48
-
#41
Ez kb olyan mintha azt mondtad volna, hogy 1897 óta létezik autógyártás és milyen ciki már ha egy bmw lerobban. Balesetek és hibák mindíg is voltak és lesznek mivel ezeket a szerkezeteket is csak emberek csinálják..... -
#42
Filléres dolog? Egy ilyen cuccon semmi sem igazán filléres. Szerinted milyen rázódást és egyéb behatásokat kell elviselni addig míg működésbe lép?
Ha valami töknremegy általában a te szemeddel nézve filléres dolog miatt törénik.
Pl. elszáll valahol egy tömítés és elfolyik a kenőanyag. Berágódik valami és mehet az egész cucc a kukába. Itt is ez van. A hajtóművel összevetve filléres, de hiba estén az egész kuka.
Egy ejőernyő ára is vicc egy géphez képest amiből kiugrasz. Ha mégis szar az ernyő akkor neked annyi.
Az autós hasonlatod elég sok mindenben sántít. Azok szerintem túlélik az első 30 "üzempercet".[i]
Na de milyen körülmények között? Majd szólja, ha többszörös hangsebességgel repülnek és olyan extrém körülmények között, mint egy hordozórakéta.
[i]Számtalan hozzászólásoddal találkoztam már ezen a fórumon, nem kis részük arrogáns, kioktató volt, holott az ember elvárná egy ilyen kimagasló természettudományos műveltséggel rendelkező mérnöktől, hogy az ne utcaszéli nyálfröcskölő stílusban ossza az észt.
Aha. Akkor talán nem kellet volna azt a szót használnod, hogy ciki. Majd, ha leteszel annyit az asztalra, mint akik összeraktak egy ilyen rendszert akkor esetleg. Az ilyesfajta lenézése más munkájának nem nyerő szemben.
(Na itt most bitos jön pár ember aki majd közli, hogy lenézem az szovjet / orosz cuccokat. Nem. Becsülöm azokat akiket összehozák. Egyes esetekben nagyon is agyonverték a világot. Viszont egyes esetekben meg nagyon nem. Amikor azt akarják egyesek beadni, hogy mik a valós képességeik akkor talán nem kéne túlozni.)
Én ehhez képest viccrendszereket tervezek és még azokkal is iszonyatosan kell szívni sokszor. Nem csináltam soha ilyet, de átérzem, hogy milyen nehéz lehet összehozni egy ilyet. Egy kis működési hiba is tönkreteheti az egészet. De persze te ugye még soha nem hibáztál ugye? Naná...
A többi hibás fellövés esetén miért nem írtál sehova, hogy de ciki?
Az sem volt ciki, hogy nemrég a Szojuz visszatérő egység elvétette a leszállóhelyet nem is kicsit? Hanyadik Szojuz is volt? Vágod? Akkor sem láttam egy "ciki" szót sem tőled.
Ahhoz képest, hogy régen mennyi $ volt, most nagyon össze kell húzni a NASA-nál is a nadrágszíjat. -
#43
Vannak területek, ahol nem ennyi idő után nem szabadna hibázni. Ennyi.
Kissé mintha felületes lennél. Nem használtam olyan szót, hogy ciki. Sem időm nem teszi lehetővé, sem beállítottságom nem olyan, hogy minden egyes balsikernél kárörvendően írogassak a fórumokba. Én egyszerüen nem tudok rá annyi időt szakítani mint te.
A NASA nem épít rakétákat, tehát az ő nadrágszíj összehuzásukra nem foghatod rá. A taurust valami cég gyártja. Ez az ő mérnökeiknek/technikusaiknak a hibája. Vagy azé aki a pirotechnikai rendszert gyártotta.
Az SRB-nél ilyen nem fordulhat elő. Ennyi. -
#44
És ki a megrendelő? Ha a NASA-nak nincs pénze akkor kin próbál spórolni?
Ez az ő mérnökeiknek/technikusaiknak a hibája. Vagy azé aki a pirotechnikai rendszert gyártotta.
Vagy aki összerakta. Vagy aki nem ellenőrizte.
Vannak területek, ahol nem ennyi idő után nem szabadna hibázni. Ennyi.
Ezzel egyszerűen nem tudok egyetérteni. Miért? Mert mindenki tud hibázni bármiben. Pont. Nézd meg az élsportolókat pl. -
#45
"Vagy aki összerakta. Vagy aki nem ellenőrizte."
Miért, akiről írsz az nincs benne a taurust vagy a pirotechnikai rendszert gyártó cég emberei között?
Nem baj, ne érts velem egyet.
SRB. Ennyi. -
MacropusRufus #46 Szóval az Apollo1-nél egy kisebb kábel bibi okozta a tűzet + a leéget panel mögött beszerelve találtak egy csőkulcsot. 86-ban a Chalenger lezuhant egy O-gyűrű hiba miatt.. Pár éve a Columbia veszett oda a szigetelés leválás miatt (amit egyébként már az első útján mejegyeztek, de még sem történt semmi).
Namost ezek az eszközök dollár milliókba kerűlnek. Eléggé vitzes összehasonlítani egy 1-2millió doláros autó fejlesztést egy olyan eszközzel aminek a gyártási költségei a több száz millió dollára rúgnak és akkor még a fejlesztésbe feccőlt zsét nem is számoltuk. Szerintem milliárdos nagyságrendett hasonlítgatnak itt millióshoz...
Továbbá: már csak azért is oda kell figyelni az rakétáknál meg míg egy szar autó max. 1-2 esetleg 30-40 embr életét veszélyezteti, egy lezuhanó rakéta komplet várorészeget tehet semmivé.
ami meg a NASA agyjárását illeti: több ezer dollárt költöttek olyan tintára és papírra ami a világűrbe is müxik jól (ui. nincs gravitáció). A szovijeteknél azért ennyire nem volt felesleges a pénz: papír, ceruza. Kb.5dollárból meg volt.
De előhozhatom a vikinget is: az szépen függőlegesen szált le. Az úkeresőnk meg pattogott mint a nikkel bolha és a kijelőlt területtől kb. 20km-re állt meg. (közben agyon csapott 34 marsi kolóniát :) ) Szóval ennek fényében simán elképzlehető, hogy csak a biznic van a háttérben: anyagtakarékosság, így több marad a vezuetőségnek. 50 éve még számítógépek sem voltak. Most meg eléggé nehez találni helyett ahhol ne lennének... 50 év alatt eljutottunk oda, hogy nincs egy normális rakétánk amivel a Holdig eljutnánk. (a SaturnV okosságok interkontinentális ballisztikusokká lettek átalakítva anó) -
#47
Az Apollo 1 részban hagyagság miatt veszett oda és részben tervezési hibák általn. A tépőzár kellemetlen tulajdonságáról nem tudtak, hogy miként reagál abban a környezetben ahol volt. Továbbá az ajtó is befelé nyílt...
Egy autó fejlesztési kicsit többe van, mint 1-2 millió dollár és egy teljes széria programköltsége milliárdos nagyságrendű. Szóval, ha ott eltolnak valamit és vissza kell hívni az is milliókba fájhat ám. Ha baleset van belőle és perelnek is az még több is lehet.
Amit leszírsz, az meg egy urban legend kicsit kiszínezve. Hihetetlen, hogy még minig felemlegeti valaki. Az eszem megáll. Ceruzával nem írnak, mert a szépor ott szétszáll és a paneleket hazavághatja, mert nincs gravitáció. Nem esik le sehova.
Rakéta meg van, csak nem gyártják. Az egyik Apolló rakéta működőképes állapotban lett asszem kiállítva, semmit sem szedtek ki belőle. Jópofa. Ma már biztos nem szállna el, mert megviselte a tárolás és nem érdemes felúítani sem.
Az, hogy perpillanat nincs, nem azt jelenti, hogy technológiailag nem lehet megint megalkotni vagy gyártani. Egyszer már volt. Pénz kell hozzá és gyárthatnák újra vagy lehet újat is fejleszteni. Ne keverd a szezont a fazonnal.
Az 50 évet is nem tudom miért emlegeted. Mikor volt Skylabv program? Akkor használták utoljára a Saturn V-öt. -
L3zl13 #48 Szóval azt mondod, hogy valaki hibázott esetleg nem ellenőrzött valamit. E sokmillió doláros eszköznél, ami miatt ez az eszköz megsemmisült.
Szerinted ez nem ciki?