Elven Legacy

Az kétségtelen, hogy sokszor örültem, hogy ezüst vagy akár bronz fokozaton be tudok fejezni egy küldetést.
Az új kiegészítõt (Ranger) próbálta már valaki?

Hát nem tudom...én kénytelen voltam az utolsó három pályánál átrakni easyre szégyenszemre.
Bár igazából valószínûleg meg tudtam volna csinálni normalon õket, de már iszonyú idegesítõ volt az, hogy a gép folyamatosan 279 szeres túlerõben van, és szinte minden lépés után újra kell tölteni, mert megint elõugrott a fa mögül másik három ellenséges egység akiket eddig nem láttam...
Ebben mondjuk szerepet játszott az is, hogy én a játék elején inkább a szarvaslovasokat favorizáltam mint egységet a baltás amazonokhoz képest és késõn döbbentem rá, hogy mennyire hihetetlenül használhatatlanok.

Nem feltétlenül.
Idõlimit helyett lehetne pl. health limit - vagyis nem lehetne így egy klikkre meggyógyítgatni a katonáinkat, csak egy két különleges egység tudna gyógyítani és õk is korlátozott mértékben.
Ilyen módon még jobban is kellene vigyázni az egységeidre, ugyanakkor nem lenne jelen az idõlimit idegesítõ vonása - hogy folyton azt érzed, hogy valamit kihagysz mert nincs idõd felderíteni.
Ráadásul így a taktikázás is jobban érvényesülne, mert lássuk be, itt az összes taktika gyakorlatilag kimerül abban, hogy melyik egységeddel melyik ellenfelet támadd úgy, hogy a legnagyobb veszteséget okozd. A formációkat, apróbb speckókat egyszerûen nincs is idõ alkalmazni mert ha gold victoryt akarsz elérni, akkor - fõleg a késõbbi pályákon - csak menni lehet elõre és minden körben támadni, támadni, támadni...

Még a Fantasy Wars elején én is úgy gondoltam, hogy ez az idõlimit nagyon rossz benne (amit úgy általában nem szeretek egy játékban sem). De higgyétek el itt kifejezetten jó, plusz kihívást tesz a játékba. Mivel körökre osztott, nem jelenti azt, hogy kapkodni kellene, de legalább nem is nyújtódik el a játékmenet. Gondoljatok bele, ha itt nem lenne idõlimit, akkor szinte bármely pályát veszteség nélkül szépen kb. 100 kör alatt lemorzsolnánk és aztán közben baromira unalmas is lenne. Így pontosan az is a taktika része, hogy bizonyos egységekkel és hõsökkel felváltva nyomulni kell elõre.

Én sem, de nincs is rá szükség, bele lehet tanulni a játékba, nem arra épül az egész.

Egyébként nyilván tudod, hogy egy táblás stratégia feldolgozásáról van szó, amely a Warhammer világán alapul. A sport téma lényege inkább az, hogy egyedivé és humorossá tegye.

Az a baj, hogy az amcsi foci alapszabályaival sem vagyok tisztában, gondolom az sem árt hozzá. Fura, hogy TBS lett egy sportjátékból... nem is tudtam, nem is értem.

A Blood Bowl mint sportjáték? Az is egy - nagyon alapos szabályrendszerrel rendelkezõ - körökre osztott stratégia , csak a cél az, hogy az egyik játékos befusson touchdownra. Bizonyos fajokkal ezt eleve úgy lehet elérni, ha szétgyakod az ellenséget - és utána csak be kell futni az üres "várba", "településre", "stratégiai pontra", ahogy tetszik. A passzolást -ami végül si emgkerülhetõ - pedig fel lehet fogni spellként 😊

Persze valamilyen szinten tényleg "sportról" van szó, de ha azt mondod, hogy hétvégenként át szoktál hajtani a haverokon egy Deathrollerrel, akkor... Na mindegy, nem akarlak rábeszélni semmire, demó pedig úgysincs belõle.

Annyira nem nehéz... inkább, úgy mondanám, hogy nincs sok lehetõséged nyerni, mert vagy úgy csinálod, ahogy az a "sorok között van leírva", vagy meghalsz rövid úton.
Tovább rontja a helyzetet az általad és általam is szidott idõlimit. Ezzel képtelen vagyok megbarátkozni.

... már csak azért is, mert HoMM-ból volt/van vagy 10 féle a kiegekkel együtt.

Blood Bowl-t még nem mertem megnézni... a sportjátékok gondolata is impotensé tesz egy hétre :-D

Tegnap kipróbáltam, és igen nagyon tetszik 😊
Amire a lent felsoroltakon kívül nagyon hasonlít szerintem az a Final Fantasy tactics, amit szintén nagyon szerettem.
Nekem is problémám van viszont az idõlimittel. Szerintem pont, hogy rontja mint a játékélményt, mint a stratégiázást. Egy "rendes" harcban pont az ellenfél semlegesítése, legyõzése lenne a cél, itt viszont inkább vesszõfutás jellegû a dolog, a gold victorykhoz nem egyszer úgy lehet eljutni, hogy mindent figyelmen kívül hagysz, csak a fõ célra koncentrálsz az összes egységeddel, mert ha az megvan akkor nyertél. Ez viszont rohadtul irreális, mert oké, elfoglaltad a céltelepülést, de magad mögött hagytad a teljes ellenséges haderõt, akkor abból nem nagyon lenne gyõzelem... Az AI meg sok esetben rá is játszik erre, szándékosan húzza az idõt, még akkor is, ha stratégiailag hülyeség az amit csinál. (Pl. volt egy olyan pálya ahol a legyõzendõ fõvezér inkább bent ücsörgött a várban és hagyta, hogy halálra nyilazzam távolról, de nem jött ki, hogy támadjon)
A másik, hogy rohadt nehéz, még normál fokozaton is, pedig azért nem idegen tõlem a mûfaj. Ha valaki ezzel kezdi a TBS "karrierjét" lehet elmegy tõle a kedve 😛

Szerintem a HoMM ma is egyértelmûen ismertebb, mint a KB. Nagy általánosságban úgy mûködik, hogy aki az utóbbit ismeri, az az elõbbit is, fordítva viszont már kevésbé.

Tinman: Jut eszembe, azt nézném meg, hogy a Blood Bowlt mérnéd-e egy az egyben a HoMM-hez, hiszen az is fantasy TBS <#vigyor3>

Régi motoros vagyok (C64 King's Bounty), 94-ben az UFO és azóta az összes UFO, Gorky, Incubation, összes Heroes, stb.
A Panzert viszont direkt kihagytam, egyszerûen nem kedvelem a II. VH-t.
Legutóbb a Commandos sorozattal szórakoztam remekül, II. VH témában.

Egy turn based strategykben járatos embernek azt kell mondani, hogy ez olyan, mint a Panzer General egy átlag mai gamernek pedig azt, hogy olyan, mint a Kings Bounty. Az elõbbi sokkal közelebb áll az Elven Legacyhoz az utóbbit pedig megérti egy mai gamer (sokan már a HoMM sorozatot sem ismerik, nemhogy a Panzer Generalt) is.
Egy régi motoros tbs-esenek pedig egészen biztos, hogy legalább annyit mond a Panzer General név, mint a HoMM.

Mármint hasonló típusú élményre, és nem hasonló szintû élményre gondoltam.

A WWII-fóbiádat meg tudom érteni, a témára építõ "tucattermékek" engem is inkább taszítanak.

Sajnos nem. A KB jobb játékélményt nyújtott, mert sokkal változatosabb volt minden téren.

Blitzkrieg kapcsán aláírom, hogy a gyorsaság és a hatékonyság a lényeg, hiszen még a nevében is benne van :-)
Ellenben itt a fantasy világban ez nekem túl gyors. Szépen helyt állok nem mondom, többször nem vesztek egyetlen egységet sem, viszont ennek mindig bronz az ára és még így maradnak ki felfedezendõ területek. Nem szeretem ezt :-(

Amúgy a II. VH bármilyen megtestesülésétõl rosszul vagyok egy ideje... így nem csak játékok, de komplett stílusok is kimaradnak.

Akkor ezek szerint számodra közel ugyanolyan játékélményt nyújtanak, engem ez meglep, de elfogadom.

Gyûlöletes dolog, a FW-ban ez az idegesítõ gold, silver, bronze idõlimit.

Pedig ennek a vonulatanak ez az egyik értelme. Nem az lényeg, hogy elõbb-utóbb begyûrd az ellenséget, hanem az, hogy ezt minél hatékonyabban és gyorsabban tedd. Persze a Panzer Generalban a Blitzkrieg közben ez jobban átjön. (Neked amúgy kimaradt ez a klasszikus?)

Ott ha csak minor victorykat értünk el (ezt hívják itt bronznak), akkor eleve enm is elhetett megváltoztatni a történelmet, és angliai vagy amerikai partraszállás helyett jött a szicíliai és a normandiai, valamint Moszkvának is neki kellett ugrani többször, ha sokat pepecselt az ember.

Értelek.
Viszont, egyszerûen olyan kevés a stíluson belüli cím, hogy apró különbségek miatt gyak. egy kategória. Mégsem vethetõk össze a Doom-al, vagy a Syberiaval.

Az, hogy a KB-ban real-time lehet csatangolni a térképen és nem körökre osztva, no meg csak úgy nem támadnak neked a "semmibõl" az szerintem a világ legkényelmesebb és legélvezetesebb játékává teszi a KB-t, hiszen én döntöm el, hogy merre megyek, kinek megyek neki. Ettõl függetlenül nem érzek akkora szakadékot a HoMM és a FW-al és az EL-val összevetve.

Gyûlöletes dolog, a FW-ban ez az idegesítõ gold, silver, bronze idõlimit. Eleve a jóérzésû gamer normalon esik neki az ügynek, szinte lehetetlen már elsõ végigjátszásra az igazi finomságokat felfedezni ilyen szûk idõkeret mellett, artifactok egy része is ily módon elérhetetlen. Ez azért a Heroes-ban jobban meg volt oldva, hiszen ott csak nagyon ritkán volt ennyire szigorúan véve az idõlimit.
A FW-ban számtalanszor jártam/járok úgy, hogy a köv. körben perfekt, veszteség nélküli gyõzelmet aratnék, de kiírja, hogy vége a dalnak lejárt az idõ. Ezen még mindig nem tudom magam túltenni. Egy körökre osztott stratégiai játékban folyamatosan SIETETTNEK! GRRRR!
Mégsem érzem ezt a tulajdonságot sem szakadéknak a stílus már emlegetett szamarai között.

A HoMM sorozatban említetted, hogy birodalmat menedzselsz. Nem érzed, hogy teljesen lényegtelen, hogy kék kristályból kell összeszedned 20-at ahhoz, hogy legyen egy fireball spelled, vagy a varázslótoronyhoz kell 20 fa, ahhoz, hogy a 2. szinten meg tud venni dettó u.e. a spellt. Szerintem tökmindegy. Ez a rész ugye egyáltalán nincs meg a FW és EL-ban, sokkal hangsúlyosabbak a csaták. Ettõl ez még u.a. a kutya. Fõleg, hogy egység upgrade mind a 3 játékban van, igaz a leghangsúlyosabban a FW és EL-ban van ez meg. Egyértelmû, hogy a csatákra fektetett nagyobb hangsúly miatt. Nem véletlen, hogy a szaksajtó is mindenhol u.a. a kategóriába sorolja. --->"Fantasy Turn-Based Strategy".

Így van! Tudok a "kiegészítõkrõl", de ezeknél sokkal jobban várom az Armored Princess-t.

A KB eleve csak félig-meddig TBS (és ezt nem csupán a real-time adventure map miatt mondom), a HoMM-ben birodalmat kell menedzselni, míg az FW-ben eleve csak csatákat játszhatunk le. Dióhéjban összefoglalva már ebbõl látszanak az alapvetõ különbségek.

Éppen azt kifogásoltam, hogy olyat adtál a számba, amit nem mondtam: hogy nem fantasy TBS-ekrõl van szó. De azokról van szó, de a zsáneren belül más stílust képviselnek. Félreértés ne essék, szerintem is profibb és hangulatosabb a KB, de szerintem csak óvatosan érdemes összehasonlítani õket. (Hasonló okokból lennének fenntartásaim egy hipotetikus Wizardry vs Gothic témát illetõen. Hogy olyan durva példával ne is éljek, mint az egyaránt II. vh-s RTS, Company of Heroes, Airborne Assault és Hearts of Iron összehasonlítása...)

Leglaább nekünk, a mûfaj ismerõinek és rajongóinak ne kelljen minden mondatot magyarázni egymásnak! Unalmas ilyen hosszú hozzászólásokat írni a tisztánlátás kedvéért.

Mellesleg az eredeti cikk is csípi a szemem, hiszen éppen a közvetlen elõdökre nem tér ki. Persze a felsorolást alighanem valahonnan átvették, mert már több helyen láttam ebben a formában.

Különben:

Gaming’s epic fantasy trilogy is upon us!
NEW YORK – September 29th 2009 – Great fictional moments come in threes. Now gaming has its own in the form of the Elven Legacy Trilogy, three epic expansion packs for the Fantasy Strategy title Elven Legacy from Paradox Interactive, releasing in October, November and December 2009.
Continuing the intense tale of a world that pits elf against human, the first of the trilogy, Ranger, is set to release on October 20th and will feature 16 new campaign missions, two new main heroes, along with new artifacts and spells.
Fans will then only have a month to wait for the middle chapter, Siege, which will follow on November 17th and will contain 19 new campaign missions (as well as additional unlockable bonus missions), two different armies and three new heroes.
The concluding chapter in this epic saga, Magic, will then be available on December 1st and will comprise of 15 new mission campaigns (along with a bonus mission), a new hero and the return of some older heroes, additional tactical possibilities, and new spells and magical artifacts.
Ranger, Siege and Magic will be exclusively available for digital download at all major digital download portals for a suggested retail price of €9.99 and $9.99

Forrás

Szerinted "igencsak távoli rokonság" van a KB, HoMM, FW és EL között.
Ne haragudj... én sem veszlek komolyan.

Máskor arra válaszolj, amit írok, mert így nem tudlak komolyan venni.

Valóban semmi köze a HoMM-hez és KB-hoz sem, hiszen egyik sem körökre osztott, nincs hexa alap, nincsenek hõsök, akik nem fejlõdnek és különben is, még csak nem is fantasy egyik sem.

Ja, de. -.-

Igencsak távolról rokona a HoMM-nek vagyb a KB-nak. Ezek Fantasy General-klónok. Én még nem játszottam végig Fantasy Warst, de nagyon is tetszett, korrekt újraélesztése ennek a vonulatnak.

értelmes topik is nyílt ma? <#taps>

2009. áprilisában jelent meg ez a körökre osztott, fantasy stratégiai játék, egész korrekt értékeléseket kapott, így a stílus kedvelõinek kötelezõ darab.

Egy kis ízelítõ:



Egy hosszabb ismertetõ Blade tollából:

"Paradox gondozásában jelent meg a 2007-ben kiadott Fantasy Wars második része, az Elven Legacy, melyet az orosz 1C:Ino-CO fejlesztett. Az elsõ részhez hasonlóan ez is egy fordulónkénti stratégia, amelyben a játékosnak a szokásos tünde, ork, ember oldalakkal kell játszania. A játék kampányában az Illis birodalom léte forog kockán. Egy emberi mágusnak sikerült ellopnia egy olyan varázsigét, amely képes az egész világot elpusztítani. A kampány elején ennek a megakadályozásáért indulunk harcba tünde csapatunkkal.



Az Elven Legacyt indíthatjuk kampány módban, játszhatunk néhány önálló küldetést, vagy választhatunk a pár multiplayer térkép közül. Megéri mindenekelõtt azonban a tutoriallel kezdeni, mely interaktívan magyarázza el a számtalan lehetõséget, melybõl nem mindegyik okoskodható ki magunktól. A kampány amúgy egyszerûen indul, így a csaták során tovább mélyülhetünk el az irányításban. A küldetések elején össze kell állítanunk azt a csapatot, amellyel a feladat minél gyorsabb végrehajtását megpróbáljuk, és három nehézségi fokozat közül is ekkor választhatunk.



A játékban közelharci, lövész és légi egységeink is lehetnek. A gyors gyõzelem azért is fontos, mert a végsõ kapott pontszám, pénzösszeg és az esetleges varázstárgyak megszerzése attól függ, hogy hány forduló alatt sikerült minden feladatot végrehajtani. Ha nagyon gyorsak vagyunk, akkor arany, ha kissé ügyetlenebbek, akkor ezüst fokozaton végezhetünk, ha meg végképp kifutottunk az idõbõl, bronz fokozaton kapjuk a pontokat. Elég szerencsétlen módon, ha nem sikerül a feladat még bronz fokozaton sem, akkor a program nem enged bennünket tovább játszani, hanem elveszítjük az adott pályát. Ez történik logikus módon akkor is, ha a pályán minden egységünket elveszítettük a harcban, ekkor újra kell kezdeni az adott pályát.

Amint összeállítottuk a csapatunkat, a játékmezõ töltõdik be. A fejlesztõk igyekeztek elrejteni a méhsejt szerkezetû játékteret, de azért a különbözõ típusú környezeti elemek határain még felfedezhetjük a nyomát. Így például a mezõk közepén álló erdõfoltok elég jól észrevehetõen hatszögletûek. A normál játéktér mellett behívhatjuk a teljes térképet is. Itt ugyan parancsokat nem adhatunk ki, de megnézhetjük, hogy a különbözõ célok milyen irányokba esnek, és a harcmezõt is nagy távlatokban, teljes egészében áttekinthetjük. A fog of war itt is megvan persze, így a távolabbi ellenséges csapatok helyét nem láthatjuk.

A küldetés indításakor a játékos egy induló pont köré állíthatja fel a csapatát, egyes küldetések kezdetén esetleg egy mini bevezetõ feladat is lehet, ilyenkor elõbb egy-két egységgel kell ezt megoldani, és csak utána indul be az igazi küldetésünk. A missziók elõtt és közben is gyakran megszakad a játék egy-egy hosszabb-rövidebb mozival, amelyekben a történet háttere bontakozik ki. Az egységeket akkor mozgathatjuk, amikor az adott kör alatt ránk kerül a sor. Az egységeinket a kör alatt mozoghatjuk és egyszer támadhatunk is velük. Amennyiben az egységünket megtámadják, akkor az védekezi, ha képes az adott támadót valamilyen módon elérni. A valós idejû stratégiai játékokban már megszokott kis életerõjelzõ csíkokat is láthatunk, ezek segítségével ránézésre meg tudjuk állapítani, hogy melyik egységet vagy egységcsoportot kell visszavonni a frontvonalról egy rövidebb ápolás erejéig. Ha valamelyik egységünk súlyosabban megsérül, akkor mozgás és támadás helyett választhatjuk az életerõ visszanyerést is.

A csapatok tagjai nemcsak megsérülhetnek, hanem meg is halhatnak. A halott csapattagokat nem tudjuk feltámasztani, de arra lehetõségünk van, hogy az adott hiányos csapatot valamelyik baráti városba vigyük, és ott feltölthetjük új harcosokkal. Ez persze pénzbe kerül, így érdemes a csapatainkra vigyázni és amint komolyabban megsérültek jobb, ha egy idõre pihentetjük õket. Azokat az egységeinket, amelyek a harcban többször helytálltak, szintlépéskor elõléptethetjük. Ekkor a játékrendszer egyszerre több fejlesztési lehetõséget is felajánl számunkra, így elõbb-utóbb még az azonos tulajdonságokkal induló csapataink is eléggé eltérõkké válnak, ahogy a különbözõ fejlesztéseket megkapják.

A tünde kampány után az ork és emberi küldetéssorozatot is végigjátszhatjuk, így a játék hosszára senkinek sem lehet panasza. A kampány során a missziók egyre nehezebbek, és a végsõ feladatok esetén már sokszor elõfordul, hogy egy-egy küldetést csak többszöri nekifutásra tudunk teljesíteni. Ennél a nehézségi szintnél a játékot már valóban csak az igazi hardcore stratégiai játékosok élvezik. A játékba kampány- és küldetésszerkesztõ is került, ezzel gyakorlatilag megtöbbszörözték a játék élettartamát.

Az Elven Legacyben a kamerát szabadon forgathatjuk, így nem csupán az egyes egységekre, egységcsoportokra közelíthetünk rá, de kedvünkre gyönyörködhetünk is a tájban, és egészen a horizontig, vagy akár az égboltig is emelhetjük a kamerát. A grafika még erõs ráközelítés esetén is szép, az egységek is könnyen megkülönböztethetõk egymástól, és a környezet ábrázolására sem lehet panaszunk. Mivel közeli képeken az átlagos, klasszikus fordulónkénti stratégiai játékokban eléggé zavaró volt, amint az egységek mindig szinkronban mozognak és teljesen egyformák, ezért a fejlesztõk különbözõ animációkkal és változatosabb felszereléssel látták el az egyes csoportokat, ezért azok igazi csapatként, és nem egyszerre mozgó klónokként jelennek meg a játékban. A fejlesztõk szerint ez egészen új megoldás a fordulónkénti stratégiai játékok között. A játékot kellemes zene és a szokásos harci zajok teszik teljessé. A beszédhangok már nem sikerültek olyan tökéletesre, de ez egy átlagos magyar játékosnak úgysem okoz majd álmatlan éjszakákat. :-)



Amikor a fejlesztõk a játékot tervezték, elsõsorban a Heroes of Might and Magic, Master of Magic, valamint a Warlords Battlecry példáit követték, így aki ezekkel a játékokkal szeretett játszani, igen valószinû, hogy az Elven Legacyt is meg fogja kedvelni. Mivel a Fantasy Wars már két éve a boltokban van, így annak, aki az új rész iránt érdeklõdik, érdemes legalább annak a demóját kipróbálni. A fejlesztõk az újabb részben elsõsorban a mesterséges intelligenciára, az érdekes és nem lineáris történetre, valamint a gazdagabb stratégiai és taktikai lehetõségekre koncentráltak, így elsõsorban ezeken a területeken kaptunk jelentõsebb változtatásokat az elõzõ részhez képest. Mivel a játék fõleg a kampány vége felé és az önálló küldetések alkalmával gyakran nagyon nehézzé válik, és akár a fordulószám túllépése, akár a csapat megsemmisülése után újra kell kezdeni az adott küldetést, ezért elsõsorban a gyakorlott stratégia-rajongóknak ajánlom. A kezdõknek érdemesebb inkább a Heroes of Might and Magic V-tel, vagy más, egyszerûbb stratégiai játékkal kezdeni a mûfajjal való ismerkedést."

Gépigény:

Minimum hardware: Pentium 4 1,5 GHz/Athlon 2000+ 1,5 GHz, 512 MB RAM, GeForce FX 5700/Radeon 9600 vagy jobb videokártya 128 MB memóriával, 3 GB HDD

Ajánlott hardware: Pentium 4 2,4 GHz/AMD 3500+ 2,2 GHz, 1 GB RAM, GeForce 6800/Radeon R850XT 256 MB memóriával


Éppen az elõdjét a Fantasy Wars-t nyüstölöm. Azt kell mondjam egy kissé nehezebb, mint a Heroes bármelyik része vagy éppen a King's Bounty, de hamar rá lehet érezni az ízére. Sajnos nem ér fel a KB trónjához, de amíg hivatalosan(!) nem jön ki az Armored Princess, addig a stílus kedvelõinek érdemes pótolni ezt a 2 házi feladatot, ha kimaradt volna :-)