173
-
#161
Ezt nem mondtam.
Csak rra céloztam, hogy a testek csak úgy nem szoktak tömeget változtatni, pláne nem bolygóméretről kavicsra... Ezért a mozgás és energia-egyenletekben ugyan benne van a tömeg is, de az egyenlet mindkét oldalán ugyanakkora értékkel, így egyszerűsíthetünk vele, elég a sebességeket és gyorsulásokat figyelembe venni, nem kell az erőkkel szórakozni. Így lesz kinematika a kinetikából. Körmozgáshoz elég.
De igazából ez asztrofizikára nem igaz, ott folyton képben van a tömeg is, abban teljesen igazad van. -
#162
"Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... "
Így van.
"Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... "
Ez viszont nem igaz. A szabadesés gyorsulása 9.81m/s^2. Földre, mint bolygóra, meg tengerszint feletti magasságra (valójában távolságra a tömegközépponttól) jellemző érték.
Adott égitestre, mondjuk a Nap körül meg:
a=grav. állandó * Nap tömege / távolság^2
Ugyanebből a képletből jön ki a 9.81 is, csak a Föld tömege van benne, meg az átlagos földsugár.
"És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben..."
De nem! Még mindig nem. Másik topikban már elkezdtük ezt, hadd ne fejtsem ki még egyszer! A súlytalanság az ,ami: a súly hiánya. Az az erő, ami a mozgásodat szabadesésben gyorsítja, nem súlyerő, bár a nagysága pontosan akkora. Nem nevezhetjük súlynak, mert az definíciószerűen az az erő, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Szabadesésben meg ilyen nincs. Tehát súly sincs. Csak egy gravitációs erő, ami gyorsítja a zuhanást... -
bvalek2 #163 Nagy félreértésben vagy, a keringő test tömege nem számít. A Naptól a Föld távolságában a Föld is, és az öklömnyi kő is egy év alatt tesz meg egy kört. Ha picit belegondolsz, ez így logikus. -
willcox #164 Egészen jól belegondoltam, és azért írtam azt, amit írtam. Próbáljuk meg extrém esettel bizonyítani, hogy inkább te tévedsz. Ha az öklömnyi kő helyére mondjuk egy 10-szeres naptömeget képzelünk, akkor is igaz lenne? Mert a tömeg nem számít? Ugye, hogy nem igaz? -
bvalek2 #165 Mert tegyük fel, hogy egy X tömegű tégla kering a Nap körül. Mi lenne ha keringés közben kettéfűrészelnénk? Kapnánk két X/2 tömegű féltéglát. Ha valóban függene a keringő test tömegétől a keringés pályája, akkor amint kettévágtuk a téglát, irányt váltanának a darabjai, csak úgy maguktól. Akkor is, ha nem adtunk nekik kezdőlökést, vagyis sérülne a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás elve. Továbbá miért különbözne ez a helyzet attól, hogy a két féltégla össze van tapadva? Szóval a pálya nem függhet a keringő test tömegétől, csak a Napétól.
Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitől származik, lehet hogy Newton. -
bvalek2 #166 Erre mondják a németek, hogy jól összehasonlítottad az almát a naranccsal. Gravitációs kéttest-probléma, vagy Kepler-probléma a neve a dolognak. A keringő test tömege elhanyagolható a központi égitestéhez képest, mint pl. a Föld tömege és a kavics tömege egyaránt elhanyagolható a Napéhoz képest. Egyébként az űrhajókban sem lenne súlytalanság, ha igazad lenne, mert az űrhajót másképpen vonzaná a Föld mint az űrhajóst, hiszen más a tömegük. Ezért az űrhajó egyik oldalához tapadnának az űrhajósok, mert más pályán "mozgatná" őket a Föld mint az űrhajót. Persze ettől lenne egy eredő erő az űrhajón belül, csak úgy magától gyorsulna energiabevitel nélkül, erről álmodik Egely Gyuri, csak sajna nem így van.
Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtől, nem az egyes keringő test tömegétől, ez itt a lényeg. -
willcox #167 Nem sérülne semmi. Másrészt a #166-ban már magad is cáfolod. -
bvalek2 #168 Indoklás? -
toto66 #169 Nos ha igaz, hogy a Föld éppen olyan sebességgel kering a Nap körül mint monjuk a Hold (leszámítva hogy az a Földkörül is kering), akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg...
És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredője a pálya!
És az egyik ebből a szabadesés... -
Epikurosz #170 Na, ja, de a pálya kialakulásakor számít nem csak a központi csillag tömege, hanem a bolygóé is. Ez benne van Kepler törvényeiben is. -
#171
Alapfeltevéseidben tévedsz.
A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhető.)
"a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..."
"És az egyik ebből a szabadesés..."
Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amiről te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehető állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.
És nem, még mindig nem két sebesség eredője a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintő irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merőleges, a Nap felé mutat. -
#172
De egyébként tökfelesleges a szócséplés, ki kéne nyitni egy könyvet, vagy akár egy wikipediát, és utánanézni. Hamar rájönnél, hogy hol a hiba a gondolatmenetedben, ha már nekünk nem hiszel... -
bvalek2 #173 Kepler törvényeiben nincs is említve tömeg. Talán a Newton-féle gravitációs erőtörvényre gondolsz. Természetesen kölcsönösen egymást vonzzák a testek, ez benne van a képletben. De newtoni pontosságnál nem befolyásolja a pályát, hogy a Földről vagy egy űrhajóról van szó. A Nap egyszerűen ekkora bazi nagy 