36
  • Doktor Kotász
    #36
    Tényleg, a Warcraftban Thrall szerepelt, és nem Thrawn. :-)
    AS
  • Thrawn
    #35
    A Star Wars admirálisa.
  • Doktor Kotász
    #34
    A nevedet a Star Wars admirálisa vagy a Warcraft jövöbe látó hadvezére ihlette?
  • NEXUS6
    #33
    Az eredeti elképzelés szerint a Plutó a Neptunusz holdja volt, de aztán a Triton kilökte.
    Volt olyan elképzelés is, hogy jött valami más égitest és az lökte ki. Na most valszeg volt valami kataklizma, mert a keringési, meg a forgási síkok ennél a "bolygónál" is jól össze vannak kócolva, mint az Uránusznál.
    Ha így nézzük még az is lehet, hogy annak volt a holdja.

    A jelenlegi elképzelések szerint minden esetre "csak" egy sima KBO. (Kuiper Belt Object)
  • Thrawn
    #32
    "Újabb holddal gazdagodott..."

    Ez most akkor fogdossa befelé a holdakat? Ezt most szerezte, vagy már régebben is ott volt, csak nem tudtunk róla?
  • moikboy
    #31
    Vicces lenne ha valahonnan idekeveredne egy ilyen és átrendezné a Naprendszert :D Hoppá, asszem pont ilyesmivel hülyítették pár éve a népet Nibiru címszóval :D:D
  • Doktor Kotász
    #30
    Sőt az sem zárható ki, hogy a csillagok között, egyik csillaghoz sem tartozva óriásbolygó méretű objektumok vannak. Sőt valószínű, hogy vannak ilyenek. Például egy csillag úgy keletkezik, hogy egy köd a gravitáció miatt összecsomósodik, és csillaggá válik. Na de, ha nincs annyi anyag, hogy ez megtörténjen, akkor nem lesz belőle csillag. Mondjuk létre jön egy Jupiter mérető valami, amit csak azért nem nevezhetünk bolygónak, mert nem kering egy csillag körül. Spt, ha minden igaz, olyat már fedeztek is fel pár éve, hogy nem indult be a magfúzió, de mivel a kialakulásakor a bele áramló anyag felmelegítette, még párszáz fokon ízzik.
  • Doktor Kotász
    #29
    "az asztrológusok bármire tudnak magyarázatot és annak ellenkezőjére is :)
    mindezt magabiztosan, huncut vigyorral a szájuk szélén, másokat és önmagukat is becsapva..."

    Hát igen, egy csillagász pár hónapja alaposan felhúzta magát (talán NASA-s volt) és közölte, hogy az asztrológusok által definiált csillagjegyekben van egy bő 20 ezer éves ciklus, tehát a korábban általuk megállapított csillagegyüttállások már régen nem igazak, az állatövi jegyek eltolódtak függetlenül attól, hogy sosem volt jelentősége annak, hol is állnak, meg mikor melyiknek az aszcendense, és a többi babonás hókusz-pókusz is teljesen értelmetlen. De ha már a csillagokról magyaráznak, meg papíron számolgatnak, akkor vegyék már a fáradtságot, és nézzenek fel az égre, és vegyék már észre,. hogy nem ott vannak az égen a csillagok, ahol hiszik.

    Még ezek az ezo tévés görények is reagáltak rá, hogy majd megvizsgálják. Tökre lehetett látni, hogy fogalma sincs arról, hogy miről is van szó. Szerintem még azt sem tudják, hogy magfúzióval termelnek energiát, hogyan csoportosíthatók (fehér törpe, vörös óriás, stb.). A kvazárról, pulzárról azt hiszik, hogy a Mediamarktban lehet kapni, a fekete lyukról, meg a arra tippelnének, hogy az OBI-ban kapható.
  • Sir Ny
    #28
    A tkp nem része egyik égitestnek sem. Ha igen, akkor a körül kering a másik. Fizika vs magyar nyelv.
    Az A B körül kering az azt jelenti, hogy A pályájának fókuszpontja benne van B-ben. Ha nincs, egymás körül keringenek.
  • moikboy
    #27
    " Ha közös tömegközéppont körül keringenek, és nem egyik a másik körül akkor kettős bolygóról beszélünk. "

    :D LOÁL! Ált. isk. fizika gyerekek! Szerinted van olyan, hogy nem a közös tömegközéppont körül keringenek, hanem az egyik egy rajzszöggel le van rögzítve és a másik körülötte kering? :D:D:D
  • gothmog
    #26
    Pontosabban a bolygók csillagok körül keringenek, a holdak pedig bolygók körül. Aztán az ilyen csoportosulásoknál meg kettős rendszereknél már bonyolódik az ügy, gondolom megegyezés kérdése, melyiket nevezzük minek.
    Aztán ki kell egészítsük azzal, hogy ugye vannak kettős meg többes csillagrandszerek, ahol ugye a csillag körül is csillag kering. (esetleg bolygók is) Szóval definiáljuk a csillagot is (mondjuk úgy, a belsejében energiatermelő fúzió zajlik, saját fénye van, ilyesmi). És akkor szól valaki, hogy "hélo! van ám olyan is hogy neutroncsillag meg fekete lyuk kering a csillag körül (és/vagy viszont), és akkor feladjuk az egészet a francba. :)
  • wraithLord
    #25
    "Az érdekesség az, mint mindenen rendszerezési próbálkozással a természetben, hogy nincs tökéletes választóvonal, mindig vannak átmenetek ..."
    Igen, ismerem a "problémát" (más tudományterületről). Gyakran szokta vita és értetlenség okát képezni itt az SG-n... X) Persze máshol is, de az már egy másik történet. :)

    Amúgy én is így...sejtettem ezt a kettős rendszer dolgot. Köszi!
  • BlenTen
    #24
    Jupiternek a holdjai majdnem Föld méretük.
  • Irasidus
    #23
    Vannak úgynevezett kettős bolygók, vagy kettős törpebolygó nevű égitestek is. Ha közös tömegközéppont körül keringenek, és nem egyik a másik körül akkor kettős bolygóról beszélünk. Az érdekesség az, mint mindenen rendszerezési próbálkozással a természetben, hogy nincs tökéletes választóvonal, mindig vannak átmenetek, a kettős bolygók speciel nem ilyenek, de lehetne olyan példát hozni ami már fejvakarást okozna. A rendszerezések igazi emberi dolgok, nem természetesek, de hasznosak. :)
  • wraithLord
    #22
    Egyébként azt a galaxisos mondatot nagyon elírtam... Túl gyorsan akartam mondani (írni)... De így legalább valami új dolgot tudtam meg. :)

    Bináris rendszerekben (pl. lehetséges: Plútó-Charon), amit említettem a 15. kommentnél, melyik a szatellita? Ez alapján, "hogy minden, ami nem egy csillag körül kering (és nem egy másik csillag), valamilyen holdnak (szatellitnek) hívjuk?" Vagy az ilyesmi kivétel? Esetleg mindkettő szatellitája a másiknak, tehát egyszerre elsődlegesek és másodlagosak is?
  • Irasidus
    #21
    "Igen, azt mesterséges szatellitának hívják. :)Nem, a csillagok azok más tészta. Ilyen erővel akkor a galaxisok meg a galaxis középpontjának a holdjai.

    Valóban ezeket hívjuk szatelitgalaxisoknak. Mellesleg minden ami nem egy csillag körül kering (és nem egy másik csillag), valamilyen holdnak (szatellitnek) hívunk.
  • wraithLord
    #20
    Igen, azt mesterséges szatellitának hívják. :)
    Nem, a csillagok azok más tészta. Ilyen erővel akkor a galaxisok meg a galaxis középpontjának a holdjai.

    Amúgy nekem tökmindegy, legyen neked igazad.
  • Molnibalage
    #19
    Nem, nem az. Ennyi erővel, ha egy mesterséges holdat állítasz pályára bármi körül, akkor lesz holdja. A Föld ez esetben a Nap Holdja?
  • wraithLord
    #18
    A hold 'kategória' nem méret függvénye, hanem akkor hívunk valamit holdnak, ha egy nálánál nagyobb égitest szatellitájaként van jelen.
    De gondolom csak sarcasm volt.
  • zidder
    #17
    Valahol olvastam, hogy valaha hold volt, csak leszakadt Neptunusz pályájáról a kis tömege miatt, bár ez szerintem csak feltételezés, de lehet valóság alapja.
  • wraithLord
    #16
    Kicsit elkalandoztam. Szóval nem hold, max egy kettős rendszer egyik tagja.
  • wraithLord
    #15
    Hát, szerintem feltűnt volna az ezzel foglalkozóknak, ha a Plútó egy hold lenne. Ugyan sötét van ott, de az mellett elég nehéz elsiklani, hogy a Plútó valami körül kering ott a nagy sötétben... X)
    A plútó nem hold, csak olyan pici, hogy kiesik a 'bolygó' kategóriából. A cikk is törpebolygónak hívja, hivatalosan is az. A kisbolygók csoportjába tartozik.
    És mivel a kisbolygók körül is keringhetnek náluk kisebb, másodlagos égitestek, ezért lehet holdja.

    Mondjuk a Plútó egyik holdja olyan nagy, hogy nem igazán tudják eldönteni, melyik az elsődleges és melyik a másodlagos égitest a kettő közül... ezért kettős rendszernek is nevezik.
  • Zoli007
    #14
    Miért? Csak 16 megapixel
  • immovable
    #13
    1200 négyszögöl :D
  • Molnibalage
    #12
    És a Hold mekkora méretnél kedődik? :)
  • gombabácsi
    #11
    az asztrológusok bármire tudnak magyarázatot és annak ellenkezőjére is :)
    mindezt magabiztosan, huncut vigyorral a szájuk szélén, másokat és önmagukat is becsapva...
  • Doktor Kotász
    #10
    A Plútot nem olyan régen fedezték fel, hogy az ősi horoszkópokban szerepelhessen.
  • Doktor Kotász
    #9
    "én ezt nem értem, nem úgy volt, hogy a Pluto már nem bolygó hanem hogy ő is egy hold? (mondjuk számomra mindig ő marad a 9. bolygónk)"

    Törpe bolygót írnak a cikkben, és nem bolygót.
    Ha bolygó marad, akkor kábé a 30-ik lenne, mert sorban fedeznek fel nála nagyobb égitesteket, és ez a jövőben sem lesz másként. Ezért sorolták be a létrehozott törpe bolygó kategóriába.

    A hold meg az, ami egy bolygó (és törpe bolygó) körül kering. A Pluto meg ilyet nem csinál, így miért lenne hold? Bolygó az, csak törpe bolygó.
  • Bwanamon
    #8
    ...nagyon kreatív... :)
  • sanyiute
    #7
    a napnak a holdja
  • Spirit
    #6
    A Plútó már törpebolygó, mert ugye már elég sok Plútó méretű objektumot találtunk, emiatt új definíciót kapott a "bolygó". (elég nagy, hogy hidrosztatikai egyensúly álljon fennt, tisztára söpörte pályáját, stb.) Ettől függetlenül kisbolygók körül is keringhetnek holdak, ennek semmi akadálya nincs.
  • Bwanamon
    #5
    Szerintem nem követelmény, hogy egy holddal rendelkező égitest bolygó legyen. Lehet kisbolygó vagy aszteroida is. Másrészt a Plútó minek a holdja lenne?
  • NEXUS6
    #4
    Vazze ezt akartam én is írni, ha a Plútó nem bolygó, akkor ezek miért holdak!?

    Asztrológusok meg amúgy is bajban vannak, mert ők azért számolnak a Plútóval, mint bolygóval.
  • Broafka
    #3
    én ezt nem értem, nem úgy volt, hogy a Pluto már nem bolygó hanem hogy ő is egy hold? (mondjuk számomra mindig ő marad a 9. bolygónk)
  • Molnibalage
    #2
    Számomra már-már felfogatatlan az felbontás ezen szintje.
  • Sir Quno Jedi
    #1
    Riddick jól érezné ott magát, senki sem cseszegetné. :D