15
  • lapaleves
    #15
    nemtom. a két ellentétes furat középpontja egymástól kb 101 mm távolságban van. a borda szimmetrikus. ritka jó passzív borda egyébként, direkt a ledekhez árulják.
  • kicsibicska
    #14
    Az a hajtómű LGA775?
  • lapaleves
    #13
    nagy képek rulez. ezeket a cikkeket egyébként elmentem a gyerkőcnek, okosodjon majd. ha már amúgy is shuttle tribute ledhajtóműves csillárt kapott a 30. szülinapra.
  • jeec
    #12
    Hold és oxigén:
    http://www.asi.org/adb/04/03/10/04/oxygen-extraction.html
  • [NST]Cifu
    #11
    A sarkokon lévő kráterek árnyékos oldalán a Holdpor 4-8% lehet vízjég a jelenlegi adatok szerint, ez persze még további megerősítésre vár, de ha lesz egyszer Holdbázis, ez a vízmennyiség viszonylag könnyen és egyszerűen kinyerhető. Feltehetően tehát majd egyszer ki fogják használni ezen erőforrásait is a Holdnak.

    De igen, abban én sem bízom, hogy erre 20-30 éven belül sor kerülhet...
  • KopaszIsten
    #10
    Utóbbi kérdésedre a válasz szerintem a 'nem'. :s Amennyire én tudom (érdeklődő laikusként) kőzetekben mutattak ki víz molekulákat (vagy mit). (vagy valami hasonló) Azt a vízmennyiséget, amit így ki lehet nyerni (szerintem) a hajunkra kenhetjük. Kevés, és gazdaságtalan, azaz rohadt sokba kerülne, és a végtermék szánalmasan semmi lenne. És persze ebben is rengeteg munka lenne -gépek telepítése, azok tápellátása stb. [energiaellátásban gondolom a napenergia lenne a nyerő, vagy valami mini (atom, fúziós) erőmű]- mire önellátó tudna lenne egy holdbázis. Úgyhogy mostanában ne nagyon várjunk semmi hasonlót. :S

    Persze fenntartom a tévedés jogát. :D
    (Csak hangosan gondolkodok, úgyhogy majd nem kell letrollkodni emberek, mert nem szakszerűen fogalmazok, és esetleg hiányosak az információim! :P Köszönöm. :))
  • FoodLFG
    #9
    Dismantling the Space Shuttle Program

    Itt lehet nézegetni nagy felbontású képeket az űrsiklók szétszereléséről.
  • [NST]Cifu
    #8
    Ha a Holdon tényleg van kinyerhető vízforrás (az alant említett vízjég molekulák a Hold porában), akkor abból állíthatsz elő oxigént és hidrogént (az ISS-en is így nyerik az oxigént vízből, az Elektron-VM oxigéngenerátorral). A kérdés az, hogy mennyi a kibányászható víz mennyisége, és az valóban gazdaságosan kitermelhető-e a Holdon?
  • KopaszIsten
    #7
    Még hogy (csak) holdbázist, de már teljes gyártósorokat odaképzelt a felvázolt dolgokhoz. :D
    De kérdem én (teljesen laikusként) oxigént ki fog odavarázsolni az emberkéknek? (think) Persze mindenre van megoldás, de ez is egy lényeges és szükséges "erőforrás" amiben a hold nem dúskál.
  • [NST]Cifu
    #6
    Egy kicsit előre rohantál, te már egy kész Holdbázisnál tartasz. :)

    A Holdbázist pedig előtte fel kell építeni, ahhoz meg azért több-kevesebb dolgot oda kell szállítani. Ezt is bele lehet (kell) számolni a költségekbe, ami persze később megtérül, ha kellő szintű a kihasználtság.
  • kvp
    #5
    "Ahhoz első sorban drasztikusan csökkenteni kellene a Földről a Holdra (majd onnan vissza) való szállítás költségeit..."

    Oda tenyleg problemas, de visszafele csak akkor draga, ha jarmuvet es terhet is a Foldrol vittuk fel. Viszont ha helyben allitjak elo a jarmu nagyobbik reszet (mondjuk a tartalyt), tovabba a Holdrol magneses gyorsitassal inditjak (mivel teherrol van szo), akkor visszafele sokkal olcsobb. A Fold gravitacioja segit, bar hajtomuvek nelkul eleg hosszu ut lenne, de teher eseten ez nem gond. A legkori lassitasnal pedig felhasznalhato mind a thermal soaking, mind a Holdon talalhato anyagokbol keszitett keramia vagy ablativ burkolat. A visszatero jarmu legyartasahoz csak energia kell, az pedig van, mivel a Holdon viszonylag magas es allando a napsuteses orak szama. Amit a Foldrol kell felvinni az az utolso fazis ejtoernyoi es a vezerlo elektronika. A leszallas utan a jarmu meg ugyanugy felhasznalhato nyersanyagnak, mint rakomanya.
  • [NST]Cifu
    #4
    Dekódolom: vízjég bányászatról (kicsit félrevezető, hiszen valójában csak a felszíni porból nyerik ki a hasznos elemet/elemeket) van szó.

    Csakhogy az Astrobot elképzelés még a Constellation programhoz kapcsolódott, tehát eredetileg a 2020 körülre tervezett új Holdraszállás, illetve az utána kiépítendő Holdbázis szükségleteinek ellátásához. Viszont ilyen Holdbázis nincs tervben jelenleg, így az Astrobot bányászrobotok jövője legalábbis rövid távon kérdéses. Állami pénz aligha jut rá komolyabban, a civil szféra meg jelenleg a Föld körül keringő űrállomásokban és űrhajókban gondolkodik.

    Természetesen nem vitás, hogy pár évtizeden belül reális lehet egy Holdbázis, illetve az ilyen bányászgépek alkalmazása a Holdon és/vagy a Marson, majd később még távolabbi égitesteken.

    Ám afelől vannak kétségeim, hogy erre 10 éven belül reális esély lenne...

    Megj.: Tegyük fel az Holdon bányászott arany lehetőségét. 1 kg arany ára most olyan 50 000 US$ körül van, 1 kg hasznos teher eljuttatása a Holdra most olyan félmillió dollár, hogy 1 kg hasznos terhet visszahozz a Földre, hasracsapás szinten is legalább 1-2 millió dollár. Még egy picit drágulnia kellene az aranynak ahhoz, hogy a mai technológiákkal rövid távon megérje a Holdon bányászni. Ahhoz első sorban drasztikusan csökkenteni kellene a Földről a Holdra (majd onnan vissza) való szállítás költségeit...
  • T0nk
    #3
    Találtak, és lesz.
  • kisemlős
    #2
    Cifu = minőség, kiváló czikk!
  • Utokverek
    #1
    igazán találhatnának 500 megatonna aranyat a holdon, 10 év múlva már lenne állandó bányásztelepe valamilyen cégnek.