38
-
#38
a levegő eddig is szökött a világűrbe, tudta mindenki. -
polarka #37 Jah, rezervátum bolygó lesz belőle, mint a Sporeban. -
Lifeman #36 "Nagy hajtómű, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb..."
Az lehetm hogy más bolygókat is benépesítenek az emberek addigra, de a Földet meg kell majd tartani, már csak a műemléki védettség miatt is... :D -
#35
Szerintem teljesen felesleges ilyeneken agyalni. Ez a nagy megoldandó kérdések sorában az kb. 2343-dik. Jelenleg nagyjából az elsőnél tartunk. Az energetikai gondok, környezetszennyezés, felmelegedés megállítása triumvirátusnál. Magas ívből leszarom, hogy mi lesz évmilliók múlva. -
#34
Bolygó szinten az ember bármily népes és fejlett is, egyelőre kevés. A megoldások, amiket felvetsz olyan mértékű energiát igényelnének, hogy még csak látótávolságban sincs megfelelő technológia hozzá. Egyébként ha a földi életkörülmények nem változnak jelentősen, akkor az emberiségnek megvan a lehetősége, hogy jelenlegi formájában még egy jó darabig megmaradjon, mivel a populáció nagy mérete miatt leállt az emberi evolúció, stagnálás van. -
#33
Olvasd el ezt. Kicsit hosszú, de megéri. -
USAMEN POWER #32 Ok akk a nagyon távoli jövőben hogy mi lesz, azt tervezgetés helyett, hívjuk találgatásnak...
Az is igaz, hogy az univerzum minket körbe vesz, viszont a Földet lehet a Nap felé, vagy a Naptól eltéríteni, na az utóbbit próbáltam úgy kifejezni, hogy az univerzum fele.
Akk gondolkozzunk nem mai technológiákkal...
Egy akkora bolygót mint a Föld, hogyan is lehetne eltéríteni ?
Nagy hajtómű, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb...
Esetleg egy nagy gravitációt generáló gép, vagy egy mesterséges bolygó kell a Föld eltérítéséhez ?
De ezek csak találgatások !
A galaxisok ütközése témát, meg inkább dobom, mert nem vagyok csillagász, és hülyeségeket se akarok írkálni. Max elképzeléseim vannak... -
#31
"Pár száz millió év múlva hogy mi lesz, azt szerintem fölösleges tervezgetni."
"A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre."
Akkor döntsd már el, mennyire előre akarsz tervezgetni. Párszáz millió évre előre nem érdemes, de 3 milliárdra már igen?
A csillagok összeütközése gyakorlatilag kizárható. Nézd már meg, mekkora egy csillag átmérője és mekkora a távolság köztük - még a galaxis központi részeiben is felettébb valószínűtlen lenne egy közvetlen ütközés. A bolygók pályáját természetesen könnyen megzavarhatja egy akár távolabb elhaladó csillag is, de 3 milliárd év csak elég lesz a korrekció módjának kidolgozásához.
A Nap aktivitása meg nem a két galaxis ütközése miatt fog nőni, hanem azért, mert a növekvő héliummag gravitációs ereje miatt gyorsul a hidrogénfúzió (a héliummag körül összesűrűsödik a fuzionáló hidrogén).
"Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyő kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami műholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet..."
Ne a mai technológiával gondolkozz. Szerinted néhányszáz millió év nem elég egy megfelelő technológia kidolgozására? Bár valószínűbb, hogy akkorra vagy kihalunk, vagy már nem emberek leszünk. Amúgy a jelenlegi elképzelések sem egy hatalmas ernyővel számolnak, hanem nagyon sok kicsivel.
"A bolygó eltérítése az univerzum fele, előbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerű feladat."
Mi az, hogy az univerzum felé? Merre van az univerzum? Eddig azt hittem, mindenhol azt látjuk. Egyébként csak a Naptól kicsit távolabbi pályára kellene állítani, amihez már néhány millió év múlva meglesz a technológia. Miért ne lenne? -
USAMEN POWER #30 A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre.
A bolygók, összezavarodnának, pl. a nap aktívab lenne, és az is elképzelhető hogy esetleg csillagok ütköznek, és mi elég közel vagyunk pl. a Naphoz, hogy Game Over legyen. Végülis egy ilyen esemény szerintem kiszámíthatatlan következménnyel járhat, de olyan hogy semmi se történik az kizárt.
Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyő kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami műholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet...
A bolygó eltérítése az univerzum fele, előbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerű feladat.
Kb. ennyi lenne a véleményem. -
USAMEN POWER #29 Pár száz millió év múlva hogy mi lesz, azt szerintem fölösleges tervezgetni.
Lásd az utóbbi pár ezer évben mennyit fejlődtünk, és nem kell annyira a távlatokba utazni, tervezni lehet kb. azt is hogy mi lesz 1 millió év múlva...
De szerintem ha az emberiség jövőjéről beszélünk, még ez is nagyon nagy szám...
Szerintem pár száz, max ezer évre, okosabb dolog tervezni. -
#28
Sajnos nincs annyi. A Nap luminozitása ui. már párszáz millió év múlva annyira megnő, hogy megfőlünk, ha nem teszünk valamit (árnyékolás vagy a Föld külsőbb pályára irányítása).
#27: Miért ne élnénk túl a két galaxis ütközését? Nem az egyes csillagok fognak összeütközni. Bár addigra már nagyobb gond lesz az, amit fentebb írtam.
Szerencsére remélni lehet, hogy addigra már nem csak a Földön élnek emberek, már amennyire hasonlítani fognak ránk - szerintem nem fognak. -
USAMEN POWER #27 Én meg úgy tudom, hogy a Tejút, és az Androméda galaxis 3 milliárd év múlva összeütközik, amit az emberiség szintén nem élne túl...
És terjed egy hír, hogy 2012-ben jön egy Nibiru nevü bolygó, ami szintén katasztrófát okoz, megtizedelve az emberiséget...
Habár az utóbbinak nem hiszek... -
#26
úgy tudom, hogy a Nap jelenlegi formájában nagyjából 5 milliárd évig fog még létezni. Akkor óriásira felduzzad - elnyelve a Földet is -, összeomlik, majd fehér törpévé alakul. Tehát 5 milliárd évünk van elhajózni innen. Ha azt vesszük, hogy az ember hozzávetőlegesen 5000 éve lépett a technikai fejlődés útjára, akkor ez remélhetőleg sikerülni is fog, mert még 1 milliószor ennyi időnk van, mint amennyi most eltelt. -
USAMEN POWER #25 Világvége ? 
-
USAMEN POWER #24 Légkör - Levegő -
USAMEN POWER #23 Ez is egy olyan dolog, hogy felfedeztek egy új folyamatot, ami esetleg évmilliók óta jelen van, és rémületbe ejtik vele a világot. Szerintem se fogy el a légkőr...
Mi lenne ha a napokban fedeznék fel, hogy tektonikus lemezeken hajózunk, egy hatalmas lávatengeren...? Fosna a világ rendesen, pedig ez a Föld életéhez hozzá tartozik, és évmilliók óta ez a helyzet. -
#22
Annak beláthatatlan következményei lehettek volna. -
halgatyó #21 Nos, az "emberi lépték" kifejezés két dolgot jelenthet (értelmezésem szerint):
-- jelenthet max. pár generációnyi időt
-- jelentheti az emberiség teljes időtartamát, amit elég nehéz megsaccolni előre, de ha az általam vágyott jövő jön el (ami NEM a mai álzöldek által ránkerőszakolt fenntartható kőkorszak), nos, akkor ez a jövő igen hosszú is lehet.
A Nap -- ha igazak az általam olvasott csillagászati elméletek -- eddigi története során, hasonlóan más csillagokhoz, változtatják a színképüket és fényerejüket. A színkép lassan a kék irányába tolódik (nő az UV is), a fényerő lassan növekszik.
Ehhez járulhat valamiféle instabilitás (változócsillag-szerű viselkedés), amit én nem mernék kizárni, bár semmi infóm sincs arra vonatkozóan, hogy ennek mik a feltételei. Bizonyos mértékű periodicitás most is van a Napban, ld. napfoltciklusok (épp most van erről egy jó cikk ITT
Abban igazad van, hogy ennek a veszélye nem túl nagy. -
KoviP #20 Khhkkhhköhh.... -
#19
Vízből veszi ki a zogxigént? 
-
#18
Most látom, hogy figyelembe vették, eleve az oxigénionokat nézték. -
polarka #17 "Van egy olyan érzésem, hogy a cikkben említett tanulmány kissé szenzációhajhász..."
Ez már csak így megy a jónépnek szánt tudományos hírekkel... -
polarka #16 Én úgy vettem ki a cikkből, h a sarkokon becsapódó részecskék energiát adnak át a légkör részecskéinek és szerintük ez növeli az "elpárolgást". Amire Janet Luhmann megjegyezte, h ez az energia nem csak erre a folyamatra fordítódik.
"1.)" Milyen arányban fordul elő hidrogén a felsőbb légkörökben? -
#15
Az persze nem meglepő, hogy a Földről gyorsabban szökik az oxigén, mint a Marsról, mivel onnan alig van minek szöknie. Hacsak a tanulmány szerzői az eredményeket nem korrigálták az oxigén légkörben mért koncentrációjával.
A Vénusz esete már érdekesebb, bár nem tudom, vajon ott több szabad oxigén van-e a magaslégkörben, mint a Földön. Ugyanis a CO2 molekulák nem könnyen szöknek. -
#14
Ezt a "régi" magyarázatot tanultam én is, pedig az nem volt olyan régen.
Van egy olyan érzésem, hogy a cikkben említett tanulmány kissé szenzációhajhász, mert szerintem a Föld mágneses tere összességében inkább csökkenti a légkör szökését. A cikk is ezt írja:
"az ionok a Föld sarkainál legalább kétszeres arányban szöknek el a bolygó egészének átlagához viszonyítva"
Tekintve a kétszeres szökési arányt a pólusokon, valamint azt, hogy a pólusok összesített felülete a magnetoszférában a teljes felületnek nem a fele, hanem sokkal kisebb része, a magnetoszféra csak akkor okozna nettó növekedést a légkör szökésében, ha az egyéb területek fölött a felületek arányánál kisebb mértékben csökkentené a szökést.
Van valami tipped arról, milyen mértékű ez a csökkentés?
"1.) Nem magyarázzák meg, hogy miért nem a hidrogén párolog inkább."
Ha jól értelmezem a cikket (az eredeti angolra is gondolok), akkor nem azt állítja, hogy a Földről az oxigén szökik a leggyorsabban, hanem azt, hogy az oxigén szökését hasonlították össze a három bolygóról és ezek közül a Földről szökik a leggyorsabban az oxigén:
"Taking into account the different masses of the three planets, their atmospheric make-up and their distance from the sun, Barabash compared the rate of loss of oxygen ions from each one. He focused on oxygen ions because these are the most abundant ions in the ionospheres of all three planets." -
#13
Én csak annyit fűznék hozzá, hogy évmilliárdok alatt sem tűnt el a légkör. Emberi léptékben belül ezért kicsi rá az esély, hogy most el fog. -
szlovákiai hun #12 Igen nem értek, nem az én területem az asztrofizika, de mint minden topicban, volt magyarázatod mindenre és bevallom nem minden volt hülyeség amit írtál elismerem, ezért tettem ezt a viccnek szánt gúnyos megjegyzést..... -
halgatyó #11 A légkör párolgása már régóta ismert, először gyermekkoromban olvastam róla (kb. 40 éve) Ami ebben a cikkben új, az a párolgás mechanizmusa.
A "régi" mechanizmus alapelve egyszerű (bár számítása már korántsem!): bármely gáz egy adott hőmérsékleten egy bizonyos ÁTLAG sebességgel mozgó részecskékből áll. Ám az átlagsebességhez (vagy ami ettől kicsit különbözik: a leggyakoribb részecske-sebességhez) képest VÉLETLENSZERŰEN kisebb vagy nagyobb sebességgel mozgó részecskék is vannak. Az átlagtól minél eltérőbb sebességű részecskéket keresünk, annál kevesebbet fogunk találni, de mindig lesz egy kevés, még 10-szeres átlagsebesség fölött is.
A légkör felső rétegében a napsugárzás (főleg az UV) hatására atomos gázok is elég jó arányban jelen vannak, ezek részecskesebessége átlagban másfélszerese a molekulákénak, ezért a légkör párolgását ezek okozzák leginkább.
Köztük elsősorban a legkönnyebb részecskék: a HIDROGÉNATOMOK. Ugyanis ezek repkednek a leggyorsabban, így ezeknek lesz nagyságrendekkel nagyobb esélyük a szökési sebesség elérésére.
Ez volt a régi, érthető modell.
A jelen cikkben adnak egy másik párolgási mechanizmust. Ám két okból van hiányérzetem:
1.) Nem magyarázzák meg, hogy miért nem a hidrogén párolog inkább.
2.) A cikkből SEJTENI LEHET (sajnos, direktben nincs kijelentve) hogy ez valami számítás eredménye. A mérési adatokat hiányolom (űrszondák, részecskék fajtái, sebessége, sebességek iránya a Föld környezetében).
A téma fontosságát valószínűleg valamennyien érezzük. Nem a Vénusz és a Mars légköre az igazán fontos, hanem a miénk. -
#10
Lám, ha a témához nem tudsz hozzászólni, akkor azt basztatod aki még ide sem írt és nem is tervezett, mert ehhez speciel nem értek.
Gratulálok. -
#9
A világvége az Szanticskánál van.
-
who am I 7 #8 Már azt hittem, h a terroristák kezébe került a jel... 
-
roliika #7 Digi hiba oka megvan.. Bukarest felett bazinagy vihar van/volt 18:00 tájban...ugye Digi jelét ott lövik a holdra. -
szlovákiai hun #6 De ne aggódjunk, hamarosan megérkezik Molnibalage és mindent megtudunk 
-
szlovákiai hun #5 Pedig az sg-én is volt itt róla hír, hogy most olyan ciklusban van a nap, amikor gyengébb a napaktivitás, napszelek.... -
#4
világvége? -
roliika #3 Ühüm..tök izgi..ma elég komoly műholdas hibák voltak..erről esetleg tud valaki valamit?
Idojaras.hu-n 2 képen nincs kép...az rtl klubon pár másodpercig csak monoszkóp volt, Digi TV műholdas műsornál percekig még szignál sem volt semmilyen csatin. -
szlovákiai hun #2 Ez lenne a sark fölött tátongó ózonlyuk oka is? -
szlovákiai hun #1 Jujj, megfogunk fulladni
No félre a tréfával, ha jól értem a cikket, a sarkoknál a levegő molekulák túltöltődnek, ionizálódnak, ez a sarki fény is, ezáltal többlet energiájuk lesz, amit az űrbeli kozmikus napszél kiragadja a molekulákat? Pedig a légkör is mindig termeli magát, míg a Föld magja is forog.
A másik következtetés, hogy az ionizálás hidrogénre bonja vizsza az ózont (O3-3 Oxigén molekula)....