Sikeresen tesztelték a spintronikán alapuló memóriát
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
"Minden elektronnak van ugyanis egy protonpárja (az, amelyik az eredeti neutron bomlásakor vele együtt keletkezett, amikor az hidrogénné bomlott), és az egyik spinjének a megváltozásával a párjának a spinje is megváltozik."
Elõsször is ezt mivel támasztod alá? Egy hidrogén atomon belül az atommag és az elektron spinje csatolt. De ez nem azért van mert egy neutronból keletkeztek. Ha az elektron eltávolodik az atommagtól a kettõ közötti csatolás gyorsan (atomi méreten felül exponenciálisan) csökken, így a kettõ elég gyorsan független lesz. Tehát hogy is akarod kivitelezni ennek az eszköznek a lehalgatását?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Amikor elõször állítottak elõ mûanyagokat akkor ezek jól elkülöníthetõek voltak az addig ismert anyagoktól. Hasonlót a természetben nem találtak. Teljesen más volt az elõállításuk. Így a mûanyag elnevezés teljesen jogos volt akkoriban.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Most kicsit komolyabban: Azt ugye tudod hogy az ilyen összefonódás nem tart örökké. De javíts ki ha tévedek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Minden elektronnak van ugyanis egy protonpárja (az, amelyik az eredeti neutron bomlásakor vele együtt keletkezett, amikor az hidrogénné bomlott), és az egyik spinjének a megváltozásával a párjának a spinje is megváltozik. A dolognak számos elõnye van azért, de azok nem tartoznak a tárgyhoz.
ha enyire álomszép a spintronika akkor mi választ el bennünket a megvalósítástól ?"
Tíz év kutatás.
A remények -- kisebb fogyasztás, kevesebb hõ, megfelelõ stabilitás -- megvalósulása majd ezután várható, ha jól értettem.
Egypár tényezõ azonban közbeszólhat, mert a természet törvényei érvényesek az összes anyagra. Például a környezeti háttérsugárzás hatása az egyre parányibb elektronikus alkatrészekre. 1-2 atomból álló memóriacella földi körülmények között nem üzembiztos (a légkör fölött meg méginkább nem az), amit valami nagyon fifikás redundáns adattárolással és folyamatos ellenõrzéssel elvileg talán ki lehet védeni
http://en.wikipedia.org/wiki/Bubble_memory
Egy memória létrehozásához ma rengeteg kondenzátorra van szükség ami gyakorlatilag a legegyszerûbb dolog az elektronikában. Ha tranzisztorokat nem csináltak, kvázi nem tesztelték ezzel a technológiával, akkor miért olyan biztos benne a faszi hogy több millió tranyó mûködtetése nem fog jelentõs hõleadással járni. Ráadásul ha ezt a mainál sûrûbb helyre próbáljuk bepaszírozni.
Másrészt, olvasom a cikket és várom azt a szót hogy de...
ha enyire álomszép a spintronika akkor mi választ el bennünket a megvalósítástól ? <#nemtudom>#nemtudom>
Windows 7
<#vigyor>#vigyor>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
"vanádium tetraciano-etilén"
Gondolom tényleg, de már a neve is elég dúrva.
<#nevetes1>#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs