Internet2: rajtra készen

Azért ennyire nem hülyék õk sem. 1 winyó tényleg kevés lenne 10Gb-es nethez. Az egyetemeken meg biztos nem egy magában ál a winyó. Raid vagy valamilyen módon összekötik az erõforrásokat (merevlemezeket).
Na meg nem csak a sebesség számít. Ott van pl a PMR szabvány... Meg, ha már volt ennyi pénz ennek kiépítésére biztos lesz valamelyik kísérleti vagy az ára/szûk felhasználói kör miatt nem elterjedõ megoldásokra is.

szerintem mondjuk egy kisebb faluba hoznának ilyet és osztanának, úgy lenne értelme.. nekem most valami 4 mbps-em van, NFL-re, xxx-re, CS-re, pokerre hibátlan. warez meg köszi, nem<#violent>

😊)))

Hogyne... biztos egy minden gépre külön 10 gigás net van. Véletlen se osztják több gép között. Minek is azt.
Goldolkozni sem árt néha.

Nem hiszem... <#rolleyes>

Mennyi egy 10 vagy 15e rpm-es SCSI hdd stabil írási sebessége? Ha ebbõl 8 vagy 10-et kommulálok, akkor sem biztos, hogy 10Gbitet elérem. Nem beszélve arról, hogy ténylegesen kisebb lesz az írási sebesség, mint ha egyszerûen összeadnám, + ehhez olyan raid kártya is kell, ami ilyen tempót ki tud izzadni magából.

1 vinyó nem. De nem hallotál még RAID-rõl? Pl egy serverben 8-10db SCSI vagy SATA2-es vinyó RAID-ben az már simán megbírkózik ezzel.

Ki beszélt otthoni userekrõl? Olvasd el a cikket, a hozzászólást, aztán a replyt még egyszer, hátha összeáll a kép.

Azért megnézném az egyetemisták arcát miután letiltották a torrentezési és ftp-zési lehetõségeket, csak web 80-as porton az is tartalomszûréssel, csakis tanulmányi célú oldalak engedélyezése😊

Az ARPAnet volt az elsõ csomagkapcsolt hálózat, ami azért nagy elõrelépés volt a vonalkapcsolt rendszerekhez képest kommunikáció terén. Az Internet2 csak egy hangzatos elnevezése az amcsik tudományos/egyetemi hálózatára, ugyanilyen tudományos hálózatok vannak kevésbé hangzatos elnevezéssel európában, ázsiában, dél-amerikában is.

Az Internet2 nem sok jelentõs eltérést képvisel a kereskedelmi internet hálózatokhoz képes. Ugyanazokat a hálózati eszközöket használja, ugyanazokat a protocolokat ismeri. Csak annyi az eltérés hogy egy kereskedelmi hálózat esetén egyes protocolokat, szolgáltatásokat nem biztos hogy élesben, egy mûködõ hálózaton akarják kitesztelni, mert ügyfelek talán zokon vennék egy teszt negatív következményeit. Egy egyetemi hálózat esetén sokkal nagyobb a lehetõség a kisérletezésre, nincsenek annyira követkeményei. Aztán ha ott beválik akkor megfelelõ kontroll mellett átkerülhetnek a dolgok a keresdelemi hálózatokra is.

Egyébként túlzottan nincs kihasználva az Internet2 hálózat, itt meg lehet nézni a fõ POP-ok közötti adatforgalmi kihasználtságot. A 1x10 Gbps-es gerinc kihasználtsága is csekély alig 10-20%-os vagy alatti, nem sok értelme volt 10x10 Gbps-re növelni a fõ csomópontok közötti gerinchálózati összeköttetést. Ezzel csak még nagyobb kapacitások fognak kihasználatlanul parlagon heverni.

Ha valaki más kontójára építhet hálózatot mindig jobban elszalad a fantáziája, míg ha saját forrásból kell állni a költségeket akkor a bevétel már koltátot szab a racionálisan kiépíthetõ hálózatnak. A kereskedelmi szolgáltatók épp ezért jóval tudatosabban építenek hálózatot.

Szinte biztosra vehetõ hogy rövidesen majd az európai GEANT is bejelenti majd õk is fölfejlesztik Nx10 Gbps-es a GEANT hálózatot, ahol N nagyobb mint tíz, csak azért hogy mutassák Európa van olyan jó mint az amcsik(tipikusan kinek van nagyobb fasza szindróma).

A kereskedelmi szolgáltatók meg ezzel jól járnak, hisz úgyis az õ hálózataikon keresztül üzemelnek ezek a tudományos hálózatok. A állami fejlesztési pénzek náluk csapódnak le bevételként, nekik meg tök mindegy hogy a rendelkezésre álló kapacitásaikat kinek értékesítik. Számukra az ilyen tudományos hálók csak egy ügyfél a hálózatukon a többi között.

Onlány TV-zéshez nem kell olyan nagy sávszél, SD minõségben 8-10 Mbps elég 2-3 párhuzamos streamhez, ami egy háztartás igényeit lefedi. HD minõséghez meg 30-40 Mbps elég. A kereskedelmi szolgáltatók kínálnak is ilyen szolgáltatásokat és a számosságuk az idõ elõrehaladtával egyre csak növekedni fog.

Ott ahol hajlandók megfizetni egy gigabit vagy 10 gigabit végpont árát, mert szükség van rá tudományos vagy egyéb kereskedelmi megfontolásból, ott elõször is nem warezolni fognak, másodszor nem egyetlen winyót használnak, hanem megfelelõ kapacitású és áteresztõ képességû adattárolási rendszereket. Mint pl. ilyenket

Pár dolog amihez jó jön egy kis kakaó: saját webrádió, gamehost

Hahh, azt gondoljátok, hogy ez mekkora bazi nagy sávszélt jelent. Persze otthon Pistikének, a "heavy júzernek", meg az emailezõs/telefonálós anyukájának kihasználhatatlan lenne. De ezek nem is erre lettek kitalálva.

Gondoljatok arra, hogy például a CERN, ha elkészül, akkor másodpercenként 1.5GB adatot kell áttranszportálnia a tengeren túli egyetemeknek. A 10Gbit/s meg még nem is tudná ezt az igényt kiszolgálni (~1.25GB/s), és még más tudományos célra nem is használtuk a hálót.

Mert mi otthoni felhasználók vagyunk. Otthoni felhasználásra minek akár csak 1 megánál is gyorsabb net a warezon kívül?

Még nem. 😊

"Ami azt illeti, nehéz elképzelni, mire használnánk jelenleg egy ilyen sávszélességet a mindennapokban"
HD YouTube, Torrent 😄

onlány tévézés

Van ennek értelme? Pl a vinyó sem képes 10Gb/s-re. Tehát a warez kilõve

Multicast?
És ebben mi az a forradalmi újítás ami miatt külön említést érdemelt? (IPv4-en is van, mûködik, használják)

Milyen jellemzõ, ha nagy sávszél, akkor egybõl warez. Abba még csak véletlen sem gondolsz bele, hogy az egyetemeknek a kutatások során hatalmas mennyiségû információt kell gyorsan megmozgatniuk.

Naja...Ha a mostani www-t sikerült kiépíteni 15 év alatt, akkor egy másodikat se lesz nehezebb. Ráadásul nagyrésze adott, csak ki kell cserélni a kábeleket...
Ami azt illeti, nehéz elképzelni, mire használnánk jelenleg egy ilyen sávszélességet a mindennapokban (nagy méretû állományok...warez-on kívül😊. Arról nem beszélve, hogy a mostani net nagyrészét kitevõ szerverek tetülassúak, és nincsenek felkészítve a mostani terhelésekre sem.

Akkor egyenlõre csak az egyetemisták tudnak kiráj sebességgel warezolni? De jó nekik, remélem a BSA, a RIAA meg hasonló szemétcégek semmilyen rálátással nem rendelkeznek ennek forgalmára...

De örömmel látom, hogy az IPv6 szabványt még sehol nem vetették el, bár ez inkább annak tudható be, hogy túl vagyunk a publikus tesztjén is, illetve a nagyobb operációs rendszerek már alaphelyzetben, vagy apróbb kiegészítéssel, de támogatják a protokollt.

"A tervek szerint a platform nem fog megjelenni kereskedelmi forgalomban, vagyis hangzatos neve ellenére nem fogja leváltani a meglévõ világhálót."
Ugyan már... Anno az ARPAnet-re is ezt mondták<#vigyor2>