Az algoritmusok háborúja, avagy isten veled Gordon Gekko
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#32
"Sohasem értettem, hogy ha valakinek van 4 milliárd dollárja, akkor az miért fekteti be, forgatja, sz*patja be a többi embert"
Mert nem a pénz számít neki, hanem a siker.
Mert nem a pénz számít neki, hanem a siker.
#31
És csak úgy nyerhetsz, ha mindenkit lesöpörsz a színrõl. Olyan nincs h békességben 1más mellett üzletel a kis és nagybefektetõ. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#30
Sohasem értettem, hogy ha valakinek van 4 milliárd dollárja, akkor az miért fekteti be, forgatja, sz*patja be a többi embert azért, hogy legyen 100 milliárdja? Mert azt a 4 milliárdot is eléggé be tudná osztani élete végéig, úgy hogy még az unokáinak is maradna belõle - nem is kevés. Szerintem ez nem kapitalizmus, hanem harácsolás.
A jelenlegi rendszer legjobb modellje a monopoly nevezetû játék. Ha már minden pénz nálad van, ha már minden ingatlan a tiéd, akkor sem lehet kiszálni, muszály folytatni...
A jelenlegi rendszer legjobb modellje a monopoly nevezetû játék. Ha már minden pénz nálad van, ha már minden ingatlan a tiéd, akkor sem lehet kiszálni, muszály folytatni...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#29
> (mert tobbnyire buta tuskok az ilyenek es amugy semmire sem jok, de ugye nem veletlenul mondjak hogy a penz penzt fial)
Spekulansok. Amikor egy epeszu ember arra gondol, hogy hogyan lehet valamit megoldani szabalyok szerint, addig ezeknek rogton az az elso gondolata, hogy hogyan lehet megkerulni a szabalyokat, a masodik, hogy hogyan lehet kibujni a felelosseg alol, a harmadik pedig, hogy a jatekszabalyokat hogyan lehetne ugy modositani, hogy az az eloskodoket szolgalja.
> es kiba modon nem erdekli az ilyent az, hogy esetleg nehany milliard ember esik aldozatul az o hulyesegenek *itt a termeszet visszafordithatatlan folyamataira gondolok*, meg akkor sem, ha a sajat kolkerol van szo, vagy unokajarol.
Ez a legnyilvanvalobb tukorkepe az alacsony intelligenciaszintjuknek. Ebbol is latszik, hogy primitivek mint a legtobb parazita: kepesek elpusztitani az anyaallatot, vele egyutt pedig sajat magukat is.
Mondok megrosszabbat: ezek az elmebeteg jatekfuggo parazitak iranyitjak a vilagot es nem csak kozvetetten, de kozvetlenul bennunket is. <#levele>
Spekulansok. Amikor egy epeszu ember arra gondol, hogy hogyan lehet valamit megoldani szabalyok szerint, addig ezeknek rogton az az elso gondolata, hogy hogyan lehet megkerulni a szabalyokat, a masodik, hogy hogyan lehet kibujni a felelosseg alol, a harmadik pedig, hogy a jatekszabalyokat hogyan lehetne ugy modositani, hogy az az eloskodoket szolgalja.
> es kiba modon nem erdekli az ilyent az, hogy esetleg nehany milliard ember esik aldozatul az o hulyesegenek *itt a termeszet visszafordithatatlan folyamataira gondolok*, meg akkor sem, ha a sajat kolkerol van szo, vagy unokajarol.
Ez a legnyilvanvalobb tukorkepe az alacsony intelligenciaszintjuknek. Ebbol is latszik, hogy primitivek mint a legtobb parazita: kepesek elpusztitani az anyaallatot, vele egyutt pedig sajat magukat is.
Mondok megrosszabbat: ezek az elmebeteg jatekfuggo parazitak iranyitjak a vilagot es nem csak kozvetetten, de kozvetlenul bennunket is. <#levele>
#28
A gõzgép gyártás nem szûnt meg. 😉
A másik, 1 fejlettebb világban nem kell mindenkinek dolgoznia. Ha tényleg fejlõdik a társadalmunk, akkor elvileg kevesebb ember is megtermelheti azokat a javakat, ami az összes ember szükséglete.. persze vissza lehet (sõt) élni vele, meg nem úgy néz ki, h fejlõdünk 1általán, de a munka hatékonysága nõ, a környzetbõl pedig 1re több energiát tudunk kinyerni, 1re olcsóbban. (A szennyezzés már megint 1 más téma.)
Kicsit össze-vissza írtam, a lényeg, h bár az igényeink nõnek, okosan vezetve társadalmunkat mégis kevesebb (emberi)munkára van szükség. Legalábbis van 1 ilyen nézõpont is.
A másik, 1 fejlettebb világban nem kell mindenkinek dolgoznia. Ha tényleg fejlõdik a társadalmunk, akkor elvileg kevesebb ember is megtermelheti azokat a javakat, ami az összes ember szükséglete.. persze vissza lehet (sõt) élni vele, meg nem úgy néz ki, h fejlõdünk 1általán, de a munka hatékonysága nõ, a környzetbõl pedig 1re több energiát tudunk kinyerni, 1re olcsóbban. (A szennyezzés már megint 1 más téma.)
Kicsit össze-vissza írtam, a lényeg, h bár az igényeink nõnek, okosan vezetve társadalmunkat mégis kevesebb (emberi)munkára van szükség. Legalábbis van 1 ilyen nézõpont is.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#27
"Tételezük fel, hogy van megoldás az összes közvetítõ jelegû szerep minimalizálásra szinte minden területen.
Mekkora munkanélküliséget eredményezne ?"
Van bõven más munka is. Ha minden állás megszûnése 1 db munkanélkülit eredményezne, akkor most kb. 99%-os lenne a munkanélküliség. A technika fejlõdésének egyik mellékhatása, hogy egyes foglalkozások a háttérbe szorulnak (mezõgazdaság), vagy telejsen megszûnnek (gõzgép gyártás), de ezzel egyidõben új foglalkozások keletkeznek (programozó).
Mekkora munkanélküliséget eredményezne ?"
Van bõven más munka is. Ha minden állás megszûnése 1 db munkanélkülit eredményezne, akkor most kb. 99%-os lenne a munkanélküliség. A technika fejlõdésének egyik mellékhatása, hogy egyes foglalkozások a háttérbe szorulnak (mezõgazdaság), vagy telejsen megszûnnek (gõzgép gyártás), de ezzel egyidõben új foglalkozások keletkeznek (programozó).
#26
Azért h ne legyen munkanélküliség, nem éri meg látszatmunkahelyeket fenntartani, soha nem is érte meg.. kicsit gondolkozz melyik a kifizetõdõbb?
1.) Józsinak adunk munkát, hétfõn ellapátolja a kavicsot, kedden meg vissza, ezért kapja a bért és kompenzálni kell Józsi utazását, szerszámamortizációt, stb.
2.) Józsinak adunk (bérnyi) segélyt úgy, h nem kell lapátolnia és nincs 1éb költség. Jobb mint az elõzõ, de nem az igazi. 😉
3.) Józsinak adunk (bérnyi) segélyt, de csak akkor ha átképzi magát 1 jelenleg keresett szakemberré.. felmerülõ költség az oktatás, de hosszútávon ez a legnyereségesebb lépés a társadalom és Józsi számára.
1.) Józsinak adunk munkát, hétfõn ellapátolja a kavicsot, kedden meg vissza, ezért kapja a bért és kompenzálni kell Józsi utazását, szerszámamortizációt, stb.
2.) Józsinak adunk (bérnyi) segélyt úgy, h nem kell lapátolnia és nincs 1éb költség. Jobb mint az elõzõ, de nem az igazi. 😉
3.) Józsinak adunk (bérnyi) segélyt, de csak akkor ha átképzi magát 1 jelenleg keresett szakemberré.. felmerülõ költség az oktatás, de hosszútávon ez a legnyereségesebb lépés a társadalom és Józsi számára.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#25
Ácsi! 1értelmû, h amikor létrejöttek az elsõ tõzsdék, bankok, biztosítók, nagyon is hasznos volt a tevékenységük!
Viszont ma, a nem kellõen szabályzott gazdaságban õk a királyok, amivel 1értelmûen visszaélnek olyan szinten h közvetve a kormányt ill a törvénykezést befolyásolják.
A kezelési költségek és 1éb jutalékok, így a haszon, aránytalanul magas.
Picit utána nézhetnél a "József fillér" kifejezésnek, mindjárt világos lesz mirõl beszélek neked.
Most, h 1 külön nép, v tudatos földalatti összeesküvõ csoport, v csak a sok pénzéhes önös érdeke irányítja a folyamatot, teljesen mind1. Már nem lehet megállítani. A multicégeknek nagyobb hatalmuk, befolyásuk van mint bármely aktuális kormánynak! Ez tény.
Viszont ma, a nem kellõen szabályzott gazdaságban õk a királyok, amivel 1értelmûen visszaélnek olyan szinten h közvetve a kormányt ill a törvénykezést befolyásolják.
A kezelési költségek és 1éb jutalékok, így a haszon, aránytalanul magas.
Picit utána nézhetnél a "József fillér" kifejezésnek, mindjárt világos lesz mirõl beszélek neked.
Most, h 1 külön nép, v tudatos földalatti összeesküvõ csoport, v csak a sok pénzéhes önös érdeke irányítja a folyamatot, teljesen mind1. Már nem lehet megállítani. A multicégeknek nagyobb hatalmuk, befolyásuk van mint bármely aktuális kormánynak! Ez tény.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#24
Nem épp így van. Az õskõkorban nem volt követítõ jellegû tev. és mindenkinek volt munkája, élete végéig.
Nem kell arra a mûszaki és társadalmi szintre visszatérni, hogy megint megvalósítsuk a teljes foglalkoztatást. Mindenekelõtt politikai elhatározás kérdése: Aki nem dolgozik, ne is egyék!
Nem kell arra a mûszaki és társadalmi szintre visszatérni, hogy megint megvalósítsuk a teljes foglalkoztatást. Mindenekelõtt politikai elhatározás kérdése: Aki nem dolgozik, ne is egyék!
Kara kánként folytatom tanításom.
#23
Tételezük fel, hogy van megoldás az összes közvetítõ jelegû szerep minimalizálásra szinte minden területen.
Mekkora munkanélküliséget eredményezne ?
"közvetítõ jelegû"-be beleszámít marketing, hivatali akta tologatás is és még mások
Mekkora munkanélküliséget eredményezne ?
"közvetítõ jelegû"-be beleszámít marketing, hivatali akta tologatás is és még mások
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#22
a kereskedés egyáltalán nem "semmi". A brókereknek, egyáltalán a tõzsdének megvan a maga értelme. Persze lehet irigységbõl utálni õket, de nem sok teteje van.
vegyünk egy sokkal kézzelfoghatóbb példát. egy nagyvárosban valaki ki akarja adni örökségét, egy belvárosi lakást. valaki szeretne a belvárosban egy irodát bérelni, mert szüksége van irodára a profit termeléshez.
Ez a két ember
a, nem találkozik, így mindenki veszít
b, egy ingatlan közvetítõ ügynök segítségével találkozik, akik szemérmetlenül nagy pénzt (mondjuk 300e Ft-ot) tesz zsebre, max. 2napi, "semmit sem termelõ" munkával.
És a gazdaság egésze szempontjából még mindíg b, megoldás az elõnyösebb.
Egy hatékonyabb világban nem volna szükség közvetítõkre, de a valóság az, hogy ez a dolog így mûködik per pillanat mindenki számára a leghatékonyabban.
Természetesen az ingatlan közvetítés és a tõzsde egész másként mûködik, a fenti példa csak a terminológia szemléltetését szolgálta.
vegyünk egy sokkal kézzelfoghatóbb példát. egy nagyvárosban valaki ki akarja adni örökségét, egy belvárosi lakást. valaki szeretne a belvárosban egy irodát bérelni, mert szüksége van irodára a profit termeléshez.
Ez a két ember
a, nem találkozik, így mindenki veszít
b, egy ingatlan közvetítõ ügynök segítségével találkozik, akik szemérmetlenül nagy pénzt (mondjuk 300e Ft-ot) tesz zsebre, max. 2napi, "semmit sem termelõ" munkával.
És a gazdaság egésze szempontjából még mindíg b, megoldás az elõnyösebb.
Egy hatékonyabb világban nem volna szükség közvetítõkre, de a valóság az, hogy ez a dolog így mûködik per pillanat mindenki számára a leghatékonyabban.
Természetesen az ingatlan közvetítés és a tõzsde egész másként mûködik, a fenti példa csak a terminológia szemléltetését szolgálta.
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#21
kereskednek. az meg egy olyan dolog, hogy egy nagy büdsöt termelik de ha jokor vettek jot és jokor adták el jol akkor nyertek rajta. Ha nem nem.
#20
Gépek mindenhol, ez jó is rossz is... hosszutávon biztos, h nem lesz kellemes mert amit megláttál és rájöttél vna már mire csálnál valamit lecsaptak rá....
Apple iPhone, HP-Compaq 6715b Notebook, Google termékek - csak lazán ;)
#19
Rigidus: tudod sok az olyan tokfej, aki nem tudja, hogy mindennek van ara, es ahol bevetel van, az valahonnan kivetelt jelent.
Szval mig valaki kizsakmanyol, azt a masik valaki esetleg olyan szinten erzi, hogy az eletevel fizet az adott tranzakcioert.
Legjobb pelda: a tokeseket a mai vilagban kiba modon nem erdeklik, hogy mennyire zsakmanyoljak ki a termeszetet masok rovasara, es hogyha valahonnan valamit valamilyen mertekben kiveszunk, akkor azt valahogy illik potolni, o megteremteti masok penzen es masok tudasan (mert tobbnyire buta tuskok az ilyenek es amugy semmire sem jok, de ugye nem veletlenul mondjak hogy a penz penzt fial) a sajat kis okoszisztemat, ahol vigan elel mint hal a vizben, es kiba modon nem erdekli az ilyent az, hogy esetleg nehany milliard ember esik aldozatul az o hulyesegenek *itt a termeszet visszafordithatatlan folyamataira gondolok*, meg akkor sem, ha a sajat kolkerol van szo, vagy unokajarol.
Szval mig valaki kizsakmanyol, azt a masik valaki esetleg olyan szinten erzi, hogy az eletevel fizet az adott tranzakcioert.
Legjobb pelda: a tokeseket a mai vilagban kiba modon nem erdeklik, hogy mennyire zsakmanyoljak ki a termeszetet masok rovasara, es hogyha valahonnan valamit valamilyen mertekben kiveszunk, akkor azt valahogy illik potolni, o megteremteti masok penzen es masok tudasan (mert tobbnyire buta tuskok az ilyenek es amugy semmire sem jok, de ugye nem veletlenul mondjak hogy a penz penzt fial) a sajat kis okoszisztemat, ahol vigan elel mint hal a vizben, es kiba modon nem erdekli az ilyent az, hogy esetleg nehany milliard ember esik aldozatul az o hulyesegenek *itt a termeszet visszafordithatatlan folyamataira gondolok*, meg akkor sem, ha a sajat kolkerol van szo, vagy unokajarol.
Asus P5E; Q6600@3,4GHZ; Dragon 800MHZ 8G, Asus 8600GT; Samsung 1,25T; Dragon haz; Cooler Master M620; Logitech G5; Schyte Ninja 1100 RevB; Canon LBP810 & Lide 600F; LG L226WTQ & Belinea 21\"; NEC RW
#18
és? egy belsõs nem tudja elintézni a dolgot? :S
#17
Az utolsó mondat az amiért utálom az EGÉSZ pénzvilgot. A nagy büdös semmit termelik és mégis pénz lesz a vége, ráadásul milliók életével szórakoznak a tõzsdén keresztül, ha valamit elbasznak cégek rúgnak ki embereket a PROFIT miatt. Undorító az egész szerintem. Ráadásul most, hogy gépek is csinálnak tranzakciókat egy tõzsdeosszeomlás nem napok vagy nap alatt történik meg, hanem sokkal gyorsabban. Remek.... Elõre a profitért szemét kis brókerek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#16
A tõzsde hosszú távon is el van szakadva a valós értékektõl.
A különbség végül a lufi durranásával (estleg krach-hal) tûnik el, ill fordul meg.
A világ pénzforgalmának ~90%a virtuális pénz és nincs mögötte valós érték. Egy nagyobb bank, ha nem kockáztat névlegesen, hosszútávon a legjobb biznisz a világon. A tõzsdék hasonlóan jövedelmezõek bizonyos köröknek. Míg mások igazi produktív munka mellett éheznek.. na mind1 ez most nem tartozik ide. 😊
A különbség végül a lufi durranásával (estleg krach-hal) tûnik el, ill fordul meg.
A világ pénzforgalmának ~90%a virtuális pénz és nincs mögötte valós érték. Egy nagyobb bank, ha nem kockáztat névlegesen, hosszútávon a legjobb biznisz a világon. A tõzsdék hasonlóan jövedelmezõek bizonyos köröknek. Míg mások igazi produktív munka mellett éheznek.. na mind1 ez most nem tartozik ide. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#15
Az azonnali v a daytrade kereskedelemben frankón mûködnek a gépek, de hosszabb távon semmit sem érnek. Hosszabb távon nem 60 paramétert kell figyelembe venni, hanem trilliónyit -sõt addig ismeretlen paraméterek is felbukkannak- és real súlyozni, amire csak ember képes (1enlõre). Pl a híreket elemezve rájönni a következõ politikai lépésekre és azok következményeire..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#14
Már legalább 30éve vannak online, prompt tõzsdefigyelõ rendszerek (pl a Bloomberg féle), amiket ha feltörnének hasonló haszonhoz jutnának. De nem sikerült.
Ezek a részvénypiaci algoritmusos rendszerek az internettõl teljesen külön álló hálózaton mûködnek. Jól védve a tulajdonos (a tõzsde, v befektetési alap) által.
Jobban védik, mint a NASA szerverparkját, az biztos. 😉
Ezek a részvénypiaci algoritmusos rendszerek az internettõl teljesen külön álló hálózaton mûködnek. Jól védve a tulajdonos (a tõzsde, v befektetési alap) által.
Jobban védik, mint a NASA szerverparkját, az biztos. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#13
A tõzsde rövidtávon teljesen el van szakadva a cégek valós piaci értékétõl. Lásd olajár, ahol a kitermelés és a fogyasztás stabilan tervezhetõ, de az olaj ára mégis hektikusan változik: már egy esetleges venezuelai sztrájk híre vagy egy hurrikán irányváltozása borítja az asztalt. Nem történik semmi, a kereslet kínálat változatlan, mégis milliárdokat kaszálnak egyesek.
#12
na ezekkel meg mivan má, a kóserok már erre is lusták hogy legalább ennyit mozdítsanak a pénzért vagy netalán ez 9ftal olcsóbb megoldás???????????
#11
Ha jobbak, akkor tobb penzt is kifacsarnak a gazdaiknak mint eddig a brokerek. A kerdes csak az, hogy a penz fedezetet (effektiv munkat) kitermelok mennyire erzik majd a borukon, hogy naprol-napra szegenyebbek lesznek.
#10
egy ember magától is képes ilyesmire 😊
egyszer olvastam/hallottam valahol hogy egy japán cég brókere 1 darab részvényt akart eladni 670.000 $-ért (gondolom vagy spéci részvény volt vagy spekulált), de hülye volt, rosszul ütötte be a gépbe, és 670.000 darab részvényt adott el 1 $-ért. szóval nem kell ide vírus, emberek maguktól is alkotnak érdekes dolgokat 😊
a cég meg valami háromszáznemtomhánymilliót bukott
egyszer olvastam/hallottam valahol hogy egy japán cég brókere 1 darab részvényt akart eladni 670.000 $-ért (gondolom vagy spéci részvény volt vagy spekulált), de hülye volt, rosszul ütötte be a gépbe, és 670.000 darab részvényt adott el 1 $-ért. szóval nem kell ide vírus, emberek maguktól is alkotnak érdekes dolgokat 😊
a cég meg valami háromszáznemtomhánymilliót bukott
#9
wow, a skynet megjelenése után már tán csodálkozni sem kéne, hogy gépek irányítják a gazdaság egy - fokozatosan növekvõ - hányadát
ICS 4.0.4 --------------> JB 4.1.0
Elõbb utóbb lesz valaki aki ezeket feltöri és pár perc alatt milliókat keres. Legyen akármekkora is a feladat nehézsége, a kecsegtetõ haszon megéri. Ez ugyan nem Darwin, de Charles Dawkins.
A mennyből az összes érdekes ember hiányzik
#7
ezek internettõl független rendszerek 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
dobjunk be nekik egy vírust hogy hirtelen áron alul adjon el nagy cégek papírjait, vagy esetleg pont a saját cég papírját tudják jóval áron felül eladni.. egy emberrel ezt nehezebben lehet megcsinálni..
#5
Budapesti értéktõzsdén akkor nem nagyon mûködne az algoritmus.
Itt kb. 5-6 részvény van, amelyik statisztikai alapú mennyiséget produkál.
Itt kb. 5-6 részvény van, amelyik statisztikai alapú mennyiséget produkál.
#4
Jó kis cikk.
#3
Felváltja a gép intuíciója. 😉
#2
azokat majd arra lehet használni, hogy kijátszuk a másik tõzsdekompjúterét!😊
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#1
és mivan az emberi megérzésekkel ?😊