41
-
fizik #41 'Mototsugu Suzuki, a tokiói rendőrség bűnügyi technikai laboratóriumában dolgozik és a munkája során gyakran találkozott ha.. emberekkel.'
ezért mindig volt nála egy doboz Tik-Tak -
rhonkhan #40 Ez így van, jól megmondtad, tetszik 
-
Epikurosz #39 sez mér rossz? -
#38
Mintha túl sokat gondolkodnál. 
-
Epikurosz #37 Bezzeg nálam minden fedezve van. :-) -
Epikurosz #36 Mekkora balfácánok vagyunk mi, magyarok.
A kopirájtokat csak úgy hagyjuk elúszni a levegőben. Jedlik-effektus. -
L3zl13 #35 Ismerem a Google-t, de gondoltam egy hivatalosabb oldalnak jobban hisz. (MNB) -
Chappy #34 nem ő az első:
http://innovacio.hu/3a_hu_16_vegeredmeny.php
3. díj:
4. A pénz szimfóniája
pályázók: Pásztor Árpád (1989), Takács Marcell (1989)
iskola: DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen
konzulensek: Dr. Kirsch Éva, Dr. Szabó István
A pályázók a pénzérmék hallhatóan különböző csengésén el-gondolkodva azt a kérdést tették fel, hogy milyen fizikai kü-lönbség van az egyes érmék hangjai között? Mely frekvencia értékek jellemzőek egy adott érmére? Lehetséges-e az ér-méket pusztán hangjuk alapján felismerni?
A kísérletekből egyrészt kiderült, hogy sem az ejtés magas-sága, sem a felület nem befolyásolja a keletkező hang minő-ségét, csupán annak erősségét módosítja. Megállapították, hogy a keletkező hangról készült spektrumban a csúcsok helye felülettől függetlenül ugyanott található. Továbbá, hogy az adott érmetípusokon belül az egyes pénzek között eltérés (100-200 Hz) tapasztalható. Ezek alapján azt az állítást tud-ták megfogalmazni, hogy az egyes érmék hangjuk alapján felismerhetők.
A kijelentés igazolására elkészítették a Vespasianus 1.0 szá-mítógépes programot, mely a leeső érméket hangjuk alapján azonosítja. -
Epikurosz #33 Én ezt is jobban tudom, na tessék:
1 Ft. = 0,61217 japán jen
Itt egy jó pénzváltó!
de tudok egy másik trükköt:
Beírod a Google keresőbe a következőt:
1 HUF in JPY -
L3zl13 #32 MNB Napi árfolyam -
L3zl13 #31 Ennek nézz utánna mégegyszer. Tudtommal 1 Yen ~ 1,67 Ft. ->500 Yen ~ 835 Ft
Tehát a Yen az erősebb, és bár valóban nem 1:2 a váltószám, de nagyságrendileg nem álltam távol. -
EvilYou #30 Sry 500 yen-t akartam írni! -
EvilYou #29 "A hírben 500 yenes szerepel, azaz kb 1000 forint egy érme."
Itt arra gondoltál, hogy 55 yen az 1000 ft? Mert akkor hatalmas hülyeséget mondtál, hiszen a forint erősebb, mint a yen, a yent már százas értékben váltják a bankok, olyan gyenge.
De világosíts fel, ha nem erre gondoltál és akkor elnézést! -
Epikurosz #28 "10000 érmét vagy még többet te végigharapdálnál? Arannyal megy, nikkel és hasonló anyagból készült érménél max. a fogad törik ki.."
Mit tudsz te az életről, kedves molnibalage?
Semmit.
A nődről/fiúdról is csak azt követően tudod megállapítani, hogy az igazi-e vagy sem, miután egy kicsit beleharaptál. :-)) -
Epikurosz #27 A papírpénz a problémás, mert olcsón lehet nyomni, és annyit amennyit akarsz.
Nemtom, hogy az e-pénz (virtuális picula) milyen változást hoz, de még az is jobb lesz, mint a papíros.
-
szivar #26 Ez már mondhatni hogy megtörtént. Most már 'csak' azt kellene rákényszeríteni az illetékeseket, hogy csak fedezettel rendelkező pénzt 'gyárthassanak'. -
L3zl13 #25 "összetétel - bukó"
Meglepne, ha nem lehetne manapság ezer helyen kideríteni a pénzérme pontos összetételét. Tömegspektrométer és hasonlók. Elég sok laborban vannak már ilyenek ahhoz, hogy valaki megszervezzen egy ilyen vizsgálatot...
"jó prés minta - bukó"
Nem kell tökéletesnek lennie, csak "elég jónak" ami a standard ahhoz, hogy hamisítani lehessen. A hangzást és a mágnesességet ez szerintem nem befolyásolja jelentős mértékben, tehát csak annyira kell jónak lennie, hogy egy felületes vizsgálatnál ne bukjanak le vele.
"Meg honnan szerzel pénzverő gépet?"
Mond, te olvastad a cikket?
Valaki elárasztotta japánt hamis 500 jenesekkel. Gondolom nem vésővel meg kalapáccsal gyártotta le az érméket. Tehát qrvaélet, hogy megoldható a dolog.
"Még a Magyar Nemzeti Bank is csak veszteségesen tudta gyártani az 1 és 2 forintosokat, szerinted majd otthon tudsz úgy pénzt verni (akár 50 vagy 100 forintost), hogy megérje? :D"
Az 1 és a két forintos gyártása ugyan veszteséges, de mondjuk az 50-esé már nem. Ha jól tudom kb 5 forint körül van egy érme gyártási költsége. Hiába nagyobbak a nagyobb értékű érmék, azok is max 10-20 forintért gyárthatóak.
(A 100Ft-ost nem említem mert nem tudom a szendvics gyártás mennyivel problémásabb.)
A hír 500 yenes érmékről beszél, nem tudom honnan vetted, hogy forintot szeretnék gyártani.
A hírben 500 yenes szerepel, azaz kb 1000 forint egy érme. Még ha 100 Ft-ba kerül is legyártani, akkor is 900 forint nyereség van érménként. -
JL666 #24 Amerikában már privatizálva van, mivel a FED nyomja, ami annyira állami tulajdonban van, mint a FEDex. Aki látta a zeitgeist movie-t, az vágja miről beszélek. -
#23
nem csak. Pontosabban: ultrahanggal delejezik az ermet es a kibocsatott hangott ellenorzik. -
Epikurosz #22 másszóval: liberalizálni (értsd: privatizálni) kell az állami monopólium egyik utolsó fellegvárát, a pénzgyártást is. A piac jobb szabályozó, mint a kormány pénzügyi politikája, de még a nemzeti banknál is jobb. -
Epikurosz #21 Szerintem a legegyszerűbb a pénzérme vegyi összetételének megállapítása. talán van erre gyors módszer.
vagy, még jobb: aranyból kell verni a pénzt, és az érték pontosan egyezzen meg a nyersanyag+gyártási költséggel.
Bárki verhetne akkor pénzt. Sőt, ha valaki olcsóbban verné, akkor még picit nagyobb haszna is lehetne rajta. -
Praetor #20 Magyarországon nem lenne nagy poén a dolog, mert talán még a 100-asnál is, de a kisebb címleteknél biztosan nagyobb a "gyártási" költség a pénz névértékénél. Szóval az érméket biztosan nem éri meg hamisítani. -
#19
összetétel - bukó
jó prés minta - bukó
Meg honnan szerzel pénzverő gépet? Az se két fillér, meg az alapanyag sem. Még a Magyar Nemzeti Bank is csak veszteségesen tudta gyártani az 1 és 2 forintosokat, szerinted majd otthon tudsz úgy pénzt verni (akár 50 vagy 100 forintost), hogy megérje? :D -
L3zl13 #18 Igazából nem is értem.
Elvileg lehetséges lenne tökéletesen megegyező hamisítványokat készíteni.
Itt nincsenek olyan biztonsági megoldások, mint a fémpénzeknél.
Az összetételt kell ismerni, meg kell egy viszonylag jó prés minta.
Szvsz ezek után a hangja, súlya, mágnesesége és minden egyéb megegyezne nem? -
#17
Pont ezért éri meg, mert ha legyárt teszem azt 10.000 500 yenest az 5.000.000 Yen.
Ha levonod az összes költséget, legyen mondjuk 1.000.000 Yen, akkor van 4.000.000 hasznod. A fémpénzeket az emberek nagy része soha nem ellenőriz, de a boltosok se. Kicsi a lebukás veszély de nagy lehet a haszon, ha elég jó minőségben tudod csinálni. -
#16
10000 érmét vagy még többet te végigharapdálnál? Arannyal megy, nikkel és hasonló anyagból készült érménél max. a fogad törik ki.. -
#15
Egyébként nem'tom mi értelme van ennek. Fémpénzt sokkal ritkábban hamisítanak, mert nem sok olyan címlet van aminél megéri és ahhoz is igen komoly befektetés kell. -
Cat #14 Ahogy olvasom, nem egy utcán álló, karját lengető rendőrről van szó, hanem a tókiói rendőrség bűnűgyi nyomozó laboratóriumának munkatársa, tehát eleve úgy vették fel, hogy végzett előtte egy normális iskolát. (Tokyo Metropolitan Police Department's Criminal Investigation Laboratory) -
n3whous3 #13 Egy japán rendőr olyan programot fejlesztett ki, amely meglehetős pontossággal képes megmondani egy érméről, hogy az valódi-e vagy hamis.
LOOOOOOOOOOOOOOOOOOL -
bandypappa #12 Én azon vagyok megdöbbenve hogy erre csak most jöttek rá, vagy hogy csak most alkalmazták. Láttam a spektrumon hogy mén a futószalag rajta a sok konzervval a szorgos munkások mint a cimbalmosok mindegyiknek a fedelét megütik egy verővel és máris kiveszik a selejtet, mert annak más a hangja. Jó persze ez tömör és gyorsabb módszernek ígérkezik, mint a mikroszkópos vizsgálat, mert a hamisítvány nem olyan éles mintázatú mint az eredeti. -
#11
Az automaták az elektromos tulajdonságok alapján is képesek dönteni. Próbáljátok ki, hogy megmágneseztek pénzérméket és úgy dobjátok be őket! Várom a teszteredményeket. ;) -
Epikurosz #10 Csak hogy tovább fűzzem a téma Ariadné fonalát:
Vajh mely érzékszervek jöhetnek szóba a jó pénz megkülönböztetésére a rossz píztől?
A szag biztos nem segít, mer a pénznek nincsen szaga. :-)
Megnyalni? Nane!
Marad tehát a tapizás, a látás, és a fülelés.
Szemre lehet már saccolni, bár a szem fényvesztő, így nem ad biztos támaszt.
A tappintás és a hallás tényleg jó mószernek tűnnek, de szerintem a legtutibb az, ha alkalmazod Archimédesz bátyó törvényét. Ki ismeri?
Senki?
Íme:
"Minden vízbemártott test, kisangyalom,
A súlyából annyit veszt, kisangyalom,
Mint amennyi az általa, kiszorított vízsúlya, kisangyalom."
Azonban, ezzel sem érsz semmit, ha nem tudod-- na mit?
Hát a rót!
:-) -
Epikurosz #9 Sztem ezt a trükköt már a középkorban ismerték.
A körmöci aranyat - például - jó csengése különböztette meg a gagyi velenceitől.
Nemhiába kell a mai napig ki- vagy lecsengetni a lóvét.
Egy dörzsölt zsidó uzsorás pedig akár bele is harapott a fogaival az érmébe, és máris megvolt a szakvélemény, körmönfont és költséges tesztek nélkül. A modern ember mindent elbonyolít. -
Anakyn #8 1 és 2 forintost is kivonják... lehet csak a japó hamisitókkal kellene beszélni, és olcsóbban lehetne gyártani...
Belegondolok, mekkora üzlet lenne magyar 100-ast hamisítani... -
Feriboy #7 az automaták nem a súly alapján döntenek? -
Kagemusha #6 Amikor "a négy nyelven beszélő rendőr felsegíti a munkában megfáradt cigányt a miskolci mágnesvasútra, amelyen jómódú közalkalmazottak és tisztességes vállalkozók utaznak a korrupció miatt megbukott politikusok tárgyalására." -
#5
Ha jól tudom pl.: a kávéautomaták is már rég ezt az elvet használják... -
ziby #4 Nem azt mondták hogy 1k -s programot írt, ASM -ben. -
Szeszmester #3 Hehe, aprópénzhamisító Japánok. -
szombi #2 majd ha a főnöke megtanítja