Mezőgazdasági fórum
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
esõ=arany
ehhez komment???
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
Fendt, Case Ih, Claas, McCormick, Mtz 4ever!!!
A gazdák számára nagyon hasznos eszköz lehet egy korszerû földminõsítési rendszer a racionális földhasználat tervezés, a jövedelmezõ gazdálkodás mindennapi gyakorlatában.
Sajnos a jelenleg is használatban lévõ földminõsítési rendszer – az aranykorona rendszer – alkalmatlansága miatt gátja a földhasználat tervezési feladatok racionális megvalósításának, ezáltal hátráltatja mezõgazdaságunk fejlõdését és a fenntartható környezetgazdálkodás folytatását is.
A földminõsítés alapja
A föld használatának egyik legfontosabb meghatározója a termõföld, illetve a talaj minõsége. A talajok minõsége nagyon sok összetevõ függvénye, amelyek közül legfontosabbak a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai.
Az ember által termesztett növények a legkülönbözõbb talajféleségekre kerülnek, ezért fontos tehát, hogy tudjuk, melyik növényt milyen talajon termelhetjük a legnagyobb sikerrel. Gazdasági növényeink fejlõdésére igen sok tényezõ hat. Ezek a tényezõk mind egyenértékûek, és egyik sem képes eredményesen hatni a másik mûködése nélkül. Az egyenértékûség természetesen csak minõségileg értendõ. Mennyiségileg igen nagyok a különbségek e tényezõk között.
A termõföld – mint a mezõgazdasági termelés alapvetõ erõforrásának – védelme meghatározó jelentõségû a mindenkori civilizációk fennmaradása szempontjából. A mezõgazdasági termelés szoros kölcsönhatásban áll a környezettel, így többek között jelentõs hatást gyakorol a talajok állapotára is. A talajhasználat hosszú távú helyes megválasztásával érhetjük el tehát a fenntartható gazdálkodás folytatását, mely elõsegítheti a mezõgazdasági termelés versenyképességének megteremtését. A fenntartható szántóföldi földhasználatról akkor beszélhetünk, ha a termõhelyhez és a közgazdasági körülményekhez alkalmazkodó növénytermesztés során hosszabb idõszak alatt sem éri kár a környezetet.
Egy objektív földminõsítõ rendszer használatával lehetõségünk nyílik a környezeti tényezõk hatását számszerûen jellemezni, majd ezen értékszámok együttes értelmezése után megkaphatjuk a környezeti tulajdonságok talajtermékenységet befolyásoló objektív mutatószámát. Ezeket felhasználva már megvalósítható a környezeti szempontú, racionális földhasználat-tervezés a fenntartható gazdálkodás folytatását megalapozó talajvédelmi megfontolások szem elõtt tartásával.
A talajhasználatot a szántóföldön a különbözõ biológiai igényû és hatású növények és termesztési módszereik következményei minõsítik. A vetésváltás és az okszerû talajhasználat a közvetlen agronómiai elõnyökön túlmenõen hosszú távon is elõnyös lehet a termõtalaj kultúrállapotának fenntartásában, a talajtermékenység és a kedvezõ talajszerkezet megõrzésében.
Az aranykoronás földértékelés leváltásának igénye
A talajok minõsítésének mindmáig érvényben lévõ legelterjedtebb mutatója az aranykorona. A megállapítása úgy történt, hogy a föld tiszta jövedelmének vették a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhetõ középtermés értékét, levonva belõle a gazdálkodás rendes költségeit. Ebbõl a definícióból is látható, hogy az aranykorona rendszer egy közgazdasági értékmérõ, így nem fejezi ki a talajok természettudományos értelemben vett minõségét, a talajok növényspecifikus termékenységét, illetve a földek produkciós potenciálját. Az aranykorona rendszer bevezetése óta bizonyos változások a föld minõségében bekövetkeztek, azonban ennél sokszorosan nagyobb változások mentek végbe a tiszta jövedelmet befolyásoló egyéb, döntõen közgazdasági tényezõkben. A termõföldek aranykorona értékei amellett, hogy országos viszonylatban – eredetükbõl adódóan – nem összehasonlíthatók, gyakran szûkebb régiókon belüli táblák termelési feltételeirõl is torz képet adnak. Az aranykorona rendszer nem utal a termelés környezeti feltételeire. Ezeken túl, az aranykorona mutatói az évhatások kockázati tényezõirõl semmiféle információt nem tartalmaznak, holott a különbözõ évjáratok hozamingadozásai nagyban meghatározzák egy terület mûvelési igényét és annak gazdaságosságát.
A D-e-Meter földminõsítés alkalmazása
Az aranykorona rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésére egy új, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására elsõsorban a talajtani szakemberek részérõl indultak próbálkozások, de a növénytermesztés szerkezetének összetettsége, a környezetvédelmi és tájgazdálkodási megfontolások szintén egy újfajta földminõsítési rendszer bevezetését sürgetik.
A Pannon Egyetem vezetésével mintegy 7 éve indult el egy olyan kutatás-fejlesztési projekt, mely keretében az ország több kutatóintézete és egyeteme azt a célt tûzte ki, hogy kidolgozzon egy korszerû, objektív alapokon nyugvó földminõsítõ rendszert, mely képes lesz leváltani a jelen aranykoronás földértékelõ rendszert. E földminõsítõ rendszer neve – D-e-Meter – a mitológiából ered, ugyanis a földek termékenységét és a földmûvelés tudományát a görög mitológia szerint Déméter istennõ adta az embereknek.
A rendszer kifejlesztésének alapgondolata az volt, hogy egy olyan interneten keresztül elérhetõ információs rendszert hozzunk létre, mely a talajtermékenység parcella szintû becslésén túlmenõen, a föld minõségének megállapításával segíti a gazdákat a helyes talajhasználat megválasztásában, és egyben a gazda egy térképi áttekintést is kapjon a területére vonatkozó elsõsorban talajtani vonatkozással bíró környezeti állapotról, kiemelve a növénytermesztést esetleg limitáló tényezõket.
Ez az új földminõsítõ rendszer tehát a sokoldalú talajfunkciók közül a produkciós potenciállal kifejezhetõ talajtermékenységet értékeli. A földminõsítõ rendszer úgy épül fel, hogy azzal (az értékelendõ területek megfelelõ domborzati, klimatikus, és talajinformációinak birtokában) valamennyi magyarországi, szántóföldi mûvelés alatt álló mezõgazdasági terület (tábla) egységes viszonyítási skálán értékelhetõ legyen.
A földminõsítési rendszernek közgazdasági elemekkel való kibõvítésével, illetve továbbfejlesztésével a rendszer egzakt, tudományos alapjaiból kiindulva eljuthatunk a föld tényleges értékének kifejezéséhez és ezzel elérhetõvé válik egy új, az aranykorona rendszert leváltó természettudományos alapokon nyugvó földminõsítõ és földértékelõ rendszer.
Az újonnan kifejlesztett D-e-meter rendszer egységes keretbe foglalja a talajaink termékenységét tükrözõ, mért termésadatokon, azok korszerû statisztikai elemzésén nyugvó talajminõségi mérõszámokat gazdasági növényenként csakúgy, mint különféle célú súlyozott összesítésüket. Az új rendszer segíti a földhasználót a vetésszerkezetének optimalizálásában, a jövedelmezõséget biztosító termésszint kitûzésében, az alkalmazandó agrotechnika megválasztásában.
A földminõsítési rendszer alapvetõ eleme a talajok termékenységének megismerése, az azt kialakító talajtulajdonságok elemzésével, kiegészítve a gazdasági növények tápanyag-reakcióit kifejezõ terméstömegekkel. Ez együtt jár a talajok földminõségtõl függõ tápanyagkészletének és a hiányok kiegészítésének, az utánpótlásnak megállapításával is.
A földminõségi értékszámok
A talajtermékenység mértékét elsõsorban a talajban a tenyészidõszak egésze és egyes szakaszai alatt a növények számára rendelkezésre álló víz, valamint tápanyagok mennyisége és dinamikája szabja meg. A talaj termékenységében nagy szerepe van a talaj vízgazdálkodásának, ezért a földminõségi értékszámok kialakításánál legfontosabb tényezõként a talajok vízgazdálkodási kategóriáit vettük figyelembe, mint alapvetõ termékenységet determináló tényezõt.
Az értékszámok kialakításánál más, a talaj termékenységét befolyásoló tényezõket is számításba vettünk, mely tényezõk egymással szoros kölcsönhatásban érvényesülnek, de a klimatikus, domborzati, hidrológiai, talajtani és agrotechnikai tényezõk változatosságából adódóan, a termésképzésben betöltött súlyuk térben és idõben eltérõ lehet. Míg az egyes természeti és gazdálkodási elemek befolyásának mértéke külön-külön is értelmezhetõ, a növénytermesztést befolyásoló környezeti hatások összessége egységes rendszerben is jellemezhetõ. Hosszú idõsoros, nagy mennyiségû adatokon statisztikai számításokkal megbízhatóan becsültük a talaj termékenységét befolyásoló tulajdonságok szerepét és olyan viszonyszámokat alakítottunk ki, melyek hûen tükrözik egy adott terület termékenységi viszonyait a különbözõ növények tekintetében. A D-e-Meter földminõsítõ rendszer használata során, a felhasználó egy internetes felületen keresztül lekérdezheti a keresett mezõgazdasági parcella talajtermékenységet tükrözõ növényspecifikus földminõségi értékszámait és azok egy pontmátrixban összesítve megjelenítésre kerülnek a különbözõ évjárathatásoknak, különbözõ tápanyag-ellátottsági szinteknek és a különbözõ növények tekintetében.
Következtetés, javaslatok
A mezõgazdasági parcellák D-e-Meter pontjait figyelembe véve megállapítható, hogy a D-e-Meter pontok alapján is tervezett növénytermesztés hozzásegíthet a vetési sorrend, tápanyag- és vízgazdálkodás valamint a területkihasználás (üzemszervezés, területborítottság) optimalizálásához. A D-e-Meter értékszámok – mivel növényspecifikus földminõséget mutatnak – megbízhatóbb viszonyítási alapot jelentenek a különbözõ földhasználati alternatívák összehasonlításához. A növénytermesztési gyakorlat szempontjait vizsgálva tehát elmondható, hogy a D-e-Meter pontok alapján tervezett gazdálkodás a növénytermesztés agroökológiai feltételeit jobban követõ földhasználatot tehet lehetõvé.
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
Búza meg okt. közepe ha olyan az idõ akkor meg november közepe. Tavaly is úgy volt. Aztán nõt az mint a barom.
Fendt, Case Ih, Claas, McCormick, Mtz 4ever!!!
leszarom mit jósolnak,erre az évre sem jósoltak aszályt,és mégis lett nem kicsi,nem kockáztatok semit,a bõrömre megy a vásár!
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
DoPpEnTyŰ---többet ésszel, mint ész nélkül...
AMD QuadCore Phenom Black Edition 9850, SAPPHIRE HD4830 512MB DDR3, MSI KA780G, Kingston 4GB 800MHz DDR2, Western Digital 500GB
hidd el tapasztalat,mi baja van neki ha elveted??
persze ha csak 5-6 hektár lenne okk,mert beleszúrja az ember 1 szárazabb napba,de mivan ha beesõzik? hm ??
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
mi azt szoktuk okt végén, november elején, árpát esetleg szept végén
AMD QuadCore Phenom Black Edition 9850, SAPPHIRE HD4830 512MB DDR3, MSI KA780G, Kingston 4GB 800MHz DDR2, Western Digital 500GB
na nebasszá má fel!!hát mikor kell vetni az árpát?? a repce után midig az következik!!utána búza!
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
Fendt, Case Ih, Claas, McCormick, Mtz 4ever!!!
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
DoPpEnTyŰ---többet ésszel, mint ész nélkül...
Én meg majd fénymásolom a belépõket. XD De jd véletlen nem tavaly is ez volt, h jössz aztán mégse? 😄
Fendt, Case Ih, Claas, McCormick, Mtz 4ever!!!
AMD QuadCore Phenom Black Edition 9850, SAPPHIRE HD4830 512MB DDR3, MSI KA780G, Kingston 4GB 800MHz DDR2, Western Digital 500GB
DoPpEnTyŰ---többet ésszel, mint ész nélkül...
Fendt, Case Ih, Claas, McCormick, Mtz 4ever!!!
AMD QuadCore Phenom Black Edition 9850, SAPPHIRE HD4830 512MB DDR3, MSI KA780G, Kingston 4GB 800MHz DDR2, Western Digital 500GB
khm...khm...
AMD QuadCore Phenom Black Edition 9850, SAPPHIRE HD4830 512MB DDR3, MSI KA780G, Kingston 4GB 800MHz DDR2, Western Digital 500GB
Fendt, Case Ih, Claas, McCormick, Mtz 4ever!!!
DoPpEnTyŰ---többet ésszel, mint ész nélkül...
Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.
Mezőgép - BN