Hi-Fi Choice

ha már xóba került odaát, kinek, mi tetszik a revoxtól?

Szép vidék, rég jártam arra.

Ja! Nekem is volt egy ilyenem, aztán egyszer kinyírtam a motorját...

"Én nem ismerem a román elektronikai termékeket."
...jobb is így - nem vesztettél semmit.

"Ja, meg az Unitra decknek kétirányba villogott a kivezérlésjelzõje, hogy nehogy össze tudd vetni a két sávot..."
Bizony, mindent a látványért - érdekes volt. <#nevetes1>

...én amúgy erdélyi vagyok, marosvásárhelyi születésû.

Nálam az etalon, akkor is a 80-as évek "pultosa" marad 😊
A szülinapomra kaptam és 16000 ft volt 86-ban, basszus...

Nem lehetett nagyobb fényt kreálni ebben a szobában, legalábbis a kamerának nem, szóval itt egy videó a toronyról, a hétvégén lesz hozzá még egy SV-DA10 DAT egység, így az egyik decket majd iktatom.

Nekem ez a szösszenet magas már 😛

francokat

össze ne vesszetek azon az "r" betûn wazze. a motyót flexi hawer feladod orosra, s a címzést ha elrontod, mucsácsó majd kijavítja 😊
xóljatok hozzá wazze 😉

Ha ez megnyugtat, én sem vettem észre, mármint az r betût <#nevetes1>

Én észre sem vettem, bezzeg azt, hogy én meg egy r betût hagytam ki! <#falbav><#nyes>

Kösz, de most nézem, hogy mi a szart írtam ott? "községcsökkentõs"<#wilting>

Biztos értitek mit akartam írni...Költségcsökkentõs, na 😄

Szép torony, megértelek és egyben irigyellek a problémáidért...

Ami a régebbi tonyot illeti, erre általában csak annyit tudok mondani, hogy "abban még volt lélek".

Ez érdekes. Én nem ismerem a román elektronikai termékeket. Nem semmi ez a márkanév sem. Neked talán van kötõdésed Erdélyhez, hogy ennyire otthon vagy a témában? Mivel tudomásom szerint ezeket kis hazánkban nem forgalmazták.
Ja, meg az Unitra decknek kétirányba villogott a kivezérlésjelzõje, hogy nehogy össze tudd vetni a két sávot... <#hehe>

Megkésve, de nem találtam a képet, ez is 2000-es iso-val készült...
http://h-7.abload.de/img/17211dsc_8732enyf.jpg

Ma vettem egy technics hifi tornyot, hogy mi a francot kezdek vele, azt még nem tudom, de nem volt szívem ott hagyni, mert a tulaj az évek alatt mindig vitrinben tartotta, egy hajszálkarc nem volt rajta, bár nekem már sikerült ma ejtenem rajta basszus😄D

Lehet odaadom az öcsémnek, vagy megtartom és veszek hozzá, még egy DAT magnót, tkm tudja, majd eldöntöm, majd teszek fel róla képet. Az erõsítõben eszméletlen bika van, 200w Jamo nem bírta szuflával, bár ez még abban az idõben készült, míg nem jött el a községcsökkentõs idõszak, amivel pár éven belül meg is pecsételõdött a panasonic sorsa, meg a többié is, viszont a 77-es retro torony hangzásban úgy hazavágja, mint a picsa...

ilyenem is volt...<#wink>

Csattogós bizony - akkora elektromágnessel volt ellátva mint egy orsós magnó. <#nevetes1>
Nekem is volt egy ilyen deck-em; "Diora" volt a neve:



Amúgy ezt az Unitra-t koppintották a románok Marosvásárhelyen "Electromureº-3" (Elektromaros) név alatt. A sorozatgyártás elején tûrhetõ volt a termék, de a vége felé... NO comment:



"Electromureº-1"[/url] deck és 2x15 Wattos (4 Ohm) erõsítõje, a gyár elsõ sorozatban gyártott terméke és büszkesége - ilyenem is volt. <#papakacsint>



"Electromureº-2" a már ismert Unitra vinylpörgetõvel:

ennek nagyon örülök, jó volt végig mazsolázni ezt az igényes archivumot...és közte megtalálni az utolsó deckemet is, Technics RS-BX707-et (szerettem, bár már egy másik alap Sony-hoz képest is magas(abb) volt az alapzaja, de a hangzása tényleg kárpótolta ezt a gyengeségét), ami az utolsó analóg technikám volt és 91-94ig volt szolgálatban....

Unitra galéria<#wink>

nagyon szerettem.

80-as évek elején ilyenem volt.

Az Unitrának a Grundig az alapja, tudtak jót is csinálni, de a precizitás az nem az igazi a lengyeleknél.

Én meg olyasmire emlékszem, hogy elég csattogós mechanikája volt a decknek.

jó, lehet. a fene sem emléxik már.
végülis csak 1 aprócska hibája volt a decknek (képen legalsó)
ékszíjcsere. amúgy középsõ az erõlködõ ha jól tudom 2x20 watt,
felsõ meg a rádió. am/fm semmi extra..
de a deck..
ma már bánom, hogy nem hoztam el<#dumcsi>

Egy haveromnak volt ilyen v. ehhez hasonló (szintén fiókos deckkel), de ahhoz nem ilyen hangfalak voltak, dupla mély hangszórók voltak bennük, az biztos.

unitra témához még xólnék pár xót..
az egyik volt diszkós kollégám ezt ajánlotta +vételre régebben:


ez 1 különleges ritkaság a deckek világában: fiókos (tálcás) betöltõs..

és úgy emléxem ez a zg 30 c114-es volt hozzá...asszem<#fejvakaras>


ami ugyebár xintén unitra. sajan kipróbálni nem maradt idõm akkor,
mára + már nincs + neki <#falbav>
akkoriban a vermona erõsítõ jobb választásnak tûnt..
tökmindegy. ma már az sincs +<#hehe>
(kínomba röhögök csak. ezen inkább sírni tudnék.)

<#vigyor>ott + aztán pláne..

és nem csak xépek, de beszédesek is<#nyes>

régebbi témáink és vitáink jutnak most eszembe dióval<#whatever>
nem tudom emléxetek-é..dual channel kontra stereo..
szöveget figyeljétek a világ legjobbnak tartott magnódeckje (nakamichi) alatt:
"Dual-Mono Amplifier Construction" azaz: dual channel<#nyes>

a másik érdekesség pedig a kedvenc (nem véletlen) dual-om alatt látható, avagy amit sosem használtak ki más gyártók:
"Double tape speed: 4.76 cm/c, 9.52 cm/c

Wow & flutter: 0.045% (WRMS), 0.03% (WRMS)
Frequency : metal: 25 - 19.000 Hz / 25 - 24.000 Hz
chrome: 25 - 18.000 Hz / 25 - 24.000 Hz
FeCr: 25 - 17.000 Hz / 25 - 24.000 Hz
normal: 25 - 16.000 Hz / 25 - 24.000 Hz"

azé' lássuk be ez nem semmi<#vigyor>
2 direct loados dualom is volt. ma egy sincs<#rinya>
de ez változni fog a közeljövõben<#eplus2>

zannya, ezek ám a csúcs csévélôk!

nekem a Nakamichi CR-3E tetszik a legjobban.

a régi nagy márkák tudták hová lehet tenni egy kis "csicsát",hogy ne legyen izléstelen a készülék.

valahogy régebben jobban megadták a módját (tervezéskor)...a mostani készülékek letisztultabbak,és azok is szépek (némelyik)

"majdhogynem a reflexnyílás is tök felesleges...."fõleg felül.

"Biztosan, jó sok volt nekik..."<#nevetes1>

Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen akusztikai törvényszerûség miatt tettek rá egymásmellé 3 db magassugárzót? Biztosan, jó sok volt nekik abból a jó kis bolgárból, amit a Videoton is használt annodomini.
Ez így jól sicher, hogy nem szólt, legfeljebb jó hangosan ....

azért lássuk be:
ekkora tévé azért mindíg jó, ha van 😊

nem fontos a külön kamra egy ekkora doboznak 😊
sõt, majdhogynem a reflexnyílás is tök felesleges.
ekkora méretnél már olyan basszus keletkezik, hogy ihaj 😊

szerintem is,de akkor a mélynek nincs külön lezárt kamrálya.

túl a 200.-on 😊
<ünnepel>
thx for all 😉

Mozijegyeket, meg lehet szedni a családtól...

Három magas és három üres (szerintem), ahol a levegõ "jár"...

ez valamilyen barkácsolt,vagy létezett ilyen hangfal?Mik azok a lyukak fönt rajta,(fura hogy fönt vannak)tudom kakukktojás az itteni képek (márkák)között,csak érdekelne,hogy milyen lehet.Hátha valaki hallott már ilyet szólni.
LINK

Ez nem az utóbbi hsz-ekben lévõ hájend de nagyon kategória, de a mini hifinél jobb szerintem, és akár a számítógépes esethez is megfelel.
Nevezik casseiver-nek az efféle magnó-rádió-erõsítõket.
Az AKAI '80-as évekbeli modern dizájn szerinti kivitelben (a HX sorozatot mindenki ismeri). FD-3 HIFI COMPOSITE SYSTEM, levehetõ infra távirányítóval. Olyan 2*50W körüli lehet a teljesítménye 8 Ohmon.
Digital szintézeres tuner, timer, Dolby B/C...

akkor nem figyeltél<#nevetes1>
de semmi baj, pótoljuk a hiányosságot
most az eddigiekhez képest más szemszögbõl..
hi-fi szabvány. din 45 500.
ezeket a fogalmakat talán már ismeritek<#nyes>
(hangtörténelem by zephyr)
1917. megalakul a nadi (a német ipar szabványügyi bizottsága.)
1926. cégátnevezés. új név: dns. (német szabványügyi bizottság.)
innentõl már nem csak az ipari, hanem polgári szabványügyekkel is foglalkoznak. és már egész európában.)
1973-ban pár technikus és fizikus összedugta a fejét, és megalkotja a din szabványt azon belõl is ezt a ránk vonatkozó 45 500-ast<#vigyor5>
(két évvel késõbb, 75-ben újra névváltozást jegyez be a cég, immáron
deutsches institut für normung, azaz német szabványügyi hivatal névvel. innen a mostani "din" rövidítés.)
szóval maga a szabvány naon egyszerû:
"olyan hangtechnikai berendezések csoportja, ami az emberi hallástartományon belül, a lehetõ legkisebb mértékû zajt és torzítást reprodukálja."
ennyi. lehet hozzátenni, vagy szépíteni, de ennyi<#hehe>
a ma ismert adatok fényében, ez a tartomány az egészséges fiataloknál 20 - 20.000 hz-ig tart. elméletben<#vigyor>
a szomorú tény pedig az, hogy a ma élõ felnõtt emberek többségének a hallása rendkívül rossz. soxor alig éri el a 15 khz-et (15.000 hz-et) is a magas hangtartományban.
amikor a hi-fikkel kezdtem foglalkozni, érdekes dologra lettem figyelmes. jocó nevû barátomnál jártam. a srác technics fan volt, már akkoriban is. minden technics: cd pörgetõ, erölködõ, kétkazettás magnókazis deck, és a hangfalak xintén.
beállítás: flat. azaz, bass 0. treble 0. loudness off.
mindíg mindent így hallgatott. azt mondta, neki ez így pont jó, és nem is xereti más beállításban hallgatni. nem xólt rosszul, de..
1 megyével és 1 várossal és 1 héttel odébb, zsolesz haweromnál jártam.
srác pioneer fan. õ már durvábban nyomta. jocóval és az õ 2x40 wattos technics dobozaival ellentétben, itt már 2x150-es pájók dübögtek. xó xerint<#vigyor>
nála minden pájó. hasonló kép fogadott, ha a szobájába léptél:

itt zsolesznál azonban már használva voltak a basszus és magas potik.
nem is akármilyen mértékben. a basszus úgy vágott mellbe, hogy azt hittem tankkal lövöldöznek a közelben<#eplus2>
a magas hangokról ódákat zenghetnék. olyan hangokat hallottam + felcsendülni 1-1 általam is ismert zenében, amiket eddig még sosem.
lényeg a lényeg: ezért adtam a hi-fi elnevezést a totyiknak.
a hi-fi szabvány sokmindent betakar:
standard, midi, mini és néha még 1-1 mikro hi-fit is.
persze más téma a high end, vagy épp az audiofil szekció.
ha van hozzáfûzni való, hallgatom. ha nincs, mehetünk tovább..
hosszú még az út és remélem végtelen is a hi-fik világában.
zephyr retiring 2011. hi-fi choice totyik. 196.sz. hsz.

u.i. véleményem xerint (és sok más egyéb szakértõ xerint is)
a high end is megérett egy új szabvány bevezetésére.
ma már általánosan elterjedt a 96 khz/24 bit mintavételezés használata.
nem is beszélve a hdcd és az sacd-rõl. sõt találkoztam hsacd vagyis hybrid super audio cd szabvánnyal is. de ez már a hd világa...

Ez messze van a hifi-tõl wazze...