47
-
waterman #1 "Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manőverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre."
nem vagyok egy nagy vitorlás, de nem tudom elképzelni, hogy az űrben ezt hogyan akarják véghezvinni napvitorlák alalmazásával, mivel a rendes vitorlások sem a szél konkrét nyomását használják ki, hanem a vitorla felületén ébredő nyomáskülönbséget. csak a spinaker szerű vitorlákkal lehet korrekten tat felől fújó szélben menni, a többinek inkább oldalirányból kell kissé fújnia. tehát ezt a kis tudásom felhasználva az életben nem fog ez a valami napszéllel szemben haladni. vagy homályosítson fel valaki, hogy hogyan gondolhatták vajon. -
skati #2 Szerintem megépítik a Bolgyó Hollandit egy űrjármű formájában -
fade2black #3 gondolom itt is a cikkcakk elvel mennek a szélel szemben. ""jelben is van a szemben mert ugye cikkcakk. (vagynem)
Egyébként szerinem elég izgi dolog ez és egy hybrid verzióban akár nagy fantázia is lehet.... konkrétan: az út elején egy szokványos rakéta gyorsítja az űrhajót aztán levállik, vitorlak kinyílik és ürhajónk gyorsul tovább. Elején is gyors az ernyő kinyílása után meg idővel soha nem látott sebességeket lehetne elérni. Persze ez a "soha nem látott" még mindig büdös lassú ha nem a naprendszert vesszük alapul. :( -
fade2black #4 sött továbbvive a gondolatot akár még ionhajtoművel is kombinálni lehetne, a k* nagy vitorla mért ne lehetne napelem....? Már az elöző hibrid verzsön is olyan sebességet érhetne el amit ember kéz alkotta dolog még soha hát még ha a hajtásba egy ionhajtomű is bekapcsolódna...
végülis idő van bőven elvileg van vmi akadálya egy 20.000km/secnek? Ha gyorsulást nem számoljuk(na itt ment el a pirula vigkipp)akkor aktuális távolságtól függően de gyak mindig 10percen belül oda lehetne ruccanni? :) -
fade2black #5 fézerek tölts fotontorpedok tűz..... :) -
wOlFbYTe #6 Űrjárműként nem lehet felhasználni, mivel a nagy sebességre történő gyorsulás után valahogy meg is kellene állnia ahhoz, hogy A-ból B-be biztonságosan eljuttassa a személyzetet, vagy felszerelést. Mivel ekkora sebességre nem tudunk rakétával felgyorsítan egyetlen űreszközt sem, ebből egyenesen következik, hogy megállítani sem tudjuk -> a fékezéshez pontosan annyi befektetett energiára van szükség, amennyi a felgyorsításához kellett, ami rakétahajtóanyaggal nem elérhető. Nincs egy második napunk sem a túloldalon, hogy a vitorlát a másik oldalról "fújja".
Ergo: ez csak arra jó, hogy elküldj egy szondát egy objektum mellett, majd egyszer ha egyáltalán valamilyen objektumot ér, hatalmas sebességgel becsapódva megsemmisül. -
#7
Megfeledkezel a víz és a vízbe merülő kormánymű fékező és irányító hatásáról. Az űrben nincs ilyesmi. Az "oldalról fúlyó napszél" nem fogja előre lökni az űrhajót. Ez egyszerű alkalmazott fizika, és bár nem vagyok fizikus, józan eszem van.
Bár azt nem tudom elképzelni, hogy napszéllel szemben hogyan haladhatna egy ilyen vitorlás - hacsak be nem vonja a vitorláit, és a lendületre bízza magát.
Esetleg visszafelé ionhajtóművel gyorsíthatna... vagy elmegy az alpha centaury-ig, és annak a csillagát használja gyorsításra. Na akkor aztán várhatunk míg hazaér :) -
waterman #8 na ez az, hogy én még bele sem vettem, hogy a vitorlásnak átállítható a vitorlája és vannak kormányszervei, tőkesúlya etc. én csak azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy ugye úgy állítják be a vitorlát, hogy a fő- jib- genoa-vitorla úgy álljon, hogy azon a felületén aminek van olyan vetülete a haladási irányra, ami előre felé mutat nagyobb legyen a szélsebesség, mint a másik oldali felülete felett. a gyorsabb levegő kisebb nyomású és ez a nyomáskülönbség hajtja a hajót főként előre és ez az amiért akkor is tud előre menni, ha mondjuk kissé oldalról-elölről fúj a szél. ha levágnánk egy repülő szárnyát, akkor az is egész jó lenne, csak azt más sebességhez tervezték, de jó szélben is hasonló a vízszintes görbülete a vitorlának, mint a szárnyak zsukovszkij profil féléje - a vitorlán tulajdonképpen oldalirányú felhajtóerő viszi előre a vitorlást. ezért nem értem aztán, hogyan gondolták a napszéllel szembe utazást. -
#9
Ennek nulla a pajzsa... meteoritok? Kicsik? Nagyok? Semmi nem védi. -
Cat #10 emberi utazásra nyilvánvalóan alkalmatlan egy olyan eszköz, amelynek hogy normális sebességgel elérjen, hónapok kellenek. Viszont egy Neptunusz, Plutó stb. szondához tökéletes választás.
A fékezés viszont egyáltalán nem probléma, majd az adott bolygó atmoszférája - gravitációs ereje megteszi ezt a feladatot, röppálya kérdése az ügy. A rakétahajtóműves szondák sem saját erőből lassulnak, illetve csak minimálisat. -
nagylzs #11 Úgy lehet vele nappal szemben menni hogy felgyorsítják egy nagyobb bolygó (pl. jupiter) felé. Alacsony pályán gravitációsan felgyorsul és amikor elindul nappal szemben akkor bezárják a vitorlákat. (Persze ki kell számolni a pályát hogy ne fogja be a bolygó.)
A napvitorlára is az impulzus megmaradás törvénye igaz, lehet vele olyan irányú erőt kifejteni amely szöget zár be a vitorlával befogott sugárzás irányával. Tehát lehet vele manőverezni is. Csak cikkcakkban nehéz menni, pont az impulzus megmaradás miatt. A vitorlás hajó uszonyát csak egy közeli bolygó gravitációja helyettesíti, de nálunk nincs túl sok bolygó.
-
nagylzs #12 > Ennek nulla a pajzsa... meteoritok? Kicsik? Nagyok? Semmi nem védi.
Ja tényleg nem védi semmi de nagyon nagy a vitorla felülete és biztosan úgy van megtervezve hogy 1-2 kisebb lyuk még nem számít neki. (Ha egy nagy aszteroidával ütközik hát az pech de az ellen a mostani pajzsok se érnek semmit.) -
waterman #13 tehát csak egy bolygó kell hozzá, hogy megforduljon. stimmel. -
#14
Nem fogja be a bolygó, mert mindig gyorsabban közeledik hozzá, mint a legnagyobb pályasebesség. Azt kell kiszámolni, hogy megfelelő irányban menjen megfelelő sebességnél.
Gravitációs lassítás nem lassítja le eléggé, azzal egyedül pályára állni nem lehet. Légfékezéshez meg valamennyire sűrű légkör kell, ami a plutón alig van, viszont neptunuszon jó lehet.
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön! :D -
#15
Ezt már gyönyörűen demonstrálták a Star Trek - Deep Space 9 sorozat egyik részében. 
-
brueni #16 oké, hogy 300 ezred gramm/tenyér, de a bolygók gravitációja nem befolyásolja a felgyorsulást?
meg milyen "napnyomás" van a plútó körül? ha fújsz egy nagyot az iroda végén ülő kollégádra, megérzi? -
L3zl13 #17 Miért lenne alkalmatlan emberi utazásra csak azért, mert hónapokig gyorsul?
Már a Mars küldetésnél is több hónapos úttal számolnak.
Nem rohadtul mindegy, hogy egész úton lassít/gyorsít. Vagy csak az első és utolsó rövid időszakban? -
#18
Nem érzi, de ha a Nap "fúj" egy nagyot akkor biztos megérzi. 
-
Zolka #19 Brueni: a plútónál már semmilyen. A heliopauza a teóriák szerint Neptunusz után van, addig lehet napvitorlázni. ( http://en.wikipedia.org/wiki/Heliosphere )
Nekem inkább azt magyarázza el valaki, hogy lehet (nap)széllel szemben (nap)vitorlázni. -
Pochok #20 Azért nem egészen így van...
gondolj bele, hogy megfelelő számításokkal simán meglovagolhatják egy bolygó gravitációját és megfordulnak (vagy anélkül is egyszerűen megfordulnak), akkor szembenapszéllel logikusan elkezd lassulni a jármű és tadadadadadaa
máris lefékezték a megfelelő sebességre :) -
Pochok #21 most látom, hogy az előttem lévők már nagyából kifejetették a lelassítást, szóval fölöslegesen gépeltem :) -
L3zl13 #22 Addig ok, hogy egy bolygó gravitációjával visszafordulnak, de az "anélkül is egyszerűen megfordulnak" dolgot nem igazán értem, hogy képzeled. -
wOlFbYTe #23 Valóban, de azt ne felejtsd el hogy hiába kerüli meg a bolygót a sebessége nem változik (bolygó felé közeledve gyorsul, az érkezési tengelytől számolva nagyjából ugyanennyit lassul, vagyis olyan sebessége lesz mint a bolygó elérése előtt). Lassításához ugyanakkora utat kell megtennie, a napot felhasználva, mint amit a bolygó eléréséig tett meg.
Ergo: ezzel továbbra sem fognak objektumokat célbajuttatni ;) -
#24
úgy, ahogy pl. egy csónak egyoldali evezésnél. kihasználják a szonda tömegét, a vitorla egyik felét bevonják és ettől a szonda tömegközéppontja körül egy forgómozgás jön létre -
#25
"Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manőverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre"
Itt vajon arra gondolnak, hogy egy nagyobb gravitációval rendelkező objektum körüli körpályáról, táguló spirálban, szakaszos napszél gyorsítással állítják visszatérő pályára? Mert széllel szemben vitorláztatni egy súrlódás mentes környezetben, ahol nincs mi kompenzálja az űrjárművet terhelő forgatónyomatékot... nos ez elég lehetetlennek hangzik. Persze hülye vagyok a fizikához.
Sanyix: simán befoghatja bármelyik bolygó, vagy hold, pusztán úgy kell megválasztani a gyorsítás idejét, hogy a haladási sebesség és az objektum közelében ébredő tömegvonzásból eredő sebesség növekedés összege éppen akkora legyen ami elég a pályára állásra. Mondjuk, az érkezési pályagörbének is passzentosnak kell lenni. -
#26
1. mivel ha akár egy helyből indul, akkor is bármilyen égitest gravitációja annyira felgyorsítja zuhanás közben, hogy pont a pályasebességgel érkezik a bolygóhoz, amiből viszont egy nagy bumm lesz, mert a sebesség iránya viszont nem megfelelő.
2. Az űrhajónak mindig van kezdősebessége, mert nem parkolni akar a célbolygó gravitációs hatásának a határán, hanem szépen a bolygóhoz érni.
3. Ha már gyorsítás van, fékezés nélkül szépen egy görbült pályán eltávolik a bolygótól és nap körüli pályára áll.
Nem véletlenül kell még a legtakarékosabb szondának is fékezni valahogy pályára álláskor.
Ma már szerencsére ki lehet próbálni. -
#27
"A heliopauza ott alakul ki, ahol a Napunkból származó töltött részecskék árama, azaz a napszél találkozik a csillagközi anyaggal. Ez egy igen bonyolult szerkezetű térség, melyben még a találkozó előtt egy lökéshullámfront keletkezik, utána pedig a napszél lassulni kezd. Így egy kaotikus áramlással jellemzett zóna keletkezik, amelynek belső határa a fenti belső lökéshullámfront, külső határa pedig a heliopauza. Utóbbin kívül már a csillagközi anyag dominál. A határok természetesen nem élesek, ezért csak hosszú észlelési sorozat után lehetett kimondani: a Voyager-1 belépett az átmeneti tartományba, a csillagközi térbe vezető határzónába." -
#28
Kicsit alulbecsülted a dolgot... -
#29
Gyere Armázni, oszt megbeszéljük. Választhatsz fegyvert.:)))) -
L3zl13 #30 Ráadásul a napvitorlást nem is a napszél hajtja túlnyomórészt, hanem a fénynyomás, aminek a határa esetleg nem is ugyanott van. -
L3zl13 #31 Az ok, hogy megfordul, csak nem értem, ettől hogyan változik szerinted a pályája...
Max nem gyorsul tovább, de ettől visszatérni még nem fog. -
lapaleves #32 ha sikerül is nekik csak azért lesz, mert Chuck Norris ott van és segít (első kép jobb oldal). -
L3zl13 #33 Te meg azt felejted el, hogy a szonda nem sugárirányban halad, hanem spirálisan. Nem metszi a bolygó pályáját merőlegesen, aztán megy tovább a végtelenbe, ha nem fékezik le.
Egyszerűen annyira kell felgyorsítani, hogy a sebessége a bolygóval való találkozáskor közel legyen az adott pályához tartozó orbitális sebességhez, és máris pályára lehet állítani a bolygó körül.
-
#34
napnak szembe majd megy ion hajtóművel :) azt meg a napvitorla töltené napenergiával. gyorsulásuk hasonlóan jó, így egy-egy forduló akár egy-két év is lehet. a napvitorlás repülőnapok meg majd évtizedekig fognak tartani :) -
L3zl13 #35 Ha a napvitorla ki van feszítve (különben hogy tölthetné az ion hajtóművet) akkor húzó hatása is lesz kifelé. Hacsak az ION hajtómű nem lesz erősebb, mint az őt töltő napvitorla hajtóereje, akkor halott ötlet. -
#36
ha a vitorlát megfordítjuk, akkor a napszelet hasznosító fele napnak háttal lesz és ha a vitorla másik oldala napcella, akkor töltheti az ionhajtóművet, mivel ez lesz nappnak szembe, és így az idővel erősebb lesz, mint korábbi hajtás megmaradt lendülete -
#37
de lehet akár két nyitható-csukható vitorla (egy napenergiával töltésre az ion hajtóművet egy meg a napszél befogására) és mindig épp azt nyitni ki, amelyiket használni akarjuk -
#38
LOL tényleg, ott van csák norisz! -
L3zl13 #39 A napvitorla (ugyanúgy, mint a hagyományos vitorlák) pusztán a felületével hasznosítja a fényt. (Ismétlem, nem napszéllel működik.)
Ha megfordítod, akkor a "felülete" ugyanakkora lesz, következésképp a hajtóereje is.
-
cye #40 L3zl13 jókat írt! Olyanokkal egészíteném ki, hogy:
Ha a körpálya közepén a nap süt, a vitorlás a vitorláját úgy állítja, hogy a haladási irányának háttal (kör pályájára érintő) tükrözzön. Ezáltal az ébredő erő irányvektorának lesz érintő irányú komponense is, ami pont a haladási érintővel esik egybe. Ilyenkor gyrosul a szerkezet, és szép lassan spirálozik egyre magasabb és magasabb pályákra. Hogyha másik irányba tükröz, pont az ellenkezője történik: lassít, és befelé spirálozik (nap felé), csökkentve a pályájának magasságát.
Namost ha közben van egy bolygó, és a körül is kering, nyilván kicsit bonyolódik a szitu, de gyors (függ a keringési időtől) vitorla forgatással megoldható...