7 GHz felett a Rambus és a Samsung memóriái

A proci órajele valós, a data-rate nem valós órajel.

Elõször is a #6-ra volt válaszom, nem a tiedre, elklikkeltem.
Másodsorban köszi a felvilágosítást, de ez csak szójáték, szerintem a technológiával elérik az adott frekvenciát, hiszen elég példának venni az egyszerû számítógép processzorát, szintén szorzóval számolják, mégse az adott vég-frekvencia töredékét közlik az emberekkel, ez nem csak marketing kérdése! Egyszerûen mire mennének, ha azt mondanák a vásárlóknak, hogy ez meg ez a processzor 15x133 Mhz - ez csak egy példa volt, szerintem mindketten értjük a lényeget...

Nyilvánvaló, hogy egy 9-magos rendszerben (+ GPU is olvasgat onnan is) erõsen torlódnának az adatok, ha teljesen össze-vissza akarnánk csinálni mindent. Az az 1000 órajel ilyen, extrém esetben jönne ki. És nem az XDR miatt. DDR-ekkel csak több lenne.

gondold át mi történik mikor egyszerre 9 processzor molyol a memoriában
meg még a gpu is bele nyukál

(Mondjuk utánaszámolva nem tudom, hogy jön ki ez a 3.3ns.)

Na, csak éppen sokkal kevésbé, mint a DDR-ek. 1. A DDR2/3 latencyje 10ns körül van; a leglassabb (400 MHz) XDR-é 3.3ns. 2. Ehhez jön még a DDR-ekhez képest 2x bank kezelés és Dynamic request scheduling (hozzáférések átrendezése).

Nem tudom, milyen 1000 órajeles memóriamûveletekrõl beszélsz PS3 esetén. Ha bele is kerül jópár ciklusba a hozzáférés, az nem az XDR miatt van, hanem a Cell Ringbusa miatt.

a ps3-nál az ezer orajeles memoria müveleteket semiképpen sem hivnám alacsony latencyünek ,igazábol ezek a memoriák a véletlen adat olvasásnál ledobják a hajukat, és aki igy programozza öket az meg is kapja érte a jutalmat magyarán lassu kod lesz a végeredmény
de a cell direkt ehhez van tervezve, streamben olvas, pl 16 kb-onként
és az spe-kben lévö memoria már tényleg jo latencyvel bir

Ahhoz képest még mindig jól jön az alacsony latency pár alkalmazásnál, pl. játékok.

"Ezert ment a szemetbe az xdr es jott a helyere a ddr. Ahol teljesitmeny is kell, de meg mindig elfogadhato aron, oda pedig jo a gddr."

Hogy pontosak legyünk, nem GDDR, hanem sima DDR, és hogy még pontosabbak, még csak nem is DDR3, hanem csak DDR2. Ebbõl látszik, hogy itt a költségek lefaragása volt a legfontosabb tényezõ!

shabba: Aham, oké.

A cikkbeli linkelés rossz helyre mutat. De még a hibás linken is felül a menüben ott van a Samsung press release menüpontja ahol meg lehet találni a helyes cikket. link Februárban jelentette be a Samsung a 7 Gbps GDDR5-ös memóriáját ahogy a cikk helyesen írja. A Hynix pedig tavaly novemberben jelentette a be 7 Gbps-es megoldását a Samsung elõtt. link Az Elpida pedig januárban jelentette be az XDR 7.2 Gbps megoldását. link

"A GDDR-bõl a G a graphics rövidítése. Éppen azt jelenti, hogy a GDDR memóriák kimondottan grafikai felhasználásra lettek kiakakítva, ahol -- mint már írtam -- a többnyire szekvenciális olvasás miatt a sávszélesség a meghatározó, és a véletlenszerû elérési idõ kevésbé."

A vicc az, hogy a mai cpu-k mar szinte csak cache line meretben irnak es olvasnak. Igy gyakorlatilag ugyanolyan a felhasznalasi mintajuk, mint a brach-es shader-eket hasznalo grafikus kartyaknak. Az xbox360-ban pl. a rendszermemoriat a grafikus kartya kezeli, ugymond eszaki hidkent es az a ram gddr-es. Abban egyetertek, hogy manapsag mar semmi ertelme az xdr-nek. Sokkal dragabb es nem sokkal jobb. (nagyon kis elonye van, viszont annyit nem er)

"A PowerXCell_8i-t kimondottan szuperszámítógépekbe szánták, ahol a fõ szempont a minnél több memória volt, ésszerû költségkeretek között."

Ezert ment a szemetbe az xdr es jott a helyere a ddr. Ahol teljesitmeny is kell, de meg mindig elfogadhato aron, oda pedig jo a gddr.

"És szerinted ezt nem tudják a procitervezõk? Majd ha a több emeletes chipek gyártása elég olcsó lesz..."

Mar vannak ilyen megoldasok bar csak beagyazott chipekben es dsp-kben, de azert haladunk.

Semmi értelme nem lenne az XDR-nek, ha minden úgy lenne, ahogy azt te gondolod. A GDDR-bõl a G a graphics rövidítése. Éppen azt jelenti, hogy a GDDR memóriák kimondottan grafikai felhasználásra lettek kiakakítva, ahol -- mint már írtam -- a többnyire szekvenciális olvasás miatt a sávszélesség a meghatározó, és a véletlenszerû elérési idõ kevésbé. Az XDR esetén az utóbbi is fontos tényezõ volt a tervezés során, így hát ebben is kimondottan jó. Éppen ez az egyik lényege. Az meg a felhasználási területtõl függ, melyik a jobb választás.

Most már csak azt nem tudom, honnan szedte a szerzõ a 7 Gbps-t a GDDR5 esetén, ugyanis a press-release-ben 5 Gbps-rõl van szó.

"Meg az ibm is attervezte az ujgeneracios cell-eket a ddr csalad hasznalatara."

A PowerXCell_8i-t kimondottan szuperszámítógépekbe szánták, ahol a fõ szempont a minnél több memória volt, ésszerû költségkeretek között.

"A hagyomanyos rendszerbusz tul szuk a mai tobbmagos rendszerek szamara"

Még jó, hogy az AMD több, mint 5 éve nem használ hagyományos rendszerbuszt, és az Intel is követi ebben a Nehalem vonallal. (Integrált memóriavezérlõ...)

"erdemes lenne integralni a memoriat a cpu-val."

És szerinted ezt nem tudják a procitervezõk? Majd ha a több emeletes chipek gyártása elég olcsó lesz...

Minden egy adott idõben a csúcsot képviselõ komponens elõször a csúcskategóriás termékekbe kerül beépítése, mivel igen drága az elõállítása és a gyártási volumene is csekély. Így aztán nem pakolható mainstram nagy volumenben fogyó, olcsó termékekbe. Ezek a 7 Gbps-es GDDR5 chipek is év vége felé az akkoriban debütáló felsõkategóriás DX11-es újgenerációs GPU-k mellett jelennek majd meg. Aztán úgy egy év múlva amikor már lesz nála jobb és egy kategóriával lentebb csúszik a ranglétrán, majd megjelenhet a középkategóriában is, majd újabb egy-két év múlva már az alsóbb kategóriás termékekben is. Ez majdnem minden termék esetében így van.

A 256Gb-es lapka még nagyon a jõvõ, talán majd 2025 körül. :) A jelenlegi DRAM-okat zömében 1Gb-es chipekbõl építik, a cikkben említett chipek is ilyenek. A 2 vagy 4Gb-es chipek elterjedtsége még nagyon csekély úgy 2013 felé a 2Gb-esek elérhetik a 30% körüli részarányt, a 4Gb-esek térnyerése pedig még késõbb lesz. Az ilyen nagyobb kapacitású chipekbõl a csúcs kategóriás szerver RDIMM-eket szokták gyártani nem túl nagy volumenben. Pl. a Samsung nem olyan régen jelentette be a 32GB-os RDIMM modulját, ami 4Gb-es chipekbõl épül fel.

3D technológiát ma még nem használnak sorozatgyártásban. A Samsung idén februárban az ISSCC során - ami egy félvezetõ gyártói konferencia - mutatott be egy 8Gb-es DRAM chipet ami már 3D TSV stacking eljárással készült. Ennek a kereskedelmi megjelenése még odébb lesz. A 3D TSV stacking megjelenése a memória piacon optimális esetben 2010 felé kezdõdik meg, de a nagyobb felfutása az még további évek.

A 3D TSV-s logic(cpu vagy gpu)+memo stacking combok megjelenését 2012 felé, a logic+ több réteg memot 2014, a több réteg logic és memo combot 2016-ra prognosztizálták a Samsung szakemberei a februári ISSCC alkalmával.

Ez szep es jo de mint annyi minden mas ez sem terjed el sztem, raadasul sok mas dolog van a gepekben ami szuk keresztmetszet...

Igazából egyik sem fut 7Ghz környéként. Az XDR alap órajele 900Mhz és 8 bit információt képes átvinni egy órajel alatt, így lesz egy effektív 7.2Ghz-es órajele, ami inkább marketing adat, mert a nagyobb szám jobban hangzik. A lényeg az hogy 7.2 Gbps adatátvitelre képes egyetlen adatcsatornán.

A GDDR5 alap órajele 1750Mhz és 4 bit információt képes átvinni egy órajel alatt, így jön ki egy hasonló effektív 7Ghz-es érték. A lényeg itt is az hogy egyetlen adatvezetéken 7 Gbps adatátvitelre képes.

Mindkét típusú memória chip alkalmas 8, 16 vagy 32 bit széles adatvezetéken kommunikálni, így a legszélesebb 32 bites változat esetén az XDR maximálisan 7.2Gbps x 32bit = 230.4 Gbps = 28.8 GBps adatátvitelre képes. Egy GDDR5 szintén 32 bit széles adatvezetéken kommunikálva 7Gbps x 32bit = 224 Gbps = 28GBps adatátvitelre képes. Több chip kapacitását összefogva szélesebb adatkapcsolatok is kiépíthetõk, pl. a #4-ben említett példám esetén 8db chippel, chipenként 32 adatvezetékkel összesen 256 bit adatvezeték esetén értelemszerûen 8x nagyobb adatátviteli kapacitás érhetõ el.

Szerintem már ez is 3D-s technológiával készült...a 256 gigabites lapkák már így készülnek.

"Ez nem befolyásolja azt, hogy az adott szélességû buszon hány bit megy át effektíve adott órajel frekvecia mellett. XDR esetén 2x annyi."

Nagyon fontos, hogy hany memoriachip kell, mivel teljesitmenyben es arban csak igy lehet osszehasonlitani oket. (ar/ertek arany) Az ar/ertek versenyben az olcso gddr csalad nyer. Meg az ibm is attervezte az ujgeneracios cell-eket a ddr csalad hasznalatara. (meg akkor is olcsobban jonnek ki, ha gddr-t hasznalnak) Az xdr egyszeruen tul bonyolult es meg annal is dragabb. Egyebkent ez az orajel es bitszelesseg nagyon csaloka. A legjobb halozati csatolo 40 gigabitet tud atvinni 4 eren, vagy 100-at 10-en. (lasd: 100 gigabit ethernet backplane standard, azaz a szabvany ennyire kepes switch-ek rez alapu nyomtatott aramkorein belul, 10 darab rez vezetekkel, optika nelkul) A memoriak magjai meg maradtak ugyanolyan lassuak amilyenek voltak. Ha a penz nem szamit, akkor ennyi erovel hasznalhatnank sram-ot is rendszermemorianak, abbol megfelelo parhuzamositassal (1 cache line szelesseg) lehetne akar 5 terabit/masodperceset is kesziteni. A jelenlegi memoriabuszok pedig csak probalkozasok, hogy az olcso dram-okat valahogy tovabb tudjuk hasznalni a mai szamitogepekben, meg akkor is ha neha ez fogja vissza a cpu teljesitmenyet. A hagyomanyos rendszerbusz tul szuk a mai tobbmagos rendszerek szamara, erdemes lenne integralni a memoriat a cpu-val. Igy lenne egy gyors cpu-ba epitett memoria (fast ram), es ha boviteni akarunk, akkor egy kulso, de lassabb memoria (slow ram). A tuning maniasok pedig cserelhetnek a cpu-t ha ram-ot akarnak boviteni.

Az Elpida memóriája tényleg 7,2 GHz-en fut, és 28,8 Gbps-ra képes. Ne tévesszen meg a cikkben leírt két különbözõ adat.

Nem mindegy. Ha valóban az órajel lenne 7Ghz az sokkal súlyosabb elõrelepés lenne.

"XDR esetén 2x annyi." -> mármint a GDDR5-höz képest.
Így már világos?
Egyébként XDR esetén a késleltetés is sokat javult.
GDDR5-nél nem, de videokártyáknál nem ez a fõ szempont, mert ritkán olvastak a memóriából teljesen véletlenszerûen.

Te valamit nagyon keversz (szokás szerint)... A x8, x16, stb. csak azt jelzi, hogy 1-1 chip hány bitet tárol az adott címbõl. Ha kevesebb, akkor több chip kell az adott szélességû buszhoz. Ez nem befolyásolja azt, hogy az adott szélességû buszon hány bit megy át effektíve adott órajel frekvecia mellett. XDR esetén 2x annyi.

Sebessége akkor lesz, ha felrakjuk a gyorsvonatra!

"A GDDR5 (nevével ellentétben) 4 bitet visz át órajelciklusonként, az XDR meg 8-at."

A gddr5-nek pedig 16 bit a csatornaszelessege, az xdr-nek pedig 8, tehat 4*16 = 8*8 = 64 bit / orajel. Azaz ez a ket megoldas azonos orajelen kozel azonos teljesitmennyel rendelkezik. A lenyeg meg a belso orajel lenne, ami a memoriacellak sebesseget jelenti, de abban nem sok javulast latni. A cellak sebessege hatarozza meg a kesleltetest, a busz sebessege pedig a csoportos atviteli sebesseget. Az igazi gond a kesleltetesekkel van, azok nem sokat javultak.

nem mindegy az neked? a lényeg, hogy 7,2 valami, és nagyon gyors, és jó drága.

A cikkíró/fordító védelmében megjegyzem, hogy használja az órajel és a sávszélesség szavakat is.

A sebesség szót viszont nem tudom itt értelmezni.

"tekintettel arra, hogy az XDR memóriákat egyedül a PS3 konzol használja fel az elterjedt eszközök közül, minden más fejlesztés a GDDR-család egyes típusaira támaszkodik."

Ehhez képest a sajtóközleményben is említenek pár egyéb, elterjedt eszközt. (Hozzátenném még az IBM Cell alapú szervereit és mellesleg szuperszámítógépeit is, igaz, azok nem annyira elterjedtek.)

7 GHz != 7 Gbps
A GDDR5 (nevével ellentétben) 4 bitet visz át órajelciklusonként, az XDR meg 8-at.

Amúgy pontatlanok a GB/s adatok a cikkben, "de mindegy".

Valaki árulja már el, hogy olyan embert miért hagynak büntetlenül cikket írni (vagy fordítani) akinek halvány lila gõze sincs arról, amirõl ír! Ennek a Gyurkity Péter nevezetû technikai zseninek már a nagyon sokadik cikkjét olvasom aminek se füle, se farka!!!

Az semmi, de a cikk elsõ bekezdésében még GHz-ben mérik a sebességet, aztán már Gbps-ban!

A francba, itt vannak a PC õrültek!:)

Az utolsó elõtti bekezdés okfejtésében komoly logikai bugfenc van. Ha az XDR egyentlen csatlakozón 7.2 Gbps sávszélt képes elérni, a GDDR5 pedig 7 Gbps-et, akkor nem igazán értem milyen matematikai szabályrendszer szerint sikerült kiszámolni, hogy 256 csatlakozó mellett az XDR ~2x gyorsabb legyen mint a GDDR5. 256 bit mellett a 7 Gbps-es GDDR5 elméleti adatátvitele 224GB/s, a 7.2Gbps-es XDR-é pedig 230GB/s.

Ez már sebesség!
Csak az a kérdés mikor lesz megfizethetõ árú!

Hát, gondolom ez se az asztali PC-kbe készül D

Na, mindjárt jönnek a konzol-õrültek...