15
-
defiant9 #15 Te végül is azt mondod hogy kevesebb profit jusson a befektetőknek, extrém esetben lehetne minden cég nonprofit, forgasson minden bevételt vissza.
Ha csak egyfajta piacot szabályzol ilyen módon, pl. a távközlést, akkor ez azt eredményezi hogy senki nem akar ilyen cégekbe fektetni mert nem térül meg, helyette inkább TV gyártó cégbe viszik a tőkét. A meglévő befektetéseket pedig elértékteleníted. A garantált sávszél kapcsán az is érdekes hogy a több alternatív szolgálató közül kit kényszerítenél rá hogy kiépítse nem/kevésbé rentábilis helyeken is? Ha csak egyiket az eléggé unfair, mivel a konkurencia a szabad tőkéjét a profitábilis helyekre viheti. Buszközlekedésnél ez úgy van megoldva hogy monopóliumot biztosít adott terültre az állam, de ott a nyereséges és a veszteséges vonalakat is fent kell tartani. Én úgy látom nem nagyon fér meg egymás mellett ez az élesedjen a verseny, de azért mégse szabadpiaci alapon müködjön a rendszer. A törvény szerintem azért ilyen, mert nagyjából korrekt módon csak úgy lehet egy kialakult többszereplős piacon a hátrányos terültetek fejlesztéseit inspirálni hogy a közös pénzből támogatjuk, na ebből viszont szűkösen vagyunk mostanában eleresztve. -
slickboy #14 Tegyük tisztába a dolgokat. Nem szeretnék állami monopóliumú távközlési céget, mert annak az öröksége az elavult jelenlegi infrastruktúra. Mivel piaci verseny van, tudtam másik szolgáltatótól netet előfizetni. Amikor a marketinget említettem, nem arra gondoltam, hogy egy fia reklámot se engednék nekik, mindössze arról van szó, hogy a marketing megelőzi a hálózatfejlesztést a prioritási listán. Szerinted én a kisujjamból szoptam, hogy náluk akarok előfizetni? Naná, hogy a marketingjük okozta, hogy ilyen szándékom támadt. Csak aztán szembesültem a technikai realitásokkal. Emiatt úgy érzem, megtévesztettek mint fogyasztót. Na mindegy.
Még egyszer hangsúlyozom, nem a puszta közepére akartam optikai kábelt kérni puszira.
De valahol mégis közröhej, hogy nálunk ez a törvényi minimum, 9,6 kb/sec. Nem lep meg, hogy a cég a részvényesei érdekeit nézi. Ez még rendjén is lenne. A profit miatt spórol a fejlesztésen. Az államnak viszont feadata a közjó előmozdítása, például a modern távközlési infrastruktúra kialakítása. Emiatt a cégeket valahogy rá kell kényszeríteni, hogy mégis fejlesszenek. Mondjuk egy ilyen törvénnyel, ami nem arcpirítóan alacsony minimális adatsebességet engedélyez. -
defiant9 #13 Nálad is az a kérdés hogy ki fizesse a hálózatfejlesztést, ahogy leírtad neked pont nem jutott drót mert a szomszéd elhasználta az utolsót. Vagyis havi +4000 ft várható internet bevételért kellene befektetni x 100 ezer/millió ft-ot. Te megtetted volna? A cégek mindig a részvényesek/tulajdonosok érdekeit nézik. Legtöbbünk pl. a nyugdíjbiztosítókon keresztül tulajdonos is a tőzsdei vállalatokban. Tanyákkal is ugyanez a gond. Szerintem az áramszolgáltatás sokkal alapvető közmű mint az internet, ott is az van hogy saját magadnak kell kifizetni az oszlopállítást, ha olyan helyen akarsz áramot ahol nincs kiépített hálózat. A marketing érdekes kérdés, mivel látszólag felesleges, de ez tarja el pl. az rtlklub-ot, a verseny hozza magával. Adnál-e monopóliumot egy cégnek csak hogy ne kelljen reklámokra költenie? Vagy megtiltanád minden piaci szereplőnek? -
slickboy #12 Én is nagyon sajnálom szegény Telekomot, égett is a pofám, amikor szemükre hánytam, hogy majd 4000 forintért biztosítják azt a kapcsolatot amin sokszor beszélni se lehet (ugye rádiókapcsolat mégsem vezetékes), nemhogy szélessávú adatforgalmazás...és akkor erre jött még a beszédforgalom díja.
Csúnyán is néztek rám, hogy jövök én az igényeimmel amikor ott vannak ez előbbrevaló részvényesi szempontok.
Szerinted egy város közepe nem rentábilis hálózatfejlesztés szempontjából? Ember, én odamentem, hogy nálatok akarok előfizetni, de nem voltam fontos számukra. Ilyen mentalitással mit akar egy cég? A marketingre költött milliárdokat lehetne hálózatfejlesztésre is fordítani. Nem a közjóra költenék a pénzt hanem a hálózatra amin jobb szolgáltatást nyújthatnának pénzért. -
defiant9 #11 Az állam nem jó tulaj, de a kérdés az hogy ki fizesse meg a nem rentábilis helyeken történő hálózatfejlesztési beruházásokat. Az ott lakó, a cég többi előfizetője, az adófizetők? Erre nincs jó válasz, ezért is maradt a GSM 9,6kbit-je, mert az egy külső antennával jó eséllyel elérhető. -
exxile #10 épp ezért kellene a távközlési cégeket államosítani! visszavásárolni őket annyiért, amiért anno megkapták... -
defiant9 #9 Érdekes hogy az előfizetési díjak megállapításánál mindenki azt várja el hogy minimális profittal számoljanak, de a hálózatfejelsztés az nagy sebeséggel történjen. Nem hiszem hogy a részvényesek azért feketetnek egy távközlési vállalatba hogy az a közjó érdekében elköltse a pénzüket. Görögök is azért sztájkolnak hogy a németek pénzén legyen a jólét. -
slickboy #8 Értem én, hogy mit mondasz, viszont Te nem értesz engem. Én nem MOBILINTERNET-SZÉLESSÁVÉRT veszekedtem a Trékommal, hanem VEZETÉKES kapcsolatért. Különösen amiatt, hogy a szomszédoknak van telefonkábele, nekünk nem jutott, hanem ezelőtt 15 éve, megspórolandó a drága rézkábelt, póznát és ásást, adott egy GSM-RLL terminált. mondjuk akkoriban még Matáv volt.
Ha most a törvényi előírás megfelelne a kor elvárásainak, akkor hirtelen milliárdokért kellene kábelt húzni mindenhova ahová ezt a szar GSM-RLL vackot telepítették. Nyilván vannak strómanok a törvényalkotó folyamatban, akik által elérték, hogy a szabályozást igazítsák a meglevő infrastruktúrához, mert az olcsóbb, mint valóban fejleszteni.
Ugyanis a GSM-RLL-t azért találták ki, hogy gyorsan lehessen valakit telefonhálózatba kötni, ne kelljen megvárni amíg a kábellel odaérnek. Szokás szerint ezt Magyarországon úgy alkalmazzák, hogy kábel HELYETT egyszer és mindenkorra.
Abba meg bele se menjünk, hogy mit adnak ma a szolgáltatók mobilinternet címszó alatt. -
Katlan #7 Fogjátok fel, hogy technológia ide, technológia oda, de a 2,4 Ghz-es tartományban a 20 centis hullámhosszokkal, sokra menni NEM lehet. Gyakorlatilag elakad, megtörik, szóródik és gyengül a jel minden 20 centinél vastagabb betonfalban.
Magyarul hiába garantálja a szolgáltató, hogy neked otthon (a belvárosban) menni fog ezen a frequenciatartományban a "mobilinternet", ha egyszer te 40 centi vastag falú régi téglaházban lax, a legközelebbi "pózna" pedig 300 méternél is messzebb van .. (pl.) Maga a technológia korlátja az ami behatárolja a lehetőségeket. Ezért szabad csak GPRS/EDGE technológiákon alapuló MOBILINTERNETes előfizetéskben gondolkodni !
Mert a 800-900 és 1800 Mhz-en még könnyedén átmegy a radiohullám a vastagabb falakon is. -
slickboy #6 A GSM-RLL-re tippelek. Emiatt veszekedtem a Trékommal, mert egy város közepén nem képes szélessávú netet biztosítani. Panaszkodtam a Hírközlési felügyeletnél, a Trékomnál, feleslegesen, mert a törvényi előírásoknak (9,6 kb/sec) megfelel a GSM-RLL. Konkrétan azért lehet ennyi a minimum, hogy a távközlési cégeknek ne kelljen hálózatfejlesztésre költeni. 21. század, Magyarország. Az ilyen apróságokon látszik, hogy valójában hol is van a színvonal. Nem szégyellik ezt leírni és törvénybe foglalni. Gyász.
(Azóta TV-kábelen netezek, a Trékom összes szolgáltatásától megszabadultam) -
Chriss745 #5 Ti a kormánynak dolgoztok? Mennyit kaptok azért, hogy az ilyen átlátszó, multi védő baromságot támogatjátok? 9,6kb/sec? Nevetséges. Ha felrakom a már többé nem gyártott floppy lemezemet a MÁV Budapest-Szeged vonalára, kb az is ugyanaz, ha nem gyorsabb. NO COMMENT -
Katlan #4 A Skype hangátvivő protokolljának elegendő a 9600bit/sec-es sávszél, és kellő türelemmel, gyakorlatilag az összes webes kontent letölthető vele.
A 9,6 kbit/sec azért nem erős túlzás, mert a különböző légköri interferenciák miatt az éterben amúgy sem terjed _garantáltan_ sokkal gyorsabban az átlag rádióhullám.
Annyival viszont már szinte garantáltan átmegy...
Különösen a 800-900 Mhz-es GPRS/EDGE techológiák, mivel a 2,4 gigahertzes tartományban a mikrohullámnak csupán 22 cm a hullámhussza, ezért sok "tereptárgyban" megtörik illetve elakad a jel, hiába lenne gyorsabb, maga az adatátvitel: ezért van, hogy a "stickes" mobilnetek, a Bluetooth és WLAN eszközök "térerje" folyamatosan ingadozik, és gyakran meg is szakad, szemben a 60 cm-es hullámhosszú 800 Mhz-es GSM radiohullámokkal. -
ozric #3 Az 1 Mbit/s vs 9,6kbit/s sebesség a 10.000 vs 100 fős települések ellenében. Függetlenül a kormány hovatartozásától az is abszurd lenne, ha 100 fő alatti településeken is 1Mbit/s lenne a minimum, mivel jelenleg tökéletesen betarthatatlan rendelkezés lenne. Ha meg 1/0,1/0,01 Mbit/s lenne a város/falu/tanya minimum sávszélesség (ami reálisabb lenne) akkor meg az esélyegyenlőség sérülne. Ez egy újabb terület, ahol nem létezik megfelelő válasz. -
bakagaijin #2 Másik alternatíva a GSM GPRS. Raktáron mindkettőből (RLL és GSM dobozok) lehet tonnaszám hacsak meg nem semmisítették azóta, tehát beruházni nem kell, lefedettség van, törvényi kötelezettségnek pedig jééé, hogy mik vannak... megfelelnek :).
Téma -
bakagaijin #1 Hmm, gyanús. Ez a sebesség az RLL-telefonokon elkövetett modemezésből jön tanyasi környezetben? (Házak között nem bír ennyit stabilan tartani.) Jól tippelek?