Elérhetõ az Office 365

Milyen érdekes, ez a cikk eltûnt a fõoldalról teljesen! Pedig elõtte és utána is vannak még cikkek! Úgy tûnik nem nagyon tetszett az MS -nek a reakciók! :)

"hiszen csak a mennyiségi változásnak van kihatása rád"

Természtesen van különbség a 2 rendszer között, de a banknál sem csak a mennyiségi változások vannak rád kihatással. Sokszor elég, ha külsõ fél a pénzmozgásaidat követi máris kárt okozhat. Egyszerû példa, 2m fölötti utalást tudtommal a bankok azonnal jeleznek az apeh felé, így megnöveli az ellenõrzés esélyét. Ami ugye sokszor elég erõs idõkiesés egy cégnek. Egyéb külsõ fél is ha beleláthat a banki mozgásokba, befektetésekre szintén esetleg kihasználhatja ezeket. A bank sem annyira egyszerû rendszer, hogy beteszek x forintot vagy kiveszek y forintot. Nyilván egy felhõ esetében a támadási pontok, illetve azok a módok, ahogyan kárt tudnak okozni széleskörûbbek, szerteágazóbbak, de meglátásom szerint, ha ezeket ugyanolyan törvényi szabályozással és biztonsággal látják el, mint a banki rendszereket, túl nagy különbség a 2 dolog között elvi szinten nem szabad, hogy legyen. A különbség az alkalmazott technikák tekintetében lesz. Erre mondtam én egy korábbi hsz-ben, hogy a felmerülõ jövõbeni problémákat, megjósolni lehetetlen. Viszont, ha már a felhõszolgáltatások mögött is többtíz év múlt fog állni, akkor már különbséget tenni a két rendszer között nem lehet olyan szempontból, hogy: "dokumentumok" vagy "pénz", hiszen a technikai és a törvényi háttér megegyezik (illetve meg kell egyezzen, ha ugyanolyan megbízható és elfogadott rendszereket akarnak kiépíteni, mint ma a bankoknak van).

Ez nem igaz. Azok a pénzek(nyugdíjjak) biztositva vannak. Tehát ha a pénz eltünik akkor is megkapja a nyugdíjjas a pénzét.

Oké, az elsõ megjegyzéseddel kapcsolatban elnézésedet kérem, jogos.

A másodikra pedig. A bank pénzzel dolgozik, a felhõ digitális adatokkal. A különbség az - mint ahogy korábban is írtam - hogy a pénz ebben az esetben csak mennyiségi mutató. A bank nem tud vele olyat tenni, amit ne vennél észre, hiszen az egyetlen dolog ami számít, hogy "meddig ér a takaró", az pedig nem más, mint egyetlen számadat a számládon.

A felhõben meg marhára nem az a lényeg hogy hány dokumentumod van fent, és nem is az hogy mennyi helyet foglal, hanem az hogy MIT TARTALMAZ. Tehát minden egyes dokumentum külön értéket képvisel, és csak rajtad, a létrehozóján múlik, hogy mekkorát. Ezt követõen pedig te NEM TUDOD hogy mi történik a dokumentumaiddal, vagy hogy hol tárolódnak. Ismétlem, ez NEM OLYAN mint a pénzem a számlán, ami gyakorlatilag egyetlen számadat, egy adatbázisban, és tökéletesen lekövethetõ a részedrõl, hiszen csak a mennyiségi változásnak van kihatása rád.

Elõször erre válaszolnék, mert ez picit felbosszantott:
"Csoportmunka kitûnõen megvalósítható ilyen külsõs multik nélkül is. Te add csak oda mindenedet az ms -nek ha úgy látod jónak."

Nem tudom hol olvastál ilyet, hogy én odaadnám.... esküszöm a lehetõ legpontosabban igyekszem fogalmazni, de mindezek ellenére úgy látom ez sem elég. Sehol sem írtam ilyet, sõt a 21-es hszben ezt írtam: "én nem, 1 fillért sem tartok bankban, utálom az ingyenélõ fajtájukat is". Ha neked ebbõl az jön le, hogy én külsõs cégnek odaadnék bármit is.... nem tudok mit mondani.

"A bankos példa teljesen rossz." Szerintem mindkettõ digitális technikára épül. Szoftverekre, felhasználónevekre, jelszavakra, adattitkosításokra, rendszerbiztonságra, redudanciára, stb. A kormány belelát a banki ügyletekbe is, ha akar és abból is rengeteg dolgot le lehet szûrni, így különbség ebben sincs. Különbség maximum annyi, hogy a bankban a pénzed lophatják el, egy felhõben pedig a munkádat, amivel a pénzt elõállítod. Az hogy észreveszed, hogy "kevesebb víz van a pohárban" utólag már nem igazán vigasztaló, ha már eltûnt a láthatárról az, aki beleivott.

"a Google abban hisz, hogy a jövõben kizárólag a webes alkalmazások lesznek a meghatározóak"

Azért remélem nem.

Jelenleg én úgy gondolom, hogy ez csak nagy cégeknek éri meg, ott sem mindenki teheti meg azt, hogy folyamatosan fizet érte nem is keveset! Én biztosan nem bíznék meg teljes mértékben a felhõ alapú szolgáltatásokban! Talán egy saját gép vagy server és felhõ folyamatos szinkronizálása az amit eltudok képzelni, hogy az adatokat akár távolról is eltudjam érni és akár közösen is szerkeszthessük! De ezt meg saját server távoli eléréssel is meg lehet oldani! Továbbá a webes office böngészõben megnyitva nem egy gyorsasági bajnok, plusz nem tartalmaz elég sok funkciót!

A 340 000 -es példám éves költségre vonatkozik.

Mellesleg, valami iszonyat drága ez a megoldás. 20 alkalmazottnál, már 340 000+ a költség. Gondolom senki nem gondolja hogy pl 2 db gizike nénit foglalkoztató kft -nek kellene a felhõs marhaság "elõnye". Ott ül egymással szemben a két gizike, aztán megbeszélik amit kell :) Van egy darab server mondjuk, ott megosztva sorakoznak a doksik, aztán csókolom.
Tehát drága is, meg sz*r is. :D

A bankos példa teljesen rossz. A bank mennyiségi adatokkal dolgozik. Olyan ez, mint egy pohár víz. Te tudod mennyit töltöttél a pohárba, és tudod mennyit ittál meg belõle. De bármi is történnyen, a víz mindig ugyanaz marad, csak a mennyisége változik. Ha valaki tudtodon kívül kiönt belõle, azt észreveszed.

A cloud -ozás teljesen más. Itt sok különbözõ adatot tárolsz, és a felettük történõ ellenõrzési jogot átruházod valaki másra. Te NEM tudod ezek után, hogy az adataiddal mi történik. Nincs semmi a kezedben, csak egy szerzõdés, egy felhasználónév, és egy jelszó. Ennyi, és nem több. Ez önjogkorlátozás, és még fizetsz is érte hogy pl az usa kormánya is olvasgathassa a szerzõdéseidet ha épp úgy látják jónak. Ne hidd hogy a nagy és csodálatos felhõszolgáltatásokat engednék mûködni enélkül.

Csoportmunka kitûnõen megvalósítható ilyen külsõs multik nélkül is. Te add csak oda mindenedet az ms -nek ha úgy látod jónak.

A legnagyobb gond hogy a böngészõ nem célszoftver ezért hatékonyságban/sebességben és termelékenységben mindig alulmarad. Kis leveleknél, dokumentumoknál ez még nem jelentkezik de komolyabb munkánál már nagyon is számít.

A postásokra is rájön idõnként az ötperc, aztán a degeszre tömött táskával, a fél város nyugdíjával lelépnek. Aztán persze lebuknak, vagy önként mennek a rendõrségre, de a több millió elveszett forintot a posta sosem szolgáltatja vissza.

Ugyancsak a bankos példát tudom felhozni, ha a bankokan megbízol akkor ebben is meg kell, feltéve, ha ugyanazon biztonsági szinten fut a kettõ. Ez alapvetõen így kell legyen. Ugye 1 nagy cégnél a banki ügyletekhez nem csak 1 ember fér hozzá. Ha feltételezzük, hogy ennek ellenére a banki rendszerek mégis megbízhatóak, akkor ezt az irányelvet a felhõknél is tartanunk kell. Különben szubjektíven kiválasztunk 1 rendszert (bank) amit biztonságosnak gondolunk egy másikkal ellentétben (felhõ) amit nem. Ez így nem következetes. Vagy mindkettõ okés vagy egyik sem.

Nem tudom milyen az MS felhõ, de az Ubuntu One minden lehetséges alkalommal szinkronizálja az adatokat a gépemen a felhõben tárolttal; és szerintem az MS is ezt teszi. Így egy kapcsolat megszakadás "csak" a csoportmunkát veti vissza, egyénileg még vidáman lehet dolgozni a gépen tárolt adatokkal (ha megvan a gépen is az Office sw.). Amit viszont sokallok, az az ár: ha egy közepes szolgáltatási szintet lövök be, az kb. havi 16$, éves szinten 192$, azaz durván 60eFt/fõ. Ebbõl egy kisebb nyaralás úti- és szállás költsége kifizethetõ lenne. Ja és még külön meg kell venni az MS Officet!
.
20GB tárhely éves díja 30$ az Ubuntunál, ami azért jóval barátságosabb összeg (kb. tizede az MS-ének) és a biztonságos adattárolás, csoportmunka ugyanúgy megszervezhetõ ezzel is. Mivel a Libre Office ingyen van, ezért nem gond, hogy a gépemen fut belõle egy példány.

Amint konkurencia lesz vagy kereskedik vele(akár valamelyik alkalmazott nem hivatalosan), a távoli adattárolás gáz. Szerintem.

Én ezt az aggályt nem érzem jogosnak. Miért? Azért, mert nem hogy a munkádat, hanem a munkád gyümölcsét, a pénzt amit kerestél vele is idegenekre bízod sok esetben. Gondolok ez esetben a bankokra. Ha a felhõkben nem bízol az adatbiztonság miatt, akkor, ha következetes vagy, a bankokban sem bízhatsz, mégis megbízik bennük az ember általában. (én nem, 1 fillért sem tartok bankban, utálom az ingyenélõ fajtájukat is :) ). Tehát nem az adatbiztonság a legfõbb probléma. A legfõbb probléma lehet akár az, hogy nem férsz hozzá a pénzedhez, ha a bank becsõdöl. Jelen esetben nem férsz hozzá a céges adataidhoz, ha a felhõszolgáltatást nyújtó cég becsõdöl, hacker támadás éri akár a céget akár a kapcsolatot. Sõt, gyanítom ennél körmönfontabb módokon is támadhatóak lesznek az ilyen rendszerek a hackerek leleményességét ismerve.

Nem épp az a lényeg, hogy mindenhonnan ugyanolyan gyorsan elérhetõ legyen az adat ? (ergo, mind a 3 szerveren "rajta legyen" ?)

Arra a dropboxra gondolsz ahova nemrég bármilyen jelszóval fel lehetett jelentkezni több órán keresztül? <#idiota>

ja havi 0 forintért kapsz mellé tárhelyet (dropbox és a többi) redundánsan fájlvisszaállíthatósággal... meg még ezernyi ingyenes cloundszolgáltató van.

no igen
csakhogy a biztonság alatt értem azt is, hogy kiadom-e a céges információimat egy másik cégnek, hogy kezelje (jelen esetben ez az MS) vagy nem

lehet, hogy az itt megjelent MS fan szakemberek szerint miért az én kis nyomorult cégem adataira lenne kíváncsi az MS, én meg erre azt mondom, majd én eldöntöm, mi a cégem stratégiája ezen a téren

Nekem mint cégnek erre nincs szükségem
Ha meg akkora vagyok, hogy leszarom, akkor meg eszemben nincs kiadni a cégem dokumentumait a Microsoftnak, akkor simán megveszek egy osztott munkafelületet
már ha két kézzel szórom a pénzt
átlag felhasználásra bõven elég egy Libre is
ne legyünk már technonácik
meg ne verjük más faszával a csalánt
ha te eldöntheted , hogy nyaralni mész vagy azt a pénzt a Microsoftnak adod, akkor a MS-nek adnád?

Csak engem zavarnak a képeken az ablakok? :)
Jó, persze az most gyenge poén lenne, hogy persze mert Windows..
Szóval egy levélküldéshez tényleg új Internet Explorer ablaknak kell nyílnia?
Azért ez mégis csak a web világa, itt nem szokás ilyen hülyeséget csinálni manapság. :) Dinamikus réteget és AJAX-ot neki.. durván 10-15 sorból meg van animálással együtt. Nem megy?! :) Vagy ezt majd az Office 366 fogja adni killer feature-ként? :)

Havi 27 dollárért a LibreOffice használatával nem fogsz kapni egy szervert sem, nemhogy egy redundáns rendszert, a szakembergárdáról nem is beszélve, aki majd mindezt karbantartja, felügyeli és üzemelteti. Alapvetõen itt már nem az Office szoftverért fizetnek a cégek, hanem a szolgáltatásért, amit a szoftverhez kapnak.

"A Microsoft hangsúlyozta, hogy a vállalkozások az online irodai szoftver használatával komoly költségmegtakarítást érhetnek el"

Én meg a Libre Office használatával komoly költségmegtakarítást érhetek el

A Google valószínûleg azért prüszköl, mert csak exploderen fut a cucc.

Érthetõ persze, de még egy dolgot hagytunk most figyelmen kívül. Azt, hogy ez a technológia lényegében még gyerekcipõben jár. Nem tudom, hogy lehetséges e egyátalán megjósolni, hogy a jövõben ezek a rendszerek, ha terjedni kezdenek, milyen kockázatokat is tartogatnak. Ez esetben ugyanis elég a felhõ és a cég közötti kapcsolatot támadni valamilyen fronton és máris kész a baj.

Amúgy a google nyilván magában hisz:) Inkább valami 3. felet hallgatnék meg, hogy mit gondol, mert a google eléggé elfogult ahhoz, hogy irreleváns legyen, mit mond.

Többször volt elérhetetlen a saját vállalati rendszerünk, mint a google felhõ, ahová egy ideje beköltözött a cég. Persze, az is támadható, de hasonló adatbiztonság és rendelkezésreállás biztosítása jóval többe kerül, ha saját magunk oldjuk meg...
Minél nagyobb a cég, annál jobban megérheti ez, de KKV-knak nem.

"Kiemelte, hogy a Google abban hisz, hogy a jövõben kizárólag a webes alkalmazások lesznek a meghatározóak." Én ebben nem hiszek. :) Nagyon sok embertõl teljesen idegen, hogy céges vagy fontos személyes adatokat egy olyan helyen tárol, amit internet nélkül nem tud elérni. Talán biztonsági másolatnak megfelel ez, de én nem bíznám kizárólag erre az adataimat. Egyébként pedig persze hogy lehet hallani magángépek feltörésérõl, de még többet lehet hallani központi szererek támadásáról. Nem kell ezt feltörni, elég ha elérhetetlenné teszik, máris kárt okoz.

Épp ezért biztonságos. Aki egy ilyet fel tud törni, azt nem a te kis vállalatod adatai fogja érdekelni...

"Mennyire biztonsagos felhoben tarolni az adatainkat szerverhiba vagy hackertamadas eseten? Milyen backup-rendszerrel es kodolassal tortenik ez a dolog?"

Konkrétan az Office 365 esetében Európában két adatközpont van. A mentés folyamatos a két adatközpont között, a Microsoft saját DPM szerverét használja erre, ami nagyvállalati környezetben már bizonyított.

Mivel ugyanazokat a technológiákat használják, mint a nagyvállalati termékek, ezért pl. a levelek Exchange szerver clustereken tárolódnak, lehet tudni pontosan hol az adat ha szükség van rá.

Gyakorlati szempontból sokkal biztonságosabb, mint amit helyben tudsz nyújtani. A biztonságot több külsõ szervezet is rendszeresen ellenõrzi, már az elejétõl a biztonságra gondoltak, van róla több száz oldalnyi doksi, hogy milyen módszerekkel és hogyan.
http://www.microsoft.com/online/legal/v2/?docid=21&langid=en-us

Az adatok, nem úgy tárolódnak mint a gépeden, hanem elosztva.
A rendszerük úgy néz ki, hogy van pár konténer, tele géppel, és a konténert csak akkor cserélik, ha minden gép lehalt benne, nincs szerviz.

Minden adatod 2 vagy 3 konténerben tárolódik egyszerre, és te választhatod ki az elõfizetés kezdetének, hogy Európai, Ázsiai, vagy USA csomópontot/telepet szeretnél használni. Legalábbis az Azure felhõ rendszer így mûködik.

Tehát pontosan nem tudják, hogy az adataid hol vannak fizikailag éppen, mert nem is számít.

Minden file-hoz a hozzáférés egy 128 vagy 256 bites titkosítású tokenen keresztül történik. Biztos feltörhetõ, de szinte esélytelen.

Ha ezt feltörik, akkor hidd el, az otthoni gépedet is bármikor.

És míg nálad, ha a vinyó elfüstöl, akkor lõttek mindennek, itt ezzel nem kell foglalkoznod, a rendszer megoldja, hogy effektíve sose legyen adatvesztés...ja és ingyen.

Lehet, de sokkal nagyobb célpont is, mint a kisvállalatok hálózatai.

Valószínûleg biztonságosabb, mint amit a kisebb vállalatok tudnak biztosítani maguknak, ha offline dolgoznak.

Szerintem ezt tõlük kellene megkérdezni.

Mennyire biztonsagos felhoben tarolni az adatainkat szerverhiba vagy hackertamadas eseten? Milyen backup-rendszerrel es kodolassal tortenik ez a dolog?