39
-
redder #39 Én csak annyit tennék hozzá, hogy 1 mérés nem mérés :) -
#38
Pontosan úgy van ahogy tanult barátom írta.Az üvegről sem gondolnád,hogy folyik,aztán mégis:)
Azért nehéz elképzelni hogy a köpeny szilárd(asztenoszférában van kb 1% folyékony),mert te csak azt látod hogy a felszínen hogy folyik ki a láva,és nehéz elképzelni,hogy gyakorlatilag a köpenyben csak egészen speciális esetekben tud a köpeny anyaga megolvadni.
De elég csak pl belegondolni: ha olyan folyékony lenne a köpeny mint a felszínre kerülő láva,sokkal drasztikusabb és látványosabb lemezmozgásoknak kéne lenniük -
physis #37 (A videó nem pont ide illik, csak a vége felé említi meg a szurokcsepp kísérletet, az eleje még másról szól. Mindenesetre a Wikipédia ,,Pitch drop experiment'' cikke jól leírja a választ.) -
physis #36 Engem is ez érdekelt, és a válasz, amikor megtudtam végül, nagyon meglepett. Éppen ez bizonyult eddig számomra a legcsodálatosabb a geológiában: a hétköznapi intuíció kitágítása.
Szurokcsepp kísérlet
Még jobban meglepett, hogy a Wikipédia szerint a köpeny viszkozitása 10¹⁹ and 10²⁴ Pa·s között lehet, ami még annál is jóval nagyobb, mint a szurok 2,3·10⁸ Pa·s értékú viszkozitása.
Mindenesetre a köpeny anyagának áramlása lassú, nagy időskálán kell ezt elképzelni. -
roliika #35 Najó deakkor mitől mozognak? -
johnsmitheger #34 Ha ez a kép simán a felszín egyenetlenségeit mutatja, akkor a Föld belseje egy teljesen homogén sűrűségű cucc, amit nehezen hiszek el. Egy sor jó lett volna arról, hogy az aprócska Hold hatását hogyan kalkulálták bele az egész mérésbe. -
#33
Azért jó ha tudjuk hogy a a "Föld belseje" egyedül a külső magban folyékony,meg még esetleg a D" rétegben,ne tessék elhinni ezt a kőzetlemezek úszkálnak a forró trutyin dolgot:) -
Epikurosz #32 OFF
Bevásárlórobot egy butapesti teszkóban. :-) -
willcox #31 "Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségű négy szinusz egymáson." - mi van? π: 180 fok. Vagyis pont ellentétes az eredetivel. 2π-re meg megkapod az eredetivel azonos fázisút. Miért kell 4 szinusz, ha kettő is elég? Még ha π/2-t írtál volna, akkor rendben lenne. -
Talgi #30 Egyébként megtudná valaki mondani, hogy ez a műhold pontosan milyen technikával méricskél? Lehet, hogy nem olvastam figyelmesen, de nem találtam a cikkben.
Ezt picit hiányolom az itteni cikkekből: leírhatnák a hátteret a lehetőségekhez mérten részletesebben is, mert nem mindenki oly jártas minden tudományban , mint néhány kedves fórumozó:) -
djhambi #29 Nem úgy van az, mert ha a Hold a túloldalon van, akkor a műholdhoz képesti párezer kilométer távolsága hirtelen megnő 12.6 ezer kilométerrel, és tudjuk, hogy a távolság négyzetével fordítottan arányos az erő, és a kék szinusz nagyon-nagyon alvány lenne, kb. 2 nagyságrenddel, vagyis kb. századakora lenne a kék, mint a barna.
Bocsánat, baj ott van, hogy felcseréltem színeket az előbb, (így hajnalban) és ezért elnézést is kérek. A Hold ponthogy kékre festené a nagybecsű szinuszunkat, mert csökkentené a Föld gravitációr erejét. És ha megnézitek, É-D irányú, vagyis akkor a Hold az egyenlítőre merőlegesen keringene, illetve csak kicsit térne el, mert elég szinuszosan néz ki a szinusz. Nincs nagyon deformálódva. Ezeket leszámítva tök jó gonolat volt. -
endrev #28 Nem lehet a Hold a ludas, mert a mérést csak akkor befolyásolná így, ha a műhold a Holdat és a Földet összekötő egyenesen van, de ez ennyi idő alatt még nem tesz ki egy ilyen szép szinusz, ahhoz több idő kellene, ráadásul nem mindegy hogy a Hold a Föld túloldalán van-e, vagy a műhold háta mögött. Kék szinusznak is kellene lennie, mivel utóbbi esetben gyengébb gravitációs hatást mérne a műhold, ami "kékeltolódást" jelent. -
Drinkman #27 Nem igaz, mert 21,5Km. :) -
Rodostó #26 djhambi!
Ez a Hold levezetés zseniális, nem tudom ellenőrizni fejben, de biztosan igaz. A szonda mozgása önmagában nem indokolná ezt a mintát (szerintem).
De valaki nyugtasson meg: ugye az nem igaz, hogy a Föld sugara az egyenlító síkjában 20(!) km-el hosszabb, mint a sarkok felé? -
djhambi #25 Mert a szinuszt úgy lehet előállítani, hogy egy körmozgás vetületének hosszának időbeni változását nézzük. És lényegében itt is erről van szó. A Föld forgása adja a papíron az időtengelyt, a Hold pedig kering a Föld körül, de gömbi koordináta rendszerben úgy jelenik meg, mint ahogy az egyenlítőhöz képest nem ugyanott van, vagyis az egyenlítő síkjára vetített a Holdból kiinduló merőleges a síkot döfő pontja és az egyenlítő távolsága adja az időben változó vetületet, amit a Föld forgása nyújt szinusszá. Zseniális. -
djhambi #24 Ismét megsúgom, hogy ahogy a Hold elhaladt egy mérési pont fölöt, befolyásolta a mérést, mivel ellentart a mérőműszerre hatott erőnek, ezáltal kisebb gravtációs erőt mérve, pontosan emiatt vannak az ár-apály jelenségek is, és szvsz ez magyarázza a szinuszokat. -
bvalek2 #23 Gondolom itt a pontosság növelése az újdonság. -
bvalek2 #22 Az igaz, de ezekhez az anomáliákhoz mérhetetlenül kevés. Különben sem megyünk sokra azzal a tudattal, hogy van neki. Ahhoz, hogy az elektromágneses mező gravitációja bármibe beleszóljon, még egy szupernóva villanása is kevés. -
Epikurosz #21 A gravitáció ott a legnagyobb ahol a hegyláncok vannak. Andok, Himalája, Alpok stb. Jé, ezt eddig is tudtuk. -
SovereignX #20 Ott gyengébb a mágneses mező nem? Nem taszító. Vagy azt írta? -
SovereignX #19 A mágneses mező pedig görbíti a teret.
http://en.wikipedia.org/wiki/Stress-energy_tensor
-
djhambi #18 Ki lehet számolni, hogy a pár millió tonna sziklának mekkora a gravitációs ereje? F=γmM/r^2 ; M a sok szikla tömege, m a műholdé, r a távolság, γ pedig állandó. -
Pares #17 Biztos teli vannak unobtaniummal... 
-
#16
Tiszta Avatár!
-
pinokkio #15 Azt elfelejtetted, hogy a kontinentális lemez kb. kétszer-háromszor vastagabb, mint az óceáni lemez. -
tomat0 #14 Hmm, úgy tűnik megérte bejárni a mechanika előadásokra. :)
-
bvalek2 #13 Az is. A műholdpálya levetítve a Föld felszínére. -
tomat0 #12 Olyan a mintázat, mint a Lisajous-görbe. -
bvalek2 #11 Te lélekben szegény, te. Apró eltérésekről van szó, épp akkorákról, amiket az okoz, hogy ott egy kevés víz van szikla helyett. Inkább igyál valamit 
-
roliika #10 Ikszdé lol. Bennem is megfordult ez a lehetőség egy pillanatig...aztán rájöttem hogy hülyeség.
Hiszen a Föld kétharmada vvíííz...nade alatta csókolom kőzetlemezek vannak!
Ha felszelném a Földet, 1-2 mm lenne csak a vízréteg alatta meg tömör lemez alatta meg folyékony forró trutyi...nemde?
Szvsz ez a merottan vízvan..marhaság. -
djhambi #9 Vagy lehet maga a Hold is, ami befolyásolja a kísérleteket.
roliika: kövesd végig a szemeddel a szimuszt, és rájössz, hogy a rece az több szinusz összemosódása. -
bvalek2 #8 Semmi köze hozzá. Kicsit ránézek, láthatod, hogy a szárazföldek felett jellemzően pirosabb, mint a tengerek fölött. Kő sűrűbb mint a víz, ennyi. Nem kell rögtön a zufókra meg teszlára, meg bermuda nadrágra gondolni. -
roliika #7 A taszító mágnesesség nem kevesebb mint a vonzó....viszont nincs kizrva, hogy a taszító mágnesesség a gravitációt is csökkentheti. -
Cat #6 Szóval ezért kövérek az amerikaiak. -
SovereignX #5 Hát persze! A teret minden "erőhatás" görbíti. Nem csak a tömeg. A mágnesesség is. Nagyobb mágneses erő nagyobb térgörbület -> nagyobb gravitáció. Kisebb mágneses mező kisebb térgörbület -> kisebb gravitáció. -
roliika #4 http://www.ktg.gau.hu/~podma/terinfo/5_fejezet_files/image004.gif Ezen a pályán mozognak a GPS holdak..sinus hullám így ok is ha olyan holddal nézegették ami így mozog...de mi a túró az a nagyon éles szögű rece izé végig? -
Polemius #3 Egy anekdota szerint, egy medikus felfedezett valamit: a kórlapokat tanulmányozva észrevette, hogy mindenkinek páros a pulzusszáma! Aztán a prof felvilágosította, hogy nem szokták egy percig számolni, csak felszorozzák..
Nos, azok a görbék ott nagyon hasonlítanak egy Föld körül keringő műhold pályájára. :) -
djhambi #2 Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségű négy szinusz egymáson. Persze a sarkoknál össze kell őket húzni, és akkor deformálódik.
Nem akarok semmit sem feltételezni, mert minimum három "elképzelhető" okot találtam, mi okozhatja ezt a szép rajzot. Majd megmondják a brit tudósok 2 hónap múlva.
-
roliika #1 Hmmm... érdekes kép.
Északi rész pozitív irányba megy el, míg a déli negatív irányba, pont mint a mágnesesség. És éppen pont az Egyenlítőtől.
Délen és északon halványan szinuszhullám szerűséget lehet látni, igen igen egyenletes, "középen" pedig dupla fűrészfogat, szintén iszonyat egyenletes...éppen pont mint a mágnesesség...