Egyenetlenségek a Föld gravitációs vonzásában

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#39
Én csak annyit tennék hozzá, hogy 1 mérés nem mérés 😊
Aradebil2
#38
Pontosan úgy van ahogy tanult barátom írta.Az üvegrõl sem gondolnád,hogy folyik,aztán mégis😊
Azért nehéz elképzelni hogy a köpeny szilárd(asztenoszférában van kb 1% folyékony),mert te csak azt látod hogy a felszínen hogy folyik ki a láva,és nehéz elképzelni,hogy gyakorlatilag a köpenyben csak egészen speciális esetekben tud a köpeny anyaga megolvadni.
De elég csak pl belegondolni: ha olyan folyékony lenne a köpeny mint a felszínre kerülõ láva,sokkal drasztikusabb és látványosabb lemezmozgásoknak kéne lenniük

#37
(A videó nem pont ide illik, csak a vége felé említi meg a szurokcsepp kísérletet, az eleje még másról szól. Mindenesetre a Wikipédia ,,Pitch drop experiment'' cikke jól leírja a választ.)
#36
Engem is ez érdekelt, és a válasz, amikor megtudtam végül, nagyon meglepett. Éppen ez bizonyult eddig számomra a legcsodálatosabb a geológiában: a hétköznapi intuíció kitágítása.

Szurokcsepp kísérlet



Még jobban meglepett, hogy a Wikipédia szerint a köpeny viszkozitása 10¹⁹ and 10²⁴ Pa·s között lehet, ami még annál is jóval nagyobb, mint a szurok 2,3·10⁸ Pa·s értékú viszkozitása.

Mindenesetre a köpeny anyagának áramlása lassú, nagy idõskálán kell ezt elképzelni.
#35
Najó deakkor mitõl mozognak?

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#34
Ha ez a kép simán a felszín egyenetlenségeit mutatja, akkor a Föld belseje egy teljesen homogén sûrûségû cucc, amit nehezen hiszek el. Egy sor jó lett volna arról, hogy az aprócska Hold hatását hogyan kalkulálták bele az egész mérésbe.
Aradebil2
#33
Azért jó ha tudjuk hogy a a "Föld belseje" egyedül a külsõ magban folyékony,meg még esetleg a D" rétegben,ne tessék elhinni ezt a kõzetlemezek úszkálnak a forró trutyin dolgot😊

#32

Kara kánként folytatom tanításom.

#31
"Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségû négy szinusz egymáson." - mi van? π: 180 fok. Vagyis pont ellentétes az eredetivel. 2π-re meg megkapod az eredetivel azonos fázisút. Miért kell 4 szinusz, ha kettõ is elég? Még ha π/2-t írtál volna, akkor rendben lenne.
#30
Egyébként megtudná valaki mondani, hogy ez a mûhold pontosan milyen technikával méricskél? Lehet, hogy nem olvastam figyelmesen, de nem találtam a cikkben.
Ezt picit hiányolom az itteni cikkekbõl: leírhatnák a hátteret a lehetõségekhez mérten részletesebben is, mert nem mindenki oly jártas minden tudományban , mint néhány kedves fórumozó😊

\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett

#29
Nem úgy van az, mert ha a Hold a túloldalon van, akkor a mûholdhoz képesti párezer kilométer távolsága hirtelen megnõ 12.6 ezer kilométerrel, és tudjuk, hogy a távolság négyzetével fordítottan arányos az erõ, és a kék szinusz nagyon-nagyon alvány lenne, kb. 2 nagyságrenddel, vagyis kb. századakora lenne a kék, mint a barna.

Bocsánat, baj ott van, hogy felcseréltem színeket az elõbb, (így hajnalban) és ezért elnézést is kérek. A Hold ponthogy kékre festené a nagybecsû szinuszunkat, mert csökkentené a Föld gravitációr erejét. És ha megnézitek, É-D irányú, vagyis akkor a Hold az egyenlítõre merõlegesen keringene, illetve csak kicsit térne el, mert elég szinuszosan néz ki a szinusz. Nincs nagyon deformálódva. Ezeket leszámítva tök jó gonolat volt.

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#28
Nem lehet a Hold a ludas, mert a mérést csak akkor befolyásolná így, ha a mûhold a Holdat és a Földet összekötõ egyenesen van, de ez ennyi idõ alatt még nem tesz ki egy ilyen szép szinusz, ahhoz több idõ kellene, ráadásul nem mindegy hogy a Hold a Föld túloldalán van-e, vagy a mûhold háta mögött. Kék szinusznak is kellene lennie, mivel utóbbi esetben gyengébb gravitációs hatást mérne a mûhold, ami "kékeltolódást" jelent.
#27
Nem igaz, mert 21,5Km. 😊

#26
djhambi!
Ez a Hold levezetés zseniális, nem tudom ellenõrizni fejben, de biztosan igaz. A szonda mozgása önmagában nem indokolná ezt a mintát (szerintem).
De valaki nyugtasson meg: ugye az nem igaz, hogy a Föld sugara az egyenlító síkjában 20(!) km-el hosszabb, mint a sarkok felé?
#25
Mert a szinuszt úgy lehet elõállítani, hogy egy körmozgás vetületének hosszának idõbeni változását nézzük. És lényegében itt is errõl van szó. A Föld forgása adja a papíron az idõtengelyt, a Hold pedig kering a Föld körül, de gömbi koordináta rendszerben úgy jelenik meg, mint ahogy az egyenlítõhöz képest nem ugyanott van, vagyis az egyenlítõ síkjára vetített a Holdból kiinduló merõleges a síkot döfõ pontja és az egyenlítõ távolsága adja az idõben változó vetületet, amit a Föld forgása nyújt szinusszá. Zseniális.

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#24
Ismét megsúgom, hogy ahogy a Hold elhaladt egy mérési pont fölöt, befolyásolta a mérést, mivel ellentart a mérõmûszerre hatott erõnek, ezáltal kisebb gravtációs erõt mérve, pontosan emiatt vannak az ár-apály jelenségek is, és szvsz ez magyarázza a szinuszokat.

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#23
Gondolom itt a pontosság növelése az újdonság.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#22
Az igaz, de ezekhez az anomáliákhoz mérhetetlenül kevés. Különben sem megyünk sokra azzal a tudattal, hogy van neki. Ahhoz, hogy az elektromágneses mezõ gravitációja bármibe beleszóljon, még egy szupernóva villanása is kevés.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#21
A gravitáció ott a legnagyobb ahol a hegyláncok vannak. Andok, Himalája, Alpok stb. Jé, ezt eddig is tudtuk.

Kara kánként folytatom tanításom.

#20
Ott gyengébb a mágneses mezõ nem? Nem taszító. Vagy azt írta?
#19
A mágneses mezõ pedig görbíti a teret.
http://en.wikipedia.org/wiki/Stress-energy_tensor
#18
Ki lehet számolni, hogy a pár millió tonna sziklának mekkora a gravitációs ereje? F=γmM/r^2 ; M a sok szikla tömege, m a mûholdé, r a távolság, γ pedig állandó.

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#17
Biztos teli vannak unobtaniummal...<#mf1>

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

NEXUS6
#16
Tiszta Avatár!
<#eplus2>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#15
Azt elfelejtetted, hogy a kontinentális lemez kb. kétszer-háromszor vastagabb, mint az óceáni lemez.
#14
Hmm, úgy tûnik megérte bejárni a mechanika elõadásokra. 😊
#13
Az is. A mûholdpálya levetítve a Föld felszínére.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#12
Olyan a mintázat, mint a Lisajous-görbe.
#11
Te lélekben szegény, te. Apró eltérésekrõl van szó, épp akkorákról, amiket az okoz, hogy ott egy kevés víz van szikla helyett. Inkább igyál valamit <#pias><#rolleyes>

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#10
Ikszdé lol. Bennem is megfordult ez a lehetõség egy pillanatig...aztán rájöttem hogy hülyeség.

Hiszen a Föld kétharmada vvíííz...nade alatta csókolom kõzetlemezek vannak!

Ha felszelném a Földet, 1-2 mm lenne csak a vízréteg alatta meg tömör lemez alatta meg folyékony forró trutyi...nemde?

Szvsz ez a merottan vízvan..marhaság.

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#9
Vagy lehet maga a Hold is, ami befolyásolja a kísérleteket.

roliika: kövesd végig a szemeddel a szimuszt, és rájössz, hogy a rece az több szinusz összemosódása.

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#8
Semmi köze hozzá. Kicsit ránézek, láthatod, hogy a szárazföldek felett jellemzõen pirosabb, mint a tengerek fölött. Kõ sûrûbb mint a víz, ennyi. Nem kell rögtön a zufókra meg teszlára, meg bermuda nadrágra gondolni.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#7
A taszító mágnesesség nem kevesebb mint a vonzó....viszont nincs kizrva, hogy a taszító mágnesesség a gravitációt is csökkentheti.

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#6
Szóval ezért kövérek az amerikaiak.

#5
Hát persze! A teret minden "erõhatás" görbíti. Nem csak a tömeg. A mágnesesség is. Nagyobb mágneses erõ nagyobb térgörbület -> nagyobb gravitáció. Kisebb mágneses mezõ kisebb térgörbület -> kisebb gravitáció.
#4
http://www.ktg.gau.hu/~podma/terinfo/5_fejezet_files/image004.gif Ezen a pályán mozognak a GPS holdak..sinus hullám így ok is ha olyan holddal nézegették ami így mozog...de mi a túró az a nagyon éles szögû rece izé végig?

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#3
Egy anekdota szerint, egy medikus felfedezett valamit: a kórlapokat tanulmányozva észrevette, hogy mindenkinek páros a pulzusszáma! Aztán a prof felvilágosította, hogy nem szokták egy percig számolni, csak felszorozzák..

Nos, azok a görbék ott nagyon hasonlítanak egy Föld körül keringõ mûhold pályájára. 😊

Minden jog fenntartva!

#2
Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségû négy szinusz egymáson. Persze a sarkoknál össze kell õket húzni, és akkor deformálódik.
Nem akarok semmit sem feltételezni, mert minimum három "elképzelhetõ" okot találtam, mi okozhatja ezt a szép rajzot. Majd megmondják a brit tudósok 2 hónap múlva. <#hehe>

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#1
Hmmm... érdekes kép.

Északi rész pozitív irányba megy el, míg a déli negatív irányba, pont mint a mágnesesség. És éppen pont az Egyenlítõtõl.

Délen és északon halványan szinuszhullám szerûséget lehet látni, igen igen egyenletes, "középen" pedig dupla fûrészfogat, szintén iszonyat egyenletes...éppen pont mint a mágnesesség...

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!