27
  • Wampire1
    #27
    Ugye tudjátok hogy van egy nagyon erőssen radiaktív tórusz a föld körül. Ezth ogy a francba kerülik ki mindig? És pontosan hol is van ez és mekkora?
  • Epikurosz
    #26
    Na, várj, megyek kávézni, oszt lesz itt nemulass!
  • Epikurosz
    #25
    Reveláció. :-)
  • L3zl13
    #24
    Mondod ezt mire alapozva?
  • Epikurosz
    #23
    Természetesen, a gamma sugarakra is igaz, hogy hosszútávon folyékony hidrogénnel árnyékolhatók a legjobban.
  • Epikurosz
    #22
    Kozmikus sugarakat akartam írni, ez nyilvánvaló, csak megcsúszott a kezem, és gammát írtam.
    Fityisz!
  • L3zl13
    #21
    Része valóban. Méghozzá, ha hinni lehet az általad belinkelt szócikk forrásának (8-as számú forrás) elhanyagolható része...
    "Neutral radiation (gammas, neutrons) are a negligible component of the radiation ambient..."
    Ha pedig ezt elfogadjuk igaznak, akkor az is egyértelmű, hogy nem a gamma sugárzást árnyékoló képesség alapján hozták ki a vizet, hidrogént, műanyagokat, mint aluminiumnál jobb alternatívát. Tehát az állításodnak, mely szerint "a gammasugarak ellen nem a nehézfémek a legjobbak, hanem éppenséggel a víz" semmi alapja nincs. (Legalábbis a belinkelt cikk nem támasztja azt alá.)
  • Epikurosz
    #20
    Ellenben a fenéket.
    Kozmikus sugárzásról szól, amelynek része a gamma sugárzás is.
  • L3zl13
    #19
    A beidézett cikk nem kimondottan a gamma sugarakról szól (Elég nevetséges is volna azok ellen elektromágneses mezővel védekezni...), hanem a kozmikus sugárzásról általánosságban, ellenben a te állításoddal.
  • Epikurosz
    #18
    Teringettét!

    Most sikerült felhúznod, de már vártam erre.

    "Material shielding may be partially effective against galactic cosmic rays in certain energy ranges, but may actually make the problem worse for some of the higher energy rays, because more shielding causes an increased amount of secondary radiation. The aluminum walls of the ISS, for example, are believed to have a net beneficial effect. In interplanetary space, however, it is believed that aluminum shielding would have a negative net effect.[5]

    Several strategies are being studied for ameliorating the effects of this radiation hazard for planned human interplanetary spaceflight:

    * Spacecraft can be constructed out of hydrogen-rich plastics, rather than aluminum.[6]
    * Material shielding has been considered. Liquid hydrogen, which would be brought along as fuel in any case, tends to give relatively good shielding, while producing relatively low levels of secondary radiation. Therefore, the fuel could be placed so as to act as a form of shielding around the crew. Water, which is necessary to sustain life, could also contribute to shielding.[7]
    * Electromagnetic fields may also be a possibility.[8]

    None of these strategies currently provides a method of protection that would be known to be sufficient, while using known engineering principles and conforming to likely limitations on the mass of the payload."


    Nem ólom, teccik érteni?
  • UnnameD
    #17
    http://en.wikipedia.org/wiki/Gamma_ray
    Nem olvastam a wikipédiát, de kapásból "For example, gamma rays that require 1 cm (0.4 inches) of lead to reduce their intensity by 50% will also have their intensity reduced in half by 6 cm (2½ inches) of concrete or 9 cm (3½ inches) of packed dirt."
    A víz ugyan nincs itt, de eleve nem szilárd anyag. Isten ments, hogy vitatkozzam, szívesen beállítanálak egy ipari röntgen elé, választhatsz, hogy 1 méter víz, vagy 1 méter ólom legyen az, ami leárnyékoljon, és arra lennék kíváncsi, akkor is ennyire magabiztos lennél-e... további szép napot.
  • Epikurosz
    #16
    Olvass bele az angol Wikibe és utána vitatkozhatsz.
  • UnnameD
    #15
    "A gammasugarak ellen nem a nehézfémek a legjobbak, hanem éppenséggel a víz."
    Majd a röntgent is biztos vízzel fogják ezentúl leárnyékolni.. te valamit nagyon összekeversz. Az atomreaktorban sem azért van a nehézvíz, vagy sima víz, hogy elnyelje a gammát.
  • Epikurosz
    #14
    Nem figyeltél.
    A gammasugarak ellen nem a nehézfémek a legjobbak, hanem éppenséggel a víz.
  • UnnameD
    #13
    Azért kíváncsi vagyok, hogy natúrba az űrben mekkora a sugárzás. A Földön mondjuk max 20uR, de kint tuti, hogy nagyságrendekkel nagyobb.

    Árnyékolni? Hát ez jó, az űrben alap a MeV-os gamma foton, de ennél csak nagyobb van, majd biztos 10 méteres ólomfal lesz a hajó oldala. Átszáguld az egész hajón keresztbe, még úgy is. Elég problémás kutatási terület.
  • Epikurosz
    #12
    Győzike a minimum.
  • LPG
    #11
    "A Holdra vagy Marsra repülő űrhajósokat folyamatosan bombázzák a kozmikus sugarak, melyek veszélyei még nem ismertek teljes egészében."

    WTF? Oldják meg. Építsenek az ellen is jó űrhajót, vagy túl drága lenne?

    Gonosz sugárzások hatásai?

    Szerintem mindenkinek az lenne a legjobb, ha Magyarország Győzikét és családját nevezné a kísérletre. Ez nem csak hogy az országnak, de az egész világnak nagy haladást jelenthetne.
  • Epikurosz
    #10
    Hamarosan a trágyát is Kínából vesszük. Bár a műtrágya lehet, hogy már most is odavalósi.
  • syn7h37ic
    #9
    Ez már régóta nem így van, ugyanis mindegyiknél made in China and Taiwan. (mármint a poloska...)
  • DompR
    #8
    És hogy nem működik? Horkolnak belül...
  • geli13
    #7
    hát ez ne mbiztos...egy tengeralattjáró kiterjedése,súlya gyakorlatilag korlátlan, míg egy repülőgépnek nagyonis vannak korlátai.

    - Hogy lehet észrevenni Amerikában, hogy a szállodai szobádban poloska van?
    - Egy léggyel több van a szobában.
    - A japánoknál?
    - Egyel több lába van a légynek.
    - Az oroszoknál?
    - Egy szekrénnyel több van a szobában.
  • Epikurosz
    #6
    Érdekes, hogy az atommeghajtású tengeralattjáró megépítésére már képesek voltak. Valszeg csak idő és pénz kérdése náluk is.
  • qtab986
    #5
    sot annak idejen mindket fel (szovjetek es az usa) kifejlesztett egy konnyu retegelt sugarpajzot nuklearis hajtasu repulogepek szamara, csak nem hasznaltak fel soha ezt a tudast
    A szovjeteknek nem sikerült megoldani.Megcsinálták a nukleáris meghajtásu repülőgépet és a legénség egy része sugárbeteg lett.
  • dronkZero
    #4
    "De arnyekolni sem olyan nehez egy hajot (pl. vizzel es magneses terrel),"

    Hm, ja, csak amíg minden deka anyag felvitele igen sok pénzbe kerül, addig szerintem inkább kihajtják az űrhajósok sugárzástűrési határát.

    Az mondjuk igaz, hogy ha megfelelőlen le lennének árnyékolva, akkor tovább is maradhatnának fenn, ritkábban kéne cserélni az embereket. Feltéve, ha idegileg bírják...
  • kvp
    #3
    Az oroszoknak vannak mar eleg regota kiserleti adatik. A muszereket pont magyarorszag fejlesztette ki. De arnyekolni sem olyan nehez egy hajot (pl. vizzel es magneses terrel), sot annak idejen mindket fel (szovjetek es az usa) kifejlesztett egy konnyu retegelt sugarpajzot nuklearis hajtasu repulogepek szamara, csak nem hasznaltak fel soha ezt a tudast. Nehany kutato megint a mar kesz anyagokat akarja publikalni...
  • julius666
    #2
    Wow! Végre valamibe idejében kezdenek...
    ... csak alig több mint negyven év a késés
  • Aviak
    #1
    Csak annyit, hogy nem feltétlen páratlan számúak az elektronok, de mindenképpen párosítatlanok.