Oldies Music 1.0

Igen - figyelemmel követtem õket, ha nem is nyilvánvalóan.

Amúgy most, hogy szóba került (mert szóba hoztad) az italo, "elmondom" - korábban (a múltkori vita után) megfordult a fejemben, hogy sokkal intenzívebb volna a topik "forgalma", "New Wave Vs. Italo-Disco" megnevezés esetén...

Az egy Hip-hop Boys szám... Kell? <#beka3>

Tudom, tudom...

Mind a 4?

Akkor sejtettem. De hasonló módon szeretem a Kajagoogoo-t is. Nekem megfér egymás mellett és után is. Nálam nincs stílus besorolás.

Nincs.

Igen.

A Falco 4 tételéhez sincs senkinek semmi hozzáfûznivalója?

Ilyen jó lett?

Olyan témába csaptunk bele, ami a szíved (egyik) csücske...

Valahogy nem szokott leesni, ha rébuszokban írsz... <#vigyor5>

Bocsánat!

És most neki állt csillogni a szemed...<#papakacsint>

Az biztos, hogy amelyik lemezen szerepel Chieregato neve, az nem lehet rossz!

Komjáthy György.

íme:

Az a helyzet, hogy Den Harrow tuc-tuc korszaka engem sem hozott lázba.
Gyakorlatilag a 90-es évek egy az egyben felejtõs (nagyon kevés kivétellel).
A 2006-os Push Push címû dala viszont túlmutat ezen a rémes idõszakon...legalábbis nekem bejön.

Nálam az utolsó Den Harrow nóta (a többi nem érdekel már) a Take me, meg elõtte még a Holiday Night.

Ami utána jött, az már tuc-tuc kaptafa bohóckodás, Den Harrow-t onnantól már nem jegyzem (de visszafelé a mai napig is... 😊 )

Ja.

Rémes.

Azt hiszem, hogy a '95-ös vagy '96-os "I, Den"-t már Õ Stefano Zandri énekelte, az nem tûnt rossznak hangilag, csak zeneileg...vagy nem?

Ez így van...az elütõ zenei világ...

Ezt az is alátámasztja, hogy más zenét kedvelõ osztálytársaim (leginkább alter) is érdeklõdtek az "Overpower" album iránt!

És hogy "Den Harrow" mennyire nem tudott énekelni, íme:

Szakadt poló és farmer?

A Broken Radio tényleg nagyon jó nóta.

Amúgy a Den Harrow projekt zeneileg szerintem messze kimagaslott az akkori italo disco felhozatalból.
Hangszerelés, dallamvilág, jó zenei ötletek. Az elsõ két, talán még az utolsó, 3. lemez is mentes volt az italo discora azért igencsak jellemzõ sematikusságtól.

Nagyon elütött a mûfaj összes többi alkotójától.

De ebben rejlett Chieregato nagysága.

/Amúgy nekem már akkor is gyanús volt, hogy Den Harrow és Tom Hooker hangja túlzottan is hasonlít./

Még ilyet történeteket...

Az efféle sztoriktõl ide-oda futkos rajtam a hideg...uhh de rég volt...

Den Harrow...

...hát igen...az akkori Italománságom egyik alpja...
A helyzet az, hogy arról a Komjáthy mûsorról lemaradtam...
Az egyik haveromnál láttam a képét a szekrényajtaján...hol máshol...
Kérdeztem is ki a franc ez?
És akkor mutatta...zenében...
Igazából nem is akkor kezdtem el rajongani, hanem egy vállalati üdülõ béli nyaralásom alkalmával.
Szántódon leletzett eme nyaralóhely.
A szülõk általában hozták a porotyaikat is - ezért voltam ott.
Összegyûlt legalább 10 kölök, és ment a marháskodás.
Talán ping-pongoztunk amikor ez a bizonyos "Overpower" album is hallgatásra került - valaki képes volt magával cipelni...kazin...
És ez alkalom során lettem figyelmes a "Broken Radio"-ra.
Nem kell mondanom hányszor kellett visszatekerni...

Asszem ez 1987 nyara volt.

Több mint 20 évvel késõbb éppen itt, az SG-n lettem fölhomályosítva, hogy még véletlenûl sem "Den Harrow" énekelgetett akkoriban.
Sebaj.

Elég szép lista, rengeteg nóta nekem is a kedvenceim közé tartoztak, tartoznak.

Én is egyszerre hallgattam /és rajongtam/ ebben az idõszakban Duran Durant, Elsõ Emeletet, Den Harrowt, Alphavillet, Depeche Modeot. De Modern Talkingot is. És szerettem nagyon az Italo discot.

Van egy kedves sztorim ebbõl az idõbõl:

86-ban, 13 évesen mint általában mindenki én is zsebpénzbõl éltem.
Ennek javarészét gombfoci csapatok vásárlására fordítottam, a maradékot kazettákra. Általában havonta, kéthavonta egy "gyári" mûsoros magnókazettát tudtam vásárolni.

Ebben az idõszakban Den Harrow épp csúcson volt, még a csapból is õ folyt, minden második német Bravo címlapján õ tetszelgett.
Én a legjobb barátommal akkor Duran Duran, Alphaville és Depeche Mode vonalon mozogtunk. Utáltuk Den Harrowt, mert egy zeneszámot sem hallottunk tõle, de mégis nyomult, mint állat.
Aztán egyszercsak a barátom hazaállított vidékrõl egy kazettával, amin rajta volt a Bad Boy. Megtetszett. Még aznap este Komjáti András egyik mûsorában leadta az egész Overpower lemezt. Amit én végighallgattam.
Aztán elfelejtettem.

Majd nem sokkal késõbb összejött egy új kazettára való pénzem, és a szokott helyen ahol vásárolni szoktam, a sok kazetta közül kettõ között vacilláltam. Depeche Mode - Black Celebration és Den Harrow - Overpower.
Akkor gyõzött Den Harrow (a Komjáti mûsor hatására/, és utána hosszú évekre fanatikus, Den Harrowt még külsõségekben is majmoló rajongó lettem. Kicsin múlt.

Ennyi, bocsánat a hosszúságért.

Szép Napot!

Nem tartozik a témakörünkhöz szorosan az italo/euro disco mûfaj, de óhatatlan szóba kerül, mert....szóba hozom.<#crazya>

Az igazság az, hogy amikor zenei tudatomra ébredtem, jóval több italo/euro cuccot lehetett találni a "nekünk szóló" rádiómûsorokban, mint New Wave zenét - amit akkoriban nem is nagyon tudtam, hogy mi.

A 80-as évek közepén azért elég kevés mélyebb rétegekbõl származó zenét ismertettek meg a tinikkel.

Tehát rádiók.

Szerintem a Brekinél már jó sokszor ki lett vesézve, a korabeli mûsorarzenál.
Fiataloknak, Csak Fiataloknak, Vasárnapi Koktél, Magról Magnóra, Magnósok Figyelelem, Poptarisznya Dalaiból....és a nem annyira kommersz Lemezbörze helyett...

sajnos nekem nem volt diszkós haverom, így maradt a rádió.

Szerintem ismeretek hiányában boldog-boldogtalant felvettünk.
Aztán szelekció.
Amikor a B. Tóth elkezdte hadarni a blokkok elõadóit, meg címeit nem volt könnyû azokat leírni - fõleg jól.
De én kicseleztem.
Volt egy ócska polimer kazettám, és a dumáját arra felvettem. Amikor montda, hogy induljon a program, meg jó akármit, az igen dörzsölt kiskorú Tyia legény hipp-hopp kicserélte a kazettákat...
És midõn lezajlott az akció volt idõ megfejteni mit is hápogott ami Lacink.

Lényeg a lényeg: több italo termékkel rendelkeztem rádiós felvételekbõl, mint New Wave.
Kátrányos lemezen persze ez az arány már felcserélõdött.
Italo lemezem talán a Lime-tõl volt egy. És halkan megsúgom, hogy volt M.T. is...Wescone!tessék örülni!<#wink>

Felsorolnék itten mindjárt alant néhány italo remeket, melyek akkoriban (és még most is) nagy hallgatottságban részesûltek - általam.

A lista nem tetszetõsség alapján készült, egyszerû felsorolás...:

Bruce & Bongo - Geil
Pitch Control - Salve (ennek a címét/elõadóját nem olyan régen tudtam meg, de folyamatosan kisért a német nyelvû Danubiuson...)
Den Harrow (Project) - Broken Radio
Max-Him (Project) - Lady Fantasy
Divine - Hard Magic
Tie Break - Bum Bum Becker
Camaro's Gang - Ali Shuffle
OFF - Electrica Salsa
Silicon Dream - Marcello The Mastroianni
Latin Lover - Laser Light
S 50 - Input
Kongo Band - African Man
Lee Marrow - Shanghai
Trans X - Living On Video
Scotch - Delirio Mind
Scotch - Disco Band
Raggio Di Luna - Comanchero (ma már kicsit unom)
Radiorama - Desire
Kinky Go - Give Me The Love
Dollar - Money
Laura Branigan - Self Control....

Egy olyan listát is összetákoltam, ami azokat a New Wave (vagy ahhoz közeli) szerzeményeket tartalmazza, melyek hatására elkezdett érdekelni a mûfaj...mélyebben...is...

Kajagoogoo - Turn Your Back On Me (most mindenki jól meglepõdött)
Power Station - Murderess
Kaja - Sit Down & Shut Up (a sors fintora, hogy ezt a dalt elõször a Poptarisznya dalaiból...hallottam, az igaz, hogy a végére biggyesztette be a drága, de legelább ott volt...)
Duran Duran - Wild Boys
Tears For Fears - Shout
Falco - Macho Macho
Thompson Twins - Don't Mess With Doctor Dream
Alphaville - A Victory Of Love
Legendary Pink Dots - Waiting For The Cloud
Talk Talk - Such a Shame
ABC - How To Be A Millionaire
Art Of Noise - Moments In Love
Real Life - Send Me An Angel
Frankie Goes To Hollywood - Relax
David Bowie - This Is Not America (Õ aztán nem az a kimondott New Wave zenész, azonban 1982-1986 között rendesen újhullámos muzsikát nyomott)
Cure - Fascination Street
Dead Or Alive - Cake And Eat It
Bronski Beat - Sreamming
Bronski Beat - Junk
Depeche Mode - Black Celebration
Depeche Mode - Never Let Me Down Again.
....

Folytathatom remekbe szabott memoáromat, ha érdekel valakit, de csak akkor....mert én ott voltam....

Van italo ami tetszik.

Van is 1-2 ismerõs a csomagban.

Ne csinálj nagy ügyet belõle: aki névrõl ismerõs, mint italo elõadó azt jelõld meg nekem...nem kívánhatok olyat, hogy végig nyálazd...

Tudtommal te nem nagyon preferálod az italo-t. Én meg utálom a zenéket stílusokba belezárni, tudod.
Éppenséggel megpróbálhatom, de ebben nem vagyok jó - meg nagyon sok zene ez.

Jó, jó...

És meg tudod nekem határozni, hogy a dalok közül melyik tutira italo?

elég csak az elõadó, meg keresni már meg tudom...

Egy jó kis dal...

Limahl - Love In Your Eyes .flac (48.75 M😎

Majd' egy éve figyelnek az egyik merevlemezen. Minden mappában 4 "cd",mp3-ban van, az elsõ rész megvolt valahol lossless is, de lehet, hogy egyszer mérgemben eltávolítottam, mert megharagudtam a limpopomusicra, ahonnan leszedtem az összeset pénzes sms-ért, de a többi hármat nem lehetett kicsomagolni.

Igen. Ismerem, orosz kiadás.

Hopp!

Nem 4 CD-s, hanem 4 részes...

...részenként 4 CD...asszem...

Csákány!

Áhh. Jó hogy jössz...

Van egy ilyen 4 CD-s széria:

Various - Italo... & Electro... & Euro Disco Bombing
/a bitsnoop-on van track-lista (hogy ne kelljen keresgélni)/
Nem tudom mennyire ismerõs...

A rajta lévõ cuccok biztos.
Azt szeretném megkérdezni, hogy melyik közülük biztosan italo.

Túl sok ahhoz, hogy probálgassam a számomra ismeretleneket...

Falco 4. tétel

1985.

Ez egy fontos év volt számomra (és sokak számára akik velem egykorúak). A középiskolai tanulmányok elkezdése.
Ebben az évben váltottam (kézilabda) klubot. A szebb idõket látott Fõtaxibõl a Ferroglobus-ba. stb...

Nagyon úgy néz ki, hogy Falco bácsi életében is (marha) nagy változások történtek:

Megjelent "3". albuma.

Az gondolom a Falco iránti rajongás innentõl datálható - sokaknál.
Azt is gondolom, hogy ez az LP az életmûve csúcsa.
Világsztár lett, minden túlzás nélkül.
A "Rock Me Amadeus" volt az elsõ nóta amit tõle hallottam.(Illetve a "Der Kommissar", de akkoriban nem tudtam ki ez, mi ez...és biztos vagyok benne, hogy nem is érdekelt)
Ütött rendesen. Nem hiszem, hogy akkoriban lett volna civilizált ember ki nem ismerte Falco nevét és az Õ Amadeus-át.
Azt mondták és azt mondják ma is: "kell egy jó dal".
Na igen, ezen a lemezen nem csak egy jó van, hál' Istennek.

Elõzménye azért van a sikernek: az addigi producert Robert Pongert a nem névtelen, holland Bolland testvérpár váltotta. A skac meg beérett.

Úgy érzem a "Rock me Amadeus" Falco védjegye lett.
Szerintem ez a mû rajta van a legtöbbet remixelt mûvek képzeletbeli Top 20-as listáján. Illetve mash-up alkotók is szivesen "használták".
A Queen-nel készült "We Will Rock Me Amadeus" nem lehet ismeretlen senki elõtt.
2009?-ben pedig egy egész album született Falco mûveit alapul véve.

Számomra a fenti dal mégsem a legkedvesebb tõle.
Legjobban a "Macho Macho" tetszik. A "Tyia Top 10"-ben biztosan helyet kapna!
Az elõzõ két lemezzel ellentétben töltelék dal talán 1-1 van.
Van ami kissé kilóg, de a többi "nagy dal" mindenkit kárpótól az esetleges "minõség" vesztés miatt.
A "Jeanny" (amibõl idõközben 4 folytatás készült), a "Vienna Calling" és a "Tango The Night" is idõtálló alkotások.

Összefoglalva A Bollandok fémjelezte idõszak debütalbuma kifogástalanra sikeredett

Sajnos a folytatás már korántsem ilyen meseszerû...

Kívánok! Mi a pálya?

Akko' nem.

A-B oldal...

Van egy 80-as blog ahol 12"-es vinylek tölthetõk le nem kis számban...mp3-ban. A méretekbõl kiindulva 320-ra saccolom...persze mindet nem néztem meg...
Sajnos én nem tudok onnan letölteni, köszönhetõen a mobilszolgáltatómnak, így pontos infóm sincs a cuccokról.

Néhány cumó a "tömegbõl":

Limahl - Love In Your Eyes
Duran Duran - Wild Boys
Leve 42 - The Chant Has Begun
Hazel O'Connor - D-Days
Boom Boom Boom - Love Your Face
Ice Cold In Alice - Causing A Commotion
Re-Flex - Hitline
Black - Wonderful Life
.....

Én elvittem köszönettel!

Ismerem, kicsit hasonlít a Big Audio Dynamite-hoz.

Viszont az új Human League nem nagyon jön be nekem.

Így hallgatható innen is...

Nem tudom, mennyire ismerõs ez a banda, de nekem tetszik ez a maxijuk.
Lloyd Cole and the Commotions - My Bag (dancing mix) 1987 (6:22)

http://www.4shared.com/embed/593977049/a59d2c28

Stílusokban nem vagyok otthon, de nem egy modern valami. Azt hittem, hogy a leírásból beugrik valakinek, aki sokat nézte annak idején a jugoszláv tv-t, mert nagyon jellegzetes és sokszor volt. Kiírták a mûsort, hogy mi mikor lesz aznap és alatta ment ez a zene. Talán alt szaxofon (de hangszerismeretbõl sem vagyok túl jó). Kellemes zene.

Hát elég nehéz igy megmondani,vmi közelebbit nem tudnál róla mondani?Pl:mien stilus,

Ha hazudik a flac counter, ha nem; 130-szori "vissza-/benézés" volt május 4.-én.

Nyílván a tagok heves kommunikációja is benne van, de ez akkor is remek eredmény, figyelembe véve a témakört...ugyebár.

Elégedett vagyok.
Wescone?

Örülök.

Meghallgattam a zene-pakkodat, jó!

Ez a zene nekem tetszik!

Pardon, ndmlovag-nak akartam címezni...

Úgy tûnik, hogy te otthon vagy délszláv vonalon, hátha tudsz nekem segíteni EBBEN!

Értem!