173
-
droidka #121 ''Ja és hogy mi a lópikulának odamenni a Marsra?
Úgy értem 1X, hogy kitűzzük az amcsi zászlót.
Mert a tartós bázisnak azért én is látnám értelmét, de az ilyen amcsi elnökválasztási kampány részeként megvalósuló projekteknek nem.''
-Például azért, hogy egyszer majd terraformáljuk...
(Vagy ha már itt szétlőttünk mindent, akkor majd ott folytassuk.) -
toto66 #122 "Nah most 5 perc google után valami olyan találtam ,hogy a gravitációs mező ereje a a távolsággal négyzetes arányban csökken.Valószínűleg egy idő után meg is szűnik"
Nos ha ez így lenne akkor 1 m-re a Földtől lenne mondjuk 10m/s*s a gyorsulás 2 m-re ez 10/4m/s*s, ami nem igaz tehát valamit félre olvastál...
Persze a távolsággal csökken a gravitáció, de nem ennyire, valami kimaradt a képletből, megnézem! -
toto66 #123 Hát igen a gravitációs állandó maradt ki... -
toto66 #124 Volt erről egy cikk régebben az SG-n.
Valahogy a lőkéshullámokat használná fel. -
#125
A korábbi hozzászólásoddal kapcsolatban: nyilván hatnak valamennyire a bolygók, csillagok, de attól mondjuk, hogy a 10 g 9,9 lesz, nem hinném, hogy annyira sokat nyomna a latban. -
toto66 #126 A gravitáció 100 000 000 000/6,67 m távolságban csökken 1/4-ére...
Ami 14 000 000 Km! -
toto66 #127 A Föld távolsága átlagosan kb.: 149 000 000 Km
Ebből adódik hogy a Nap gravitációja a Földre 1/400-a annak mint ami a Naptól 1m-re hatna rá... -
toto66 #128 Azért írtam, hogy elég eltérő a naprendszerber a gravitációs erő, ezt felhsználták már űreszközök gyorsítására is (pl:Voyager)! -
toto66 #129 És az egész naprendszerben igaz: minden szabadeséssel esik a Nap felé, ha távolodni akarsz a Naptól gyorsítanod kell! -
toto66 #130 Tehát ugyan az a rendszer nagyben mint a Földkörül keringő objektumok rendszere... -
toto66 #131 Így súlytalanság képzetét a szabadesés okozza, és nem a világűr velejárója... -
syn7h37ic #132 Nah, megint a szokásos "szinvonal" Tipikusan témába vágó hsz-ekkel tele. 
-
#133
toto, ez egy hsz-be nem fért volna el? :D -
toto66 #134 De, csak dolgozom közben, és nincs időm végig írni. -
#135
"Nos ha ez így lenne akkor 1 m-re a Földtől lenne mondjuk 10m/s*s a gyorsulás 2 m-re ez 10/4m/s*s, ami nem igaz tehát valamit félre olvastál..."
Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?
-
#136
Nem, a súlytalanság képzetét a súlytalanság okozza. Hogy a belső szervek nem nehezednek az alattuk lévőre, nem a megszokott érzést adják. "Megemelkedik" az ember gyomra. -
toto66 #137 "Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?"
Nem ez a lényeg. Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt. Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám.
A másodikra:
Persze az emberben ez az érzet, de én a fogalmat nem így értettem. Azért használtam érzetet, mert valójában a világegyetem összes anyaga fejt ki ránk gravitációs erőt, mégha az sokszor kimutathatatlan is... -
toto66 #138 Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk, de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk, hanem mert egyrészt a Föld tömegvonzásának eredője 0, hiszen minden írányból azonosan hatna ránk, másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk. -
#139
"Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt."
Ez hatalmas tévedés. Newton jól felírta azt a képletet, működik az rendesen. (persze ha nem végtelen tömegekről, fénysebességről, ilyesmiről beszélünk)
Az összefüggés a gravitációs erőre:
F=G(m1*m2)/r^2
vagy a gyorsulásra:
g=G*m2/r^2
Az bizony négyzetes. És ezért tökmindegy, hogy 6757km, vagy 6757km és 1 méter négyzetével osztasz.
"Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám."
A Föld tömege meg egy nagyon nagy szám. A matematika ilyen trükkös dolog, hogy egyszerre kezeli a kettőt... :P -
#140
"Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk"
Ez igaz
"de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért
"hiszen minden írányból azonosan hatna ránk"
ami ugyanaz.
Felfoghatjuk a Földet egy nagy golyónak, aminek a felszínén állunk. Akkor nem mindegy a sugara a gravitáció szempontjából.
Illetve kezelhetjük csillagászati léptékben, egy pontszerű tömegnek, akkor mindegy a sugara.
Ha a Föld tömegközéppontjában vagy, akkor mindkét modellt követve 0 a gravitáció, egyrészt a gömb anyagának a "széthúzó" gravitációja szempontjából, vagy azért, mert a pontszerű tömegtől 0 a távolság.
"másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk."
Hát, ööö, nevezzük inkább ferde hajításnak. Ha már mindenképp középiskolás házifeladat szintű analógiát akarunk ráerőltetni... Szerintem az ilyen fogalmaknak, hogy szabadesés, leginkább csak állandó irányú gravitációs mezőben van értelmük (tehát a Föld felszínén, a görbületét elhanyagolva), térben a gravitáció már inkább vektoros erőösszegzés. Pl nincs "lefelé" irány, amerre a gravitációnak kijelölt iránya van és amerre szabadesés végbemegy... -
#141
húúúúhaaaa, hát most nem tudom, hogy mit reagáljak... állítólag segít a gyógyszerezés. -
toto66 #142 Ok! -
toto66 #143 A négyzetes dologban igazad van, de mi tartja pályán a Földet? -
willcox #144 ""de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért" - szövegértés nem megy? Jól fogalmazta meg, csak egy kicsit körülményesen.
-
#145
gravitációs állandó x földtömeg x naptömeg / Föld-Nap táv négyzet
Ez egy erő, a Föld tömegközéppontjára hat, a mozgásának irányára merőleges, pont a Nap felé mutat. Ettől az erőtől "kanyarodik" körpályára a Föld. -
willcox #146 Szerinted a Nap és a Föld között nincs gravitációs erő?
Egyébként ugyanaz az elv, mint a műholdak esetében. -
#147
Az a mondat így is-úgy is zagyva, tökmindegy volt, hogy hol kötök bele. -
willcox #148 Ha a Föld valami miatt lefékeződne (a pályán maradáshoz szükséges keringési sebessége csökkenne), akkor belezuhanna a Napba. Persze nem nyílegyenesen, hanem spirálisan. Ha nullára csökkenne hirtelen a sebessége, akkor pontosan a Nap felé zuhanna. -
toto66 #149 Ugyan azt írjátok le amit én...
Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?
Milyen közeg lassítaná, és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak" Az ellipszis pálya egy olyan sebesség miatt van amelynek az íránya a szabad esés írányára mindig merőleges és a szabadesés gyorsulása miatt...
Ha az első sebbeség minnél nagyobb annál elnyúltabb az ellippszis, egész addig amig át nem megy hiperbolába, ha meg (a kör pályánál) lassabb spirál pálya lenne. (a spirál a Napban végződne). -
toto66 #150 Érthetőbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következő pillanatban levő helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merőleges sebesség vektor....
A két vektor hosszának arányától függ a pálya -
toto66 #151 A szabadesést (a középont felé mutató sebességvektort) a gravitáció hozza létre.
A szabadesés gyorsulása, pedig nem más mint a centripetális gyorsulás... -
willcox #152 Az általad két különböző hozzászólásból összemosott dologra kissé zagyva lett.
"Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?" - én ilyet nem írtam. Pont azt írtam, hogyha nem keringene valami a Nap körül, hanem nulla lenne a sebessége, akkor szabadeséssel esne bele a Napba.
Az égitestek általában elliptikus pályán keringenek (gyk: a kör speciális ellipszis)
A röppályák az erőhatások miatt olyanok, mint amilyenek, nem a sebességük miatt. A sebesség is vektormennyiség (és lényeges is), de ha már sebességgel akarsz számolni, akkor inkább impulzussal számolj. Ugyanis a tömeg és a sebesség a lényeges. Azért tud valami keringési pályán maradni, mert az erőhatások eredője mindig érintőleges. -
Epikurosz #153 jaj, ti annyit tudtok okoskodni... -
#154
"és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak""
Már leírtam, leginkább a kifejezés használatával van bajom. Szabadesést leginkább csak homogén gravitációs mezőben tudunk értelmezni. Zuhanó kalapács, fel-fel dobott kő... Ha van a gravitációs mezőre merőleges sebességkomponens, akkor inkább hajítás. De ez is inkább csak analógia, asztrofizikában nem úgy hívjuk, hogy hajítás, vagy szabadesés. Addig oké, hogy "szabad", mert más erő nem hat rá (elhanyagoljuk), meg végülis "esés" is, mert a gravitáció hatására történik, de valahogy az űrben mozgó bolygókra nem tudom azt mondani, hogy "esik".
"Az ellipszis pálya ..."
Ez így igaz, csak hívjuk már "gravitációs erő irányá"-nak, ha lehet! :)
"Érthetőbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következő pillanatban levő helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merőleges sebesség vektor...."
Ez viszont nem teljesen korrekt. A mozgás irányára merőleges vektor az gyorsulásvektor, nem sebesség. Mivel merőleges a sebességvektorra, így nem gyorsít/lassít, hanem irányt változtat. -
#155
Részemről inkább ez, mint a zsidózás. -
#156
Nem kell "le"menni az erőkig, a tömeggel folyton leosztunk mindkét oldalon, úgyhogy elég a sebességekkel/gyorsulásokkal számolni... -
Epikurosz #157 Pontosan.
A gyorsulás, az gyorsulás, függetlenül attól, hogy egy bazi nagy tömeg gravitációs vonzása okozza, vagy egyenletes mozgásról átvált valami gyorsuló mozgásra.
A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli - mindig van egy centrifugális erős, amely rápasszíroz a forgásközponttal ellentétes falra, felületre, így OLYAN MINTHA gravitációs HATÁS ÉRNE. És minél gyorsabban forogsz, annál erősebb ez a gravitációs hatás.
Ebből persze leehtne meredek következtetéseket levonni, de ezt a dús fantáziájú fórumozókra hagyom. -
toto66 #158 "A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli "
Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben... -
willcox #159 Ezzel egy picit azért vitatkoznék. Gondolj csak bele: nem mindegy, hogy mekkora a tömeg. Ha a Földet kicserélnéd egy pillanat alatt mondjuk egy öklömnyi kőre, az olyan szépen letérne a Föld keringési pályájáról, mint a vihar (persze ha a kőre ugyanaz a nagyságú és irányú pillanatnyi erő hatna, mint a csere előtt a Földre. Ez persze nonszensz, ez csak elméleti fejtegetés)! Ezért nem lehet a tömeget figyelmen kívül hagyni. Tehát az öklömnyi kő nem tudna a Föld keringési pályáján a Föld keringési sebességével keringeni. -
Epikurosz #160 Pontosan.
Az omega.