Jövőre jöhet az Intel hibrid processzora

Naná, hogy támogatják a WDDM-et, de ez nem azt jelenti, hogy tudják is kezelni. Sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezõ Ati-nak és az nv-nek is 6 hónapig tartott míg épkézlább drivereket írt rá.

"Amilyen ütemben halad a fejlesztés talán 2010-re tudja majd kezelni a WDDM-et. Esetleg megveszi az nV-t, de ennek kicsi az esélye."

http://en.wikipedia.org/wiki/Intel_GMA#GMA_X3500
ez alapján a 950esekben van wddm, az intel945 pedig azért már nem egy mai darab mivel mivel már jó egy éve lehetett ilyen igp-jü laptopot kapni hazai árlistákon is..


mondjuk a t&l hiány attól még ütõs mivel az még riva tnt/vodoo korszak... ami azért beszarás...

Azért írtuk le, hogy világosabb legyen. 😊 Egyesek azt feltételezik, hogy mások is szeretnek tisztábban látni. 😊

Ja, egyékbént korábban még nem volt biztos, hogy Larabee, Laraby, Larrabee, vagy Larraby (élõszóból elhallott infómorzsák 😊 ), de most már úgy tûnik, az: Larrabee, legalábbis szinte mindenhol így szerepel már.

Jól van, nem kell kifirkálni, azért mert nem vágom a témát.<#vigyor3>Amúgy már világosabb a kép, sokkal. Ennek fényében nem tûnnek akkora elõnynek az Intel processzorok hatalmas L2 gyorsítótárai.

"Azt további érdekességként jegyzik meg egyes lapok, hogy a különálló grafikus vezérlõ kifejlesztését célzó Larabee projekt szintén 2008 második felére állna készen az elsõ mûködõ példányokkal, így kissé korainak tartják a hibrid chipek jövõ évi rajtját."

Ehhez egy kis megjegyzés: a Larabee egy nagyteljesítményû cucc lesz (nem is igazán GPU, hanem sok, de leegyszerûsített x86 alapú mag), viszont van az Intelnek chipsetbe integrált kisebb GPU-ja is, amit itt is fel tud használni.

Tudod miért vannak olyan nagy L2 cache-ek az Intel procikban? Éppen a chipsetes memóriakezelés késleltetésének kompenzálása érdekében. Az integrált memóriavezérlõ által az AMD prociknak viszont nincs ilyen nagy szüksége különösebben nagy L2 cache-ekre.

Gondolom, arra gondoltak, hogy a perifériák felõl/felé jövõ/menõ forgalom is átmegy a proci memóriavezérlõjén. De az meg sem kottyan neki (a procimagot egyátalán nem érinti, hanem az ugyancsak integrált északi híd rész intézi).

Desktopon a GPGPU-s alkalmazásokban (a GPU-k, pontosabban azok programfuttatásra és így különféle számítások nagy tömegû párhuzamos elvégzésére alkalmas részeinek nem-grafikai, azaz general purpose felhasználása) lesz nagy haszna. Azért jó integrálni, mert a CPU-val közelebbi kapcsolat, azaz gyorsabb információcsere olyan megoldásokra is lehetõséget ad, ami egy különálló, több áttételen keresztül, relatíve lassú buszon át kommunikáló összekötött rendszer (amilyen eredetileg) nem. De az is elõnyös lesz a fejlesztés szempontjából, hogy ez bizonyos prociban mindig ott van egy adott típusú GPU.

Itt tehát nem a szokásos 3D-grafikára van használva, hanem esetleg ray-tracingre, vagy egész másféle számításokra. Így desktopon nem váltja ki a különálló grafikus kártyákat teljesítményigényes esetben (esetleg pl. irodai gépekben az alaplapi grafikát is elláthatja, így a chipsetben feleslegessé válhat).

...a hátránya, hogy a processzort terheli, mert "átmegy" a memória forgalma a processzoron...
Fuú ... ez nagyon kemény volt. Igazi aranyköpés.<#wow1><#nevetes1>

Nézd az integárlt memóriavezérlõ nagy elõny. Sokkal hamarabb kellett volna bevezetnie az Intel-nek. A IBM PC memóriahierarhiaját röviden így lehetne jellemezni: Legfelsõ fokon vannak a regiszterek, nagyon alacsony elérési idõvel, ezek után helyezkedik el az osztott L1 cache aminek címzése kb. 6-10ns. A L2 cache kb.16-24ns, míg az esetleges L3 cache 30-40ns. Végül jön a memória ami 50-130ns. Ezután nagy szakadék van a vinyónál, a HDD-k elérési ideje, már 7-9ms is lehet. A procgyártóknak fõleg a leglasabb Cache és a memória elérési idejének az összehangolása számít. Intel-nél aki nem használt eddig IMC-t kb. 80-90ns címezni a memóriát a gyakorlatban, ez jelentõsen több, mint az AMD IMC-s 55ns-os kvázi állandó címzés idelye, ezért ha nincs a megcímzet adat a Cache-ben, akkor viszonylag komoly árat fizettek a kékek (többnyire ez az Intel procik nagy cacheméretének az oka).
Az Integrált grafikus vezérlõ pedig szerintem egyértelmûen Notebook vonalra lesz hasznáva, hiszen az Intelnek, még a T&L képességû drivere sincs használható állapotban. Amilyen ütemben halad a fejlesztés talán 2010-re tudja majd kezelni a WDDM-et. Esetleg megveszi az nV-t, de ennek kicsi az esélye.

Nem értek hozzá de annyi eltérõ véleményt olvastam, hogy nem tudom mi az igazság. Egyik fél szerint jó az integrált memóriavezérlõ mivel gyorsabb. A másik fél szerint viszont az a hátránya, hogy a processzort terheli, mert "átmegy" a memória forgalma a processzoron. Lehet, hogy a processzorba integrált grafikus vezérlõnek is ez lenne a hátránya vagy hasonló? Valaki homályosítson fel. Elnézést ha hülyeségeket írtam.
Most AMD Turion 64 X2 processzoros laptopom van, mert kíváncsi voltam milyen az AMD. Eddig tetszik, csak nem bírja sokáig az akksi. Nem baj, mert úgyis asztali gépként használom hálózatról. Hajrá AMD!<#smile>

az integrált memóriavezérlõ egy nagyon jó dolog, de ez a grafikusvezérlõ integrálást maximum a mobil szegmensben tudom elképzelni mint notebook vagy smartphone. Asztali szinten olyan mértékü teljesítményre van manapság szükség, mert a fejlesztõk csesznek optimalizálni a programokon, hogy jelenleg még egy integrált megoldással nem érhetõ ez el. De a kezdeményezés nem rossz, de maximum irodai és mobil közegekben képzelhetõ el szerintem, jelenleg.