Az IT-szektort is érinti a kormányváltás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Igaza van! Lámpavasra minden szélsõségessel!
Az nem úgy volt...
#4
jah.. amellett hogy érzek némi igazságot a versikében, az is eszembe jutott, hogy alapvetõen Petõfinek is inkább a szavait ismerjük, mint a tetteit, vagy nem?
#3
A cipõdet nyugodtan a Duna parton hagyhatod... <#idiota>
#2
Á az nem lehet, Petõfi nem ejtene ilyen hibát "szerekét". lol De az elmúlt 8 évet sem nézte volna tétlenül az biztos...
#1
A szájhõsök
Meddig tart ez õrült hangzavar még?
Meddig bõgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szívében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az idõt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiábá néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyújtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önzõ szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzõk áldozatra.
Hiszem én, hogy, mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sõt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerûség õket paizsára,
Az elámult sokaság, miképpen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? õk a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kíséri õket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetõdöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok gyõzelmi szerekét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.