164
-
#41
Hát ez nem olyan mint az űrállomáson. Itt nem cserélődnek az emberek, nincs majdnem realtime kommunikáció. A hülyeség a pörgetés elvetése, de az nagyon. Sugárzás nem veszélyes, vízzel le lehet árnyékolni, azt meg így is-úgy is vinniük kell magukkal. -
Szefmester #42 értem én, de ha a gyorsításhoz használja a plazmarakétát, ami folyamatos de kismértékben gyorsít, majd fékezéshez hagyományosabb de erősebb rakétát használnának akkor talán nagyobb végsebességre is tudnak gyorsítani. -
#43
Mit modjak én?
Akkor születtem, amikor a holdraszllás ment nagyban. A Szojuz-Apollo repülésekre már emléxem, amikor kistökösként néztem a tv-ben. '82-ben végigizgultam a Columbia első repülését. A Delta című műsorban tátott szájjal bámultam, hogy micsoda nagyszerű űrállomásokat építenek nemsokára, amikből aztán gyak semmi nem valósult meg.
És tartok tőle, hogy az űrrepülőgép utolsó útjával hosszú évekig elfelejthetjük, hogy az űrhajózásra mint, valami nagyhorderejű, roppant látványos dologra gondoljunk.
A Mars-utazást már nem biztos, hogy megérem.
Ennyi volt számomra ez az űrkorszak. -
#44
Nem jó. Mindkét hajóművet fel kell vinni. Az sok plusz tömeg. A hajtómanyag meg végépp. -
Thrawn #45 Hagyományos hajtóműnél a kiáramlási sebesség nagyságrenddel kisebb, így óriási mennyiségű üzemanyagot kellene vinni a fékezéshez, Plusz dupla hajtómű. Akkor viszont több kellene a gyorsításhoz is, majdnem ott lennénk, mint a jelenlegi állapot. -
Thrawn #46 Hát akkor mit mondjak én? 
Kiskölyökként láttam Armstrong holdraszállását, akkor még úgy volt, hogy emberes Mars expedíció legkésőbb a nyolcvanas években. Mármint a XX. század nyolcvanas éveiben. Azután az 1975-ös csillagászati évkönyv Viking cikke mág arról írt, hogy emberes küldetés helyett mintahozó küldetés legkésőbb a kilencvenes években. Na, ahhoz képest már most van vagy 25-30 év lemaradás. Most úgy néz ki, hogy viszonylag optimistán számolva a várható élettartamom, a 2040 még belefér. Nekem. A NASA-nak meg sajnos úgy néz ki, nemigen. Részemről már beletörődtem, hogy nem érem meg a marsraszállást, pedig nagyon szeretném.
-
Betonparaszt #47 A fékezés megoldását feszegető kérdések olvasása közben felmerült bennem egy ötlet. Lehet, hogy hülyeség, de nekem teljesen egyszerűnek tűnik. Az űrhajó lassításához használhatnák a főhajtóművet is ha 180 fokos tengely körüli fordulatot tennének, úgy hogy a hajtómű nézzen a menetiránnyal szemben. Ekkor az űrhajó csak simán újra begyújtaná a főhajtóművet és fokozatosan lassíthatná azt. Persze nem biztos, hogy ilyen egyszerű lehet a dolog. Mit gondoltok róla? -
#48
Ezt csinálták mindig szerintem. -
#49
A marsraszállás már megtörtént. Csak épp nem emberekkel.. :) -
waterman #50 nem vagyok nasa mérnök, de szerintem máshogy nem is lehetne, ha plasma hajtóművel akarnak dolgozni. ezek amik most léteznek, talán olyan erősek, mintha nagyon lágyan fújnál egy papírzsepit. heteken át kéne járatni egy ilyen hajtóművet, aztán félúttól meg lassítani, ha nem akarják még 20szor megkerülni a marsot, mire valamilyen elfogadható orbitális pályára állnak. mert ugye itt a fenn maradó egység hozná vissza a legénységet, nem lehet a hordozó egységet elhajítani a fenébe, hanem mars körüli pályára kell állítani, minél rövidebb idő alatt. mert ha mondjuk a leszálló egység gyorsan le is tud fékeződni, mert mondjuk kis tömegű, és a fenn hagyott hazautazó egység a maga brutál tömegével pár hónap keringés alatt áll be a megfelelő orbitális pályára (amíg a marson a legénység felfedez), akkor ugye a beállás idejére nincs menekülési lehetősége a marsraszállt legénységnek. -
#51
Hát azt hogy konkrétan a kezdetek óta így megy ez :D retrográd poziciónak hívják. -
#52
nem azzal van baj hogy hogyan lassítanak, hanem azzal hogy ugyanannyi energia kell hozzá, mint amennyi a gyorsításra.
Persze még ott van a légköri fékezés is, de azt sem lehet ész nélkül csinálni. -
#53
-Küldjünk ki lassu sebességgel üzemanyagot (amennyi kell a visszatérésre) és állítsuk mars körüli pályára.
-A jövőbeli utasaink csak annyi üzemanyagot vigyenel amennyi odáig kell. így kis tömeget kell lassítani.
-Visszafele "felkapják" a már ott lévő üzemanyagot ami visszafele kell és megint kicsi lesz a tömegük mire lassitani kell őket -
waterman #54 ez stimmel. ezért is írtam, hogy félúttól meg lassítanak. mert ugye ha már fenn van az atomerőmű, és minél gyorsabban akarok odaérni, akkor az utolsó pillanatig gyorsítok. ez pedig valahol félúton lehet. szvsz. -
waterman #55 éppen ez a dolog lényege, hogy a plasma hajtóműnek nem kell sok anyag. azaz nem az üzemanyag a "nehéz", hanem a hajtómű, meg a "pár" megawattos atomerőmű. -
MacropusRufus #56 waterman: akkor tömegben majdnem ott vagyunk mint egy hagyományos rakétánál? Csak ez utóbbinál az üzemnyál a sok, az elöbbinél meg az erömű... :)
-
tom36 #57 nah akor most következik az hogy hibernáltatom magam ,azt 50 év mulva mire talán lesz valami eböl az egészböl ,kiolvasztatom magam -
bundee #58 Miért kell plazma állapotra hevíteni a gázt? -
#59
egyrészt mert hőtágulás, másrészt meg töltése lesz, amire ugye az elekromágneseknek jó hatása van :) -
waterman #60 plazma vagy ionizált állapotban egy vagy több elektron leszakad az atomról, ezáltal töltése lesz az egész atomnak és így már hat rá az elektromágnes, amivel gyorsítják az atomokat. egy zsák sima argonra nem igazán hatna az az elektromágnes. -
waterman #61 nem frissítettem:) -
Pares #62 Szerintem ne tedd, mert akkorra már rég nem lesz senki, aki felébresztene... :) -
Pares #63 Amíg újra nem lesz "haszon" (anyagi, ideológiai) az űrutazás, addig úgy se jutunk a Marsra. Vagy ha igen, akkor majd leghamarabb olyan 30-40 év múlva. Addig is figyeljük az USA világhódítósdiját! Következő felvonás: Irán. -
#64
Talán a gravitáció is befolyásolja a dolgot. Nem tudom, hogy a Nap gravitációs hatása mikor gyengít és a Mars hatása mikor erősít be. -
#65
Éppen erről van szó, a VASIMR-nél műszakilag sokkal könnyebb változtatni a kiáramlási sebességet. Ezáltal beállítható egy optimális kompromisszum a hatásfok és a szükséges reaktív anyag között. Ugyanis minél nagyobb a kiáramlási sebesség, annál rosszabb a hatásfok, ám annál kevesebb reaktív anyagot kell Föld körüli pályára juttatni és később gyorsítani (nagy specific impulse). Értelemszerűen minél kisebb a kiáramlási sebesség, annál jobb a hatásfok, ám annál több reaktív anyag szükséges (kis specific impulse). Lényegében a reaktor tömege és a reaktív anyag tömege (és ára) között kell egyensúlyozni. -
Sir Ny #66 "Azért nem gyorsítják jobban a rakétát mert az ember nem bírná v. mert nem tudják?"
ember nem bírná? mondd, mikor tanultál te fizikát? -
Sir Ny #67 "minthogy "állandóan" menjen a hajtómű"
öhömm. miért kéne a hajtóművnek állandóan mennie? egyszer meggyorsítod magadat, aztán ellenállás híján elrobogol simán a Marsig. -
#68
Az ionhajtomuhoz a Nap energiajat is hasznalnak, nem?? Ugy lenne csak 200MW kulonben soha.
Amugy mostanaban nem megyunk a Marsra az tuti. Vannak itt a Foldon nagyobb gondok is. -
#69
and beyond!
-
#70
200MW napelem az mekkora lehet?
30 négyzetkilóméter?
Csak találgatok.
-
dzsagon #71 200 kilowatt nem is sebesség -
#72
Mert kicsi a tolóerő a nagy kiáramlási sebesség ellenére. lassabban gyorsulsz, de kevés hajtóanyaggal. Az állandóan meg nem véletlenül volt idézőjelben. Egy kémiai elven működő hajtóműhöz képest baromi hosszú ideig kell működtetni. -
#73
Ha jól tudom az ion hajtómű nem képes legyőzni a föld gravitációs vonzását, tehát hagyományos rakétával kéne felvinni az űrhajót a világűrbe és ott összeszerelni. Mintha gipszelt lábal akarnának sprintelni a 100 méteres síkfutást, hogy elérjék a gyorsvonatot. 
-
Alfa Of NS #74 Demszky Gábor és a NASA versenyez, hogy mi valósul meg előbb, a 4-s metró vagy a Marsra-szállás. Egyelőre a Nasa van nyerésben
-
#75
kb. 1 négyzetkilométer. -
#76
De legalább foglalkoznak az üggyel! Lesz még itt 1-2 napos Marsra utazás, meglássátok. -
bmw #77 Ja tiszta scifi, bar igaz a folytatast mar nem valoszinu, hgy megelem.:))
Sajnos rosszkor szulettem.:) -
#78
Az viszont sérülékeny, és macerás a szervízelése a kiterjedt méretek miatt.
-
#79
A Föld pályáján 1 m2-re kb. 1.3kW teljesítmény jön a Napból, vagyis 100% hatásfokot feltételezve kb. 154,000 m2 napelem kellene. A mai 20% körül kb. 616,000, nem számítva a nem túl lényeges konverziós veszteséget. A Marsnál természetesen ez messze nem elég, perihelionban is majdnem a kétszeres felület kellene, aphelionban pedig majdnem a háromszorosa (2.8). -
#80