Sikeresen tesztelték a spintronikán alapuló memóriát

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#17
Írjál már egy kicsit bõvebben róla pls.
"Minden elektronnak van ugyanis egy protonpárja (az, amelyik az eredeti neutron bomlásakor vele együtt keletkezett, amikor az hidrogénné bomlott), és az egyik spinjének a megváltozásával a párjának a spinje is megváltozik."
Elõsször is ezt mivel támasztod alá? Egy hidrogén atomon belül az atommag és az elektron spinje csatolt. De ez nem azért van mert egy neutronból keletkeztek. Ha az elektron eltávolodik az atommagtól a kettõ közötti csatolás gyorsan (atomi méreten felül exponenciálisan) csökken, így a kettõ elég gyorsan független lesz. Tehát hogy is akarod kivitelezni ennek az eszköznek a lehalgatását?

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#16
philcsy, nem kell megkülönböztetni. Szerencsére. ;)
#15
A mûanyag-nem mûanyag csoportosítás természetesen nem egzakt ugyanúgy ahogyan a szerves-szervetlen csoportosítás sem az.
Amikor elõször állítottak elõ mûanyagokat akkor ezek jól elkülöníthetõek voltak az addig ismert anyagoktól. Hasonlót a természetben nem találtak. Teljesen más volt az elõállításuk. Így a mûanyag elnevezés teljesen jogos volt akkoriban.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#14
Hajrá párosítsd a világban fellelhetõ protonokat és elektronokat. Fõleg úgy hogy megkülönböztethetetlenek. :)
Most kicsit komolyabban: Azt ugye tudod hogy az ilyen összefonódás nem tart örökké. De javíts ki ha tévedek.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#13
mûanyag? biztos? mi az a "mûanyag"? melyik anyag az, és melyik nem? mert ez mûanyag...
#12
Brutál lenne. Igaz hogy a spintronikus számítógép sajnos egy gyártási trükkel teljesen lehallgatható, bár az is igaz, hogy egy kis spintronikus egységet beépítve az elektronikus számítógép is.

Minden elektronnak van ugyanis egy protonpárja (az, amelyik az eredeti neutron bomlásakor vele együtt keletkezett, amikor az hidrogénné bomlott), és az egyik spinjének a megváltozásával a párjának a spinje is megváltozik. A dolognak számos elõnye van azért, de azok nem tartoznak a tárgyhoz.
#11
Ja, és fogyasszon az egész gép 3kWh-t.:)

#10
Pillanatnyilag mindenhol arra törekednek, hogy minden kisebb legyen, miközben én meg azt se bánnám, ha a számítógépházam tele lenne és nem üresen állna :) Persze hordozható eszközökben ez más, de így asztali géppel engem ugyan nem érdekelne ha a memória modul nem 2 hanem 6 centi széles ha ezzel arányosan nõne a teljesítménye is. Aztán a kis lépések helyett növeljenek a méreten egyet és inkább közbe gondolkodjanak el valami igazán nagy változáson mert mindjárt vége a kicsinyítésnek és nem tudják tovább zsúfolni a részeket a kis felületre. Valami struktúrabeli változás kéne mert mai napig azzal építkezünk mint sok éve, csak azóta millió/milliárdszorosra nõtt a darabszám és lecsökkent a méret. Az meg aztán tényleg nagyon gáz, hogy ilyen kis méreteknél már az atomi méretek miatt a legkisebb zaj is óriásinak hat és hibát okozhat :S
#9
"Másrészt, olvasom a cikket és várom azt a szót hogy de...
ha enyire álomszép a spintronika akkor mi választ el bennünket a megvalósítástól ?"

Tíz év kutatás.
#8
Van egy jóslatom: ezeknek a kutatásoknak késõbb nagy jelentõségük lesz, de nem a számítástechnikában:-))
#7
Ez az eszköz még -- úgy tûnik -- nagyon kisérleti stádiumban van.
A remények -- kisebb fogyasztás, kevesebb hõ, megfelelõ stabilitás -- megvalósulása majd ezután várható, ha jól értettem.

Egypár tényezõ azonban közbeszólhat, mert a természet törvényei érvényesek az összes anyagra. Például a környezeti háttérsugárzás hatása az egyre parányibb elektronikus alkatrészekre. 1-2 atomból álló memóriacella földi körülmények között nem üzembiztos (a légkör fölött meg méginkább nem az), amit valami nagyon fifikás redundáns adattárolással és folyamatos ellenõrzéssel elvileg talán ki lehet védeni
#6
Szervetlen anyagokbol regebben mar keszitettek magnetic bubble memory-t, de nem volt tul sikeres. Ez egy hasonlo probalkozas, de egyelore sem a denzitas sem a stabilitas nem megoldott. (ez a szerves folia annyira stabil mint egy floppy a magnes alatt, viszont legalabb magatol lebomlik)

http://en.wikipedia.org/wiki/Bubble_memory
Ravkin
#5
A cikk eléggé szakszerûtlenül fogalmaz, nem akarok beleugatni de,

Egy memória létrehozásához ma rengeteg kondenzátorra van szükség ami gyakorlatilag a legegyszerûbb dolog az elektronikában. Ha tranzisztorokat nem csináltak, kvázi nem tesztelték ezzel a technológiával, akkor miért olyan biztos benne a faszi hogy több millió tranyó mûködtetése nem fog jelentõs hõleadással járni. Ráadásul ha ezt a mainál sûrûbb helyre próbáljuk bepaszírozni.

Másrészt, olvasom a cikket és várom azt a szót hogy de...
ha enyire álomszép a spintronika akkor mi választ el bennünket a megvalósítástól ? <#nemtudom>

Windows 7

NEXUS6
#4
Mindig tanul valamit az ember!
<#vigyor>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#3
B12 vitamin leánykori neve cianokobalamin. A ciano csoport jó komplexképzõ. A vanádium tetraciano- etilént úgy képzeld el, hogy az etilén láncra aggatott ciano csoportok képeznek komplexet a vanádium atomokkal/ionokkal.
NEXUS6
#2
"... az eljárás pedig rendkívül környezetbarát"

"vanádium tetraciano-etilén"

Gondolom tényleg, de már a neve is elég dúrva.
<#nevetes1>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#1
Nem rossz. Jó lenne látni ebbõl valami piacra dobott terméket lassan, mert már legalább 5 éve is hallottam errõl a technológiáról.