Időbe telik a Cloud Computing elfogadása

1) Nem igazán értem mit akarsz ezzel mondani.
2) Jó minõségû szoftver alatt én azt értettem, hogy tartósan nagyobb felhasználói elégedettséget okoz.
3) Igazad van ez tényleg nem általános. Továbbá ha a frissítés nem pozitív hatású, az önmagában jelent problémát és nem a cloud computing hibája

A számítási felhõ nem egyszerû halandó embereknek kell. Egy hétköznapi embernek bõven elég egy 2magos gép.

"Mi az a feladat, amit az asztalomon dolgozó Sempron3300 nem tud megcsinálni?" Pl.: idõjáráselõrejelzés.

"amitõl a legtöbb normális ember félelem- és dührohamot kap" mármint "minden paranoid ember félelem- és dührohamot kap"

"Csakhogy a foslék rohadék "szoftverek" visszafejlõdése teljes mértékben kiegyenlítette a hardverek fejlõdését!" Milyen programokra gondolsz? Szerinted nincs fejlõdés pl a játékszoftverek terén? Más gépigényes feladatokat nem írok mert nem hiszem hogy találkozol velük.

"A totális ellenõrzés és a totális fejés!" A totális ellenõrzéstõl egy átlag ember nem kell hogy féljen. Mit gondolsz hogy élhet másként nagy tömegben ember a földön? A totális fejés pedig már megy mióta világ a világ. Mindig annyit kellett fizetned amennyit csak tudtál.

1. a felhasználók többsége maximum észreveszi, de nem vásárolja a programokat.
2. ez maximum a fejlesztõ érdeke lehet, a felhasználó szempontjából semmi elõnye nincs.
3. ugyan nem általános, de a frissítés nem mindig pozitív hatású. Ilyen esetben a felhasználó nem tud visszatérni a korábbi változathoz.

A "rengeteg elõny" helyett csak rengeteg hátrányt látok.

Rengeteg elõnye van a dolognak, és köztük van a "totális fejés" is, csak azt nem lobogtatják annyira. A "totális fejés" nem olyan rossz dolog mint ahogy gondolnád. Ha jogtiszta szoftvert használsz, akkor még jól is járnál vele:
- Minden olyan feladatra amit csak alkalmanként kell elvégezni, nem kell drága szoftvercsomagot venned, hanem csak annyit számláznak ki amennyit használtad.
- A szoftverek minõsége jelentõsen javulna, ugyanis a fejlesztési költségek megtérülése sokkal kisebb kockázattal járna és sokkal kiegyensúlyozottabb lenne.
- A frissítéseket azonnal és észrevétlenül telepítik ilyen esetben ez egyrészt kényelmes, másrészt folyamatossá teszi a fejlesztést, és harmadrészt a botnethuszárok nehezebben fogják felnyomni a balfék júzer gépét

Mindez persze normális piaci körülmények között érvényes: értsd több szolgáltató van és szabadon válthatsz egyikrõl a másikra.

<#eljen>

Szerintem az emberek nagyon is okkal bizalmatlanok. Ennek a felhõ izének ugyanis az elõnyei nem igazán láthatóak egy magán felhasználó számára. A potenciális veszélye viszont nagyonis! Csak nem az, amire a legtöbben tippelnek itt, azok akik nagyün büszkék a titkosítási algoritmus ismereteikre... nem a titkosítás környékén kell keresni az igazi veszélyt.

A felhõ izé elõnyének eddig egyetlen tényt hoztak fel: a hatalmas számítási kapacitás lehetõségét. Mégpedig kétféle módon: volt aki a PC-k között szétosztható feladatokban látja (nagyon gyors internetes kapcsolatot igényel, ami nem áll rendelkezésre), más a szupravezetõ nagygépekre veti tekintetét..

Csak az a kérdés marad függõben, hogy mi az ördög szükségem lenne nekem akkora számítási kapacitásra? Az internethasználat? Excel táblák? Mi az a feladat, amit az asztalomon dolgozó Sempron3300 nem tud megcsinálni?

A számítógépek teljesítménye az elsõ PC-k óta (89-ben találkoztam egy 6 MHz-s AT-vel, 286-os procival) 1000-szeresére nõtt. Elvileg.

Csakhogy a foslék rohadék "szoftverek" visszafejlõdése teljes mértékben kiegyenlítette a hardverek fejlõdését! Ezt a problémát kellene inkább kezelni, a felhõt leszarom.

Van viszont egy nagy veszélye ennek a "felhõ" izének: egyfajta úttörõ szerep.
Szoktatás egy olyan gondolathoz, amitõl a legtöbb normális ember félelem- és dührohamot kap: hogy a saját gépünkön semmi se legyen, még az oprendszert is a hálózatról kelljen bebootolni, és bootolásonként kiszámlázzák...
Aztán bármilyen programot akarunk használni, azt a netrõl kelljen betölteni, és alkalmazásonként kiszámlázzák...

Amirõl meg úgy itélik meg a központban, hogy nem használhatod, azt egyszerûen nem tudod majd elindítani.
Például jön egy szaridióta uj kormány, és úgy dönt, hogy betiltja az eddigi kedvenc játékodat, mert túl véres. Vagy akármi hasonló.

A totális ellenõrzés és a totális fejés!
Ez a rettenetes veszély, amihez az ilyen "felhõ" ötletek amolyan szálláscsinálóként szolgálhatnak,
az emberek szoktatása egy gyûlöletes rendszerhez

"felho == szerverek (csak uj nevet adtak nekik)"

Nem igazán errõl van szó. A cloud computing alapötlete mögött az úgynevezett "Software as a Service" alapelv áll, aminek a lényege annyi lenne h ugye te egy software-t mint szolgáltatást használsz, az elszámolás pedig a használt tárhely/CPU-idõ/stb. függvényében történik. Ez így ebben a formában azért messze nem a VPN-es "elérem a saját céges vackom a belsõ szerókon..." megoldást tükrözi.

""A ceges vpn-en kereszult elert adatok is felhoben vannak, csak a ceg vedett felhojeben" - Miért lennének felhõben? Van egy védett csatorna, és kész. Az mitõl felhõ?"

felho == szerverek (csak uj nevet adtak nekik)

Hehe, errõl volt valami vicces képregény-csík

magas szintû titkosítás hatása a nerdek szerint:
" két ember ellopja a laptopodat, majd egymásra néznek: úristen, ezer év alatt sem tudjuk feltörni"

magas szintû titkosítás hatása a valóságban:
" két ember ellopja a laptopodat, majd vesznek egy baseball ütõt, és kiverik belõled a jelszót"

Nah, akkor elõször is. Nincs olyan, hogy AES-512. A szabvány legmagasabb blokkmérete 256. (Vannak különbözõ tákolások amik annak nevezik magukat, és az AES -en alapulnak és biztonságuk erõsen kétségbe vonható). Az AES-128 nem biztonságos? Nézõpont kérdése, session-key -ekhez tökéletes. De tegyük fel egy pillanatra, hogy ezredmásodperc alatt töröd az AES-128 -at (közel sem reális feltételezés, de tegyük fel). Ebben az esetben az AES-256 feltörése több mint 10 a 28.hatványon évedbe kerül... Az AES biztonsága nem illúzió.

philcsy -nek igaza van: Az ember a gyenge láncszem.

"Csak azért illúziókba se ringasd magad felõlük." Nem ez lesz az évszázad ötlete. Azért reagáltam így mert szerintem a túl negtívan állnak hozzá az emberek.
"és azt is megválogatom, hogy milyen algoritmussal generálom."
Nagyon helyes.
#13 akkor neked nem modott újat.

Még hozzátenném hogy a feltörték ezt meg azt a kódolást a legtöbbször azt jelenti hogy bizonyos esetben feltörhetõ reális idõ alatt, és nem azt hogy minden ezzel kódolt adatot fel lehet törni reális idõ alatt.
A feltörhetõségért sokszor egy-egy implementációban elkövetett hiba, vagy a számítás sebességének növelésére kidolgozott eljárás tehetõ felelõssé.
Ilyen pl.: az RSA kódolásnál az hogy több felhasználó ugyanazon prímszámok alapján kap kulcsokat. Ezt használják/használták olyan esetben amikor nagy számú ügyfelet kell kiszolgálni, és nem akarnak a prímtesztekkel bajlódni.

Hidd el a legnagyobb támadási felület nem a titkosítás hanem az ember. Megint elmondom hogy ha a titkárnõd becipel egy kis ajándékprogit a rendszerbe akkor: hello kényes adatok.

Hogyne lenne rá igény? Csak azért illúziókba se ringasd magad felõlük. Én mindig hármas titkosítást használok, AES egyedül édeskevés, és azt is megválogatom, hogy milyen algoritmussal generálom. Nagyon nem mindegy hogy SHA-512, RIPEMD vagy whirpool stb.!

A teljes számítási felhõ kapacitásával tényleg lehet gyorsítani. De a teljes kapacitást hónapokig/évekig lekötni? És megvan egy e-mail. HURRÁ!
"Már az AES-512 sem biztonságos, és a legtöbb kommersz titkosító progi még mindig 256-ot használ."
Ha valaki nem megfelelõ titkosítást használ az az õ baja. Ha AES-512 nem biztonságos AES-1024 vagy AES-2048 vagy ... (Tudom hogy ezek nem szabványok de majd azok lesznek)A kódolás bonyolultsága vs. a dekódolás bonyolultsága mindig ad egy elérhetõ kódolást ami biztonságos. A teljesítmény növekedésével a kettõ nözötti szakadék pedig nõ, így a használhatóság javul. Lásd RSA kódolás!

Mond azt hogy jelenleg nincs rá igény.

A drága pár milliárd év alatt törhetõ titkosításaidat _éppen_ a számítási felhõ képes törni ... mindössze hónapok alatt. Már az AES-512 sem biztonságos, és a legtöbb kommersz titkosító progi még mindig 256-ot használ.

"Ma már Gmailen jönnek mennek adatok" - nem csak gmail létezik. Ráadásul lehet saját mail server-t is üzemeltetni.

"A ceges vpn-en kereszult elert adatok is felhoben vannak, csak a ceg vedett felhojeben" - Miért lennének felhõben? Van egy védett csatorna, és kész. Az mitõl felhõ?

Szerintem a számítási felhõ alapgondolata az hogy a nagy számításigényû feladatainkat ne egy saját nagyteljesítményû gépen végezzük jó.
Egyik elõnye a jobb elérhetõ gépkihasználhatóság. Másik a központi karbantartás elõnye.
A kényes adatokra pedig vannak biztonságos kódolási eljárások, egyet az új intel procik hardweresen támogatnak (AES). Persze mindent fel lehet törni (pár milliárd év alatt). De aki az adatai biztonságáért aggódik az aggódhat az otthoni szerverén is. Kivéve ha elszigeteled a rendszert az internettõl. Ha fel akarják törni feltörik. Ha a titkárnõdnek van hozzáférése már régen rossz. De ha nagyon paranoid vagy, vagy az NBH-ról van szó nem kell kényes adatokat ott tárolni, de a többit lehet.

Az pedig hogy egy másik cég hozzáférhet az adataidhoz sem újkeletû. Sok cég külsõ informatikai céget bíz meg akik karbantartják a rendszert. Ez kb ugyanolyan veszélyes. Sõt ha választanom kellene az Amazon és Béla Inf kft között akkor inkább Amazon.

Persze ez a cloud nem vált meg semmit. Jelenleg.
Akkor lenne igazán versenyképes ha nagyságrendekkel nagyobb kapacitást kínálna ugyanolyan árért. Ez elõbb utóbb el fog következni.
Elõbb utóbb az informatikában felhasználják a szupravezetést. Ez a fentartási költségek drasztikus viszaesésével fog járni. Ilyen szervereket viszont otthon nem fogsz üzemeltetni a kifejlesztés után még sokáig.

"Ma már Gmailen jönnek mennek adatok amiket ha a Google nem kezelne bizalmasan (nem tudom mennyire kezeli úgy 😛 ) akkor eszméletlen módon meg lehetne fogni nem egy magánszemélyt vagy céget."

Legutobb magat a google-t fogtak meg eszmeletlen modon kinaban. A technologia annyira biztonsagos amilyen embereket a kozelebe engednek. A google meg a vilag minden gepevel szoba all. A ceges vpn-en kereszult elert adatok is felhoben vannak, csak a ceg vedett felhojeben es nem a google-nal.

Egyetértek. Az emberek bizalmatlanok és szerintem nem alaptalanul.

Azért az vicces hogy kb egy éve itt az SGn volt egy ugyan ilyen cikk, ahol egy szakember arról picsogott hogy az emberek nem állnak át a cloud technologiára pedig mekkora elõny van benne <#vigyor1>

Céges adatok általában a cég szerverein vannak. Azokat is el lehet bármikor és bárhonnan érni VPN-en keresztül, nem kell ehhez semmilyen felhõ.

A duma nagyrésze marketing kamu. Ettõl függetlenül én nem tartom a halvaszületett ötletnek. Az emberek szépen lassan hozzászoknak mivel a technologiának köszönhetõen egyre több lehetõségük van. Ma már Gmailen jönnek mennek adatok amiket ha a Google nem kezelne bizalmasan (nem tudom mennyire kezeli úgy 😛 ) akkor eszméletlen módon meg lehetne fogni nem egy magánszemélyt vagy céget.
Az átállás a technologiára azért ilyen lassú (mint ahogy a szakember is kiemlte) mert nincs meg a BIZALOM. Ez így van és elég lassan fog kialakulni mivel az ezredforduló óta azt hajtogatják, hogy most kezdõdik a cyberbûnözés aranykora.

Szerintem belátták a nagy cégek (mint a google is), hogy nem szép szóval fogják rávenni az embereket hanem azzal, hogy hozzá szoktatják õket... lépésrõl lépésre.

"Akkor kezdtem felismerni a hihetetlen elõnyeit, amikor rájöttem, hogy a dokumentumaimhoz bárhonnan hozzáférhetek, nem kellett magammal vinnem egy merevlemezt vagy USB-kulcsot. Ez fantasztikus volt."

Ezen a dumán azért jót röhögtem. Na ne már ezzel akar megnyerni <#nevetes1>

"Akkor kezdtem felismerni a hihetetlen elõnyeit, amikor rájöttem, hogy a dokumentumaimhoz bárhonnan hozzáférhetek"

- na meg más is, titkos céges adatok tárolása cloudban rulz

Jó lenne ezekre a kérdésekre is választ adni, mert a többi csak marketing kamu.

en kihagyom..