45
  • roliika
    #45
    Haliii! Hát hol voltáál rég láttalak! :D
  • dez
    #44
    A fizikusok szerint kell, mert hogy klasszikus fizikával elég nehezen magyarázható többek között az, mekkora áramokat tud átereszteni magán, vagy hogy jönnek össze neki félvezetőkre hajazó tulajdonságok, vastagságtól függően, és más efféle.

    Apropó, szertinted a félvezetőkhöz sem kell kvantummechanika? Neked az alagúthatásra is van klasszikus fizikai megfejtésed? :)
  • wanek
    #43
    Az én világképemet sokminden sérti. Ennek csak elenyésző része a kvantumelmélet. Az emberi butaság például sokkal jobban bosszant.
  • wanek
    #42
    Nem kell hozzá semmiféle kvantumelmélet.
  • dez
    #41
    Most már azt is leírhatnád, miért kívánod a pokolba a nanocsöveket? :) Talán mert egyes tulajdonságaik magyarázatához kvantummechanika kell, amit szintén a pokolba kívánsz (mert sérti a klasszikus fizikán alapuló világképedet)?
  • wanek
    #40
    Valahol olvastam, hogy a fejlesztések több, mint 95%-a megy a kukába, a maradékból lesz is valami.
  • dez
    #39
    Hmm, talán a légypiszoknak tűnő apróbetűs részben írták, hogy ez az egész fejlesztés eleve egy tök hülyeség, kár volt belekezdeni, mert úgysem lesz belőle soha semmi? :P
  • wanek
    #38
    Talán olvasd el a cikket ismét.
  • dez
    #37
    Ezt mire alapozod? Ami nanocső, az jó nem lehet? ;)
  • wanek
    #36
    Akkor vagy az előállítás elhibázott, vagy a vezető applikálása lesz körülményes...
  • dez
    #35
    Egymáshoz közvetlenül nem, de egy rájuk applikált vezetőhöz igen.
  • dez
    #34
    Ilyen alapon a tantálkodik is bármikor rövidre záródhatnának, de nemigen teszik. Ha a negatív fegyverzet és a nanocsöves papír közé tesznek egy üres papírréteget (az egész elektrolitos persze), akkor nem nagyon következhet be rövidzár. Ha meg néhány cső összeér, max. picit csökken a kapacitás.
  • wanek
    #33
    Viszont van egy kis szépséghiba. Ha cikkben jól írták le az előállítást, akkor a nanocsövek egyik végükkel sem kapcsolódnak egymáshoz.
  • dez
    #32
    "Kisebb mennyiségben készítenek bipoláris kondenzátorokat is oly módon, hogy mindkét fegyverzetet oxidréteggel vonják be. Hátránya, hogy az elérhető kapacitás így megfelelződik." link (1.1.2)

    "Továbbá vannak korszerû bipoláris, az elektrolitikus kondenzátorokhoz hasonló, nagykapacitású kondenzátorok is, amik bizonyos feltételek mellett már a váltakozó feszültséget is képesek tartósan elviselni." link

  • dez
    #31
    Csak itt az egyik fegyverzet a szén nanocsövek milliói. (Mint ahogy pl. tantálkondinál a szivacsossá tett tantál.)
  • wanek
    #30
    És ezt hogy? A papírhoz hozzáragasztják az érintkezőt? Az elektrolittól lucskos papír könnyen szakadhat, illetve a benne lévő nanocsövek elmozdulhatnak, és rövidre zárhatják az egészet. Marhaság az egész.
  • wanek
    #29
    "Nos, vannak bipoláris elektrolit-kondenzátorok is." - persze. Van egy pozitív, és egy negatív lába. Olyannal viszont elkóknál nem találkoztam, hogy mindegy lenne, hogy melyik láb a pozitív, vagy a negatív. Link esetleg?
  • s821227
    #28
    Hejj akkor ez véletlenül nem kondenzátorféleség? :D 2 db fegyverzet meg közte a papír. Nagy találmány! Miniatűr kondenzűtor!
  • BaliBoy
    #27
    Csatlakoznék. (ha már így szóba jött :)) Mellettem egy 470uF-os szállt el annak hatására, hogy egy előtte lévő dióda megadta magát, aztán annyira nem tetszett a neki, hogy váltót kap. Akkorát robbant az arcom mellett fél méterre... 3m-es környezetben mindent fehér füst borított. De ami a legdúrvább, hogy a közepéből kirepült egy kb 3centis "rúd". Nem tudom mi szerepe lehetett, talán fegyverzet, de ha az szemen talál...
  • dez
    #26
    (Ha viszont nem bipoláris, akkor vélhetően a sima elkókhoz hasonlóan a nanocsövekhez csatlakozó vezető lesz a pozitív, és maga a "papír" a nagatív oldal.)
  • dez
    #25
    Ismerős a jelenség, bár csak egy kisebb tantált sikerült kidurrantani. :) Nos, vannak bipoláris elektrolit-kondenzátorok is.
  • wanek
    #24
    Az elektrolitot tartalmazó kondiknak igenis van kitüntetett polaritásuk. Volt szerencsém annak idején megtapasztalni, amikor egy [email protected] fordítva kötötte be, hogy egy 200000 microFarados elkó mekkorát tud robbanni. Kb. akkorát szól, mint egy kézigránát, és 20 méteres körzetben minden tiszta szutyok lett. Tehát - mivel az aksi is elektrolitot tartalmaz -, nem mindegy, hogy hogyan kötik be.
    Egy ilyen cikknek illett volna bemutatni a használatot is, amibe a töltés is beletartozik, a tippelgetést meg hagyjuk meg a totó-lottó szerencselovagoknak.
  • dez
    #23
    Valami olyasmit írtak, hogy a nanocsövek kicsit "kilógnak" a papírból - gondolom, oda tudnak csatlakoztatni valahogy egy-egy nagy "sarkot". És mint ahogy bizonyos kondenzátoroknak sincs kitüntetett pozitív vagy negatív sarka, talán ennek sem lesz, azaz egyszerűen az lesz a pozitív, amire a töltéskor a táp pozitív oldalát kötik, és viszont. De az is lehet, hogy pl. vastagabb nanocsövek lesznek az egyik oldalon, és ez határozza meg a pozitív vagy negatív oldalt (ti. a nanocsövek külső-belső átmérője erősen kihat a tulajdonságaikra).
  • wanek
    #22
    "Szal a töltés úgy történik, hogy áramot vezetnek bele. :)" - és azt hol? Nanovezetékeken?
    Ismereteim szerint egy aksinak van egy pozitív és egy negatív sarka. Nos ez hol található?
  • dez
    #21
    Azt írják, akár kondenzátornak is használható. Az meg érdekes lenne, ha csak kisütni lehetne. :P
    Szal a töltés úgy történik, hogy áramot vezetnek bele. :)
  • dez
    #20
    Jelen esetben igaza is volt, lásd #15. Nincs itt semmilyen alufólia, sem más.
  • vadmotoros
    #19
    Helló

    Érdekes cikk, bár engem az is érdekelne hogy gondolták a feltöltést. Vagy ez ilye egyszer használatos eldobható aksi lenne?
  • lee56
    #18
    wanek mindenbe beleköt :)
  • L3zl13
    #17
    "Másrészt - ha már lithiumot és alumíniumot is felhasználnak, akkor hogyan marad hajlítható?"

    Érdekes, én eddig mindig meg tudtam hajlítani az alufóliát...
    A cikkben meg eredetileg is fémfólia szerepelt.

    Lehet, hogy zagyva a cikk, de hogy ebbe belekötöttél inkább arra utal, hogy mindenáron hibát akarsz találni benne.
  • Lami
    #16
    Szerintem a 3. ÉVEZRED című havilap szerkesztőitől vesznek mostanában különórákat az SG-sek. Ott vannak "nagyot mondok, megveszed az újságot, de a cikknek köze nincs a címhez"-ek.

    Amúgy ez a cucc jó lesz 10 év múlva az E-újságokban mint akksi. Beleborzongok hogy egyszer talán az Aranysasban mózgóképeket láthatunk a gépekről. :D
  • dez
    #15
    Vissza a forráshoz!...

    "Nem világos, hogy mi is a nanöcsövek szerepe."

    -> "The nanotubes act as electrodes and allow the storage devices to conduct electricity."

    "Másrészt - ha már lithiumot és alumíniumot is felhasználnak, akkor hogyan marad hajlítható?"
    Itt meg egy félreértelmezéssel van dolgunk - eredeti szöveg:
    "The device, engineered to function as both a lithium-ion battery and a supercapacitor, can provide the long, steady power output comparable to a conventional battery, as well as a supercapacitor’s quick burst of high energy."
    Szal nem tesznek bele semmit, hanem arról van szó, hogy úgy is funkcionálhat, mint... :)
  • Juszufka
    #14
    Gondolod valaki tud erre választ adni...
  • roliika
    #13
    Hát nem tom...kicsi bizarr...Casimir-effektuso alapuló ketyerét nem lehet készíteni? Még csak tölteni sem kéne, bár x idő után ki lehetne vágni a szemétbe mikor a felületek összeérnek.
  • wanek
    #12
    Szerző? Talán félrefordító, nem?
  • aRoma
    #11
    Ctrl-C ill Ctrl-V -vel raktam be, utána javította a szerző :)
  • brueni
    #10
    alufólia?
  • brueni
    #9
    -78
  • brueni
    #8
    -78
  • wanek
    #7
    Itt már értelmesebben van lefordítva, de még ez is zagyva.
  • BaliBoy
    #6
    Aztán majd pár év múlva betérünk a papír-írószerbe és azt mondjuk: 10 cm2 akkumlátort kérek. Erre levesznek a polcról egy olyan hengert mint amin most a ruha anyagokat tárolják és levágják belőle. :DDD