22
-
idebudanemoda #22 
barom, nem téglalap, téglatest
-
idebudanemoda #21 az ellipszoidnak 3 tengelye van 
persze a Vestánál is 3 adat érdekesebb lenne.
szóval a befoglaló téglalap 578×560×458, az ellipszoid is kb. ennyi, de nem biztos...
-
#20
Na igen, a Phobos az más tészta. ott viszonylag egyértelmű, hogy törmelékfelhő találta el.
Az, hogy a Vestán nem találsz szabályos hullámhosszakat, a dolog természetéből adódik. Megnézted a belinkelt videót?
Nyilván sok múlik az anyag képlékenységén, meg a becsapódás energiáján, hogy végül hogy fog kinézni a végeredmény, de összességében épp olyan, amilyennek lennie kell. Barázdákkal az „egyenlítő” mentén.
![]()
-
#19
Ja bocs, leesett!
Ennek ellenére ezek sokkal inkább tűnnek akkor már vetődésnek, különböző talajrészek elmozdulásának, mint gyűrődésnek. Nem nagyon látszik valami hullámhossz, meg ilyenek.
És érdemes megnézni a Phobos holdról készült képeket, ott is van egy hatalmas becsapódási kráter, a csíkok meg erre merőlegesek, sőt árfutnak a kráteren is!!! A nagy becsapódáshoz tartozóan meg ilyen gyűrődések nincsenek, ha így keletkeznek egyáltalán ugye.
Sokkal inkább tűnnek nekem inkább olyan szakadékoknak, amelyek a más összetételű réteg egyfajta fokozott eróziójának az eredménye. -
#18
Az elmélet az, hogy az a bizonyos nagy becsapódás is a bolygókeletkezési periódus kezdeti szakaszában (4,5mrd éve) érte. És aztán úgy is maradt, később már nem nagyon találta el semmi. (kisebb kődarabok persze igen, de most nem ez a lényeg) -
#17
Ja, az csak 450 km akart lenni... X)
A lényeg egyébként a "legérintetlenebb felszínű"-n van. Valahogy hihetetlennek tűnik azzal együtt, hogy tele van kisebb kráterekkel, plusz egy naggyal, ami akkora, mint az aszteroida kisebbik átmérője, és a becsapódás, ami okozta jól meg is nyomta az egészet.
Persze nem értek hozzá, úgyhogy ezzel kurvasokra megyek, hogy "igen, csak te". :Ð -
#16
Nem baj, már megszoktam. 
-
#15
igen, csak te. -
#14
"Ennek köszönhetően a Vesta lehet az egyik legősibb, legérintetlenebb felszínű égitest a Naprendszerben, egy megdermedt pillanatfelvétel a bolygóformálódás kezdeti szakaszainak anyagairól és körülményeiről. A Vesta tanulmányozásával a bolygótudósok a Naprendszer első 5 millió évébe repülhetnek vissza."
Ja, csak közben belekúródott valami, ami 450 millió km átmérőjű krátert nyomott bele, miközben 843 ezer km^3 anyag repült szanaszét a világűrben... (igaz, egy része gondolom a másik égitestből származik).
Csak én érzem ezt kicsit ellentmondásosnak? Persze nyilván más égitestbe is csapódnak bele dolgok, dehát azért ez a kráter majdnem akkora, mint maga az aszteroida...
-
Nyiri #13 Egy elfuserált autobot anyahajó leszállás. Ez tény. -
#12
Pedig tényleg benézted. Szó nincs "körbeguruló" aszteroidákról. Egy nagy becsapódás van, meg az általa keltett gyűrődések/hullámok (ahogy tetszik) a kisbolygó felületén. Ahogy a cikk is írja.
Szemléltető kísérlet itt:
LINK -
#11
Legalább is a biliárdozásnak több köze van ehhez, mint neked. -
#10
Befoglaló ellipszoid kis és nagytengelye? -
szasz85 #9 a "Vesta megközelítőleg 575 x 455 kilométeres paraméterekkel rendelkezik"
szóval ez egy hatalmas 2d-s sziklatömb ?
-
#8
Egyértelmű! Ott a csík is meg nyócas is kráterekbű'. Há' minden világos! -
qwas #7 Te biztosan nagyon értesz a témához. A biliárdozásnak tudvalevőleg sok köze van ehez. -
#6
Eddig hol voltál aranybogár, hiányoltalak.
Hogy telt a szabi?
-
#5
Már megint hülye vagy. -
gombabácsi #4 az élet lehetőségéről nem ír a cikk! ez már nem is tudományos így!
XD -
Irasidus #3 Az eddigi adatok, és számítások alapján nem kell feltétlenül nagyobb égitest a belső differenciálódáshoz. Egy rövid ideig (csillagászati értelmeben) belső hővel rendelkeztek a kisebb égitestek is. A meterok alapján már régen tudjuk, hogy a Vestán volt belső differenciálódás (megolvad a magja, mint a nagybolygóknak), annak ellenére, hogy ilyen kicsi. Ezt az elméleti számítások is alátámasztják. -
#2
Igazság szerint elég sok aszteroidán, holdacskán vannak párhuzamos csíkok. A dolog érdekessége ott kezdődik, hogy az elvileg ezeket kialakító testek gyakorlatilag azonos pályán kell, hogy repüljenek és egy időben kell, hogy találkozzanak az égitesttel, mint egy felhő, vagy ilyesmi. Ha nem így lenne, akkor a csíkok, amelyek elvileg ugye egy valami a felszínhez érintő közeli pályájú becsapódás eredményei metszenék egymást. De nem metszik.
Ez az érintő irányú becsapódás azért is érdekes, mert a barázda kialakításához gyakorlatilag körbe kell gördülnie a testen a másiknak.
Elég sokat biliárdoztam már életemben és ilyesmivel még nem találkoztam mellesleg.
Szal, szerintem meg csak az van, hogy ezek az aszteroidák valami nagyobb égitest maradványai, aminél már kialakult a réteges szerkezet. -
Shakata #1 A sötét csíkok? Természetesen a földönkívüliek ipari tevékenységének a nyomai. Egyértelmű. :)
