30
-
djhambi #30 Tőled tanultam. 
-
Epikurosz #29 - Találós kérdés: Miért csúszik jeges úton a cipő?
- Találós válasz: mert a talp alatt kissé megolvad a jég, és az kenőanyagként viselkedik.
- Mégis, mit lehetne tenni, hogy a cipő talpa ne csússzon?
- Válasz: Érdes talpat kell a cipőre tenni.
- És erre a legjobb a gumi?
- Válasz: Eddig ez a legjobb, bár biztos valahol van jobb is.
- Mi történne, ha én feltalálnék egy olyan cipőt, amelyiknek nem csúszik a talpa a jeges úton sem?
Megkapnám esetleg a Nóbel-díjat is?
- Válasz: A Nóbel-díjat nem biztos, hogy megkapnád, de a gumiabroncsgyártók biztos, hogy rádszállnának. Az is lehet, hogy eltennének láb alól, és holnap a Löwy&Kohn cipőgyár árulná a találmányod, saját védjegy alatt.
Szóval erre megy ki a játék.....
-
Epikurosz #28 djhambi ilyen kis okoskodó mitugrász. meg kell szokni, bár ez nem könnyű. -
djhambi #27 Hihi. Bocsánat. Én az iróniát szmájlival fejezem ki, mert egyébként nem jön át.
És sokat érhetett az a pár egyetem, amit elvégeztél, ha legyúlékonyozod az oxigént. Még kémia érettségin se mennél át.
Persze a "pár egyetem" is csak irónia volt, értem. 
Ne vedd komolyan, amit leírtam. -
WilliamMcKinley #26 Nem kell felkapni a vizet (vííz :D) meg személyeskedni. Viselkedhetünk normálisan is, nem tudhatta, hogy okos vagy (főleg hogy "legyúlékonyoztad" az oxigént) rengeteg elmebeteg hülye jár ide. -
#25
Te milyen sötét vagy.....gőzöd sincs mi az hogy irónia,mi?
Ember, én már akkor végeztem pár egyetemmel, mikor te még fapillangót tologattál.... -
philcsy #24 "víz relatív páratartalma" = "levegő relatív páratartalma" -
philcsy #23 Ehhez hasonló:
120°C 1atm körülmények között a víz simán folyékony lehet, ha nincs semmilyen érdes felület. Ezért kell forrkövet tenni minden folyadékba ha laborba forralod.
Másik:
Az eső nem akkor esik amikor a víz relatív páratartalma eléri a felhőben a 100%-ot, hanem akkor amikor a levegőben lévő "hibák" (pl porszemcsék) száma elér egy küszöböt (persze a >100% páratartalom mellett).
Másik, ez nem víz:
Ha valamilyen oldatot kristályosítani akarsz (főleg szerves anyagoknál) simán előfordul hogy a forró telített oldat lehűtve még mindig folyékony marad. Ilyenkor sokszor elegendő megkapargatni az edény falát, vagy oltókristályt beledobni és egy pillanat alatt megdermed az előtte még hígan folyó oldat. -
duke #22 Erdekes ez a cucc,ez a viz,majd kiprobalom hatha tenyleg jo valamire.
Van itt meg par jo otlet a vizrol.
minusz 42 fokos viz -
philcsy #21 A "hő"-vel (egészen pontosan a hősugárzással) kapcsolatban szerintem a legviccesebb az hogy nagy ritkán akár röntgen vagy gammafotonok is kiléphetnek!
elvileg ...
nagyon ritkán ... -
djhambi #20 Azért összetévezthető, mert "hő" szótöredék előfordul a makrofizikában, a mikrofizikában, az elektromágneses hullámtanban és a kvantumfizikában is. A makrofizikában a hő különálló energia, ami mikrofizikailag a molekulák mozgásállapotára viszavezethető (molekulák összkinetikus energiájával arányos).
A fény kvantumos szerepjátszását tekntve, ha a "feketetestet" sugárzod (Kirchhoff), akkor a test felmelegszik (foton impulzusa), mellette elektromágnesesen sugároz (Compton), amíg beáll a termikus egyensúly, és ugyanannyi energiát sugároz ki, mint amit elnyel. A hősugárzás az elektromágneses hullámok által közölt energia. (Ami úgy jelenik meg, hogy a részecskék mozgásállapota nő, tehát mikrofizikailag.) -
djhambi #19 Ez csak bölcsészfilozófiával vicces mert porral is oltunk meg habbal. Mert vízzel azért, mert elsősroban olcsó, lehűti az éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, és azzal, hogy ráfolyik, letakarja az oxigén elől. A por és hab hatékonyabb, mert elektromos tüzek esetén is használható, mert szigetel. Persze erdőtüzet vízzel oltasz, mert természetesebb és nagyobb mennyiségben fellehető. Tehát ez csak az ember számára tűnik furcsa fintornak. (Erre én is gondoltam kiskoromban, hogy vicces, de rájöttem, hogy nem az, csak az ember számára, mert ez csak az ember tanulása során megtanult fogalmak közötti asszociációja. Tehát az óvodában a tűz és víz egy ellentét, ahogy a korabeli művészetben is, a középiskolai kémiában pedig ok-okozati összefüggés van köztük, ezért tűnik "viccesnek". Nem árt túllépni az óvodai szemléleten. xD) -
Nos #18 "Azt se felejtsük el, hogy a hő, nem más mint a fotonok , így a fény, ibolyán túli egyik megnyilvánulási formája, amely a röntgen sugárzástól nem túl messze áll, a frekvenciáját tekintve."
Ez nem igaz, a hő egy statisztikai fogalom, ami a makro rendszer részecskéinek kinetikus energiájával arányos a klasszikus szemlélet szerint.
És a fény összes hullámhossza szállít energiát => tud hőt átadni az anyagnak, az egy másik dolog, hogy hol milyen hullámhosszra gondolnak amikor használják a kifejezést.
Ráadásul nem csak hősugárzás van, hanem hőáramlás és hővezetés is. -
#17
Szerintem alacsonyabb és magasabb nyomáson is igaz marad, hogy amíg a víz folyékony, addig 4 fokon a legsűrűbb. Az óceánok alján több száz bar túlnyomás van és még ott is 4 fokon a legsűrűbb... -
#16
Mit nem mondasz, hihetetlen...tényleg_? -
bvalek2 #15 A hidrogén gyúlékony gáz, az oxigén nem ég (hanem benne égnek). A víz pedig a hidrogén égésterméke. -
bvalek2 #14 A hősugárzás nem ibolyántúli, hanem infravörös fény, frekvenciája a mikrohullámú rádiósugárzás és a látható vörös fény között helyezkedik el. -
#13
Nekem a vízben az tetszik hogy a világ két talán leggyúlékonyabb gáza alkotja, a tűz oltására alkalmas anyagot:)
A természetnek fura humorérzéke van néha :) -
csomi #12 Mindossze talan azert nem sikerult meg modellezni a mukodeset mert nincs olyan szamitogep illetve szoftver ami tudna, hogy milyen lepeseket kell vegrehajtani. Azert egy modellezesnel is szamos bemeneti es peremfeltetel van es kell valami fizikai sema ami szerint megprobalja kalkulalni a lehetseges kimeneteket. Nyilvan ezen feltetelek nem ismertek teljesen vagy egyaltalan. Mivel a modellezes sem azt jelenti, hogy a kiszamitott allapotok a valosagot tukrozik, hanem azt, hogy a megadott feltetelekkel hogy viselkedne a rendszer egy adott idopillanatban. Az atomrobbanas szimulaciokat sem tudnank modellezni ha csak annyit tudnank, hogy van egy bombank ami nagyot robban es hatalmasat pusztit. -
csomi #11 Tenyleg? Es ha felmegyunk par ezer metert es csokken a nyomas a viz is alacsonyabb homersekleten forr! Nem mondod! Nyilvan kepzett fizikus,kemikus tudos emberek nem voltak vele tisztaba es elfelejtettek, hogy ~1bar nyomason csinaltak minden kiserletet. Talan kesobb almatlan ejszakaikban elojott a fene egye meg ezt tenyleg elfelejtettuk, hat megsem jo ez a ketszerkezetu modell. -
Locutos #10 Igaza van philcsy-nek. Ezenkivul annyi szuperszamitogepparkot epitettek mar, es annyira jol tudunk modellezni molekulakat(reszecskeket) hogy mar ennyi ido alatt "eloben" megnezheto lett volna a viz viselkedese, barmilyen nyomason, barmilyen homersekleten, sot a kozmikus sugarzas is bekalkulalhato lett volna - nem kell mondjam hogy a Rontgen-diffrakcios spektrumot is vissza lehetett volna kapni. Ha igazan fontos lett volna (->nekik) a gyogyszerekbe meg a sotalanitasba mar megcsinaltak volna. -
Sir Ny #8 "A természet számos megoldatlan rejtélyt tartogat, ezek közül az egyik legmeglepőbb a szinte mindenhol jelenlévő víz."
ezt én is megtudom magyarázni. azért van ott kb mindenhol, mert itt a földön qrva sok van belőle. -
gosub #7 Kocka ? Ő most kőrözés alatt van! Nem szeretnék vele találkozni.
Kocka -
ginew #6 kocka -
#5
H20.GENESIS.BUGFIX-God
Ezt Isten adta ki, miután az első szimulációk alatt nem alakult ki élet az univerzumban. -
debut12 #4 Szupi, akkor már jöhet a következő agyalós kérdés, hogy miért is van az élet.
Bár gyanítom erről nem mostanában fogok cikket olvasni itt az SG-n. -
philcsy #3 Tudtunk a H-híd kötésről. Arról is hogy ezzel szabályos szerkezetet lehet létrehozni, arról is hogy a szabályos szerkezetnek nagyobb a térigénye, azt is hogy a szabályos szerkezet folyékony vízben dinamikusan képződik és szűnik meg.
Mi is az újdonság pontosan? Az hogy kb 50-100 molekulából állnak ezek a rendezett "szigetek"? -
andersh #2 tl;dr -
fv #1 Oké. De ettől még nem tudjuk, hogy a víz miért is ilyen. Maximum mostmár nem annyira értelmetlen, mint eddig volt. Más anyagok továbbra is alávetik magukat a hőtágulás szabályának. :-)