Az első programozható robot nyomában
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#44
Ja, telebeszélik az ember fejét a Neumann féle tárolt program elvével, meg hogy ez mennyire magyar okosság.
Érdekes módoz Heron gõzgépét tanultuk, de ezt már persze nem, mert Heron nem volt ugye magyar, okos sem lehetett. De most komolyan, szánalmas. Elzárják a gyerekek elõl az ismereteket, hogy ostobasággal etessék õket. Mi bûn, ha ez nem?
Tárolt program elve... eh, száz éve már, ha nem ezer (vagy százezer 😊. A kódot és az adatot csak azért választják külön, hogy nagy dolog legyen, holott már régi gépészeti megoldások is ilyen megoldások szerint mûködtek, csak nem így hívták, és nem különült el a kód meg az adat ennyire.
Az "INC AL" most akkor kód vagy adat?
Érdekes módoz Heron gõzgépét tanultuk, de ezt már persze nem, mert Heron nem volt ugye magyar, okos sem lehetett. De most komolyan, szánalmas. Elzárják a gyerekek elõl az ismereteket, hogy ostobasággal etessék õket. Mi bûn, ha ez nem?
Tárolt program elve... eh, száz éve már, ha nem ezer (vagy százezer 😊. A kódot és az adatot csak azért választják külön, hogy nagy dolog legyen, holott már régi gépészeti megoldások is ilyen megoldások szerint mûködtek, csak nem így hívták, és nem különült el a kód meg az adat ennyire.
Az "INC AL" most akkor kód vagy adat?
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#43
Én epdig arra szerettem volna rávílágítani, hogy mikor a robottechnikáról és programozásról beszél valaki az nem egyenlõ Neumann féle számítógép (csak egy egyre nagyobb részterülete). Sokan az utóbbiban tudnak már csak gondolkodni.
#42
"Egyébiránt mûködõ logikai hálózat építéséhez nem feltétlen kell elektronika."
Én nem mondtam, hogy kell hozzá elektronika. Én csak feltettem a kérdést, hogy építettek-e az elektronika kora elõtt valaha ilyen masinát. Szerintem nem nagyon. De nem azért mert elvileg nem lehetett volna, hanem azért mert nem volt még rá kellõ igény, illetve ha meg is építettek volna ilyet mechanikusan, a nehézkes mûködése és a lassúsága miatt sok hasznot nem hozhatott volna. Max játékszernek lett volna jó (mint a zenedoboz is).
Én nem mondtam, hogy kell hozzá elektronika. Én csak feltettem a kérdést, hogy építettek-e az elektronika kora elõtt valaha ilyen masinát. Szerintem nem nagyon. De nem azért mert elvileg nem lehetett volna, hanem azért mert nem volt még rá kellõ igény, illetve ha meg is építettek volna ilyet mechanikusan, a nehézkes mûködése és a lassúsága miatt sok hasznot nem hozhatott volna. Max játékszernek lett volna jó (mint a zenedoboz is).
#41
A vonat valóban tekinthetõ programozhatónak, hiszen a váltók átállításával befolyásolhatjuk, hogy hova érkezzen. De ez nagyjából az elképzelhetõ legprimitívebb programozás (inkább konfigurálásnak hívjuk), és a cikkben felsorolt gépek ennél jóval többre voltak képesek.
Mondjuk, ha szigorúan vesszük, akkor programozhatónak csak akkor nevezünk valamit, ha az alapvetõ vezérlési szerkezetek (elágazás, ciklus, stb.) megvalósíthatók velük. Ennek azt hiszem egyik példa sem felel meg (a vonatnál a sín alakja nem számít, mert az nem programozható).
Mondjuk, ha szigorúan vesszük, akkor programozhatónak csak akkor nevezünk valamit, ha az alapvetõ vezérlési szerkezetek (elágazás, ciklus, stb.) megvalósíthatók velük. Ennek azt hiszem egyik példa sem felel meg (a vonatnál a sín alakja nem számít, mert az nem programozható).
#40
"Kiváncsi lennék, hogy az elektonikus számítógépek elõtt volt-e egyáltalán olyan szerkezet..."
Bocs de nem tudom megállni, hogy hozzászóljak. Nem csak digitális számítógépek léteznek, hanem analógok is. És azok is "programozhatóak". Egyébiránt mûködõ logikai hálózat építéséhez nem feltétlen kell elektronika.
Bocs de nem tudom megállni, hogy hozzászóljak. Nem csak digitális számítógépek léteznek, hanem analógok is. És azok is "programozhatóak". Egyébiránt mûködõ logikai hálózat építéséhez nem feltétlen kell elektronika.
#39
Ahogy átfutottam, itt azon ment a vita, hogy egyesek nem értették meg, hogy a vonat is ugyanúgy utasítás sorozatot hajt végre, mikor végigmegy a sínen, mint pl. a zenedoboz. Ez tényleg így is van. De attól még egyik rem robot. Igazából ezek nem programozható dolgok.
A valódi programozás fogalmához nem elég annyi, hogy utasítás sorozat. Fura, hogy egy robottechnika professzor ennyit már programozásnak nevez.
Az ugyanis kevés, hogy egy cselekvéssort elõre rögzíteni tudok, és az minden egyéb hatástól függetlenül végrehajtódik. Ha csak ennyit tudna egy számítógép, hát nem sok értelmes dologra volna képes.
Itt két dolog is hiányzik: az állapottárolás és a feltételes utasítások.
A valódi programozás lényege az, hogy az utasítások végrehajtásának eredményeként eltárolódnak különbözõ állapotok, amiket aztán a gép vissza tud olvasni. A programban pedig elhelyezhetõek feltételes utasítások, amiknek a kiértékelése futás közben történik, és ennek ereményétõl függõen aztán más-más programrészlet hajtódik végre. Ilyenrõl a zenedoboz és társai esetében szó sincsen. Ezeknél egyetlen állapottárolás az, hogy hol tartunk az utasítássorozatban, de maga az utasítássorozat már nem tud kihatni az állapotra, hiszen az az utasítássorozattól függetlenül mindig egyféleképpen vátlozik: ugrik a következõ utasításra.
Szóval én nem nevezném ezeket igazán programozható gépeknek, bár kétségtelenül komoly alkotások voltak a maguk korában.
Persze korlátozott értelemben mondhatjuk, hogy ezek programozhatóak voltak, de világosan látni kell, hogy a "memória" és a feltételes vezérlés hiánya miatt itt egy minõségileg alacsonyabb szintrõl van szó. (Tömören fogalmazva, ezek nem Turing-gép implementációk, és így alkalmatlanok algoritmusok végrehajtására.)
Kiváncsi lennék, hogy az elektonikus számítógépek elõtt volt-e egyáltalán olyan szerkezet, ami állapotot is tudott tárolni és feltételes utasításokkal is lehetett programozni, vagyis ténylegesen programozható volt.
A valódi programozás fogalmához nem elég annyi, hogy utasítás sorozat. Fura, hogy egy robottechnika professzor ennyit már programozásnak nevez.
Az ugyanis kevés, hogy egy cselekvéssort elõre rögzíteni tudok, és az minden egyéb hatástól függetlenül végrehajtódik. Ha csak ennyit tudna egy számítógép, hát nem sok értelmes dologra volna képes.
Itt két dolog is hiányzik: az állapottárolás és a feltételes utasítások.
A valódi programozás lényege az, hogy az utasítások végrehajtásának eredményeként eltárolódnak különbözõ állapotok, amiket aztán a gép vissza tud olvasni. A programban pedig elhelyezhetõek feltételes utasítások, amiknek a kiértékelése futás közben történik, és ennek ereményétõl függõen aztán más-más programrészlet hajtódik végre. Ilyenrõl a zenedoboz és társai esetében szó sincsen. Ezeknél egyetlen állapottárolás az, hogy hol tartunk az utasítássorozatban, de maga az utasítássorozat már nem tud kihatni az állapotra, hiszen az az utasítássorozattól függetlenül mindig egyféleképpen vátlozik: ugrik a következõ utasításra.
Szóval én nem nevezném ezeket igazán programozható gépeknek, bár kétségtelenül komoly alkotások voltak a maguk korában.
Persze korlátozott értelemben mondhatjuk, hogy ezek programozhatóak voltak, de világosan látni kell, hogy a "memória" és a feltételes vezérlés hiánya miatt itt egy minõségileg alacsonyabb szintrõl van szó. (Tömören fogalmazva, ezek nem Turing-gép implementációk, és így alkalmatlanok algoritmusok végrehajtására.)
Kiváncsi lennék, hogy az elektonikus számítógépek elõtt volt-e egyáltalán olyan szerkezet, ami állapotot is tudott tárolni és feltételes utasításokkal is lehetett programozni, vagyis ténylegesen programozható volt.
#38
Ja igaz én se szeretem az olyan semmitmondó felfedezéseket, állításokat, aminek nem sok gyakorlati haszna van, Lásd: Brainiac, bár ez inkább szórakoztó. Akkor lehet valamit programozni, ha az adott programot el tudja tárolni és fel tudja dolgozni, ha pedig parancsot adunk rá végrehajtja ami a programbal szerepel. A sok kis surmónak meg üzenem, ha valami érdemlegeset is kívánnak közölni nem csak a fikázást, az jobb lenne. Általánosságban elmondható hogy aki egyszer akadályozóként lépett fel az újraés ujra igy fog viselkedni hogy ezáltal hivja fel magára a figyelmet. Az akadályozás igen sulyos problémát jelenthet a csoprt számára, hiszen lehetetlenné tehet mindennemü elörelépést.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#37
a bicaj robot. isten (vagy valami egyéb ) beprogramoz téged merre menj. és mész.
csak hiszed hogy te vezetsz.
labda. ennyi erõvel minden tárgy robot. tudja a "semmit nem csinál" parancsot és ezt ismételi. Átprogramozásuk könnyû, utána se csinálnak semmit.
csak hiszed hogy te vezetsz.
labda. ennyi erõvel minden tárgy robot. tudja a "semmit nem csinál" parancsot és ezt ismételi. Átprogramozásuk könnyû, utána se csinálnak semmit.
#36
A vonat nem jó példa a vezérelt programozásra, mert a sín ugyan meghatározhatja a vonat útvonalát, de a sebességét már nem. Funkciójában nem teljeskörû a programozottság.
#35
Mivel egy robottechnika professzor csinálta feltételezem, hogy de ilyeneket is vizsgált. Szerintem a cikkek fogalmaznak csak kicsit szabadszájúan.
#34
Elég rossz példákat hoztál fel😊 A kulcsszó az sorozat! utasítássorozat! Sem a kerékpárnál, sem a vonatnál nincs ilyen! Nem tudod beállítani, hogy ugyanazokat a mûveleteteket hajtsák végre minden egyes alkalommal(hiába indítod el a vonatot,kanyarban nem fog fékezni magától...bringánál detto) ezeknél a rendszereknél kell egy felügyelõ, irányító eszköz (ember,számítógép, akármi,de önmagukban nem programozható rendszerek)
Ha követem a logikádat,akkor egy labda is programozható, mert ha 100x elgurítom, akkor 100x el fog gurulni😊
Ha követem a logikádat,akkor egy labda is programozható, mert ha 100x elgurítom, akkor 100x el fog gurulni😊
#33
tartok tõle hogy ezt nem vizsgálták meg sem a zenedoboz sem da vinci kocsijánál sem
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#32
Az már a rendszertervezõ, a szenzorok és mûködtetõk kérdése 😊 Elég komoly matematikája van hogyan lehet akár teljesen különbözõ részekbõl álló összetett fizikai rendszerek energiaáram, jelfolyam topológiáját felállítani.
#31
Értem. És a sin mit módositot a vezérlõn? Vagy a sin hangja? Vagy a vonat hangja?
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#30
"A zenedoboz a benne lévõ fix hengerrel ugyanúgy zárt rendszert alkot mind a vonat a sinnel"
Nem "zárt rendszer", mert a példádban az irányított jellemzõ (a kibocsátott hang), nem módosítja a vezérlõ jellemzõt. Ezek automatizálás és irányítástechnikai alapfogalmak, a mai robottechnika nem igazán több.
Nem "zárt rendszer", mert a példádban az irányított jellemzõ (a kibocsátott hang), nem módosítja a vezérlõ jellemzõt. Ezek automatizálás és irányítástechnikai alapfogalmak, a mai robottechnika nem igazán több.
#29
A te nézõdpontodból igazad van. De ez a cikk konkrétan arról szól hogy megállapitották a programozott robot fogalmát és arra kerestek több ezer éves példákat. Én meg irtam pár mai példát ami ugyanolyan tökéletes megfeleltetés a fogalomra, csak nem olyan látványos meg nem lehet dobálózni nagy szavakkal hogy da vinci meg x ezer évvel ezelõtt.
Ez pedig egyesek zokon vették.
Kötélhúzni nem szeretek, csak a hócipõm ki van azzal ami manapság folyik. Hogy valami 0 értékü tanulmányt úgy harangoznak be mint valami hú de nagy dolgot. Én csak annyit várnék el hogy egy tanulmány vagy tényleg szóljon valami olyanról ami védhetõ vagy legalábbis aminek reális alapja van.
De mit is várok én az intelligens mosópor meg a valódi citromot tartalmazó öblitõ korából ahol az üditõkben pedig mesterséges citromizü pótló van...
(tényleg legközelebb majd én is irok egy cikket az intelligens mosóporokról hogy milyen tuti hogy vannak az évezred legnagyobb találmánya, még a számitógépeket is lepipálják intelligenciába...)
Ez pedig egyesek zokon vették.
Kötélhúzni nem szeretek, csak a hócipõm ki van azzal ami manapság folyik. Hogy valami 0 értékü tanulmányt úgy harangoznak be mint valami hú de nagy dolgot. Én csak annyit várnék el hogy egy tanulmány vagy tényleg szóljon valami olyanról ami védhetõ vagy legalábbis aminek reális alapja van.
De mit is várok én az intelligens mosópor meg a valódi citromot tartalmazó öblitõ korából ahol az üditõkben pedig mesterséges citromizü pótló van...
(tényleg legközelebb majd én is irok egy cikket az intelligens mosóporokról hogy milyen tuti hogy vannak az évezred legnagyobb találmánya, még a számitógépeket is lepipálják intelligenciába...)
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#28
Ez most tényleg csak kötélhúzás, amit te is elszeretnél kerülni. A mindennapi életben különbözõ eszközöket használunk, melyek közül elég sokat ugymond programozni kell. Ezért van az hogy sokféle képppen értelmezhetjük a program-robot fogalmát. A robot a fizikai részt adja, a program meg az értelmét. Ebböl kiindulva mi is programozottak vagyunk, és tényleg, a dns-ünk tartalmazza ezeket az adatokat. A legegyszerübb dolgok is alkothatnak rendszert, programozhatóak, mégha ez a folyamat a legkevésbbé hasonlít arra, amit mi gondolunk. Azt a valamit pedig mi alkottuk meg valamiért, ez a programozás, szerintem.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#27
ok, de...
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#26
Sõt jut eszembe a váltók nagyon is kellenek, ezzel még egy új elemet viszünk be a rendszerbe, ami nem más mint a feltétel. Ha meg körbe rakod a sint, akkor újabb fogalom került napvilágra, a végtelen ciklus. Na erre lehet gombot varni.
Persze biztos lesznek még ezután is akik szerint ez a rendszer nem programozott ming a zenedoboz az.
Persze biztos lesznek még ezután is akik szerint ez a rendszer nem programozott ming a zenedoboz az.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#25
Én azt probáltam érzékeltetni, hogy az hogy attól hogy valami látszólag különbözõ még egyforma.
Ugyepár program: egyértelmü utasitásorozat.
Na most a program lehet:
-egy számitógépes algoritmus
-egy henger amibõl tüskék álnak ki (zenedoboz)
-egy vasuti sin ami meghatározott görbületekbõl (utasitásokból) áll.
Vegyük pl a budapest-debrecen távot. A sin a program a vonat pedig az automata ami végrehajtja a programot. Ugye a sin kanyarog jobbra balra néha egyenes stb, ezek az utasitások lépései, és egyértelmü, mert ha 1000x inditod el a vonatot pestrõl, akkor is mindig debrecenben ér véget (most tekintsünk el a váltóktól stb, fixen be van állitva debrecenbe) és az utasitás végrehajtása determinisztikus, mert mindig ugyannnyi véges számú lépés visz a kezdettõl a célig. Magyarán a vonat a sinnel együtt egy programozott rendszert alkot.
Slusz passz.
Az egész csak elvonatkoztatás kérdése.
Az én eszem csak azon állt meg, hogy egyesek minden további nélküli el tudják képzelni hogy egy zenegép egy programozott gép csak azért mert belül van a henger ami a programot tárolja, mig a vonatnál látszólag kivül van. De a logikai modell alapján minden részletük megfeleltethetõ egymásnak.
Unknow: nem mosom össze. A zenedoboz a benne lévõ fix hengerrel ugyanúgy zárt rendszert alkot mind a vonat a sinnel.
Ugyepár program: egyértelmü utasitásorozat.
Na most a program lehet:
-egy számitógépes algoritmus
-egy henger amibõl tüskék álnak ki (zenedoboz)
-egy vasuti sin ami meghatározott görbületekbõl (utasitásokból) áll.
Vegyük pl a budapest-debrecen távot. A sin a program a vonat pedig az automata ami végrehajtja a programot. Ugye a sin kanyarog jobbra balra néha egyenes stb, ezek az utasitások lépései, és egyértelmü, mert ha 1000x inditod el a vonatot pestrõl, akkor is mindig debrecenben ér véget (most tekintsünk el a váltóktól stb, fixen be van állitva debrecenbe) és az utasitás végrehajtása determinisztikus, mert mindig ugyannnyi véges számú lépés visz a kezdettõl a célig. Magyarán a vonat a sinnel együtt egy programozott rendszert alkot.
Slusz passz.
Az egész csak elvonatkoztatás kérdése.
Az én eszem csak azon állt meg, hogy egyesek minden további nélküli el tudják képzelni hogy egy zenegép egy programozott gép csak azért mert belül van a henger ami a programot tárolja, mig a vonatnál látszólag kivül van. De a logikai modell alapján minden részletük megfeleltethetõ egymásnak.
Unknow: nem mosom össze. A zenedoboz a benne lévõ fix hengerrel ugyanúgy zárt rendszert alkot mind a vonat a sinnel.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#24
Itt az az alapvetõ baj, hogy a programozást valami elvont, immateriális folyamatnak képzelitek el. A programozás tényét elfogadjátok, ha a számytógépes szakember egy algoritmust pötyög be a szerkezetbe és az végrehajtja az utasítást, ha kell többször. De akkor már nem beszéltek programozásrol ha a részeg batya megy hazafelé este a kocsmából bicajjal. Nade hej, miket beszélek, a bringa nem képes emlékezni arra az utvonalra amit a részeg tulaj irt le vele tegnap este, ezért eseti a használata, szemben a programozás folyamatában a kivánt, vagy optimális dolgot kivánjuk elérni, ezért ha a részeg józsi bá canyóján van tolatóradar, azt nagyon respektálja, ha a dombrú gurul visszafele a szalagkorlát felé, és még idejében hallja a jelzöhangot, hogy aszongya huzdmámegaféket. Na ez a programozás, aminek célja van(sokmindennek van célja). 100 szonak is 1 a vége, a programozás olyan utasítássorozat, amit létrehoznak valmiért, hogy ujra teljesítsék, javítsák, fejlesszék amit elérni kivánnak. Namost ennek a kommentnek nincs sok értelme.<#pias><#buck>
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#23
"De talán iratkozz be valami iskolába ahol majd elmagyarázzák neked hogy az hogy egy a keréknek verõdõ lapát vagy egy sin határozza meg hogy hová menjen a jármü ugyanaz. Ha az elsõt programozottnak hivod akkor a második is az, csak a programtárolási forma más."
Az a baj, hogy összemosod vezérlés fogalmát a szabályozással. Nem mindegy! Az elsõ nyílt hatásláncú, a második zárt.
Az a baj, hogy összemosod vezérlés fogalmát a szabályozással. Nem mindegy! Az elsõ nyílt hatásláncú, a második zárt.
#22
ui: ha már nagyon kötekedni akarok, akkor a zenedoboz hengerét nevezhetjük tárolt programnak, a vonat sinét pedig huzalozott programnak (vagy ahogy az informatikában ezt nevezik, huzalozott vezérlés, lásd risc processzorok).
De nem feltételezem hogy itt bárki is hallott róla errõl... (akinek nem inge...)
De nem feltételezem hogy itt bárki is hallott róla errõl... (akinek nem inge...)
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#21
"z automaták elinditásához kell ember, de attól fogva maguktól müködnek amig az energiaforrásuk engedi. "
Értem. Tehát a gõzmozdony illetve a mechanikus karóra nem számit robotnak, hisz elinditás után addig müködnek amig van energiaforrásuk... hogy is van ez akkor?
Sõt mondok jobbat. Automata pisztoly. Na ez is egy programozot robot hisz az elsütést után programozott módon kilöki az üres hüvelyt magából és betölti az új tárat mindaddig amig van energiája.
Azért ritkán élem meg azt, hogy ennyi korlátolt ember ir egy topicra (akinek nem inge ne vegye magára).
Sorolom a példákat:
robot: fogaskerekes kiskocsi (da vinci),zenedoboz, mobil szinház
nem robot: óra,vonat
Érdekes módon nehéz felfognom hogy egyesek természetesnek veszik hogy egy zenedoboz "programtára" egy kis henger, ugyanakkor képtelenek elképzelni azt hogy egy vonat "programtára" egy sin.
Pedig a kettõ ugyanaz, csak az egyik henger alakú a másik meg egyenes.
Kedves csaba42, ajánlom ilyen bepunnyadt aggyal ne irkálj ide, neked még a népszabadság való. De talán iratkozz be valami iskolába ahol majd elmagyarázzák neked hogy az hogy egy a keréknek verõdõ lapát vagy egy sin határozza meg hogy hová menjen a jármü ugyanaz. Ha az elsõt programozottnak hivod akkor a második is az, csak a programtárolási forma más.
Na tovább jó mulatást, van egy olyan érzésem hogy feleslegesen koptattam a szám ugysem fogod felfogni.
Értem. Tehát a gõzmozdony illetve a mechanikus karóra nem számit robotnak, hisz elinditás után addig müködnek amig van energiaforrásuk... hogy is van ez akkor?
Sõt mondok jobbat. Automata pisztoly. Na ez is egy programozot robot hisz az elsütést után programozott módon kilöki az üres hüvelyt magából és betölti az új tárat mindaddig amig van energiája.
Azért ritkán élem meg azt, hogy ennyi korlátolt ember ir egy topicra (akinek nem inge ne vegye magára).
Sorolom a példákat:
robot: fogaskerekes kiskocsi (da vinci),zenedoboz, mobil szinház
nem robot: óra,vonat
Érdekes módon nehéz felfognom hogy egyesek természetesnek veszik hogy egy zenedoboz "programtára" egy kis henger, ugyanakkor képtelenek elképzelni azt hogy egy vonat "programtára" egy sin.
Pedig a kettõ ugyanaz, csak az egyik henger alakú a másik meg egyenes.
Kedves csaba42, ajánlom ilyen bepunnyadt aggyal ne irkálj ide, neked még a népszabadság való. De talán iratkozz be valami iskolába ahol majd elmagyarázzák neked hogy az hogy egy a keréknek verõdõ lapát vagy egy sin határozza meg hogy hová menjen a jármü ugyanaz. Ha az elsõt programozottnak hivod akkor a második is az, csak a programtárolási forma más.
Na tovább jó mulatást, van egy olyan érzésem hogy feleslegesen koptattam a szám ugysem fogod felfogni.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#20
A tudományos fejlödés akkor indul meg ha a lehetöségek és az igények egyszerre lépnek fel. Hiába akarok wellness-centert épiteni az uránuszon, nem garantált a siker. A fent irtak és a kommentek alapján, meg nem nagy gazdasági súlya lett volna az ilyen robotoknak, hiszen rabszolgákból volt egy valag, föleg a pun háborúk után, igy nem volt robikra igény. Persze hogy kell robot, a jövöben az ember nem fog dolgozni, nem fog kényszerböl dolgozni, hanem azt csinálja amihez ért vagy szeret csinálni. A kerékpár kitalálója nem volt hülyegyerek, de ez nem robot. Ennyi erövel egy darab vasdorong is robot ha a szomszéd megfogja és azzal inti csendre feleségét. Csak ne gondolkodjanak a robotok, mert arra ráb@szunk nagyon hamar.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#19
A bicikli nem tud magától müködni, mert nincs energiaforrása. Az ember nem annak számít, ha automatákról van szó. A bicikli egy mechanikus eszköz nem több. Az automaták elinditásához kell ember, de attól fogva maguktól müködnek amig az energiaforrásuk engedi. Ami lehet, a fent írtakból víz, gõz, vagy éppen mechanikai erõ pl egy súly vagy egyéb.
Ha biciklidre egy rudat szerelsz súlyal, ami meghajtja a biciklikerekedet és madzagokkal rögzited a kormányt, amik Héron elve szerint megforgatják a kormánykereket (egy másuk súly erõforással vagy egyébbel vagy ha kurva okos vagy akár egy súlyal az egészet),... na akkor lenne automata biciklid.
Ha biciklidre egy rudat szerelsz súlyal, ami meghajtja a biciklikerekedet és madzagokkal rögzited a kormányt, amik Héron elve szerint megforgatják a kormánykereket (egy másuk súly erõforással vagy egyébbel vagy ha kurva okos vagy akár egy súlyal az egészet),... na akkor lenne automata biciklid.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#18
"Ez csak játék a szavakkal."
A Heron fele rendszer megfelel a logo-ban programozhato teknocnek es a legegyszerubb otthon elkeszitheto robotnak. Ha a rendszeret kiegeszitjuk egy egyszeru utkozovel, ami az idozitesre hasznalt magokat vezerli, akkor akar arra is kepes lehet a rendszer hogy a kornyezetet erekelve megalljon ha nekimegy valakinek, majd tovabbmenjen ha szabad az ut. Ez teljesen megfelelne egy mai erzekelokkel felszerelt robot mukodesenek. Ilyenek pl. a korhazi szallitorobotok, csak mechanikus helyett elektronikus a programozasuk, de az utasitasok gyakorlatilag megegyeznek. (jobb es bal motor elore es hatra valamint allj) Programozni ketfelekeppen lehet oket, vagy egy jelet kovetnek a padlon vagy egyszer vegigtoljak oket a kivant palyan amit megjegyeznek.
"Ennyi erõvel egy biciklit is nevezhetünk robotnak,"
Ha programozas utan leszallsz rola, majd magatol megismetli az utasitasokat anelkul, hogy hajtanad akkor igen. Ha erre nem kepes akkor nem robot csak egy buta gep.
Heronrol egyebkent annyit erdemes meg tudni, hogy a forgo gozlabdaja volt a vilag elso ismert gozturbinaja es keszitett gozhajtasu automata ajtokat is. A mai kor csak az elektronikat adta hozza a regebbi fejlesztesekhez (radio, tv, szamitogep). Mar a romai korban is 6-10 emeletes hazakban laktak az emberek es az emeleten is csapbol folyt a viz, raadasul jobb volt a kozponti futesuk mint a mai rendszerek. Az elso mukodo repulo szerkezeteket pedig meg Leonardo irta le (sarkany, ejtoernyo, korai helikopter). A sarkanyrepulot dokumentaltan ki is probalta es a kiserletet sikeresen tulelte.
Az egyetlen ok amiert nem fejlodott a tarsadalom akkor tovabb az az olcso emberi munkaero volt. Tulajdonkeppen ma is ez fogja vissza a robotok fejlodeset. Japanban ahol egyre kevesebb a fiatal, viszont nem akarnak bevandorlokat, pont ezert fejlesztik ilyen rohamtempoban a robotikat.
A Heron fele rendszer megfelel a logo-ban programozhato teknocnek es a legegyszerubb otthon elkeszitheto robotnak. Ha a rendszeret kiegeszitjuk egy egyszeru utkozovel, ami az idozitesre hasznalt magokat vezerli, akkor akar arra is kepes lehet a rendszer hogy a kornyezetet erekelve megalljon ha nekimegy valakinek, majd tovabbmenjen ha szabad az ut. Ez teljesen megfelelne egy mai erzekelokkel felszerelt robot mukodesenek. Ilyenek pl. a korhazi szallitorobotok, csak mechanikus helyett elektronikus a programozasuk, de az utasitasok gyakorlatilag megegyeznek. (jobb es bal motor elore es hatra valamint allj) Programozni ketfelekeppen lehet oket, vagy egy jelet kovetnek a padlon vagy egyszer vegigtoljak oket a kivant palyan amit megjegyeznek.
"Ennyi erõvel egy biciklit is nevezhetünk robotnak,"
Ha programozas utan leszallsz rola, majd magatol megismetli az utasitasokat anelkul, hogy hajtanad akkor igen. Ha erre nem kepes akkor nem robot csak egy buta gep.
Heronrol egyebkent annyit erdemes meg tudni, hogy a forgo gozlabdaja volt a vilag elso ismert gozturbinaja es keszitett gozhajtasu automata ajtokat is. A mai kor csak az elektronikat adta hozza a regebbi fejlesztesekhez (radio, tv, szamitogep). Mar a romai korban is 6-10 emeletes hazakban laktak az emberek es az emeleten is csapbol folyt a viz, raadasul jobb volt a kozponti futesuk mint a mai rendszerek. Az elso mukodo repulo szerkezeteket pedig meg Leonardo irta le (sarkany, ejtoernyo, korai helikopter). A sarkanyrepulot dokumentaltan ki is probalta es a kiserletet sikeresen tulelte.
Az egyetlen ok amiert nem fejlodott a tarsadalom akkor tovabb az az olcso emberi munkaero volt. Tulajdonkeppen ma is ez fogja vissza a robotok fejlodeset. Japanban ahol egyre kevesebb a fiatal, viszont nem akarnak bevandorlokat, pont ezert fejlesztik ilyen rohamtempoban a robotikat.
#17
Elobb nezz utana a "permetum mobile"-nak aztan sorolhatsz "peldakat" 😄
#16
Akkor segítek:
"Robot
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: navigáció, keresés
A további jelentéseket lásd a Robot (egyértelmûsítõ lap) oldalon.
A robot (a cseh robota a.m. szolgaság, munka szóból) egy elektromechanikai szerkezet, amely elõzetes programozás alapján képes különbözõ feladatok végrehajtására. Lehet közvetlen emberi irányítás alatt (mint a Space Shuttle robotkarja) de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógép felügyeletére bízva.
A robotokal rendszerint olyan munkákat végeztetnek, amelyek túl veszélyesek vagy túl nehezek az ember számára (pl. nukleáris hulladék megsemmisítése) vagy egyszerûen túl monoton, de nagy pontossággal végrehajtandó feladat, ezért egy robot sokkal nagyobb biztonsággal képes elvégezni, mint a munkavállalók (pl jármûgyártás területén)"
"Robot
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: navigáció, keresés
A további jelentéseket lásd a Robot (egyértelmûsítõ lap) oldalon.
A robot (a cseh robota a.m. szolgaság, munka szóból) egy elektromechanikai szerkezet, amely elõzetes programozás alapján képes különbözõ feladatok végrehajtására. Lehet közvetlen emberi irányítás alatt (mint a Space Shuttle robotkarja) de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógép felügyeletére bízva.
A robotokal rendszerint olyan munkákat végeztetnek, amelyek túl veszélyesek vagy túl nehezek az ember számára (pl. nukleáris hulladék megsemmisítése) vagy egyszerûen túl monoton, de nagy pontossággal végrehajtandó feladat, ezért egy robot sokkal nagyobb biztonsággal képes elvégezni, mint a munkavállalók (pl jármûgyártás területén)"
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#15
"Sõt egy gözmozdony is programozott robot. Hisz a karok segitségével megmondjhatjuk hogy merre menjen és milyen sebességgel" - úgylátom, nem rólad mintázták a példafelhozás mintaszobrát, mert akkora hülyeségeket mondtál, hogy kész csoda, hogy nem vetted észre. Szerintem az elõzõ hsz-eden inkább gondolkozz el (löket: szerinted a vonat magától, önszántából kanyarodik, vagy csak követi a síneket? Mert nem hiszem, hogy ha a sín balra kanyarodik, akkor a vonat csak azért is jobbra fog, mert úgy lett "beprogramozva". Ha pedig a vezetõ jobbra irányítja, attól még nem lesz robot belõle. Más: van fogalmad róla, hogy mi az a robot - és most ne a Transformersre gondolj -?).
"Sõt mondok jobbat, egy mechanikus karóra is programozott robot ezek szerint." - szerinted hogy mûködik egy mechanikus karóra? Mert ha jól sejtem, halvány lila gõzöd sincs róla (hsz-ed errõl tanúskodik).
A robot fogalmán pedig mindenképp rágódj el! 😛
"Sõt mondok jobbat, egy mechanikus karóra is programozott robot ezek szerint." - szerinted hogy mûködik egy mechanikus karóra? Mert ha jól sejtem, halvány lila gõzöd sincs róla (hsz-ed errõl tanúskodik).
A robot fogalmán pedig mindenképp rágódj el! 😛
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#14
Értem, tehát da vincsi kocsija magától ment (feltalálta a permetum mobile-t) és a lapok is maguktól helyezõdtek el (szintén permetum mobile)...
Vagy valaki felhúzta, és beállitotta a lapokat. Ugyanis nem magától fordult el hanem egy ember KÉZZEL átállitotta a lapokat és akkor már más irányba ment. ÉS elõtte meg valaki KÉZZEL felhúzta a rugóit lehet hogy egy pedál segitségével.
Most akkor mi különbség van e között meg aközött hogy meglököm a biciklit és elforditom a kormányt?
Sõt mondok jobbat, egy mechanikus karóra is programozott robot ezek szerint.
Persze lehet hogy te a korlátolt agyaddal ezt nem fogod fel de ez már a te problémád.
Sõt egy gözmozdony is programozott robot. Hisz a karok segitségével megmondjhatjuk hogy merre menjen és milyen sebességgel. Akor elõre is.
Soroljak még a cikkben emlitett példákhoz hasonló programozott robotokat?
Vagy valaki felhúzta, és beállitotta a lapokat. Ugyanis nem magától fordult el hanem egy ember KÉZZEL átállitotta a lapokat és akkor már más irányba ment. ÉS elõtte meg valaki KÉZZEL felhúzta a rugóit lehet hogy egy pedál segitségével.
Most akkor mi különbség van e között meg aközött hogy meglököm a biciklit és elforditom a kormányt?
Sõt mondok jobbat, egy mechanikus karóra is programozott robot ezek szerint.
Persze lehet hogy te a korlátolt agyaddal ezt nem fogod fel de ez már a te problémád.
Sõt egy gözmozdony is programozott robot. Hisz a karok segitségével megmondjhatjuk hogy merre menjen és milyen sebességgel. Akor elõre is.
Soroljak még a cikkben emlitett példákhoz hasonló programozott robotokat?
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#13
Nos elég érdekes lenne... Ha a jövõben a leigázott emberiséget használná a robot nemzedék mindenféle alantas munka elvégzésére... XD
#12
szerdán akkorát estem a bringával...akkor ez most már a gépek lázadása?<#buck>
\"Nothing happens unless first a dream…”
#11
Igen az átviteli függvényét is egyszerû felírni. Egységugrásra adott válasza: Ha ráugrasz, ledob 😊
#10
ha robotnak nem is de automatának tekinthetõ a bicikli ami bemenõ jelekre kimenõ jeleket generál 😛
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
#9
szép cikk, csak Kempelen sakk automatáját hiányolom belõlle.
Ha emberke ült is a dobozban, mindenképp a cikkben a helye...
Ha emberke ült is a dobozban, mindenképp a cikkben a helye...
#8
utasítás sorozat, te észlény! vagy neked olyan a biciklid, hogy megmondod neki (pl. lábbal hajtasz rajta EGYET), hogy mûködjön, és megy magától? És a kormányod meg valszeg tudja, hol merre kanyarodjon, mert megtanítottad neki a kezeiddel. Gratulálok.<#taps>
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#7
biciklinél hol rögzítessz utasítássorozatot?
Az ókorban a rabszolgák voltak a legegyszerûbben és lehatékonyabban programozhatóak...
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#5
Ez csak játék a szavakkal.
"Mindenekelõtt tisztázni kell, mi tekinthetõ "programozhatónak". Egy program egy utasítás sorozat, ami megmondja a gépnek, hogy mit csináljon. Fontos azonban, hogy ezek az instrukciók megváltoztathatók legyenek anélkül, hogy magát a gépet újra kelljen építeni, azaz a programnak el kell különülnie a mechanikától."
Ennyi erõvel egy biciklit is nevezhetünk robotnak, hisz a kormány illetve a pedálok elforgatásával tetszõlegesen megmondhatjuk neki hogy mit csináljon,anélkül hogy a gépet újra kéne épiteni.
"Mindenekelõtt tisztázni kell, mi tekinthetõ "programozhatónak". Egy program egy utasítás sorozat, ami megmondja a gépnek, hogy mit csináljon. Fontos azonban, hogy ezek az instrukciók megváltoztathatók legyenek anélkül, hogy magát a gépet újra kelljen építeni, azaz a programnak el kell különülnie a mechanikától."
Ennyi erõvel egy biciklit is nevezhetünk robotnak, hisz a kormány illetve a pedálok elforgatásával tetszõlegesen megmondhatjuk neki hogy mit csináljon,anélkül hogy a gépet újra kéne épiteni.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#4
És a gépek egyszercsak ÖNTUDATRA ébrednek, és rájövének, hogy idõsebbek az embernél....<#alien>
Nem vitatkozom, csak igazam van. (Dunning-Kruger)
#3
Zseniálisak voltak. Szépen látszik, hogy minden megvolt egy programozható automata elkészítéséhez, azaz mondjuk az ipari forradalom beindulásához már az 1. században is, mégis társadalmi hatások és igények kellettek, hogy ez megtörténjen. Az alkotók maguk sem képzelték milyen potenciál van a játékszereikben.
zsír cikk, grat
#1
szép cikk, szóval régóta vannak, remek <#taps>