Kettõs szerkezet a víz rejtélyének kulcsa?

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#30
Tõled tanultam. <#vigyor2>

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#29
- Találós kérdés: Miért csúszik jeges úton a cipõ?
- Találós válasz: mert a talp alatt kissé megolvad a jég, és az kenõanyagként viselkedik.

- Mégis, mit lehetne tenni, hogy a cipõ talpa ne csússzon?
- Válasz: Érdes talpat kell a cipõre tenni.

- És erre a legjobb a gumi?
- Válasz: Eddig ez a legjobb, bár biztos valahol van jobb is.

- Mi történne, ha én feltalálnék egy olyan cipõt, amelyiknek nem csúszik a talpa a jeges úton sem?
Megkapnám esetleg a Nóbel-díjat is?
- Válasz: A Nóbel-díjat nem biztos, hogy megkapnád, de a gumiabroncsgyártók biztos, hogy rádszállnának. Az is lehet, hogy eltennének láb alól, és holnap a Löwy&Kohn cipõgyár árulná a találmányod, saját védjegy alatt.

Szóval erre megy ki a játék.....<#wow1>

Kara kánként folytatom tanításom.

#28
djhambi ilyen kis okoskodó mitugrász. meg kell szokni, bár ez nem könnyû.

Kara kánként folytatom tanításom.

#27
Hihi. Bocsánat. Én az iróniát szmájlival fejezem ki, mert egyébként nem jön át.

És sokat érhetett az a pár egyetem, amit elvégeztél, ha legyúlékonyozod az oxigént. Még kémia érettségin se mennél át. <#hehe> Persze a "pár egyetem" is csak irónia volt, értem. <#vigyor4>

Ne vedd komolyan, amit leírtam.

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#26
Nem kell felkapni a vizet (vííz :D) meg személyeskedni. Viselkedhetünk normálisan is, nem tudhatta, hogy okos vagy (fõleg hogy "legyúlékonyoztad" az oxigént) rengeteg elmebeteg hülye jár ide.

Kelta
#25
Te milyen sötét vagy.....gõzöd sincs mi az hogy irónia,mi?
Ember, én már akkor végeztem pár egyetemmel, mikor te még fapillangót tologattál....

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#24
"víz relatív páratartalma" = "levegõ relatív páratartalma"

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#23
Ehhez hasonló:
120°C 1atm körülmények között a víz simán folyékony lehet, ha nincs semmilyen érdes felület. Ezért kell forrkövet tenni minden folyadékba ha laborba forralod.

Másik:
Az esõ nem akkor esik amikor a víz relatív páratartalma eléri a felhõben a 100%-ot, hanem akkor amikor a levegõben lévõ "hibák" (pl porszemcsék) száma elér egy küszöböt (persze a >100% páratartalom mellett).

Másik, ez nem víz:
Ha valamilyen oldatot kristályosítani akarsz (fõleg szerves anyagoknál) simán elõfordul hogy a forró telített oldat lehûtve még mindig folyékony marad. Ilyenkor sokszor elegendõ megkapargatni az edény falát, vagy oltókristályt beledobni és egy pillanat alatt megdermed az elõtte még hígan folyó oldat.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#22
Erdekes ez a cucc,ez a viz,majd kiprobalom hatha tenyleg jo valamire.

Van itt meg par jo otlet a vizrol.
minusz 42 fokos viz
#21
A "hõ"-vel (egészen pontosan a hõsugárzással) kapcsolatban szerintem a legviccesebb az hogy nagy ritkán akár röntgen vagy gammafotonok is kiléphetnek!
elvileg ...
nagyon ritkán ...

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#20
Azért összetévezthetõ, mert "hõ" szótöredék elõfordul a makrofizikában, a mikrofizikában, az elektromágneses hullámtanban és a kvantumfizikában is. A makrofizikában a hõ különálló energia, ami mikrofizikailag a molekulák mozgásállapotára viszavezethetõ (molekulák összkinetikus energiájával arányos).

A fény kvantumos szerepjátszását tekntve, ha a "feketetestet" sugárzod (Kirchhoff), akkor a test felmelegszik (foton impulzusa), mellette elektromágnesesen sugároz (Compton), amíg beáll a termikus egyensúly, és ugyanannyi energiát sugároz ki, mint amit elnyel. A hõsugárzás az elektromágneses hullámok által közölt energia. (Ami úgy jelenik meg, hogy a részecskék mozgásállapota nõ, tehát mikrofizikailag.)

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#19
Ez csak bölcsészfilozófiával vicces mert porral is oltunk meg habbal. Mert vízzel azért, mert elsõsroban olcsó, lehûti az éghetõ anyag gyulladási hõmérsékletét, és azzal, hogy ráfolyik, letakarja az oxigén elõl. A por és hab hatékonyabb, mert elektromos tüzek esetén is használható, mert szigetel. Persze erdõtüzet vízzel oltasz, mert természetesebb és nagyobb mennyiségben fellehetõ. Tehát ez csak az ember számára tûnik furcsa fintornak. (Erre én is gondoltam kiskoromban, hogy vicces, de rájöttem, hogy nem az, csak az ember számára, mert ez csak az ember tanulása során megtanult fogalmak közötti asszociációja. Tehát az óvodában a tûz és víz egy ellentét, ahogy a korabeli mûvészetben is, a középiskolai kémiában pedig ok-okozati összefüggés van köztük, ezért tûnik "viccesnek". Nem árt túllépni az óvodai szemléleten. xD)

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#18
"Azt se felejtsük el, hogy a hõ, nem más mint a fotonok , így a fény, ibolyán túli egyik megnyilvánulási formája, amely a röntgen sugárzástól nem túl messze áll, a frekvenciáját tekintve."
Ez nem igaz, a hõ egy statisztikai fogalom, ami a makro rendszer részecskéinek kinetikus energiájával arányos a klasszikus szemlélet szerint.
És a fény összes hullámhossza szállít energiát => tud hõt átadni az anyagnak, az egy másik dolog, hogy hol milyen hullámhosszra gondolnak amikor használják a kifejezést.
Ráadásul nem csak hõsugárzás van, hanem hõáramlás és hõvezetés is.
Molnibalage
#17
Szerintem alacsonyabb és magasabb nyomáson is igaz marad, hogy amíg a víz folyékony, addig 4 fokon a legsûrûbb. Az óceánok alján több száz bar túlnyomás van és még ott is 4 fokon a legsûrûbb...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Kelta
#16
Mit nem mondasz, hihetetlen...tényleg_?

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#15
A hidrogén gyúlékony gáz, az oxigén nem ég (hanem benne égnek). A víz pedig a hidrogén égésterméke.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#14
A hõsugárzás nem ibolyántúli, hanem infravörös fény, frekvenciája a mikrohullámú rádiósugárzás és a látható vörös fény között helyezkedik el.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

Kelta
#13
Nekem a vízben az tetszik hogy a világ két talán leggyúlékonyabb gáza alkotja, a tûz oltására alkalmas anyagot:)
A természetnek fura humorérzéke van néha :)

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#12
Mindossze talan azert nem sikerult meg modellezni a mukodeset mert nincs olyan szamitogep illetve szoftver ami tudna, hogy milyen lepeseket kell vegrehajtani. Azert egy modellezesnel is szamos bemeneti es peremfeltetel van es kell valami fizikai sema ami szerint megprobalja kalkulalni a lehetseges kimeneteket. Nyilvan ezen feltetelek nem ismertek teljesen vagy egyaltalan. Mivel a modellezes sem azt jelenti, hogy a kiszamitott allapotok a valosagot tukrozik, hanem azt, hogy a megadott feltetelekkel hogy viselkedne a rendszer egy adott idopillanatban. Az atomrobbanas szimulaciokat sem tudnank modellezni ha csak annyit tudnank, hogy van egy bombank ami nagyot robban es hatalmasat pusztit.
#11
Tenyleg? Es ha felmegyunk par ezer metert es csokken a nyomas a viz is alacsonyabb homersekleten forr! Nem mondod! Nyilvan kepzett fizikus,kemikus tudos emberek nem voltak vele tisztaba es elfelejtettek, hogy ~1bar nyomason csinaltak minden kiserletet. Talan kesobb almatlan ejszakaikban elojott a fene egye meg ezt tenyleg elfelejtettuk, hat megsem jo ez a ketszerkezetu modell.
#10
Igaza van philcsy-nek. Ezenkivul annyi szuperszamitogepparkot epitettek mar, es annyira jol tudunk modellezni molekulakat(reszecskeket) hogy mar ennyi ido alatt "eloben" megnezheto lett volna a viz viselkedese, barmilyen nyomason, barmilyen homersekleten, sot a kozmikus sugarzas is bekalkulalhato lett volna - nem kell mondjam hogy a Rontgen-diffrakcios spektrumot is vissza lehetett volna kapni. Ha igazan fontos lett volna (->nekik) a gyogyszerekbe meg a sotalanitasba mar megcsinaltak volna.

Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion

#8
"A természet számos megoldatlan rejtélyt tartogat, ezek közül az egyik legmeglepõbb a szinte mindenhol jelenlévõ víz."

ezt én is megtudom magyarázni. azért van ott kb mindenhol, mert itt a földön qrva sok van belõle.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#7
Kocka ? Õ most kõrözés alatt van! Nem szeretnék vele találkozni.
Kocka
#6
kocka
ziipp
#5
H20.GENESIS.BUGFIX-God

Ezt Isten adta ki, miután az elsõ szimulációk alatt nem alakult ki élet az univerzumban.

#4
Szupi, akkor már jöhet a következõ agyalós kérdés, hogy miért is van az élet.
Bár gyanítom errõl nem mostanában fogok cikket olvasni itt az SG-n.

#3
Tudtunk a H-híd kötésrõl. Arról is hogy ezzel szabályos szerkezetet lehet létrehozni, arról is hogy a szabályos szerkezetnek nagyobb a térigénye, azt is hogy a szabályos szerkezet folyékony vízben dinamikusan képzõdik és szûnik meg.
Mi is az újdonság pontosan? Az hogy kb 50-100 molekulából állnak ezek a rendezett "szigetek"?

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#2
tl;dr
#1
Oké. De ettõl még nem tudjuk, hogy a víz miért is ilyen. Maximum mostmár nem annyira értelmetlen, mint eddig volt. Más anyagok továbbra is alávetik magukat a hõtágulás szabályának. :-)