messze van a Saturnusszal együtt ... de ki tudja? -
#23
Ez jogos, de a Van-Allen övben nem keringő kozmikus sugarak/részecskék (mert túl nagy az energiájuk ehhez pl.) azért mégiscsak kapcsolatba kerülnek a mágneses mezővel, így a Van-Allen öv egyfajta szűrő, vagy modulátor, vagy akármi lehet, arra, hogy a nagy energiájú kozmikus sugarak ütközés előtti paramétereit pontosítsuk, irány, energia, töltés akármi szerint.
A kvp által említett detektor is sokkal pontosabb lehet, akár még hatékonyabban ki lehetne a Van-Allen övet is használni. Vagy a cikkben is említett antiprotonok befogásával azokból céltárgyakat lehetne készíteni, vizsgálni lehetne, hogy jelentkezik-e valamilyen szimmetria sértés nagy energiákon.
stb. -
A1274815 #22 3J 1 trillió fokos kicsiny térfogatban is 3J. A szomszéd ház leolvasztásához, akkor is több GJ szükséges. -
lapaleves #21 vettem most egy 0,01g tömegű körömpiszkot, és energiává alakítottam. szerintem az egy teljes éven keresztüli folyamatos 28kw teljesítmény.
szóval a "termelne egy kis hőt, aztán megsemmisülne" az igaz, csak közben azért leolvasztaná a környező háztömböket.
ettől függetlenül nekem is kevésnek tűnik, pláne hogy ekkora területen van elszórva. -
servell #20 Valószínűleg azok az emberkék, akik ezért kapják a pénzt, tudják, mennyi energia szabadul fel pár részecskéből, így jogosan számolhatnak úgy, hogy az a pármilliárdnyi részecske elég egy űrrepüléshez. De akkor mi van a többi repüléssel? Várnak még az első kilövés után pármilliárd évet, hogy újratermelődjenek az antiprotonok? 
Az anyag-antianyag reakció viszont elég heves, például (csak) egy Himalája méretű antianyagtömb elegendő energiát termelne az anyaggal való ütközéskor, hogy szétrobbantsa a Földet. Relációkban elég jó, nem? 
-
attes #19 heh, naja Pandoráig -
gkalcso #18 Arany után antiprotonláz ;) -
szasz85 #17 az az érzésem ez kevés lesz Pandoráig, de a Jupiter körül akár több is lehet -
philcsy #16 Viszont a CERN-ben a kőrülmények sokkal jobban kontroláltak. A részecskék energiája és az ütkőzés helye is ismert. odakint egyiksem. Ez nem váltja le a CERN-t. -
kvp #15 "Másrészt, mivel a Földünk körül egy olyan részecskegyorsító van, a Van-Allen öv személyében, amiről álmodni sem merünk tiszta faxkodás a földön próbálkozni ilyeneket építeni ahelyett, hogy töredék árból felvinnének egy detektort a megfelelő helyre. Higgs, vagy ami helyette van, már rég meglenne."
Igen, ez teny es szerencsere meg eppen sikerult felvinni az utolso pillanatban egy muszert az iss-re, ami pont erre valo:
http://en.wikipedia.org/wiki/Alpha_Magnetic_Spectrometer
Egyebkent sokkal olcsobban osszehoztak mint a cern ugyanezt a kiserletet es mivel a kozmikus sugarzasban nagyobb energiak is elofordulnak mint amit itt a foldon elo tudunk allitani, ezert meg a siker eselyei is jobbak. -
thsanyi5 #14 Azért nem sérül mert elolvasta a korábbi kommenteket és rájött, hogy ennyi antianyaggal még egy cigit se lehet begyújtani. Ezért a műhold úgy döntött, hogy nem fog felrobbanni. -
#13
Most lehet, hülyeséget kérdezek, de az antianyag és anyag találkozásakor energia szabadul fel, mert megsemmisítik egymást. Na mármost ha ezen a vonalon áthalad egy műhold, az hogy-hogy nem sérül? -
Doktor Kotász #12 Ezzel több probléma van:
A földi részecskegyorsítók nagyságrendekkel nagyobb energiaszinteken működnek, mint a föld körüli mágneses mező, illetve a detektorok inkább érzékelnék a kozmoszból érkező részecskéket, mint a részecskegyorsítónak szánt Van Allen-öv által termelteket. -
#11
Hát igen. Ez annak a sok okos embernek miért nem jut az eszébe. Magam sem értem. -
Doktor Kotász #10 "Asszem abból a reakcióból egy cigit is nehéz lenne meggyujtanik nem hogy űrutazni."
Sőt, ha lenne egy tűzkő nélküli öngyújtód, még az öngyújtó gázát sem tudnád vele meggyújtani, hogy azzal gyújts rá a cigire. :-) -
#9
Másrészt, mivel a Földünk körül egy olyan részecskegyorsító van, a Van-Allen öv személyében, amiről álmodni sem merünk tiszta faxkodás a földön próbálkozni ilyeneket építeni ahelyett, hogy töredék árból felvinnének egy detektort a megfelelő helyre. Higgs, vagy ami helyette van, már rég meglenne. -
csimmasz #8 Asszem abból a reakcióból egy cigit is nehéz lenne meggyujtanik nem hogy űrutazni. 
-
prybaby #7 Előbb lesz antianyag bomba mint hajtómű. -
#6
Konkrétan cca. 3 J. -
endrev #5 :DDD Jó drága tankolás lesz begyűjteni pár kiló antiprotont több kontinensnyi térségből.
Álmoggyá még hülyeségeket... -
#4
Én se... -
#3
én se értek hozzá.
gyanítom annyira ők se. -
fv #2 "Részecskék milliárdjairól beszélünk" Magyarul, ha ez a rengeteg antiproton összeállna valamiféle antikosszá, akkor a körmöm alatt lévő mikroszkópikus kosszal összeütközve termelne egy kis hőt, aztán megsemmisülne.
Én se értek hozzá, de ez a milliárd proton szerintem nem lesz túl hosszú utakra elég az űrhajóknak.