136
-
Caravan #1 Robert Krulwich buta. Aki ilyenen elmélkedik azt sem tudja mi melóval jár kiásni egy árnyékszéket. -
stain #2 Azért Amerika benépesítésének volt némi haszna (már ha nem az indiánok felől nézzük), de a Holdra menni... Nem hiszem, hogy bármi hasznot hozna az, hogy embereket küldenek oda iszonyatos pénzekért. A kínaiak úgysem fogják bírni megállni, hogy ne küldjenek fel valakit előbb-utóbb, lehet, hogy innen fúj a szél... -
T0nk #3 +1 -
Mat666 #4
"Azért Amerika benépesítésének volt némi haszna (már ha nem az indiánok felől nézzük), de a Holdra menni... Nem hiszem, hogy bármi hasznot hozna az, hogy embereket küldenek oda iszonyatos pénzekért."
Túl a tudományos felfedezéseken az egyszerű ember számára a haszon azok az eszközök és technikák amik a civil életbe is át jöttek idővel ami meg változtatta az életünket. -
Zolivok #5 fú te holdról hozol nekem technikát én leborulok előtted , bár felőlem mehetnének az még milyen lenne elkezdenének filmet forgatni ott.p -
#6
Mint azt kb 10 000X megtárgyaltuk az Apollo programnak önmagában olyan hozadékai voltak: mint a digitális fly-by-wire rendszerek, új ötvözetek, technológiák, stb, stb. A számítástechnikának adott önmagában akkora lökést, hogy enélkül valszeg most nem ilyen formában csevegnénk.
Közvetlen hozadéka meg mi lenne az űr gyarmatosításának?
Az űrben ott van minden kifogyhatatlan mennyiségben, amiből most kezdjük a készleteket kimeríteni. Fémek, energia, szénhidrogén akármi.
"Csak" ennyi a közvetlen gazdasági haszna.:) -
kvp #7 "fú te holdról hozol nekem technikát én leborulok előtted"
A Holdrol csak nyersanyagokat lehet hozni, pl. fuziohoz hasznalhato izotopokat, amik a napszelbol kerultek a felszinre, viszont a Foldon a minket vedo legkor es magneses pajzs miatt ritkak. A mernoki hasznot azok a technikai megoldasok jelentik amik az odajutashoz kellenek. Ilyen volt az elso kis meretu szamitogep is, ami a navigacios feladatok ellatasara keszult. (akkor meg 100 kilo es 100 watt, meglepo modon az architektura maig kaphato, most par gramm es par miliwatt)
A holdi kolonia masik haszna az lenne, hogy koztes allomasnak lehetne hasznalni egy marsi vagy tavolabbi kolonia elkeszitesehez. Egyre tobb lakhato bolygot fedeznek fel a csillagaszok, ideje elindulni felejuk. (Hold->Mars->kulso aszteroida ov->naprendszeren kivuli bolygok) -
Sequoyah #8 A baj inkább az, hogy ezek a hasznok csak hosszútávon térülnek meg. És elég kevesen adnak ki pénzt úgy, hogy abból talán csak a következő nemzedék fog profitálni és nem mi magunk, bár ők nagyot profitálhatnnak. Manapság sajna a 4 évnél is kevesen néznek messzebbre:S -
torzsvendeg #9 Kell a pénz háborúkra, meg szoftver kalózok ellen, meg wikileaks-ek ellen, ja meg terroristák ellen. Igazi tudományos célokra alig jut, és nem a bulvár tudományokra gondolok. -
#10
Mi a hosszútáv?
A 4.-es metróra is mennyit költenek, aztán még 20 év múlva sem lesz belőle pénz, még is csinálják. Ráadásul az EU pénz is van benne, ha nem balfaxkodjuk el.
De lásd a korábbi cikk, a SpaceX nem túl nagy tőkével beszállt az űriparba. Kifejlesztett olyan újra felhasználható hordozó rendszert, amilyenje a NASA-nak sosevolt. Sőt még 6 személyes űrhajót is. Töredék pénzből. Tele vannak megrendeléssel, a NASA-tól is!
Szal?
A Hold a köv lépcsőfok. De elég szégyen, hogy a nyugati kormányzatok az űrkutatást tényleg csak űrkutatásként értelmezik, és lexarják, hogy kiépítsék az űripar infrastruktúráját. Ha máshoz is így állna az állam, akkor nem lenne, csatorna rendszer, autópályák, úthálózat, telefon, erőművek, meg nagyjából semmi! -
#11
Pedók kimaradtak!
-
#12
Lehet felfedezik ott a Transformers 3-ban szereplő transformert. -.- -
halgatyó #13 Hát igen. Ez Amerika hőskora. Nem a mostanié, hanem azé a régié. Amelyet akkora csodálattal bámultunk.
Néha nem árt visszanézni (még az amerikaiaknak sem!) hogy kik voltunk akkor... miben reménykedtünk, mit tartottunk fontosnak és követendőnek, milyen céljaink és álmaink voltak.
Aztán összehasonlítani azzal, amivé lettünk, és amivé vált a körülöttünk korhadó világ.
És ebből az összehasonlításból előrevetíteni hogy merrefelé tart.
És átgondolni, hogy ez mitől van és hogyan lehetne rajta változtatni, vagy kibújni alóla. -
halgatyó #14 Amikor a Holdra szállás megtörtént, én 2dikos gimista voltam.
A közeli egyetem nagytermében egy évre rá (asszem kb 1 év volt) levetítették A Filmet.
Dugig volt a terem, a bejárati ajtókban is álltak.
(a vén tragacsok még emlékezhetnek rá, az a film körbejárta az országot. Nem olyan film volt, mint manapság, hanem átlátszó cellulotd szalagon, csakhogy a fiatalok is értsék, és egy "mozigép" nevű izé kellett a levetítéséhez:-)) -
torzsvendeg #15 Csak nekem van olyan kényszerképzetem mintha ott a bal felső sarokban a kis képen Amstrong véleményt nyilvánítana? Vagy nem épp az amcsi zászlót lebrunyálni készül? 
-
torzsvendeg #16 Armstrong -
Rotyoka #17 Az Amerikaiak dollár milliókat költöttek egy olyan toll kifejlesztésére amivel lehet írni az űrben. Az oroszok ceruzát vittek magukkal -
WinG #18 Koszonjuk ezt az ezereves urban legendet, nyilvan senki nem hallotta korabban. -
#19
Hagyd el, mindjárt jön egy hülye gyerek és kifejti, hogy nem is volt holdraszállás, csak tévés trükkök... -
Amergin #20 Nem is volt holdraszállás, csak tévés trükkök!
Na most jobban érzed magad? -
Papichulo #21 Hihetetlen, hogy az emberek minden hulyeseget elhisznek es meg terjesztik is azokat, holott az internet koraban 1 perc alatt meg tudnanak gyozodni a valosagrol. -
csimmasz #22 Az űrállomás gondolom imádja a grafit port,főleg mikrogravitációban! -
#23
Végül is 1 milkót ráköltöttek, más kérdés, hogy nem a NASA volt a fővállalkozó.
-
Rotyoka #24 És az 1,5 az nem dollár millió? -.- -
#25
Hú azért megnyugtattál ám!
Már kezdtem attól félni, cikinek érezni, hogy az itteni átlagéletkorhoz képest iszonyat öreg vagyok. Én a Holdra szállás idejében még csak mint gondolati csíraként léteztem szüleim fejében.
-
Doktor Kotász #26 "Az Amerikaiak dollár milliókat költöttek egy olyan toll kifejlesztésére amivel lehet írni az űrben. Az oroszok ceruzát vittek"
Akik ilyen hülyeségeket írnak, azok gondolják úgy, hogy a Holdraszállás sem történt meg. -
sanyicks #27 "em hiszem, hogy bármi hasznot hozna az, hogy embereket küldenek oda iszonyatos pénzekért."
A az öngerjesztett tenorizmus elleni harc sem hoz semmi hasznot az embereknek, csak elvon, pár nagyhatalmú embert kivéve. Ugyanez az állítólagos pedofilok, állítólagos názczykok rászistákok , gonosz wikilixesek, és gonosz warezolók üldözésére is vonatkozik... -
Papichulo #28 Honnan jo neked a 1.5 millio? Szovegertesi gondok???
Amugy csak az alabbi valotlansagok voltak az eredeti hozzaszolasodban:
Nem "dollár milliókat", hanem csak <1.5-ot
Nem az Amerikaiak, hanem csak egy Amerikai
A NASA is ceruzat hasznalt, amikor az Oroszok is
Kesobb az Oroszok is az amerikai tollat hasznaltak
Plusz mar csak azert is at kellett terni a tollra, mivel a ceruza balesetveszelyes volt...
Ezektol eltekintve remekul reagaltal a hozzaszolasomra, megfogva annak esszenciajat... gratulalok! :) -
halgatyó #29 Ami azt a golyóstollat illeti: (majdnem) mindenki elhűűűlve emlegeti a kifejlesztéséhez felhasznált pénzt. Ami nem is sok!
Ugyanis bármely civilizációs termék kifejlesztése, majd a prototipus elkészítése sok nagyságrenddel többe kerül, mint az évekkel későbbi NAGY SOROZATBAN KÉSZÍTETT kereskedelmi termék.
Például egy autó, amit 4 milkáért meg tudunk venni, ha a semmiből kéne kifejleszteni, százmilliárdokba kerülne a legelső példány. Ha már van egy gyár, és vannak mérnökök és labor meg gépek, akkor is milliárd fölött van a legelső példány elkészítése.
De ha mondjuk összeadnánk azt a fejlesztésre költött pénzeket, amelyeket a világ összes írószergyártója közönséges hétköznapi golyóstollak kifejlesztésére költött, gyanítom hogy sokan elájulnának az összeg hallatán.
Pedig az nem is űrbeli használatra szánt eszköz. -
#30
De ha szigorúan nézzük, akkor ugye nem a NASA ment az űrbe, hanem a Boeing, a North American, Rockwell stb. Magán cégek, elvileg legalább is. -
Papichulo #31 1. Sehol sem mondtam, hogy a "NASA ment az űrbe".
2. Az urhajosok a NASA kotelekebe tartoztak, tehat a tollat/ceruzat a NASA hasznalta.
3. IIRC a CCCP-ben is kulonbozo tervezoirodak csinaltak az urhajok alkatreszeit es ezek versenyeztek is egymassal. Bar ezek nem magancegek voltak, a koncepcio hasonlo volt.
Ne kotekedjunk tovabb, plz! :) -
#32
"Sok szerencsét, Mr. Gorsky!"
Erről is mondhatott volna valamit... Xd :D -
Szefmester #33 toll az űrben témához: mi került annyiba ezen? vagy nem működne az a módi hogy "pumpálással" túlnyomás alá helyezzük a tintát (illetve egy hermetikusan záródó és változó méretű rekeszt), vagy esetleg mint egy fecskendő toljuk a goló fele a tintát?
hülye elképzelés de mindkettő létezett már akkor, és nem is egy bonyolult valami.. -
Crane #34 Annak, hogy az amerikaiak nem mennek vissza a Holdra, egyetlen oka van: Nincs rá pénz. Minden más körítés és hintés, hogy eltakarják, hogy az USA gazdasága mekkora sz*rban is van. -
Ferrer #35 A Holdraszállás már a maga idejében is szar film volt. -
#36
Épp ez a bonyolult, hogy nem így működik.
egyébként a történet magyarul:
http://www.urbanlegends.hu/2005/05/urtoll-vagy-ceruza/
Bár olyan mindegy, túl jó mantra ez, valakinek mindig muszáj elsütni. -
#37
Az megvan, hogy "a repülők fekete dobozát olyan anyagból készítik, hogy túlélje a gép pusztulását, hát miért nem építik ebből az egész gépet?"
Hülyeségekkel bárki tud dobálózni, nem nagy kunszt. -
Sir Ny #38 Támogassuk a tudományt, mikor afrikában meg éheznek? -
kvp #39 Az urtoll ugy mukodik, hogy a tintataroloban levo dugattyut a mogotte elhelyezettt gaz nyomja a toll golyos resze fele. A normal golyostollnal ezt a feladatot a gravitacio vegzi. Mara ilyen patronokat sok ceg gyart es a kifejlesztes sem kerult annyiba mint amennyit a gyarto allitott, de marketing celra jo volt. Elonyuk, hogy lehet veluk tartosan fejjel lefele vagy falon (pl. doboz oldalan) irni. A technologia olcsobb utodja a rost taroloju keramiafeju filctoll. (cd-kre szokas ilyenekkel irni) Ezek a hajszalcsovesseg elven mukodnek. -
halgatyó #40 Miért?
Láttad? (Úgy értem AKKOR, és nem évtizedekkel később)