A kormányzat bevezeti a digitális adatvagyon fogalmát
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#9
Nekem is ez jutott eszembe, mikor a hsz-ét elolvastam. De egyesek nem olvassák végig a cikket, csak arra megy ki nekik, hogy fikázzanak le és föl.
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
Persze, ez az elmélet, meg papíron, de valóságban mindenki tudja, hogy a forráskódot némi átalakítás után - aminek a költsége töredéke a valódi fejlesztésnek - felismerhetetlenné lehet tenni. Vagyis ha egy forráskódot odaadsz valakinek, akkor onnan kezdve azzal gyakorlatilag azt csinál amit akar - ha nem vallja be és megteszi a minimális óvintézkedéseket, bebizonyítani kb lehetetlen. Ilyen esetekben az egyetlen jó megoldás a forráskód letétbe helyezése 3. személynél, aki praktikusan lehet az a közjegyzõ, akit így is úgy is fizetni kell a szerzõdések hitelesítése miatt.
#7
Ne aggódj meglesz! Épp most túrják fel a levéltárakat, hogy bebizonyíthassák az MS számos rendszerét állami pénzeken oktatott embereket készítették, így jogosulttá vált rá!
Egyébként kíváncsian várom, hogy mikorra fog elkészülni az az opensource és free, bármit nyilvántartó és a bármilyen folyamatot támogató rendszer.
Vagy már magam elõtt látom, amikor bemegyek a Nemzeti Erõforrás Allokációs Központba és viszek magammal egy patch-et, hogy az én adómat majd csak a patch telepítése után számolják ki!
Egyébként kíváncsian várom, hogy mikorra fog elkészülni az az opensource és free, bármit nyilvántartó és a bármilyen folyamatot támogató rendszer.
Vagy már magam elõtt látom, amikor bemegyek a Nemzeti Erõforrás Allokációs Központba és viszek magammal egy patch-et, hogy az én adómat majd csak a patch telepítése után számolják ki!
#6
Az excelt magyar állami pénzbõl fejlesztették? 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#5
Ez nem igaz. A szerzõi jog marad a cégnél, attól hogy a forráskódot átadják. Adhatják olyan konstrukció keretében, hogy megkapja az állam a forrást, de nem adhatja tovább. Minden csak a licenszen múlik.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#4
Hát ne sajnáljuk!
De azért vicces lesz, ha a Microsoft-tól is kérni fogják a Acces, Word, Excel forráskódját!
Hiszen használják állami cégek.
De azért vicces lesz, ha a Microsoft-tól is kérni fogják a Acces, Word, Excel forráskódját!
Hiszen használják állami cégek.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Azért ne sajnáljuk azokat a beszállítókat, csináltam én már állami beszállítónak úgy weboldalt hogy nem lett kifizetve a 1.5 milás, õ meg felvette a 160 milás állami pénzt. Igaz cserébe berakott szerverparkba 3 db szervert is, na bumm. A HPra pont ráférne némi átvilágítás, nem kell õket állami felügyelet alá vonni, csak küldjék ki az APEHbõl a 3 leggecibb ellenõrt.
#2
Ezek szerint a jövõ héten állami "felügyelet" alá vonják a HP-t!
Utána pedig szépen sorban mindenkit, aki nem adja át önként az alkalmazások forráskódját!
Persze erre csak azért van szükség, hogy a gaz multik meg a többiek, ne tudják veszélyeztetni az egyébként több hónapos (éves) késéssel éppen kifizetésre váró pályázati pénzeket!
Utána pedig szépen sorban mindenkit, aki nem adja át önként az alkalmazások forráskódját!
Persze erre csak azért van szükség, hogy a gaz multik meg a többiek, ne tudják veszélyeztetni az egyébként több hónapos (éves) késéssel éppen kifizetésre váró pályázati pénzeket!
"A hamarosan várható lépést a miniszter azzal indokolta, hogy számos informatikai magáncég végzi fejlesztéseit állami pénzen, ám a forráskódok a cégeknél maradnak. "Az állam mûködése szempontjából és nemzetbiztonságilag is elfogadhatatlan, hogy jelentõs adatbázisok vannak magánkézben""
A forráskód azért van a cégek kezében, mert az állam nem volt hajlandó kifizetni a forráskód felárát. Mivel ha azt megkapná, akkor gyakorlatilag megkapna egy szerzõi vagyoni jogot is, vagyis továbbértékesíthetné a szoftvert. Éppen ezért a forráskódért felárat szoktak felszámolni, ami a várható továbbértékesítések számától szokott függeni, lehet 40%, de lehet 200% is.
Az adatbázisok meg szintén emiatt vannak - részben - magáncégek kezében, mert az adatbázisok szerkezete az nem "jár" a használati joghoz, hanem a forráskód részét képezi.
Ha a forráskódra, mint a továbbfejleszthetõség zálogára izgul a miniszter úr, akkor kérheti, hogy azt közjegyzõnél helyezzék letétbe. Ez esetben bizonyos feltételek teljesülésekor - pl a magáncég szerzõdés szegésekor - a közjegyzõ ki fogja adni az államnak a forráskódot, de amíg ezek nem teljesülnek addig a magáncég érdeke is védve van. Ha meg tovább akarja értékesíteni, illetve a más államok, cégek számára az értékesítést meggátolni akkor fizesse ki ennek az árát, és ne használati, hanem szerzõi vagyoni jogot vásároljon.
A forráskód azért van a cégek kezében, mert az állam nem volt hajlandó kifizetni a forráskód felárát. Mivel ha azt megkapná, akkor gyakorlatilag megkapna egy szerzõi vagyoni jogot is, vagyis továbbértékesíthetné a szoftvert. Éppen ezért a forráskódért felárat szoktak felszámolni, ami a várható továbbértékesítések számától szokott függeni, lehet 40%, de lehet 200% is.
Az adatbázisok meg szintén emiatt vannak - részben - magáncégek kezében, mert az adatbázisok szerkezete az nem "jár" a használati joghoz, hanem a forráskód részét képezi.
Ha a forráskódra, mint a továbbfejleszthetõség zálogára izgul a miniszter úr, akkor kérheti, hogy azt közjegyzõnél helyezzék letétbe. Ez esetben bizonyos feltételek teljesülésekor - pl a magáncég szerzõdés szegésekor - a közjegyzõ ki fogja adni az államnak a forráskódot, de amíg ezek nem teljesülnek addig a magáncég érdeke is védve van. Ha meg tovább akarja értékesíteni, illetve a más államok, cégek számára az értékesítést meggátolni akkor fizesse ki ennek az árát, és ne használati, hanem szerzõi vagyoni jogot vásároljon.