Jobb képet ad a kétszínű LED

pl. allotróp módosulat a kémiában. az állatorvosi ló általában a szén, amelynek allotróp módosulatai a közismert grafit, a még ismertebb gyémánt, és a sokkal kevésbé ismert fullerén.

Lehet. Csak akkor nem tudom, mi értelme az ilyen hajtásnak (nagy impulzus rövid ideig). Logikus lenne, hogy ezzel többet lehet kihozni a LED-bõl.
(Egyébként itt - 0.1ms 1/10 duty cycle -> 1kHz a freki.)

Jaj, bocsi: nem ritka földfém
Ritkaföldfém.
Nem mindegy, tessék csak ráguglizni :-)

Nem kötözködés, de:
1/10 kitöltéssel 100 mA, az ippeg 10 mA átlagáram, ami pont a fele a 20 mA-nek.
Ezt sajna így kell számolni. A max impulzusáramot nem lépheted túl, mert akkor amiatt károsodik a félvezetõ, a max átlagáramot sem, mert akkor meg túlmelegszik, abba hal bele.
Az átvitt átlagáram hatására pedig - karakterisztikától függ a dolog - az annak megfelelõ fényerõvel világít a LED. A villogás itt nem igazán játszik szerepet, mert annyira magas a frekvencia - jobb helyeken a kHz-es értékeket is megcélozhatják.

Tessék megtanulmi olvasni!
váltakozóáram != váltóáram

elozo 6 hsz kinai nekem...<#wow1>

Én nem egészen errõl beszéltem. Ha az impulzusszélesség elég kicsi (pl. 1/10 duty cycle, 0.1ms pulse width), akkor az egyenáramú hajtáshoz képest - károsodás nélkül - sokszoros lehet az alkalmazott áramerõsség (100+mA vs. 20mA) <és ennek megfelelõen a feszültség is megnõ>, aminek következtében nagyobb fényerõt lehet elérni, mintha DC-ben menne 20mA-rel.

+nem nagy impulzusokkal 😊
hanem impulzus szélesség modulációval...
fogsz egy sima négyszögjelet, és változtatod a kitöltési tényezõjét, ettõl lesz a LED-ed sötétebb vagy világosabb...

Azt hiszem, igazad van. Csakhogy itt a visszirányú, azaz ellentétes polaritású meghajtásról volt szó. Minden LED doksijában találsz majd egy olyat, hogy Absolute Maximum Ratings/Reverse Voltage, általában 5V.

nem a feszültséget nem szereti, hanem az áramot...
a feszültség az a dinamikus ellenállás és az átfolyó áram miatt adott

egy adott áramérték felett a disszipált teljesítmény már nem egészésges neki, és tönkremegy

szumma: nem feszültség, hanem áramkényszert kell alkalmazni, ha LED-et hajtunk meg

Meg nem is nagyon szereti, egy bizonyos feszültség/áramerõsség felett.

így van, hiszen a dióda fordított polaritásnál nem világít..

Ez nem egészen így van. 😊 A LED-ek 99.999%-át egyenárammal hajtják.
És néha, speciális esetben úgy, hogy rövid, de nagy impulzusokkal (ehhez külön meghajtó elektronika kell), viszont ezt nem váltóáramnak hívják.

Lehet ilyen módon szabályozni a LED fényerejét, de ez nem jelenti azt, hogy egy kijelzõ esetében is tanácsos ezt a módszert használni.

Megsúgom, hogy a mostani LED-ek is igy mûködnek! Nem egyenáramot kapnak hanem váltakozóáramot, így nagyobb fenyerõvel is tudnak mûködni, úgy, hogy nem károsodnak.

Hülye spammer, tudjuk hogy ingyenaranyat kapsz érte a játékban. Legalább egy olyan helyre küldd be, ami játékról szól.

Helló!
Ha valaki szereti az onlyne stratégiai játékokat akkor regisztráljon itt:
http://www.travian.hu/?uc=hu1_16506
Nekem tetszik! Sztem megéri!

"Viszont valami oka csak van, hogy pont az organikus fénykibocsátó anyagokkal csinálnak képernyõket, nem pedig inorganikusakkal, amiknek pedig sokkal hosszabb az élettartama."

A gallium arzenid alapu led-ek nagyon jok, csak dragak es mergezo anyagokbol vannak. Igy sem a gyartoknak, sem a kornyezetvedoknek nem tetszik ez a technologia.

"Az is megoldás lehetne, hogy elegendõen gyorsan kapcsolgatsz a különbözõ állapotok között ( színek között ), ezeket impulzus szélesség modulációval modulálva szineket keverni lehetne."

Ezt a technologiat hasznalja sok projector is. Persze ha a vezerles a pixel alatt van (aktiv matrixos), akkor a frekvencia lehet tobb megahertz is, ami mar nem latszik.

Egyebkent itt a technikai ujjitas az, hogy nem harom hanem csak ket anyagot kelljen a sziliciumba szublimaltatni, amitol olcsobb lenne a gyartas. Az oled pedig szep, csak sajnos tul gyorsan bomlik le. A led-ek elonye a hosszu elettartam, amit az oled pont nem kepes hozni. Az igazi alternativ megoldas a felvezeto keramiak hasznalata lenne. Ilyen keramiakbol akar komplett jarmuveket is lehet epiteni es egy keraminal konnyebben allithato az osszetetel tehat a szin is.

De akkor megint ott tartunk a vibrálásnál.

Az is megoldás lehetne, hogy elegendõen gyorsan kapcsolgatsz a különbözõ állapotok között ( színek között ), ezeket impulzus szélesség modulációval modulálva szineket keverni lehetne.

Viszont valami oka csak van, hogy pont az organikus fénykibocsátó anyagokkal csinálnak képernyõket, nem pedig inorganikusakkal, amiknek pedig sokkal hosszabb az élettartama.

Akkor már csak az a kérdés, hogy lehet az európium egyszerre két különbözõ kémiai állapotban... Illetve hogyan lehet úgy beleerõszakolni a harmadik színt úgy, hogy egy LED-en belül külön-külön vezérelhetõ legyen a három.

"Az európium állapotától függõen a LED most kék vagy vörös fényt bocsát ki, illetve képes mindkét szín egyidejû megjelenítésére is, ekkor lila fényt kapunk." - Tehát ha még 1 szint sikerül beleerõszakolni akkor RGB mehet egyszerre is, ha mindez igaz és voila 1 led to rule them all 😊

Az európium viszont képes két különbözõ kémiai állapotban is képes létezni

A SED/FED kijelzõk is jöhetnének már, ha már az OLED késik.
Ez a technológia nagyon jó egyesíti magában az LCD és a plazma elõnyeit.

Nekem van RGB ledem, csakhogy ott nem egy félvezetõrõl lehet beszélni, hanem 3 különbözõ LED öszerakásáról. De attól függetlenül ugyanúgy kikeveri a színeket, és kissé messzebbrõl nézve egyetlen szín látszik csak. Elég erõs valahol a keleti mögött vettem, ott egy marha olcsó led bolt. Lassan már mindenféle egzotikus anyagot felhasználnak ledekhez.

Egyértelmûen NEM lenne alkalmazható OLED-nél, hiszen a cikkben szereplõ technológia, ha sikerül az RGB-t megvalósítani az OLED alternatívája lesz.
A cikk ritka földfém alapú LED-ekrõl szól, az OLED meg organikus, azaz szerves anyagokat használ fénykibocsátásra.

Megjegyezném, hogy semmi értelme olyan LED-nek amely "képes a három fõ szín között kapcsolgatni".
Mert ha a LED nem képes egyszerre mindhárom színben világítani és így fehér fényt létrehozni, akkor csak több LED együtt alkothat egy képpontot. Akkor meg ugyanott vagyunk, mintha 3 egyszínû LED-et használnánk.

Csak az oled jönne már... Biztos ott is alkalmazható lenne ez a technológia kis módosítással..
Ráadásul azt nem kell hátulról erõs fénnyel világítani (gyenge kategóriájú LCD nél ráadásul sokszor vibrál is..), így nem fogyaszt annyit és nem is melegszik annyira...

Amúgy nagyon érdekes ez a technológia, ha sikerül megvalósítani és elérni hogy könnyen és viszonylag olcsón lehessen gyártani, akkor itt a legújabb generációja a kijelzõknek. 😊

végre egy áttörés -> az LCD-knek még van mit fejlõdniük!