Az űrben járt, majd vízre szállt a "Sárkány"

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#42
"A linkel oldalt megnézted?"

Nem, és nem is fogom.
Nem tudok annyira angolul.

A legnagyobb hibát meg marhára nem az okozza, hogy a Föld nem teljesen gömb.
A számításod alapvetõen hibás. Hogy miért, azt már vázoltam.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

NEXUS6
#41
De Csáknorrisz a kapitány, akarom mondani a király!
<#vigyor>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#40
De, majd az Endorról táplálják.
#39
Ja, Bruce Willissel a fedélzeten. ^^
#38
A Wayland-Yutaniról még semmi hír? 😊
Törölt felhasználó
#37
Ez jó.
De tudomásúl kell venni azt,hogy hozzánk hasonló életet keresnek,ami nem igaz az élet fentmaradási törvényein.
#36
Régebben volt hír hogy ehhez hasonló ágyúval lehetne földkörüli pályára állítani mûholdakat. Persze akkor csak felvetették a lehetõségét.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Kara kán
#35

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#34
Ez nem is az én ötletem volt, még nem is támogattam.

Azt viszont nem értem miért a nagy sebességet hozod fel (egyik) cáfolatként. Minél nagyobb sebességgel mozog a töltés mágneses térben annál nagyobb a rá ható erõ. A tömeg szintén érdektelen. A tömeg/töltés hányados a lényeges, az meg plazmában állandó. És mágneseket használnak hajtómûben, csak nem a hagyományosban. Ott nincs értelme. A mágnes nem gyorsít csak eltérít, egy hagyományos hajtómûben pedig ha el kell téríteni a tolósugarat azt egyszerûbben oldják meg.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#33
A linkel oldalt megnézted? Ott le van vezetve. Ha a test gömbszimmetrikus akkor mindig pontosan a közepére jön ki az a pont.
A föld tömegéhez képest a felszíni egyenletlenségek tömege jó közelítéssel elhanyagolható. A legnagyobb hibát az okozza hogy a föld nem gömb hanem geoid, és a pálya sem volt tökéletes kör.

Arról pedig hogy mennyire rossz ez a közelítés nézd meg az eredményt:
kb 6700 km a föld középpontjától a valós eredmény.
Én 6934 km-t számoltam ki, úgy hogy a kiindulási adat nem volt pontosan megadva (óránként több mint 27.300 kilométeres sebességgel). Tehát a sebesség az általam számoltnál több volt. Egy nagyobb sebességre viszont a számolt távolság adat csökkent, tehát még közelebb kerül a valós eredményhez. A hiba tehát kevesebb mint 3,5%, ha pontos sebességet adnak meg. Ez azért nem alapvetõen rossz.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#32
Nincs az a mágnes, ami modpercenként több tonna, a hangsebesség sokszorosával mozgó plazmát eltérítene. Ha ez így lenne, akkor az már hajtómûvekben lenne felhasználva, nem hõpajzsban.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#31
Igen, modellezhetõ egy pontszerû testnek, de ilyen távolságból nem a Föld magjának közepére jön ki az a pont. És valóban egy bonyolult integrálszámítéssal oldható meg a feladat. És ahogy távolodsz a Földtõl ez a pont egyre közeledik a Föld valódi középpontjához. Gondolj bele. A Föld tömegébe beleszámít az a kis kínai is, aki az 50 kilojával éppen most reggelizik, és az az ötven kilós ködarab is, amire most ráálsz. Egyértelmû, hogy a jözekebbi külap az téged jobban vonz, mint a kis kínai. Tivébbá, aki 90 szélességi vagy hosszúsági fokra van tõled, az oldalra is vonz, és a vele szemközti földlakó meg a másik irányba, ami kioltja egymást az oldalirányt tekintve, és téged egy cs9kkentett eredpvel vonz a bolygónk közepe felé.
Tehát a számításba nem a föld közepét kell venni, és nem a bolygó teljes tömegét. De okos emberek már kiszámolták, hogy milyen magasságon mekkora a G.
Nézd, én nem tudom neked kiszámolni, de azt tudom, hogy a te számításod hibás.
Remélem, nem lesz ebbõl vérvita, mert te is beláthatod, hogy hibás volt a felvetésed.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#30
Mielott valaki feltalalja a spanyol viaszt, az elobb leirt megoldast hivjak waverider-nek. Ilyenkor a forro reteg nem a feluleten alakul ki, hanem a jarmutol tavolabb. Idealis esetben ilyenkor csak egy egeszen kis reszt kell vedelemmel ellatni, az orr kornyeken, ami eloallitja a megfelelo hullamot. Alternativa meg az orrban egy aktiv plazma generator elhelyezese es elektrosztatikus vedelem alkalmazasa. Ehhez meg magnesek sem kellenek, csak egy femburkolat a hovedo reteg alatt. Hovedelemre azert van meg igy is szukseg, mert a ho nem csak az anyagok erintkezesevel, hanem sugarzaskent is terjed es az ellen nem ved a fenti megoldas. Erre a feladatra egyebkent sok jo anyag letezik, nekem szemely szerint a corundum tetszik, mint olcso es eros hovedo pajzs, ami egy megfelelo sockrider elrendezessel kepes ujrahasznalhato passziv hopajzskent mukodni.
#29
Az ûrhaja maga elõtt tol egy kis porró plazmát. Az az ütközés amit te leírtál nem közvetlenül az ûrhajó felszínével történik hanem ezzel a maga elõtt tolt légréteggel. Ez fog felforrósodni és ez adja át a hõt az ûrhajó felületének.
Persze ez egy dinamikusan változó réteg, egyrészt folyamatosan válik le az ûrhalyó elejérõl (elfújja a menetszél), másrészt folyamatosan pótlódik a szemben jövõ levegõbõl.

Más megközelítésben ez egy lökéshullám amit az ûrhalyó kelt. A lökéshullámban pedig a megnövekedett nyomás miatt megnõ a hõmérséklet. (Épp úgy mint a dízelautókban.)

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#28
Csak éppen a mágnesek hatására az ionizált levegõ rögtön eltávolodna, és nem melegítené a pajzs környezetét. A mágnes meg nehezen párolog ha a védõréteg mögött van...

Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)

#27
van egy rossz hírem, a hõt a surlódás okozza , ami a levegõ részecskéivel történõ ütközés miatt alakul ki

sjanos még nem találtak fel olyan mágnest ami taszítja a levegõt...

Az ionizált részecskék az eredmény nem pedig az ok... attól leszenk ionizáltak hogy ütköznek és felhevülnek, akkor már taszíthatod õket amerre akarod, 3000+ fok felett van a mágnesed hõmérséklete és ép párolog elfele 😄

Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!

#26
"Azt mondják az okosok hogy a gömbszimmetrikus testek gravitációs tere ugyanolyan mint az ugyanakkora tömegû pontszerûé." Mielõtt valaki beleköt, csak a testen kívülre igaz ez.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Kara kán
#25
nióbium

1ik szemem sír, a másik nevet.
Elkezdõdött volna ennek az iparnak is a privatizálása? Az állam rossz gazda?
Kinek áll ez érdekében?

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#24
"A számításod alapjaiban hibás, ugyanis a Föld nem mondható pontszerûnek ebben a példában.
Így nem a középpontjából hat rád a gravitáció. hanem ami közvetlenül a test alatt van, az nagyobb gravitációs erõt fejt ki rád, mint ami a Föld túloldala."

Azt mondják az okosok hogy a gömbszimmetrikus testek gravitációs tere ugyanolyan mint az ugyanakkora tömegû pontszerûé. Tehát a gömbszimmetrikus kiterjedt testek pontszerûnek tekinthetõek.

Ezen én is meglepõdem annak idején, és meg is próbáltam magam integrálszámítással ellenõrizni, de nagyon belegabajodtam, úgyhogy hagytam a fenébe.

Szerencsére a wikin már ez is fent van.

A Föld pedig állítólag gömbszimmetrikus. Az eltérések relative kicsik, ezeket gravitációs anomáliáknak nevezik.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#23
"részszámolási hiba:
6,934 km helyett 6934km
de utána jó"

A számításod alapjaiban hibás, ugyanis a Föld nem mondható pontszerûnek ebben a példában.

Így nem a középpontjából hat rád a gravitáció. hanem ami közvetlenül a test alatt van, az nagyobb gravitációs erõt fejt ki rád, mint ami a Föld túloldala.
Az erõ pedig fordítottan arányos a távolság négyzetével, tehát nem a földközéppont lesz a gravitációs középpont.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#22
Nem kellene szupravezetõmágnes...
Permanens mágnesek ereje se elhanyagolandó. Niódium mágnesek vagy hogy is hívják õket, vagy csak sima tekercsesmágnesek, nemszupravezetõs.
Kapszulára talán nem, de egy ûrsiklóra, vagy valami nagyobbra...
Vagy esetleg a kermámiaréteg alá egy sor Niódium permamens mágnesréteget!
Szerintem biztos hogy valami rést lehetne nyerni a közvetlen forró tûz és a kerámiaréteg között, ez is segitene a kerámiarétegnek.

Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion

#21
ez a magan urkutatas tenyleg abszolut hiheto. nem, mintha nem orulnek az elert eredmenyeknek, de manapsag, amikor meg a tuzijatek is tilos, kicsit ketelkedo vagyok. mondjuk inkabb azt: igy olyan erok is kutatnak, akik egyebkent a muhelyben rohadnanak meg. attol meg allami, de ez nem baj.
NEXUS6
#20
Végül is jogos, hiszen plazma állapotig hevül a jármû és körülötte a levegõ visszatéréskor. Rárakhatnának pl szupravezetõ-mágneses pajzsot. A mágnesek+hûtés+szigetelés + minden más kb. +10-15 t biztos jelentene. Szerintem megéri egy ilyen kapszulánál!
<#hehe>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#19
Tudom hogy örüljünk egy sima kapszulának is az ûrbe, de vajon nem lenne egy lehetséges megoldás erre a hõpajzsra egy külsõ mágneses tér?
Nemtudom mekkora erõsségû kellene, de én kísérleteznék vele, érdekesnek tûnik.
(Aki esetleg nem érti elsõre mire gondolok, egy olyan mágneses pajzsra, mint amilyenje a Földnek is van, és ami kitéríti a Nap ionizálódott részecskéit)

Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion

#18
Itt van egy logikátlanság: az ablatív védelemnek éppen az a lényege, hogy az essen szét és nem az, amit véd. Anno szinte az összes ûrjármû így mûködött: a hõpajzs burkolata lehámlott és elpárolgott a hõtõl.
#17
Mer a goaúdok nem?
#16
Ezt olvasgatom és van benne egy érdekesség mégpedig a hõpajzs.

"NASA made its expertise and specialized facilities available to SpaceX as the company designed, developed and qualified the 3.6 meter PICA-X shield it in less than 4 years at a fraction of the cost NASA had budgeted for the effort. The result is the most advanced heat shield ever to fly, it can potentially be used hundreds of times for Earth orbit reentry with only minor degradation each time (like an extreme version of a Formula 1 car's carbon brakepads) and can even withstand the much higher heat of a moon or Mars velocity reentry."

Többször felhasználható ablációs hõpajzsot használnak. (Kivel is vitatkoztam az ablációs hõpajzs mûködésérõl?)

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#15
Kicsire nem adunk, a nagy meg nem számít. Nagyságrendileg stimmelt.(Mentem ami menthetõ. 😊 )

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

DrRadon
#14
Szép gondolatmenet, de kissé hibádzik. "Csak" 300 km-es körpályán keringett : )

#13
Az már nem véd meg semmitõl. Megsemmisült 😄

Ati

#12
részszámolási hiba:
6,934 km helyett 6934km
de utána jó

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#11
Számold ki! Minden adat megvan hozzá.

Nincs hajtómûve, és közel körpályán haladt. A sebessége pedig meg van adva.

Körmozgás: "centripetális gyorsulás" (a) = "szögsebesség sebesség négyzete" (v^2) / "középponttól mért távolság" (r)

Mivel csak a gravitációs erõ hat az ûrhajóra, a gravitációs gyorsulás egyenlõ lesz a centripetális gyorsulással.

A gravitációs gyorsulás: "gravitációs állandó" (G) * "földtömeg" (M) / "középponttól mért távolság négyzete" (r^2)

v = 27.300 km/h = 7583 m/s
M = 5,974*10^24 kg
G = 6,674*10^-11 m^3/(kg*s^2)

G * M / (r^2) = v^2 / r "ezt átrendezve" => r = G * M / v^2 = 5,974*10^24 kg * 6,674*10^-11 m^3/(kg*s^2)/(7583 m/s)^2 = 6,934*10^6 m = 6,934 km

De ez a föld közepétõl van mérve. A föld átlagos sugarát (6373km) levonva ~560km átlagos felszín feletti magasságot kapsz.

500-600km magasan repülhetett tehát. (Azért nincs értelme pontosabban megadni, mivel a pályája szinte biztos hogy eltért a körtõl. És mivel két nála nagyobb szám különbségébõl számoltuk ki örülhetünk ha az utolsó jegy pontos.)

Összehasonlításul:
Az alacsony földkörüli pálya 200–2000 km-t jelent a wiki szerint. Az ISS pedig 360 km magasan kering. Tehát korrekt eredményt kaptunk.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Hamed
#10
Csak a lenyeg maradt ki a hirbol, hogy milyen magasan volt. Errol a keprol nem eppen az ur jut eszembe...

\"Csak egy szimpla forma, aki nem szívja orrba\"

#9
Pedig pont azt akarják.
A végén még kiderül hogy van csillagkapu, az északi fényt az õsök fegyvere okozza, a hullócsillagok pedig a lelõtt idegen ûrhajók maradványai.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#8
Jaja, a Prometheus az, megvéd minket a Goa'uldoktól.
NEXUS6
#7
Mindennek eljön az ideje!😉

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#6
Csak nehogy a wikileaks kiszivárogtassa a titkot és terr...

Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)

#5
nocsak, végre nem szuborbitális repülés, hanem rendes és még egy ilyen kapszulába pár ember is befér? Már csak a megbízhatóságon kéne javítani.

Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)

NEXUS6
#4
Még jó, hogy a NASA már titokban rendelkezik intergalaktikus csatahajó flottával, különben igen csak bajban lennénk.
<#nyes>

És ez nem vicc!

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#3
A XXI. században még sehol egy intergalaktikus csatahajó? Röhej!

Csak vicceltem <#ravasz1>
#2
Hol vannak már az intergalaktikus csatahajót váró fikázásokat?

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

NEXUS6
#1
Gratula!

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs