Kémkedéssel akar felzárkózni Kína
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#11
Amazon is felismerte azt amit írsz. Ezért exkluzív hardver (kindle, jó drágán), exkluzív tartalom, exkluzív hozzáférhetõség, + még egy nagy testvér neten keresztül. Kíváncsi leszek meddig sikerül ezt a zárt rendszert megtartani. Bluray-nek sem sikerült.
#10
Ezzel csupán annyi a baj, hogy a cégek nem elégszenek meg holmi aprópénzzel (143 000 $); ez a mûködési költségük töredékét sem teszi ki. A másik oldalról, hogy nyilvánvaló, hogy a felhasználók még ezt a "potom" összeget sem hajlandóak rászánni; ha valami fizetõssé válik, hamar elpártolnak, és keresnek helyette más ingyenes lehetõséget. Ezek olyan tények, amivel nemigen lehet vitatkozni. Persze vannak szép grafikonok, meg kimutatások ilyen meg olyan webáruházaktól, hogy mennyi vásárlójuk van havi és éves szinten, és hogy ez milyen jövedelmezõ nekik, mindez azonban eltörpül az "illegális" letöltések száma mellett. Majdhogynem vicc kategóriába esik.
A te megoldásod egyetlenegy esetben megvalósítható. Ha minden ingyenes forrást megszüntetünk, mert akkor kénytelenek a felhasználók a fizetõshöz fordulni. De míg egyetlen ingyenes lehetõség is van, addig azt fogják használni az emberek. Nem értem, mi olyan felfoghatatlan azon, hogy amihez ingyen hozzá lehet férni, azért nem fizetnek az emberek! Naná, hogy nem fizetnek, amikor az élet többi területén meg sokszorosan kifizettetik velük a sápot.
"Megsúgom, a legtöbb ember inkább letölt, így a vállalkozás nyereséges lenne." - Megsúgom, hogy ez csupán a technika miatt van így. Amíg ilyen aszimmetrikus internetünk van, és a letöltési sebesség preferált a feltöltésivel szemben, addig persze, hogy nincs annyi feltöltés, mint letöltés. 8/1-es ADSL esetén a feltöltés 8x annyi idõt vesz igénybe, mint a letöltés. És azt nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy non-stop járassák a gépet, csak hogy az aránymutatójuk 1.0 legyen. Többek között ezért használnak sokan seedszervert, sõt, a seedszerver bérbe adása ma egy jól profitáló üzletág, ami a torrent és az aszimmetrikus internet mellékterméke. Ha nekem 1/1-es vagy 8/8-as internetem lenne, akkor mialatt letöltöm a fájlt, az alatt az idõ alatt vissza is tölteném. Nem kedv kérdése a feltöltés, hanem idõ és gépkopás. Ha ez utóbbit is beleszámítjuk, valamilyen szinten mégiscsak "megfizetünk" a letöltésekért, mert hamarabb amortizálódik a cucc; sûrûbben kell cserélni benne az elemeket, vagy új pc-t venni. Így a hardverforgalmazók járnak jól.
És itt az történik, hogy közvetve fizetünk érte, csak éppen másnak, mint eddig. A piac újrafelosztása most történik, és egyre inkább úgy tûnik, ebbõl a kiadók ki fognak maradni. Ez fáj nekik, de nagyon, hogy most a hardveresek vágják zsebre a zs-t, az õ jó világuk pedig véget ért.
A te megoldásod egyetlenegy esetben megvalósítható. Ha minden ingyenes forrást megszüntetünk, mert akkor kénytelenek a felhasználók a fizetõshöz fordulni. De míg egyetlen ingyenes lehetõség is van, addig azt fogják használni az emberek. Nem értem, mi olyan felfoghatatlan azon, hogy amihez ingyen hozzá lehet férni, azért nem fizetnek az emberek! Naná, hogy nem fizetnek, amikor az élet többi területén meg sokszorosan kifizettetik velük a sápot.
"Megsúgom, a legtöbb ember inkább letölt, így a vállalkozás nyereséges lenne." - Megsúgom, hogy ez csupán a technika miatt van így. Amíg ilyen aszimmetrikus internetünk van, és a letöltési sebesség preferált a feltöltésivel szemben, addig persze, hogy nincs annyi feltöltés, mint letöltés. 8/1-es ADSL esetén a feltöltés 8x annyi idõt vesz igénybe, mint a letöltés. És azt nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy non-stop járassák a gépet, csak hogy az aránymutatójuk 1.0 legyen. Többek között ezért használnak sokan seedszervert, sõt, a seedszerver bérbe adása ma egy jól profitáló üzletág, ami a torrent és az aszimmetrikus internet mellékterméke. Ha nekem 1/1-es vagy 8/8-as internetem lenne, akkor mialatt letöltöm a fájlt, az alatt az idõ alatt vissza is tölteném. Nem kedv kérdése a feltöltés, hanem idõ és gépkopás. Ha ez utóbbit is beleszámítjuk, valamilyen szinten mégiscsak "megfizetünk" a letöltésekért, mert hamarabb amortizálódik a cucc; sûrûbben kell cserélni benne az elemeket, vagy új pc-t venni. Így a hardverforgalmazók járnak jól.
És itt az történik, hogy közvetve fizetünk érte, csak éppen másnak, mint eddig. A piac újrafelosztása most történik, és egyre inkább úgy tûnik, ebbõl a kiadók ki fognak maradni. Ez fáj nekik, de nagyon, hogy most a hardveresek vágják zsebre a zs-t, az õ jó világuk pedig véget ért.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
Ahogy ma megy a letöltés, igenis lopás.
Pedig van ennél jobb is, de megint nekem kell elmondanom? A kutyafáját!
Dotcom jr. alapít egy céget, amely letöltéseket (torrenteket) tesz elérhetõvé fogyasztók széles rétegeinek. A hagyományos torrentekhez képest a különbség annyi, hogy a tartalmat tárolja is. Ezzel kiküszöbölõdik a sok döglött seed, és az éhenkórász leech.
A tagok regisztrálnak, és fizetnek a letöltésekért. Az árat meghatározhatja a mûvész, de inkább a mûvészek érdekvédõ egyesülete és a torrentoldal üzemeltetõk egyesülete által aláírt szerzõdésben kellene ezt szabályozni.
A pláne a dologban az, hogy aki feltölt, az krediteket, jóváírásokat kap. Õ a mûvész vagy szoftveríró forgalmazója, mert terjeszti az alkotást, ezért jár neki a jutalom. A kreditekért cserébe letölthet. Megsúgom, a legtöbb ember inkább letölt, így a vállalkozás nyereséges lenne. A másik elõny, hogy végre sok tartalmat digitalizálnának az emberek önkéntesen. Persze, kérdés a digitalizálás minõsége is, de ha egy alkotó azt szeretné, hogy mûve jó minõségben legyen fent, maga intézkedne a digitalizálásról és feltöltésrõl. Ezeknek a változatoknak picivel több lenne az elismert értéke, ára, mint a kívülállók által elkészített verzióké.
A fent leírt rendszerben mindenki jól járna: az alkotó, a szerver üzemeltetõ, a felhasználók, de talán még az államnak is csurrana valamennyi adó.
Az alkotók részén az elõny az lenne, hogy ugyan olcsóbban, de rengeteg vásárlóhoz eljutna a termékük.
Mondok egy példát a www.download.com oldalról:
Az AVG Anti-Virus Free Edition-t 1.429.055 ember töltötte le eddig. Ha minden letöltésért 0,1 dolcsit (20 ft) kapna a cég, az már kb. 143 ezer dollárt jelent, ami - ha évente folyik be - komoly pénz, abból már jól elvan egy sufnicég.
Én úgy számolom, hogy a regisztrációs díj lenne havonta egy dollár, vagyis évente 12 dollár (2400 ft). Ezért, és a saját feltöltések fejében, már épp elegendõ tartalmat lehetne letölteni: 120 felhasználói programot, vagy filmet, vagy zenei albumot (CD-t). Havonta 10-nél több filmet nem is nagyon tölt le senki, mert nincs idõ többet megnézni.
A harmadik elõny az, hogy a letöltõnek nyugodt lesz a lelkiismerete.
(Creative Commons) Epikurosz, 2009.
Pedig van ennél jobb is, de megint nekem kell elmondanom? A kutyafáját!
Dotcom jr. alapít egy céget, amely letöltéseket (torrenteket) tesz elérhetõvé fogyasztók széles rétegeinek. A hagyományos torrentekhez képest a különbség annyi, hogy a tartalmat tárolja is. Ezzel kiküszöbölõdik a sok döglött seed, és az éhenkórász leech.
A tagok regisztrálnak, és fizetnek a letöltésekért. Az árat meghatározhatja a mûvész, de inkább a mûvészek érdekvédõ egyesülete és a torrentoldal üzemeltetõk egyesülete által aláírt szerzõdésben kellene ezt szabályozni.
A pláne a dologban az, hogy aki feltölt, az krediteket, jóváírásokat kap. Õ a mûvész vagy szoftveríró forgalmazója, mert terjeszti az alkotást, ezért jár neki a jutalom. A kreditekért cserébe letölthet. Megsúgom, a legtöbb ember inkább letölt, így a vállalkozás nyereséges lenne. A másik elõny, hogy végre sok tartalmat digitalizálnának az emberek önkéntesen. Persze, kérdés a digitalizálás minõsége is, de ha egy alkotó azt szeretné, hogy mûve jó minõségben legyen fent, maga intézkedne a digitalizálásról és feltöltésrõl. Ezeknek a változatoknak picivel több lenne az elismert értéke, ára, mint a kívülállók által elkészített verzióké.
A fent leírt rendszerben mindenki jól járna: az alkotó, a szerver üzemeltetõ, a felhasználók, de talán még az államnak is csurrana valamennyi adó.
Az alkotók részén az elõny az lenne, hogy ugyan olcsóbban, de rengeteg vásárlóhoz eljutna a termékük.
Mondok egy példát a www.download.com oldalról:
Az AVG Anti-Virus Free Edition-t 1.429.055 ember töltötte le eddig. Ha minden letöltésért 0,1 dolcsit (20 ft) kapna a cég, az már kb. 143 ezer dollárt jelent, ami - ha évente folyik be - komoly pénz, abból már jól elvan egy sufnicég.
Én úgy számolom, hogy a regisztrációs díj lenne havonta egy dollár, vagyis évente 12 dollár (2400 ft). Ezért, és a saját feltöltések fejében, már épp elegendõ tartalmat lehetne letölteni: 120 felhasználói programot, vagy filmet, vagy zenei albumot (CD-t). Havonta 10-nél több filmet nem is nagyon tölt le senki, mert nincs idõ többet megnézni.
A harmadik elõny az, hogy a letöltõnek nyugodt lesz a lelkiismerete.
(Creative Commons) Epikurosz, 2009.
Kara kánként folytatom tanításom.
#8
Vigyázz, hogy ne érzelembõl érvelj, mert te is hajlamos vagy beleesni a "letöltés=lopás" csapdájába, amit szorgos érdekemberkék sikeresen elültettek a köztudatba. Sok ember egyáltalán nem érzi etikátlannak az ingyenes hozzáférést, így változniuk kell a törvényeknek és a társadalom által meg nem fogalmazott (íratlan) szabályzásoknak. Ugyanis nem a társadalomnak kell idomulnia a rendszabályokhoz, hanem a rendszabályokat általában a társadalom hozza létre közösen, és józan ésszel nem vonja kétségbe senki, akinek van egy egészséges morális érzéke. Pl az emberölést az emberek nagy része bûnnek tartja, azért is büntetendõ. De változnak a korok, és mindig voltak/vannak és lesznek olyasmik, amit tegnap még elítéltek, ma pedig már nem. Pl ma már senkit nem küldenek máglyára eretnekségért, holott a középkorban teljesen elfogadott és mindennapos gyakorlat volt.
Ha pedig az emberek nagyobbik hányada nem érzi úgy, hogy a letöltéssel bûnt követ el, akkor az nem is bûn. Majd szépen kiforrja magát a dolog.
Ha pedig az emberek nagyobbik hányada nem érzi úgy, hogy a letöltéssel bûnt követ el, akkor az nem is bûn. Majd szépen kiforrja magát a dolog.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
OFF
Hötyötyö, hötyötyö.
Én 2007. óta, 2 éve használom a Vistat, és szeretem. Errõl ennyit. Mocskolódni meg nem szeretek. Tervezem egy netbook vásárlását, arra majdnem 100%, hogy Linuxot fogok feltenni, mert volt már régen nekem, és tetszett is, csak akkor nem tudtam csatlakozni a netre, és leszedtem. De, szeretek sok mindent kipróbálni, és tanulni. Ez volt az OFF
A kínai kémtevékenység nagyon aggasztó, és a politika iránt amúgy közömbös átlagember sem mehet el mellette szótlanul. Kína, a maga kompakt társadalmával gyors iramban modernizálódik, legalábbis mûszaki téren, mégpedig a mi pénzünkön. Kicsit hasonlít arra, amit a japánok elkövettek a XIX. század végétõl kezdve, a császár parancsára. Egyébként a japánoknak is elsõdleges célpontjuk Németország volt, turistáknak álcázva magukat látogatták a német gyárakat és szorgosan fényképeztek. (Megjegyzem, hogy az I. világháborúban Japán még a Németország elleni katonai szövetség tagja volt.)
A kínai kémkedésnek az ad sajátos iróniát, hogy õk ezer évig õrizték a selyemgyártás tudományát, és eszük ágában nem volt megosztani másokkal, végül katolikus misszionáriusok lopták el tõlük a titkot.
Ha történelmi távlatokban szemléljük, volt adok-kapok, és nem csak a kínaiakkal, hanem pld. az arabokkal is. Mindamellett, én a szerzõi jogokat és a szabadalmakat szigorúbban védeném, sõt, Kínát kirúgnám a WTO-ból (Világkereskedelmi szervezet) addig, amíg ezeknek a jogoknak a szavatolását nem vállalja. Mert azért mégiscsak felháborító, hogy amit alkotók néha egész élet munkájával létrehoznak, azt piszkos gazemberek csak úgy ellopják.
Ha valakinek nem tetszik egy fizetõs szoftver, akkor használjon ingyenest, mert van bõven, de ne lopjon. Ha valakinek szüksége van egy találmányra, vásárolja meg, vagy kutasson és fejlesszen. A parazitizmust nem szabad támogatni!
A mûvészi termékekkel kicsit más a helyzet, de én ott is a mûvészek valamiféle jutalmazását látom jónak. Pld. úgy, hogy minden torrentezõ oldal fizetõs lesz, és a könnyvvizsgáló által hitelesített bevételének x részét átutalja azoknak a mûvészeknek, akiknek mûveit az õ oldaluk segítségével letöltötték. A képlet egyszerû: akinek az alkotásait sokszor letöltik, az sokat fog keresni. Ez demokratikus is lesz, hisz egy ismeretlen mûvész mindenféle reklám és impresszáriós támogatás nélkül érhet el anyagi sikereket is.
Különben, ha nem történik meg az elmozdulás ebbe az irányba, degradálódik a mûvészi tevékenység. Mert azért furcsa az, hogy a kis programozó, vagy ablakpucoló, vagy pizzafutár az általa végzett munkáért pénzt kér, sõt a szakszervezetek még sztrájkolnak is a béremelésért, de ugyanezek a szakik otthon már természetesenek tartják, hogy ingyen töltögetik le mások munkájának gyümölcsét. Tévedés ne essék, magam is bírálom itt.
Hötyötyö, hötyötyö.
Én 2007. óta, 2 éve használom a Vistat, és szeretem. Errõl ennyit. Mocskolódni meg nem szeretek. Tervezem egy netbook vásárlását, arra majdnem 100%, hogy Linuxot fogok feltenni, mert volt már régen nekem, és tetszett is, csak akkor nem tudtam csatlakozni a netre, és leszedtem. De, szeretek sok mindent kipróbálni, és tanulni. Ez volt az OFF
A kínai kémtevékenység nagyon aggasztó, és a politika iránt amúgy közömbös átlagember sem mehet el mellette szótlanul. Kína, a maga kompakt társadalmával gyors iramban modernizálódik, legalábbis mûszaki téren, mégpedig a mi pénzünkön. Kicsit hasonlít arra, amit a japánok elkövettek a XIX. század végétõl kezdve, a császár parancsára. Egyébként a japánoknak is elsõdleges célpontjuk Németország volt, turistáknak álcázva magukat látogatták a német gyárakat és szorgosan fényképeztek. (Megjegyzem, hogy az I. világháborúban Japán még a Németország elleni katonai szövetség tagja volt.)
A kínai kémkedésnek az ad sajátos iróniát, hogy õk ezer évig õrizték a selyemgyártás tudományát, és eszük ágában nem volt megosztani másokkal, végül katolikus misszionáriusok lopták el tõlük a titkot.
Ha történelmi távlatokban szemléljük, volt adok-kapok, és nem csak a kínaiakkal, hanem pld. az arabokkal is. Mindamellett, én a szerzõi jogokat és a szabadalmakat szigorúbban védeném, sõt, Kínát kirúgnám a WTO-ból (Világkereskedelmi szervezet) addig, amíg ezeknek a jogoknak a szavatolását nem vállalja. Mert azért mégiscsak felháborító, hogy amit alkotók néha egész élet munkájával létrehoznak, azt piszkos gazemberek csak úgy ellopják.
Ha valakinek nem tetszik egy fizetõs szoftver, akkor használjon ingyenest, mert van bõven, de ne lopjon. Ha valakinek szüksége van egy találmányra, vásárolja meg, vagy kutasson és fejlesszen. A parazitizmust nem szabad támogatni!
A mûvészi termékekkel kicsit más a helyzet, de én ott is a mûvészek valamiféle jutalmazását látom jónak. Pld. úgy, hogy minden torrentezõ oldal fizetõs lesz, és a könnyvvizsgáló által hitelesített bevételének x részét átutalja azoknak a mûvészeknek, akiknek mûveit az õ oldaluk segítségével letöltötték. A képlet egyszerû: akinek az alkotásait sokszor letöltik, az sokat fog keresni. Ez demokratikus is lesz, hisz egy ismeretlen mûvész mindenféle reklám és impresszáriós támogatás nélkül érhet el anyagi sikereket is.
Különben, ha nem történik meg az elmozdulás ebbe az irányba, degradálódik a mûvészi tevékenység. Mert azért furcsa az, hogy a kis programozó, vagy ablakpucoló, vagy pizzafutár az általa végzett munkáért pénzt kér, sõt a szakszervezetek még sztrájkolnak is a béremelésért, de ugyanezek a szakik otthon már természetesenek tartják, hogy ingyen töltögetik le mások munkájának gyümölcsét. Tévedés ne essék, magam is bírálom itt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#6
Minek ismételné meg Windows topicban? Van neked vagy 20 nicked, amin egyet tudsz érteni önmagaddal! <#mf1>
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#5
"ami, ahhoz vezet, hogy a kutatásokra szánt pénz beszûkítik, és inkább a marketingre fordítják (nem pont a kémkedés miatt). Gyakorlatilag évekig ugyan az a terméket adják más-más néven, minél drágábban."
szó szerint, mintha csak a számból vettek volna ki a szót, ezt egy Windows 7 topikban megismételhetnéd, mert nekem nem hisznek.
Pontosan ezt tapasztaltam a windows 7 esetében is, semmit nem változtattak rajta lényegiben a visztához képest, persze egy kis parasztvakítást rátettek, de gyakorlatilag ugyanazt az eleve bukott foshalmazt kapja, mint a viszta esetében ráadásul csillagászati összegekért... legújabban olyanokat is hallottam, hogy 100e Ft (!!) környékén lesz egy Windows 7 Ultimate teljes ára itthon, a ebutított verziókat gyakorlatilag meg sem érdemes említeni, mikor még a full sem veheti fel a versenyt semmilyen téren egy Windows XP-vel, vagy egy Ubuntu Linuxszal.
szó szerint, mintha csak a számból vettek volna ki a szót, ezt egy Windows 7 topikban megismételhetnéd, mert nekem nem hisznek.
Pontosan ezt tapasztaltam a windows 7 esetében is, semmit nem változtattak rajta lényegiben a visztához képest, persze egy kis parasztvakítást rátettek, de gyakorlatilag ugyanazt az eleve bukott foshalmazt kapja, mint a viszta esetében ráadásul csillagászati összegekért... legújabban olyanokat is hallottam, hogy 100e Ft (!!) környékén lesz egy Windows 7 Ultimate teljes ára itthon, a ebutított verziókat gyakorlatilag meg sem érdemes említeni, mikor még a full sem veheti fel a versenyt semmilyen téren egy Windows XP-vel, vagy egy Ubuntu Linuxszal.
sg.hu/cikkek/68554/a_windows_7_et_is_atugornak_a_vallalatok Ki NEM szarja le a Winfos 7-et?
#4
Errõl 3 éve néztem egy dokumentumfilmet - gondolom ezt most egy újabb kampány része?
- mondta a medve, és fejbe lõtte magát...
#3
A technikai kémkedés, saját véleményem szerint bizonyos mértékben még támogathatónak is tartom. Mert: Globális monopolizálódás látható szinte minden gazdasági szegmensben (informatika, biotech, energytech...) ami, ahhoz vezet, hogy a kutatásokra szánt pénz beszûkítik, és inkább a marketingre fordítják (nem pont a kémkedés miatt). Gyakorlatilag évekig ugyan az a terméket adják más-más néven, minél drágábban. Én pedig fejlõdés párti vagyok, és minden ami ellene hat elítélem, és majdnem hogy emberiség elleni büntetnek tartom, ide tartozik a már-már tarthatatlan szabadalmi rendszer is (ezzel is csak a jogászok járnak jól). Így pár év múlva tényleg oda jutunk, hogy a ma még jó(?) ütemben fejlõdõ IT hardver fejlesztés is be fog fagyni (vannak jelek már proc szinten is).
#2
Kémkedjenek, csak nehogy végül az anyag a terroristák kezébe kerüljön!
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#1
Mi??? Titkosszolgálatok (esetleg soha ki nem derülõ) sikeres mûveleteket hajtanak végre???
Csak a primitívek veszik be az összeesküvés-elméleteket. Nincs konspiráció, minden a nép szeme elõtt törénik! És mindenrõl korrektül tájékoztatják is a népet természetesen.
Aki nem így gondolja az gyermekded lélek...
Sõt, aki azt feltételezi, hogy a "fejlett világ" vezetõi is élnek hasonló eszközökkel az meg egyenesen terrorista!
Csak a primitívek veszik be az összeesküvés-elméleteket. Nincs konspiráció, minden a nép szeme elõtt törénik! És mindenrõl korrektül tájékoztatják is a népet természetesen.
Aki nem így gondolja az gyermekded lélek...
Sõt, aki azt feltételezi, hogy a "fejlett világ" vezetõi is élnek hasonló eszközökkel az meg egyenesen terrorista!
iSS!