VIA: bankkártya méretű alaplap

+ a korábbi változatoknál is változott, volt olyan amihez kellett aktív hûtés van amihez nem, de ezeken a divatfotókon nem látszik soha

3 hozzászólással lejjebb linkelt dez pár képet. Ha megnéznéd, látnád a hûtést is. A cikkben szereplõ képen nyilván azért nincs hûtés, hogy ne takarja ki a lap "tájképét".

Procihûtõ nem is kell rá?

En nagyon orulok egy ilyen tipusu fejleszesnek. A rengeteg feature meg minden, de ugy gondolom kicsit draga. Eddig a Freescale, es ARM megoldasokban gondolkodtam, de ha elerheto aron fogjak nyomatni az x86-os rendszereket, akkor megfelelo alternativa lehet. Nem kellesz gorcsolni a 8 bites PIC es Atmel rendszerekkel.
Sok sikert kivanok a VIA-nak.

Vicces, de a lap közepén látható kocka az a Via VX700 as chipszet. 😊
A proci mellete van, a kissebbik 😊 .
Egyébként a C7 es Via procik kb hozzák a Celeron M szintjét azonos órajelen kisebb fogyasztással.

De van, csak kicsik: kisebb áramokhoz kisebb tekercsek is elegendõek, és a nagyméretû elektrolit kondik helyett kisebb, de drágább tantálkondik vannak.

Amúgy itt látható a hátulja is: link

"tápszabályozó FET"

A pontosság kedvéért: ilyen nem létezik. A FET egy speciális tranzisztor, aminek egy "be" és egy "ki" állapota van, azaz egy kapcsoló. Fõleg azért jó, mert a "be" állapotban nagyon alacsony a belsõ ellenállása, így nagy áramokkal is tud dolgozni, kis méretben. Nos, ez az alkatrész egy kapcsolóüzemû tápáramkör része, azaz nem õ szabályozza a feszültséget, õ csak a tulajdonképpeni szabályzó áramkör által irányítottan kapcsolgat.

És hol vannak az USB csatik?

Na azlesz majd a nemsemmi ha ezt a méretet felsõkategoriás cuccok fogják elkodni mármint brutál proci izom vga több ram!

A dokumentacio fent van a via oldalan. Ezek alapjan:
-a memoriafoglalat alul van, laptop memoria kell bele
-a sata csatlakozo a jobb felso sarokban van, csak nem forrasztottak bele tuket, de ott van a forrasztasi helye
-1 ps/2-s csatlakozo van rajta, mint a legtobb laptop-on, tehat oszthato es az egyik tusoron van
-a vga mellet egy 9 tus soros port van
-a keretes dugo kombinalt dvi/lvds integralt lcd kimenet
-a blokkos dugo a video input/tv dekoder kartya helye
-a keretes dugo mellettiek a hangcsatlakozok, attol jobbra fent van a ps/2 es az elolapi gombok tusora az alatt meg az usb-s sor
-a bal also sarokban levo tapcsatlakozot megvaltoztattak, atx szeru, csak 12 mini blokkal (ebbol 1 db 12 voltos, a tobbi 5 vagy 3.3 volt, pwr ok es pwr good van)
-a meret azert ilyen, hogy egy wide screen-es lcd-s umpc-be be is be lehessen tenni (a ps2 es a vga lenne a kulso, a dvi pedig a beepitett lcd csatlakozasa)

Olyan helyre, ahol csak szövegszerkesztés folyik, vagy szerver-terminálként ezt bele lehetne építeni a billentyûzetbe,(C64 rulez) vagy a monitor talpába (MAC).
Nagyon nem látok rajta soros bill+egér csatit, gondolom, ezek is USB-rõl mennek.

Ha az ésszerûség szerepet játszott volna a PC fejlesztésében, akkor eleve ATX sem lenne.. meg tök más lenne az egész elrendezés, a foglalatok, meg szinte minden szabvány.. meg legalább 1 lépcsõ kompatibilis lenne le meg felfelé.
De sajna ez qrvára nem érdekli a gyártókat, csak a licence díjak, meg az új szabadalmak. 😞

Hát a procifoglalat a lap közepén látható proci alatt van 😊 a ram foglalat meg az a kis bigyó ott sok tûvel.

Azé kúl hogy a mai alaplapok is tele vannak hülye tekercsekkel, meg kondikkal(ha egy alaplap tönkremegy általában ezekkel is van a gond), ezen meg szinte semmi nincs. Jó dolog.

Ez a kis lapocska máris mutatja, hogy a mai alaplapi tápcsatlakozó forma(20+4 tûs) mennyire fölösleges!
Például a 3.3V-ra egyáltalán nincs szükség, mert a proci és a memóriák feszkóját
12V-ról az alaplapi tápszabályozó FET-ek oldják meg, a 3.3V-os kimenet mégis 20-30 A-ra van méretezve.
Sok vezetéken ezek közül milliamperes áramlás folyik, mégis ugyanolyan vastagok, és a csatlakozó is ugyanolyan széles mindegyiknél.

Szerintem már ideje lenne váltani, például kizárólag 12V-ot kéne a tápnak adnia, amibõl az alaplap FET-jei elõállítják a proci és a csipszet szükségletét(ahogy manapság is), illetve a többi eszköz önmagának az 5V-ot, ha szükséges.
A negatív feszültségeket(-5V,-12V) is az alaplap állítaná elõ, az ATX kapcsoló
pedig impulzussal történne.

Például kikapcsolt állapotban a táp stabil 3-5V-os feszkót ad, aminél az alaplap tápellátója még nyugalomban marad.
Ha a tápkapcsolót benyomják, akkor egy nagyfrekis impulzussal a tápellátó
érpáron jelzi az alaplap, hogy kéne a 12V-os cucc, a lekapcsolás is így mûködne,
ahogy a POWER GOOD jelzés is.

Vagy inkább te nem. Ez is kicsi és keveset eszik, de valszeg jó sebességgel egy linuxot vagy OS X-et is tudna gond nélkül futtatni. A helyfoglalása kevesebb kb feleakkora lenne mint egy Mac mininek.

gondolom az alaplap gyártási technológiája + a költségek határozzák meg a formát, meg aztán valami házba is bele kell majd rakni azt az alaplapot

Kérlek, ha ilyeneket szólsz be, inkább meg se szólalj!
Mac minihez hasonlítani ezt... Pont a lényeget nem látod.

de miert tagaszkodnak ehhez a lap elrendezeshez? miert nem lehet, mondjuk pl kocka?, vagy akar 3 lap egymason, vagy akarmi, akkor alapteruletre meg kisebb lehetne

csináltak már VIA-ék chipsettel integrál procit pár éve: hír

ezeket a gépeket nem komolyabb teljesítményre tervezik eleve, hanem a méretük, fogyasztásuk, csöndességû a legnagyobb elõnyük, és egyszerûbb irodai PC, házi szerver, stb. a felhasználási területek elsõsorban, így talán a 10/100-as LAN, 1 giga memória stb. bõven elegendõek ilyen célra. Kis méretben komolyabb teljesítményre inkább a notebook alkatrészekbõl összerakott gépek vannak.

Vannak bizony 😊 Latszik is a kepen!

Nem mutatjak a masik oldalat...Lehet ott is vannak aljzatok?

a VIA ilyen alaplapjain integrált a proci, a memóriafoglalatot hirtelen én sem látom, bár asszem SO-DIMM-et használ (mint a notebookok)

lehet, hogy az a sata dolog lemaradt a referencia lapról..
különben miért nem csinálnak olyan chipet, ahol a chipset-vezérlõ is benne van eleve? ha már ilyen kicsiben gondolkodnak, akkor csak rá kell nézni a képre. a legnagyobb helyet ez a kettõ "nagy" chip foglalja. úgy vettem ki a leírásból, hogy a chip nem tartlamaz memó vezérlõt, tehát elõször minden kérést és kommunikációt eleve át kell passzolnia a chipsetnek. szerintem biztos kevesebbet enne, ha ezt az átdrótozást egy chipen belül oldanák meg. ja és gyorsulna is. meg ha ez lértejönne, akkor õk gyártottak volna elõször pc-s system-on-a-chip elrendezésû rendszert.
különben gratula nekik! én ugyan megvárnám, hogy õk is produkáljanak olyan eden procit amiben van logikailag két mag, mert amivel egyszer találkotzam, az apró dobozban apró teljesítmény volt..

És hol van ezen a proci és a memóriafoglalat?

én is díjazom az ötlet, kár hogy oan keveset tud(csak 10/100 lan, vga kimenet..., max. 1 giga memót elbíró foglalat- vagyis inkább a csip), meg a képeket nem naon értem, pölö a leírásában a hálózati csatoló melletti hosszú tûsor mögött van 1 sata csatlakozó, itt a képen nincs olyan...

jah póverboksz

<#wave><#worship><#law> Ez jóóó híííír...csináljanak sok olyan gépecskét mint pl a Mac mini. 😊