Hogyan kompenzálja az agy elvesztett érzékszerveinket?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#31
Az éhség meg a butaság két különbözõ dolog, de amúgy igazad van.
#30
....van amikor a hátrány az elõny , lásd buta patkány nem találja meg a mérget és életben marad
#29
<#taps>#taps>
#28
Mûsödését? Tényleg siralmas...
#27
Siralmas, hogy mennyien nem tudnak helyesen írni :/. Mellesleg a hiba ott van, hogy egyesek itt úgy próbálják felfogni az agy mûsödését, mintha egy számítógép lenne. Ez kb olyan mintha a kereket hasonlítanád össze a processzorral.
#26
"Evolúciós elõnye nincs annak, hogy elveszett érzékszervet kompenzálsz, mert ígyis-úgyis hátrányba kerülsz."
Az is elony, ha serules eseten kevesbe kerul hatranyba valaki. Viszont az agy ilyen korrekcios kepessege minden allatban megvan, tehat ha valaha is konkret evolucios elony jart vele, akkor az meg az idegrendszer kialakulasakor ervenyesult.
Az is elony, ha serules eseten kevesbe kerul hatranyba valaki. Viszont az agy ilyen korrekcios kepessege minden allatban megvan, tehat ha valaha is konkret evolucios elony jart vele, akkor az meg az idegrendszer kialakulasakor ervenyesult.
#25
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2200
"Érdekes macska tények:
A fehér szõrû kékszemû macskák 95 százaléka süket."
"Érdekes macska tények:
A fehér szõrû kékszemû macskák 95 százaléka süket."
#24
"márpedig ez szándékos alakítása"
Az érzékszerv elvesztése annyira nagy hátrány, hogy hiába kompenzálja az agy ilyennel, nem elég. Ez viszont azt jelenti, hogy konkrétan ilyen képesség az evolúciós elõny hiánya miatt nem alakulhatott ki.
"Ui. véletlenûl nem mûködik ez."
Dehogynem. Az agy átdrótozó képessége nem az érzékszerv elvesztését hivatott kompenzálni, hanem normál mûködés során a megfelelõ agyi kapcsolatok létrehozása (fejlõdés közben), illetve valamiféle karbantartás lehet a funkciója. Nem is feltétlenül átdrótozás. Csak éppen ha érzékszervet veszít az élõlény, akkor ez a mechanizmus mellékhatásként, karbantartásként átdrótozza.
Evolúciós elõnye nincs annak, hogy elveszett érzékszervet kompenzálsz, mert ígyis-úgyis hátrányba kerülsz.
Az érzékszerv elvesztése annyira nagy hátrány, hogy hiába kompenzálja az agy ilyennel, nem elég. Ez viszont azt jelenti, hogy konkrétan ilyen képesség az evolúciós elõny hiánya miatt nem alakulhatott ki.
"Ui. véletlenûl nem mûködik ez."
Dehogynem. Az agy átdrótozó képessége nem az érzékszerv elvesztését hivatott kompenzálni, hanem normál mûködés során a megfelelõ agyi kapcsolatok létrehozása (fejlõdés közben), illetve valamiféle karbantartás lehet a funkciója. Nem is feltétlenül átdrótozás. Csak éppen ha érzékszervet veszít az élõlény, akkor ez a mechanizmus mellékhatásként, karbantartásként átdrótozza.
Evolúciós elõnye nincs annak, hogy elveszett érzékszervet kompenzálsz, mert ígyis-úgyis hátrányba kerülsz.
#23
Minden kék szemû macska süket? Ez biztos?
Micsoda dolgokat tudok meg.
Micsoda dolgokat tudok meg.
valami hasonlót akartam én is írni. 😊
Az NG volt egy másor a látásról. Az alany fejésrülést szenvedett és elvesztette a jobb szemére a látását, de sem a szem, sem a látóidegpálya nem sérûlt, sõt még az agy vizeális központja sem. Még sem látott. A csavar ott jött a dologba, hogy viszont mindere emlékezett amit a jobb szeme elé tettek. Tehát akkor most látott vagy sem. Hát a válasz az, hogy igen is meg nem is.
Ui. látni látott, de az nem tudatosúlt benne, ui. az agy azon része sérûlt ami felfogja, hogy látsz. A képinformáció egybõl az emlékek közé kerûlt. Az agy erre is képes. Tehát az illetõ bottal megy az utcán ua. mindenre emléxik amit látott a jobb szemével.
Az NG volt egy másor a látásról. Az alany fejésrülést szenvedett és elvesztette a jobb szemére a látását, de sem a szem, sem a látóidegpálya nem sérûlt, sõt még az agy vizeális központja sem. Még sem látott. A csavar ott jött a dologba, hogy viszont mindere emlékezett amit a jobb szeme elé tettek. Tehát akkor most látott vagy sem. Hát a válasz az, hogy igen is meg nem is.
Ui. látni látott, de az nem tudatosúlt benne, ui. az agy azon része sérûlt ami felfogja, hogy látsz. A képinformáció egybõl az emlékek közé kerûlt. Az agy erre is képes. Tehát az illetõ bottal megy az utcán ua. mindenre emléxik amit látott a jobb szemével.
#21
minden kék szemû macska süket.
a felemás, kék+sárga (vagy zöld) szemszín ebbõl a szempontból kéknek minõsül, és gyakoribb az elõfordulása, mint a tiszta kék szemnek.
és egy offtopic:
minden vörös macska kandúr.
a felemás, kék+sárga (vagy zöld) szemszín ebbõl a szempontból kéknek minõsül, és gyakoribb az elõfordulása, mint a tiszta kék szemnek.
és egy offtopic:
minden vörös macska kandúr.
"A dolog mögött az agy természetes mûködése állhat. Az a mechanizmus, ami az agy felépítését és fenntartását végzi, mindegy mellékhatásként elvégzi a korrekciót."
akkor most véletlen vagy nem véletlen. 😊
akkor most véletlen vagy nem véletlen. 😊
" Ez az egésznek az alapja, a cikk meg úgy állítja be, mintha valami szándékos képessége lenne az agynak. "
márpedig ez szándékos alakítása. Ui. véletlenûl nem mûködik ez.
Véleményem szerint az agy egy olyan számítógép ami bizonyos mértékig képes a hibáit kijavítani bármilyen módon, ez viszont nem véletlen. A természet így alakította ki, feltételezem a túlélés miatt. Véletlenek nincsenek.
márpedig ez szándékos alakítása. Ui. véletlenûl nem mûködik ez.
Véleményem szerint az agy egy olyan számítógép ami bizonyos mértékig képes a hibáit kijavítani bármilyen módon, ez viszont nem véletlen. A természet így alakította ki, feltételezem a túlélés miatt. Véletlenek nincsenek.
Törölt felhasználó
#18
Vagy mint a régebbi HTC-k esetében. A készülékek tartalmazták a GPU-t (grafikus gyorsítót), de nem használhatták, mert nem fizették ki rá a liszensz díjat. Így mindent a CPU csinált. A WP7-nél ez hardver követelmény, úgy hogy a jövõben már nem kerülhetik meg.
Törölt felhasználó
#17
A macska szeme színe milyen? Már születésüknél kialakul a siketség? Hát igen. Azt mégsem írhatják, hogy kísérletezésre tenyésztet példányokról van szó, ahol a génmanipulálás is szóba jöhet a cél érdekében.
Más.
Az agy sokkal nagyobb türkökre is képes. Mai ismereteink szerin is elég sok funkcionális területre osztható fel az ember CPU-ja. Elõfordult már, hogy például a mozgásért felelõs területet olyan külsõ fizikai hatás ért, ami meggátolta a további mûködését. Balesetek, lokális roncsolódás. Természetesen ilyenkor teljes vagy részleges bénulással számolhatunk. Ezzel szemben elõfordult már több esetben is, hogy a rehabilitáció során újra visszakapta a páciens a mozgásszabadságát, mindezt a máig sok titkot rejtegetõ agynak köszönhetõen. Tudjuk, hogy az agy azon kevés szerveink közé tartozik, amik nem képesek sejtszintû regenerálódásra.
Furcsának tûnhet, de egész fiatal korunkban rendelkezünk a legtöbb agysejttel, ami a kor elõrehaladtával fokozatosan csökken.
Tehát a sérült agyterület (rész) funkcióját, átveszi egy másik funkióért felelõs terület. Ezt úgy tudja megtenni, hogy új szinapszis pályákat és csomópontokat épít - a cikkben az "átdrótozza magát" kifejezés erre utal - így a bal féltekén mûködésképtelenné vált terület átkerülhet funkciójában a jobb féltekére is, annak ellenére, hogy racionális, és emocionális részekrõl beszélünk.
Bizonyos esetekben az agy képes a funkciók átcsoportosítására.
Más.
Az agy sokkal nagyobb türkökre is képes. Mai ismereteink szerin is elég sok funkcionális területre osztható fel az ember CPU-ja. Elõfordult már, hogy például a mozgásért felelõs területet olyan külsõ fizikai hatás ért, ami meggátolta a további mûködését. Balesetek, lokális roncsolódás. Természetesen ilyenkor teljes vagy részleges bénulással számolhatunk. Ezzel szemben elõfordult már több esetben is, hogy a rehabilitáció során újra visszakapta a páciens a mozgásszabadságát, mindezt a máig sok titkot rejtegetõ agynak köszönhetõen. Tudjuk, hogy az agy azon kevés szerveink közé tartozik, amik nem képesek sejtszintû regenerálódásra.
Furcsának tûnhet, de egész fiatal korunkban rendelkezünk a legtöbb agysejttel, ami a kor elõrehaladtával fokozatosan csökken.
Tehát a sérült agyterület (rész) funkcióját, átveszi egy másik funkióért felelõs terület. Ezt úgy tudja megtenni, hogy új szinapszis pályákat és csomópontokat épít - a cikkben az "átdrótozza magát" kifejezés erre utal - így a bal féltekén mûködésképtelenné vált terület átkerülhet funkciójában a jobb féltekére is, annak ellenére, hogy racionális, és emocionális részekrõl beszélünk.
Bizonyos esetekben az agy képes a funkciók átcsoportosítására.
A természet sose igazságos, ellenben hihetetlenül kaotikus és szerencsefüggõ 😊
És nem hinném, hogy fekély lennénk. Illetve csak a saját nevedben beszélj 😄
És nem hinném, hogy fekély lennénk. Illetve csak a saját nevedben beszélj 😄
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#15
"Az emberen kívül a macska az egyetlen állat, melynek egyedeinél már születéskor kialakulhat a süketség."
vagyis mi is állatok vagyunk
vagyis mi is állatok vagyunk
#14
"Az emberen kívül a macska az egyetlen állat, melynek egyedeinél már születéskor kialakulhat a süketség."
WTF?
Me' a többi állat mé' nem?
Nem értek hozzá, de ez biztos f@szság!
WTF?
Me' a többi állat mé' nem?
Nem értek hozzá, de ez biztos f@szság!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#13
Ha egy érzékszerv kiesik, az olyan hátrány egy élõlény számára, amit nem tud így kompenzálni az agy. Emiatt valószínûtlen, hogy az evolúció során ilyen képességet szerezzen.
A dolog mögött az agy természetes mûködése állhat. Az a mechanizmus, ami az agy felépítését és fenntartását végzi, mindegy mellékhatásként elvégzi a korrekciót.
A dolog mögött az agy természetes mûködése állhat. Az a mechanizmus, ami az agy felépítését és fenntartását végzi, mindegy mellékhatásként elvégzi a korrekciót.
Öreganyánál is van egy ilyen kék/zöld szemû macska. Az is fehér. Elég különleges látvány.
Soyo 4saw2 | AMD 486DX5-133 | 64MB EDO | Tseng ET6100 2.25MB | Crystal ESS 1696 | 14" Samsung CRT
#11
A cikk azt allitja, hogy a kihasznalatlan teruleteket az agy automatikusan athuzalozza mas funkciokhoz. Tehat nem csak a jobban hasznalt erzekszerv feldolgozo rendszere bovul, hanem a tobbi terulet is be tud dolgozni.
Ez szamitogepek eseten peldaul az az eset, amikor a videokartya teljesitmenyet ideiglenesen atiranyitjuk a szamitasi funkciokhoz. Ekkor ugyan nem frissul a kep a monitoron, de cserebe gyorsabban szamol a gep. Ez utobbi megoldast monitorkimenet nelkuli videokartyakkal foleg tudomanyos es mernoki celokra hasznaljak. Az agy kepes hasonloan viselkedni, tehat a funkcio nelkul maradt reszeket mas celra felhasznalni. Ez ujdonsag a regebbi felfogashoz kepest.
Ez szamitogepek eseten peldaul az az eset, amikor a videokartya teljesitmenyet ideiglenesen atiranyitjuk a szamitasi funkciokhoz. Ekkor ugyan nem frissul a kep a monitoron, de cserebe gyorsabban szamol a gep. Ez utobbi megoldast monitorkimenet nelkuli videokartyakkal foleg tudomanyos es mernoki celokra hasznaljak. Az agy kepes hasonloan viselkedni, tehat a funkcio nelkul maradt reszeket mas celra felhasznalni. Ez ujdonsag a regebbi felfogashoz kepest.
#10
Pedig van igazság tamasmester szavaiban. Itt egyszerûen arról van szó, hogy kiesik egy érzékszerv és inger csak a maradékból jön, ergó jobban használód azokat. Ez az egésznek az alapja, a cikk meg úgy állítja be, mintha valami szándékos képessége lenne az agynak.
"Milyen érdekes lenne ha ezt az agyi átrendezést mi is tudnánk irányítani bármikor ahogy szükség adja."
Tudjuk irányítani. Koncentrálásnak hívják <#nyes>#nyes>
Tudjuk irányítani. Koncentrálásnak hívják <#nyes>#nyes>
ha a termeszet igazsagos lenne, mar reg leirtotta volna magarol ezt az emberiseg nevu fekelyt, ami olyan eltokelten igyekszik elpusztitani 😊
http://www.kongregate.com/games/curse/sokoban-experts http://www.kongregate.com/games/curse/crypture
#6
A természet igazságos:aki nem lát, az jobban hall,aki nem hall, az jobban lát,akinek az egyik lába rövidebb ,annak a másik hosszabb.
"Örülj, ha esik az es?, mert ha nem örülsz, akkor is esik"
Ezért, mert a cikk egy mindennapi embernek is felfogható dolgokat közöl, még nem kell azt gondolni, hogy a kutatás csak errõl szólt. Ha egy 8 oldalas szakcikk lenne kimásolva a Naturebõl vagy a Lancetbõl tuti nem olvasnád el, mert egy nyamvadt szót nem értenél belõle.
ui.: sztm ezek a "gagyik" nálad biztos okosabbak, ha már egyszer azzal foglalkoznak, hogy drótozza újra magát egy macska agya
ui.: mellesleg ajánlom neked az ún. anyai hatás tipikus példáját, amiben elõször csak azzal foglalkoztak, merre csavarodik a csiga háza és mindez ahhoz vezetett, hogy meddõ nõknek lehet egészséges gyereke
Ne legyünk már ilyen korlátoltak!
ui.: sztm ezek a "gagyik" nálad biztos okosabbak, ha már egyszer azzal foglalkoznak, hogy drótozza újra magát egy macska agya
ui.: mellesleg ajánlom neked az ún. anyai hatás tipikus példáját, amiben elõször csak azzal foglalkoztak, merre csavarodik a csiga háza és mindez ahhoz vezetett, hogy meddõ nõknek lehet egészséges gyereke
Ne legyünk már ilyen korlátoltak!
Ekkora baromságot! Ez a cikk is rámutat arra, hogy ha valaki egy valamit rendszeresen mûvel, akkor abban jobb teljesítményekre képes. Nyilván való, hogy ha valaki nem hall, akkor azt valamivel kompenzálni kell. Jelen esetben a pl. a látásával. Ha valaki sokat zongorázik, akkor jobb zongorista lesz, mint az, aki nem gyakorol.
Gondolkodjatok már emberek! Ne vegyetek mindent készpénznek, amit ezek a gagyik írnak!
Gondolkodjatok már emberek! Ne vegyetek mindent készpénznek, amit ezek a gagyik írnak!
#3
Heterochromia a neve.
On: Milyen érdekes lenne ha ezt az agyi átrendezést mi is tudnánk irányítani bármikor ahogy szükség adja. Úgy értem az emberek akarattal tudnának módosítani ha például olyan munkát végeznek ahol valamelyik érzékszervre fokozottan szükség van.
On: Milyen érdekes lenne ha ezt az agyi átrendezést mi is tudnánk irányítani bármikor ahogy szükség adja. Úgy értem az emberek akarattal tudnának módosítani ha például olyan munkát végeznek ahol valamelyik érzékszervre fokozottan szükség van.
Nem tudom, már minek hívják az ilyet, ha jól rémlik embereknél is elõfordul, de macskáknál sokkal sûrûbben.
Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.
A képen a macska jobb szeme zöld, a bal kék <#vigyor>#vigyor>