8
-
#8
A 3D felület télleg kizárva, egyelőre. De folyamatos nyomás alatt tartjuk a Sonyt, hogy engedélyezze;)))
A 2D videó viszont megoldva, a cell majdnem teljes képességei használhatók, igaz egyelőre nincsenek erre optimalizált lejátszók, de azért jelenleg így is egy átlag PC teljesítményét hozza.
A Linuxos gámák elég kérdésesek, egyrészt a Linux gyak a teljes erőforrást felmészti, másrészt Linux alatt le van korlátozva a BD meghajtóhoz való hozzáférés is. Stb-stb.
Szal ha a Sony végre elszánja magát, és feloldja a korlátozások nagyrészét, és ezzel egy szuper kis otthoni számítógépet kapunk, még akkor is rengeteg akadály lesz a Linuxos gámák útjában, hogy a PS3-hoz hasonló játékélményt nyújtsanak.
A fejlesztők hiányáról nem is beszélve.
Jelenleg viszont így is hozza egy jó kis TECSÓ PC szintjét.
Fedora Core 7 RULEZ!;))) -
neoG #7 nem kötekedésképpen,csak háttérinfó: a 230Volt az kisfeszültség. -
szombi #6 Nem igazán értem ezt az aktív-passzív PFC-s dolgot, márcsak azért is mert a tápok mind ugyanazokra az elemekre épülnek.
Olyan nincs hogy 0 és 230V között kapcsolgat, mert a nagyfeszültségű(230V-os)
egyenirányító híd után közvetlenül egy vagy két óriás kondi jön, 330uF-tól 560uF-ig.
Ezeken a kondikon kb. 320V feszkó esik az egyenirányítási csúcs alatt. A kondik után jön a kapcsolóüzemű táp lelke,
a kapcsolgató FET-ek és az őket meghajtó oszcillátor, melyet az optimális kimeneti feszültség elcsendesít,
majd annak csökkenésekor újra elindít. A FET-ek porvasmagos trafó(kat) hajtanak meg,
a kimeneti feszültséget pedig Scottky diódák egyenirányítják, és kondikkal, minitekercsekkel zavarmentesítenek. -
kvp #5 "Hát az én PC-m most adja át a lelkét egy PS3-nak. Egész jól fut rajta a Linux."
Csak 3d-s feluletet vagy 2d-s videomegjelenitest ne akarj rajta futtatni, mert ezek sajnos le vannak tiltva ha nem a sony linux fut rajta. Az ok egyszeru: ha van linuxos 3d akkor a jatekok linuxra jonnenek ki nem a ps3-as zart platformra (olcsobb a fejlesztoknek), ha pedig van 2d videogyorsitas, akkor az emberek elkezdenek letoltott hd filmeket nezni a gepen, ahelyett hogy fizetnenek a bluray korongokert.
Ha valaki kijon egy teljesen nyilt platformmal, mig masok bezarjak a sajat rendszereiket, akkor a vasarlok nagyobbik (ertsd: szegenyebbik) resze a nyilt platformot fogja valasztani. Mivel a jelenlegi piac csak az alacsonyabb penzu piacok iranyaba tud fejlodni (pl. kina, india) ezert a zart platformokat csak monopoliumokkal lehetne rajuk eroltetni.
"A gyártók határozzák meg az életciklus hosszát. A minőséggel (a kondiknál elég pontosan ki lehet számolni a kiszáradás idejét.), valamint a szabványok folyamatos változásával (úgymond fejlődés). Ebből az következik hogy, ha egy 3 éves gépben valami is tönkremegy akkor az egészet cserélni kell. Ezen nem fog tudni változatni még a BRIC piac sem."
Egy jo gyarto nem csinal ilyet. Ha megis megteszi, akkor perelheto meg amerikaban is. A szabvanyok valtoznak, de legfeljebb hasznalt alkatreszeket kell vasarolni a javitasokhoz. Eddig meg mindig sikerult valahogy uzemben tartanom az osszes regi gepemet. (csaladon belul napi hasznalatban jelenleg 3 P2-es es 3 P4-es van, mukodo allapotban pedig c64-tol folfele minden, es tv-bol is van 3 mukodo videoton a fekete fehertol a digitalis vezerlesuig raadasul napi hasznalatban) Egyebkent egy jo elektrolit kondenzator csak tobb mint 30 ev alatt szarad ki folyamatos hasznalat mellett. A tobbi kondenzatorfajta pedig nem igazan megy tonkre. A 3 eves tonkremenetel inkabb a selejt alkatresz vagy a nem megfelelo hasznalat miatt lehet, tehat vagy a gyarto rakott bele eleve rosszat vagy a felhasznalo nem jol hasznalja. (pl. tulhajtas, tulmelegedes, stb.) Sokan nem javitjak meg a hibas hutest hanem megvarjak mig az elektronika is feladja. Egyebkent egy rossz kondi foleg aktiv pfc-s tapban tud bajt okozni, mert ott nem a kimeno feszultseg allando hanem az idoben vett atlaga. Tehat ha nincs egy simito kondi, akkor 0 es halozati feszultseg kozott kapcsolgat a tap. (230 valtoaramn eseten 5 V egyenaramhoz kb. 3%-os kitoltesi tenyezovel) Az alaplapi kondenzatorok egy resze is ilyen, azok 5V-bol segitenek 2-ot meg meg kevesebbet csinalni a cpu-nak es a tobbi chip-nek. A maradek pedig tenyleg csak tapszuro azokert nem kar, legfeljebb fagy a rendszer. Viszont ha egy cpu 1.5 volt helyett kap 5-ot a rossz kondi miatt akkor annak annyi. -
#4
Hát az én PC-m most adja át a lelkét egy PS3-nak. Egész jól fut rajta a Linux.
-
szombi #3 Azér egy elektrolit kondi tartósabb annál, mint 3 év.
A régi URANUS tévémben bár jó nagyok ezek a kis rohadékok, mégis jók mind a mai napig.
Ha pedig elfüstöl egy kondi, általában nem rántja magával az alaplapot és a többi eszközt,
csak egyszerűen nem indul(vagy fagyogat), amíg ki nem cserélik. Apropó: elfüstölés.
Ilyen nálam még nem volt, csak púposodás, esetleg kifolyt egy kevés elektrolit.
Ez a kapacitás csökkenéséhez és az önkisülés felgyorsulásához vezet, ami miatt fagyni vagy újraindulni szokott a rendszer.
De nálam még nem volt olyan, hogy eldurrant volna egy kondi.
Ez utóbbi amúgy elég balesetveszélyes, tehát ne kísérletezzen senki!
Robbanáskor az alu kupak olyan gyorsan repül le a talpról, mintha puskából lőtték volna ki,
de például az újabb kondikban már vékony műanyag tokban van. -
HuskyWolf #2 Ez 100% hogy nincs így. Bár nem kétlem hogy ki lehet számítani a kiszárádás idejét + hogy ha tönkremegy kivág sok alkatrészt, az biztosan állíthatom a gyártók részéről ez semmiképpen sem szándékos. Mellesleg a tapasztalataim is ellent mondanak az alább leírtakkal, idővel azért minden tönkremegy. -
#1
A gyártók határozzák meg az életciklus hosszát. A minőséggel (a kondiknál elég pontosan ki lehet számolni a kiszáradás idejét.), valamint a szabványok folyamatos változásával (úgymond fejlődés). Ebből az következik hogy, ha egy 3 éves gépben valami is tönkremegy akkor az egészet cserélni kell. Ezen nem fog tudni változatni még a BRIC piac sem.
Ez a kondis téma egyébként is érdekes, mert ha tönkremegy akkor rendszerint több alkatrészt is kinyír, nem csak azt amire a kondi forrasztva van.