Hõbõl elektromosság, hatékonyan
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A háztartási hûtõgép is ezen az elven mûködik..( mármint a hõszivattyú elvén)
Pl vannak magyar cégek ( is) akik "szegényemberek " számára ( akik 200 négyzetméter feletti villát építenek, de marad még bõven a telken beépítetlen terület..) ezzel foglalkoznak, h több száz vagy ezer méter csövet fektetnek le a ház körül, gyakorlatilag 0 forintból megoldva az épület fûtését ( amit az amúgy is nyomorgó villatulajdonosok akár villanyfûtéssel is melegíthetnének ,marhára nem mennének miatta tönkre ..)
A globális felmelegedést úgy értettem, h megvan a technika , h hõbõl jobb hatásfokkal szedjenek ki villamos energiát, ne kelljen a fosszilis tüzelõanyagot égetni. Vannak kis feszültséget( ~0,1 V) de nagy áramerõsséget generáló folyékony lítiummal és hidrogénnel operáló megoldások is..
Pl vannak magyar cégek ( is) akik "szegényemberek " számára ( akik 200 négyzetméter feletti villát építenek, de marad még bõven a telken beépítetlen terület..) ezzel foglalkoznak, h több száz vagy ezer méter csövet fektetnek le a ház körül, gyakorlatilag 0 forintból megoldva az épület fûtését ( amit az amúgy is nyomorgó villatulajdonosok akár villanyfûtéssel is melegíthetnének ,marhára nem mennének miatta tönkre ..)
A globális felmelegedést úgy értettem, h megvan a technika , h hõbõl jobb hatásfokkal szedjenek ki villamos energiát, ne kelljen a fosszilis tüzelõanyagot égetni. Vannak kis feszültséget( ~0,1 V) de nagy áramerõsséget generáló folyékony lítiummal és hidrogénnel operáló megoldások is..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#53
ezek csak úgy jönnek belõled?
http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétõl.
#52
<#wilting>
http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétõl.
#51
De azért próbálkozzatok, hátha sikerül:-)))))))))))))))))))
#50
Folytatom a 49.-et.
Képzeljünk el egy cikkbeli termoelektromos átalakítót pl. 80% hatásfokkal úgy, hogy az elsõ hõtartály 320 Kfokos (jó nagy, hõszigetelt vítartály), a második 280 Kfok (pl. egy tó vize). Ekkor a következõt kell csinálnunk:
Építünk egy ilyen közvetlen termoelektromos átalakítót (legyen DTEC, mint Direct ThermoEletric Converter:-), és kössük össze egy hõszivattyúval. Az energiatermelési ciklus:
A DTEC leemel az 1. hõtartályból 1000 kJ hõenergiát. A 2. hõtartályba megérkezik 200 kJ hõenergia, és a DTEC kimenetén lejön 800 kJ villany.
Most pumpáljuk vissza azt az elõbbi 1000 kJ hõmennyiséget a 2. hõtartályból (tóból) az 1.-be. Mennyi energia kell ehhez? Az elõbbi hozzászólás alapján ehhez 125 kJ energiát kell befektetni.
Ehhez a 2. hõtartályból ki kell emelni 875 kJ-t (a többi 125-öt áram formájában kaptuk, így megy vissza az 1.-be 1000 kJ)
A különbség a DTEC által termelt 800 kJ és a hõszivattyúba visszaadott 125 kJ között 675 kJ. Ennyi villanyt adunk a közeli városnak:-)))
Mi történt közben a hõtartályokkal? Az 1.-vel semmi. Kivettünk belõle 1000 kJ-t a DTEC által, és visszatettünk 1000 kJ-t a hõszivattyúval.
A cifraság a 2. hõtertállyal történt: elõször beletett a DTEC 200 kJ energiát, utána a hõszivattyú kivett 875 kJ energiát. Az eredmény: -675 kJ energia. Pont annyi, amennyit a város hálózatába pumpáltunk.
Mi történt? Az, hogy olyan hõerõgépet építettünk, amely egyetlen hõtartály lehûlése árán állít elõ mechanikai energiát (villanyt). Ezt úgy hívják, hogy MÁSODFAJÚ perpeetum mobile. A neve onnan ered, hogy a termodinamika 2. fõtételét sérti. A TAPASZTALATOK (rengeteg kísérlet) azt mutatja, hogy ilyet nem lehet építeni.
Képzeljünk el egy cikkbeli termoelektromos átalakítót pl. 80% hatásfokkal úgy, hogy az elsõ hõtartály 320 Kfokos (jó nagy, hõszigetelt vítartály), a második 280 Kfok (pl. egy tó vize). Ekkor a következõt kell csinálnunk:
Építünk egy ilyen közvetlen termoelektromos átalakítót (legyen DTEC, mint Direct ThermoEletric Converter:-), és kössük össze egy hõszivattyúval. Az energiatermelési ciklus:
A DTEC leemel az 1. hõtartályból 1000 kJ hõenergiát. A 2. hõtartályba megérkezik 200 kJ hõenergia, és a DTEC kimenetén lejön 800 kJ villany.
Most pumpáljuk vissza azt az elõbbi 1000 kJ hõmennyiséget a 2. hõtartályból (tóból) az 1.-be. Mennyi energia kell ehhez? Az elõbbi hozzászólás alapján ehhez 125 kJ energiát kell befektetni.
Ehhez a 2. hõtartályból ki kell emelni 875 kJ-t (a többi 125-öt áram formájában kaptuk, így megy vissza az 1.-be 1000 kJ)
A különbség a DTEC által termelt 800 kJ és a hõszivattyúba visszaadott 125 kJ között 675 kJ. Ennyi villanyt adunk a közeli városnak:-)))
Mi történt közben a hõtartályokkal? Az 1.-vel semmi. Kivettünk belõle 1000 kJ-t a DTEC által, és visszatettünk 1000 kJ-t a hõszivattyúval.
A cifraság a 2. hõtertállyal történt: elõször beletett a DTEC 200 kJ energiát, utána a hõszivattyú kivett 875 kJ energiát. Az eredmény: -675 kJ energia. Pont annyi, amennyit a város hálózatába pumpáltunk.
Mi történt? Az, hogy olyan hõerõgépet építettünk, amely egyetlen hõtartály lehûlése árán állít elõ mechanikai energiát (villanyt). Ezt úgy hívják, hogy MÁSODFAJÚ perpeetum mobile. A neve onnan ered, hogy a termodinamika 2. fõtételét sérti. A TAPASZTALATOK (rengeteg kísérlet) azt mutatja, hogy ilyet nem lehet építeni.
#49
Bármely hõerõgép mindig KÉT hõtartály segítségével ad ki magából mechanikai munkát. Egyik hõtartály a környezet (óriási tömeg, kb. 300 Kelvin), a másik általában valami magasabb hõmérsékletû közeg. Legyen az egyik hõtartály hõmérséklete T1 Kelvin fok, a másiké T2 Kelvin fok. Legyen T2 > T1.
A hõ a magasabb hõmérsékletû hõtartályból átáramlik az alacsonyabb hõmérsékletûbe, de oda nem érkezik meg mind. Egy része mechanikai munka formájában a hõerõgépbõl kivehetõ.
A hõerõgép elméletiileg elérhetõ maximális hatásfoka ekkor (T2-T1)/T2 .
Ez elméleti érték, a súrlódás és egyéb veszteségek csökkentik valamelyest. Minél kisebb csökkenést akarunk elérni, általában annál drágább lesz a gép.
A gyakorlatban a hatásfok növelése két irányban folyik: T2 hõmérséklet növelése, és a veszteségek csökkentése. T1 az bizony adott.
Példák:
-- Hõerõmû: T2 = 800 Kfok, T1 = 300 Kfok (körülbelüli adatok), ekkor az elméleti max. hatásfok 63%. A gyakorlati kb. 45%.
-- Nyomottvizes atomerõmû: T2=600K , T1=300K , elméleti max. 50%, gyakorlati kb 31%.
-- ELKÉPZELT alacsonyhõmérsékletû hõerõgép (fordított hõszivattyú): T2=320 Kfok, T1=280 Kfok. Az elméletielg elérhetõ max. hatásfok (320-280)/320 = 12,5%.
Mit jelent ez hõmennyiségek és mechanikai munka szemõpontjából? A következõt (példa):
A magasabb hõmérsékletû hõtartályból távozik (a hõerõgépen keresztül) 320 kJ (kiloJoule) hõmennyiség. Az alacsonyabb hõmérsékletû hõtartályba beérkezik 280 kJ hõmennyiség. A hõerõgép tengelyérõl levettünk 40 kJ munkát. (4 tonna 1 m magasra emelése)
A szépség a természeti törvények között abban van, hogy a hõerõgép MEGFORDÍTHATÓ, és ekkor is érvényes a fenti képlet. Az elõbbi bekezdésben elképzelt hõerõgép megfordítva a következõ adatoka adja elõ: (ELMÉLETI adatok)
A hõszivattyú tengelyén befektettünk 40 kJ mechanikai munkát. Az alacsonyabb hõmérsékletû hõtartályból távozott 280 kJ, a magasabb hõmérsékletûbe megérkezett 320 kJ.
Mennyi ennek a hõszivattyúnak a hatásfoka? Itt a "hatásfok" szó értelmét ki kell tágítani, mert nem pontosan arról van szó, mint a hõerõgépnél. Itt a hatásfok azt jelenti, hogy mennyi energiát vittünk be a rendszerbe (40 kJ) és cserébe mennyi hasznos energiát kaptunk: ha fûtésre használjuk akkor 320 kJ +hõt kaptunk, ha hûtésre használjuk, akkor 280 kJ hõt sikerült elvonni.
Az elõbbi esetben tehát a hatásfok 320/40 = 800%. A gyakorlatban persze kevesebb, a súrlódási és hõvezetési veszteségek miatt, mondjuk 400-500%. Ez is 4-5 SZÖRÖSE annak a hõmennyiségnek, mint amit úgy kaphattunk volna, ha azt a befektetett 40 kJ -t elektromos ellenállás fûtéssel alakítottuk volna hõvé!
Ez a hõszivattyú felmérhetetlen elõnye. Következõ hozzászólásban az örökmozgó elkészítését fogom leírni (FELTÉVE HOGY a cikkben szereplõ direkt termoelektromos átalakító hatásfoka nagyobb az ún. Carnot körfolyamat elméleti hatásfokánál)
A hõ a magasabb hõmérsékletû hõtartályból átáramlik az alacsonyabb hõmérsékletûbe, de oda nem érkezik meg mind. Egy része mechanikai munka formájában a hõerõgépbõl kivehetõ.
A hõerõgép elméletiileg elérhetõ maximális hatásfoka ekkor (T2-T1)/T2 .
Ez elméleti érték, a súrlódás és egyéb veszteségek csökkentik valamelyest. Minél kisebb csökkenést akarunk elérni, általában annál drágább lesz a gép.
A gyakorlatban a hatásfok növelése két irányban folyik: T2 hõmérséklet növelése, és a veszteségek csökkentése. T1 az bizony adott.
Példák:
-- Hõerõmû: T2 = 800 Kfok, T1 = 300 Kfok (körülbelüli adatok), ekkor az elméleti max. hatásfok 63%. A gyakorlati kb. 45%.
-- Nyomottvizes atomerõmû: T2=600K , T1=300K , elméleti max. 50%, gyakorlati kb 31%.
-- ELKÉPZELT alacsonyhõmérsékletû hõerõgép (fordított hõszivattyú): T2=320 Kfok, T1=280 Kfok. Az elméletielg elérhetõ max. hatásfok (320-280)/320 = 12,5%.
Mit jelent ez hõmennyiségek és mechanikai munka szemõpontjából? A következõt (példa):
A magasabb hõmérsékletû hõtartályból távozik (a hõerõgépen keresztül) 320 kJ (kiloJoule) hõmennyiség. Az alacsonyabb hõmérsékletû hõtartályba beérkezik 280 kJ hõmennyiség. A hõerõgép tengelyérõl levettünk 40 kJ munkát. (4 tonna 1 m magasra emelése)
A szépség a természeti törvények között abban van, hogy a hõerõgép MEGFORDÍTHATÓ, és ekkor is érvényes a fenti képlet. Az elõbbi bekezdésben elképzelt hõerõgép megfordítva a következõ adatoka adja elõ: (ELMÉLETI adatok)
A hõszivattyú tengelyén befektettünk 40 kJ mechanikai munkát. Az alacsonyabb hõmérsékletû hõtartályból távozott 280 kJ, a magasabb hõmérsékletûbe megérkezett 320 kJ.
Mennyi ennek a hõszivattyúnak a hatásfoka? Itt a "hatásfok" szó értelmét ki kell tágítani, mert nem pontosan arról van szó, mint a hõerõgépnél. Itt a hatásfok azt jelenti, hogy mennyi energiát vittünk be a rendszerbe (40 kJ) és cserébe mennyi hasznos energiát kaptunk: ha fûtésre használjuk akkor 320 kJ +hõt kaptunk, ha hûtésre használjuk, akkor 280 kJ hõt sikerült elvonni.
Az elõbbi esetben tehát a hatásfok 320/40 = 800%. A gyakorlatban persze kevesebb, a súrlódási és hõvezetési veszteségek miatt, mondjuk 400-500%. Ez is 4-5 SZÖRÖSE annak a hõmennyiségnek, mint amit úgy kaphattunk volna, ha azt a befektetett 40 kJ -t elektromos ellenállás fûtéssel alakítottuk volna hõvé!
Ez a hõszivattyú felmérhetetlen elõnye. Következõ hozzászólásban az örökmozgó elkészítését fogom leírni (FELTÉVE HOGY a cikkben szereplõ direkt termoelektromos átalakító hatásfoka nagyobb az ún. Carnot körfolyamat elméleti hatásfokánál)
#48
Szerintem inkább a Fullmetal Alchemist-bõl valamelyik alkimista transzmutálta a gyertyákat elektromossággá :)
Bár lehet hogy a gyertyák transzmutálása energiává ugyanolyan tiltott mint az arany vagy az emberi test transzmutálása :P
Bár lehet hogy a gyertyák transzmutálása energiává ugyanolyan tiltott mint az arany vagy az emberi test transzmutálása :P
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#47
ÉS egy jópofa magyaraázat:
All of you are wrong about the electricity generation here. Obviously, fire is being transmuted to electricity. We know this can happen, because both fire and electricity are elements from Pokemon. Pokemon are interchangable, and thus so are their elements. Thus, by making fire, we are making electricity in alternate form. He has a special Pokemon-related device off screen to channel the fire into electricity. It's as simple as that.
All of you are wrong about the electricity generation here. Obviously, fire is being transmuted to electricity. We know this can happen, because both fire and electricity are elements from Pokemon. Pokemon are interchangable, and thus so are their elements. Thus, by making fire, we are making electricity in alternate form. He has a special Pokemon-related device off screen to channel the fire into electricity. It's as simple as that.
#46
A gyertyást van aki megmagyarázza. Érdekes mennyi kommentet leszedtek:D
the electric potential (electrical power) needed to cause an electrical arc is far greater than can be supplied by a simple candle flame. What is happening is the electrical potential exists between the two magnetized terminals due to the magnetized nails. helped by the charged ions movement through the wire, a current flows through the wire from one candle to the next. The charge then takes the form of ions in the air between the candle (NOT ELECTRICITY but CHARGED PARTICLES OF AIR). An electrical arc is actual electrons not particles that a pushed through the air by a powerful voltage. There's a big difference!!
the electric potential (electrical power) needed to cause an electrical arc is far greater than can be supplied by a simple candle flame. What is happening is the electrical potential exists between the two magnetized terminals due to the magnetized nails. helped by the charged ions movement through the wire, a current flows through the wire from one candle to the next. The charge then takes the form of ions in the air between the candle (NOT ELECTRICITY but CHARGED PARTICLES OF AIR). An electrical arc is actual electrons not particles that a pushed through the air by a powerful voltage. There's a big difference!!
#45
"bénák odajártak"
No, most megfogtalak. Te nem olvastad a Bibliát, mert ott azt írja, hogy odavitették magukat. Különben ez volt a rejtett akna, amit elrejtettem a hsz-emben, és te ráléptél. Hi-hi. :-)
No, most megfogtalak. Te nem olvastad a Bibliát, mert ott azt írja, hogy odavitették magukat. Különben ez volt a rejtett akna, amit elrejtettem a hsz-emben, és te ráléptél. Hi-hi. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#44
Legalább azt megcsinálhatta volna hogy ne kézzel hanem lábbal kapcsolgatja a cuccot <#nevetes2>
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#43
Én is azt szúrtam ki, hogy az égõ kigyulladásakor/elalvásakor az egyik keze valamit matat az asztal alatt.;)))
Amúgy télleg hülyeség, a két oldal szerkezete, és ezért a kát gyertya potenciálja megegyezik. Ha feltesszük hogy a hipertérbõl elektronok gyünnek elõ és ezért nem kell zárni az áramkört, akkor sem tudják eldönteni, hogy melyik oldalról melyik oldalra menjenek. Váltó áram esetén meg valaminek rezegnie kéne, de minek, a szigetelõbe (asszem a sztearin végül is elég jól szigetel) szurt szögnek???
Amúgy télleg hülyeség, a két oldal szerkezete, és ezért a kát gyertya potenciálja megegyezik. Ha feltesszük hogy a hipertérbõl elektronok gyünnek elõ és ezért nem kell zárni az áramkört, akkor sem tudják eldönteni, hogy melyik oldalról melyik oldalra menjenek. Váltó áram esetén meg valaminek rezegnie kéne, de minek, a szigetelõbe (asszem a sztearin végül is elég jól szigetel) szurt szögnek???
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
A gyertya a levegõt melegíti úgyhogy semmi köze az egészhez. Én ha két egymás mellett levõ gyertyát meg akarok gyújtani nem kétszer gyújtom be a gázgyújtót, hanem csak egyszer, ez is logikátlan mind az egész hókusz pókusz.
#41
Ja, csa nem tudom én sem hogy mire gondol valójában. Az új cuccosra vagy a jelenlegi energia termelési módokra?
Amúgy a jelenlegi hõerõmûvek többsége valszeg inkább 30, mint 40%-os hatásfokú - az elektromos energia termelést illetõen. De a kijõvõ melegvízzel való megfelelõ gazdálkodással az energia hasznosítás felvihetõ 50%-ig.
Amúgy a jelenlegi hõerõmûvek többsége valszeg inkább 30, mint 40%-os hatásfokú - az elektromos energia termelést illetõen. De a kijõvõ melegvízzel való megfelelõ gazdálkodással az energia hasznosítás felvihetõ 50%-ig.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
Mivel van képvágás, így simán lehet manipulatív a dolog. Vagyis lehet további vezetékezés, valamint egy kapcsoló az asztal alatt...
Bár eléggé amatõr a dolog, mert a kapcsolót a lábával is mûködtethetné, és akkor nem kéne az asztal alá nyúlkálnia.
Bár eléggé amatõr a dolog, mert a kapcsolót a lábával is mûködtethetné, és akkor nem kéne az asztal alá nyúlkálnia.
#39
Nem ez hülyeség nincs áramkör se az asztalon. Sztearingyertya mióta elektrolit? Az elektronok a levegõben röpködnek mint a vándormadarak?
#38
"1 Watt energia elõállításához 3 wattnyi hõbevitel szükséges, míg 2 Wattnak megfelelõ energiamennyiség egyszerûen hõ formájában elillan"
ez nekem nagyon 33%-nak tûnik, de javítsatok ki, ha tévedek
ez nekem nagyon 33%-nak tûnik, de javítsatok ki, ha tévedek
Mivel a gépkonfig ideírása nagyarcúságnak tûnhet, nem írom ide. :) Pedig nem olyan komoly ám, félreértés ne essék. Átlagos gép.
#36
"Ennek az újfajta áramtermelésnek az elvi hatásfoka nem lehet nagyobb, mint a hõerõgépeké, különben örökmozgót csináltunk."
Ezt kifejtened?
Ezt kifejtened?
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
#35
csak én vettem észre, hogy mindig, mikor be/kikapcsol a lámpa/kismotor, vmit bütyköl a pasas az asztal alatt? <#idiota><#wilting>
#34
Ennek az újfajta áramtermelésnek az elvi hatásfoka nem lehet nagyobb, mint a hõerõgépeké, különben örökmozgót csináltunk.
Vagyis itt a gazdaságosság (amit a cikk sugall) NEM áll fenn. Más techniaki elõnyei attól még lehetnek (pl. kevesebb alkatrész vagy nem kell mozgó alkatrész), de ezekrõl nincs szó a cikkben.
Vagyis itt a gazdaságosság (amit a cikk sugall) NEM áll fenn. Más techniaki elõnyei attól még lehetnek (pl. kevesebb alkatrész vagy nem kell mozgó alkatrész), de ezekrõl nincs szó a cikkben.
#32
http://www.metacafe.com/watch/400937/candle_power_who_needs_batteries/
csak sok gyertya kell és meg van a megoldás:D
csak sok gyertya kell és meg van a megoldás:D
#31
Azért ezek a termoelemek olyan max 10%-körüli hatásfokkal mûxenek, a gözturbina + generátor meg monnyuk 40%-al. Azért van még hova fejlõdni!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#30
Az elektronok nem csak áramkörben tudnak mozogni. A vegyértéksávban lévõ elektronok folyamatosan mozognak a fémrácsban, mivel nincsenek egy adott atomhoz kötve. Áramot akkor látunk, ha ezek az elektronok elkezdenek egy irányba mozogni. És ez nem csak potenciálkülönbség hatására következhet be.
Legyen egy hosszú fémdarabunk, az egyik vége legyen meleg (T), a másik hideg (t). A meleg oldalon lévõ "meleg" elektronok elkezdenek a hideg oldal felé mozogni. Ez a diffúzió jelensége. Ugyanígy persze a hideg oldalon lévõ "hideg" elektronok is elkezdenek a meleg oldal felé diffundálni. Azonban a meleg oldalon lévõ elektronok energiája nagyobb, azaz mozgékonyabbak, mint hideg oldalon lévõ társaik. Ezért a meleg odalról több elektron jut el a hideg oldalra, mint a hidegrõl a melegre. Azt látjuk tehát, hogy a két irányban folyó áram nem ugyanakkora, tehát a fémdarabunkban hõmérsékletkülönbség hatására áram kezd folyni. Ez a folyamat a fémdarab alacsonyabb hõmérséketû végén elektronokat halmoz fel és negatív töltésû lesz, míg a melegebb végén elektronhiány lép fel és pozitív töltés lesz. A töltések szétválasztása viszont potenciálkülönbséget jelent a fém hidegebb és melegebb vége között.
Namost ha ebbõl elemet akarunk csinálni, akkor ahhoz kell két különbözõ anyagú fémdarab (vagy vezeték). Érintsük össze mindkét végüket, megvan az áramkörünk. Az egyik érintkezési pontot melegítsük T hõmérsékletre, a másikat hagyhatjuk a környezet t hõmérséketén. Az egyik fémdarabban a fentiek szerint U1 potenciálkülönbség keletkezik az érintkezési pontok között. A másikban -mivel más anyagú, és így másak a diffúziós folyamatok- egy ettõl különbözõ U2 feszültség keletkezik. Azaz van egy nettó U1-U2 feszültségünk, és az áramkörünkben folyik körbe-körbe az áram. Köthetünk bele fogyasztót is, már ha az a néhány mikrovolt, amit így termelünk elég bárminek a meghajtására. Viszont ha néhány ezer ilyen termoelemet sorba kötünk (végülis megfelelõ vezetékkialakítással ez egészen kis helyen is elférhet), már jelentõs feszültségünk van.
A dolog teljes egészében mûködõképes, egyetemen kísérleti fizikából már elsõ évben tanítják. Az egész folyamatot Seebeck effektusnak, vagy egyszerûen csak termoelektromos hatásnak nevezik. Meg is lehet fordítani, akkor Peltier effektus a neve. Ez itt egy számítástechnikai oldal, gondolom a peltier hûtõkrõl már sokan hallottak. Néhány õrültebb modder használja. Ugyanezen az effektuson alapszik, csak fordítva. Vegyünk egy két megfelelõ anyagból álló szerkezetet, és adjunk rá feszültséget. Ezzel az anyag két vége között hõmérsékletkülönbséget hozhatunk létre. Az egyik oldalt hûtjük úgy, hogy a hõt belõle a másik oldalba pumpáljuk. A hûtött oldalt tesszük a processzorra, míg a meleg oldalra rakjuk a hûtõt. A processzor mindig kellemes hideget érez, és nem a felmelegedett hûtõborda hõmérsékletét.
Legyen egy hosszú fémdarabunk, az egyik vége legyen meleg (T), a másik hideg (t). A meleg oldalon lévõ "meleg" elektronok elkezdenek a hideg oldal felé mozogni. Ez a diffúzió jelensége. Ugyanígy persze a hideg oldalon lévõ "hideg" elektronok is elkezdenek a meleg oldal felé diffundálni. Azonban a meleg oldalon lévõ elektronok energiája nagyobb, azaz mozgékonyabbak, mint hideg oldalon lévõ társaik. Ezért a meleg odalról több elektron jut el a hideg oldalra, mint a hidegrõl a melegre. Azt látjuk tehát, hogy a két irányban folyó áram nem ugyanakkora, tehát a fémdarabunkban hõmérsékletkülönbség hatására áram kezd folyni. Ez a folyamat a fémdarab alacsonyabb hõmérséketû végén elektronokat halmoz fel és negatív töltésû lesz, míg a melegebb végén elektronhiány lép fel és pozitív töltés lesz. A töltések szétválasztása viszont potenciálkülönbséget jelent a fém hidegebb és melegebb vége között.
Namost ha ebbõl elemet akarunk csinálni, akkor ahhoz kell két különbözõ anyagú fémdarab (vagy vezeték). Érintsük össze mindkét végüket, megvan az áramkörünk. Az egyik érintkezési pontot melegítsük T hõmérsékletre, a másikat hagyhatjuk a környezet t hõmérséketén. Az egyik fémdarabban a fentiek szerint U1 potenciálkülönbség keletkezik az érintkezési pontok között. A másikban -mivel más anyagú, és így másak a diffúziós folyamatok- egy ettõl különbözõ U2 feszültség keletkezik. Azaz van egy nettó U1-U2 feszültségünk, és az áramkörünkben folyik körbe-körbe az áram. Köthetünk bele fogyasztót is, már ha az a néhány mikrovolt, amit így termelünk elég bárminek a meghajtására. Viszont ha néhány ezer ilyen termoelemet sorba kötünk (végülis megfelelõ vezetékkialakítással ez egészen kis helyen is elférhet), már jelentõs feszültségünk van.
A dolog teljes egészében mûködõképes, egyetemen kísérleti fizikából már elsõ évben tanítják. Az egész folyamatot Seebeck effektusnak, vagy egyszerûen csak termoelektromos hatásnak nevezik. Meg is lehet fordítani, akkor Peltier effektus a neve. Ez itt egy számítástechnikai oldal, gondolom a peltier hûtõkrõl már sokan hallottak. Néhány õrültebb modder használja. Ugyanezen az effektuson alapszik, csak fordítva. Vegyünk egy két megfelelõ anyagból álló szerkezetet, és adjunk rá feszültséget. Ezzel az anyag két vége között hõmérsékletkülönbséget hozhatunk létre. Az egyik oldalt hûtjük úgy, hogy a hõt belõle a másik oldalba pumpáljuk. A hûtött oldalt tesszük a processzorra, míg a meleg oldalra rakjuk a hûtõt. A processzor mindig kellemes hideget érez, és nem a felmelegedett hûtõborda hõmérsékletét.
#29
Mekkora hõkülönbség van a tenger mélyén meg a felszinen lévõ rész között?
Olyna nagyon sok nem lehet max 25-30 fok. Ez már elég 14mikrovolthoz! Azért jó sok csövet kell lerakni, hogy elérjük a kívánt 220 voltot, és persze az amperekrõl még nem is beszéltünk.
Olyna nagyon sok nem lehet max 25-30 fok. Ez már elég 14mikrovolthoz! Azért jó sok csövet kell lerakni, hogy elérjük a kívánt 220 voltot, és persze az amperekrõl még nem is beszéltünk.
#28
A csövet lehúzni a víz alá nem nehéz. Csak kell rá egy baromi nagy súly! A kérdés az, hogy hogyan kerül ismét a felszínre, illeve hogyan kerül az aljára ismét a baromi nagy súly, hogy lehúzza a mélybe.
Egyébként a helyzeti energia lehalmozása napenergia segítségével ismét egy módszer a nap (elektromos) energia tárolására, csak kérdés mennyivel hatékonyabb mint a vízbontás.
Egyébként a helyzeti energia lehalmozása napenergia segítségével ismét egy módszer a nap (elektromos) energia tárolására, csak kérdés mennyivel hatékonyabb mint a vízbontás.
#27
"Kicsit off, de tanár mesélte, hogy volt aki olyan ötlettel állt elõ, hogy kilóméteres csövet kellene függõlegesen leengedni az óceánokba, majd elárasztani vízzel és a beömlõ víz energiáját hasznosították volna..."
Ez mukodik, csak nem a gravitacios hanem a hoenergiat hasznaljak:
OTEC facility at Keahole Point on the Kona coast of Hawaii. US Gov. - Department of Energy
A gyertyas 'kiserlet' pedig csak akkor mukodhetne ha a vezetekek ugyanazon a szog ket vegen lennenek es a szog egyik fele sokkal melegebb, a masik sokkal hidegebb lenne. A 'kiserlet' felrakoja pedig torolt minden negativ velemenyt a megjegyzesek rovatbol... viszont ugyes buvesztrukk.
Ez mukodik, csak nem a gravitacios hanem a hoenergiat hasznaljak:
OTEC facility at Keahole Point on the Kona coast of Hawaii. US Gov. - Department of Energy
A gyertyas 'kiserlet' pedig csak akkor mukodhetne ha a vezetekek ugyanazon a szog ket vegen lennenek es a szog egyik fele sokkal melegebb, a masik sokkal hidegebb lenne. A 'kiserlet' felrakoja pedig torolt minden negativ velemenyt a megjegyzesek rovatbol... viszont ugyes buvesztrukk.
#26
Lol :-) Megyek a piacra ilyen gyertyákat árulni. Még ha ki is írom mellé, hogy kamu, szerintem akkor is lesz aki megveszi :-)
#25
ja most olvasom hogy kamu :S
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#24
ezt énis megcsinálom :D:D
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#23
Hideg idõben akár a test hõjét is fel lehetne használni közvetlen áramtermelésre.
#22
"Hõbõl elektromosság, hatékonyan"
"..Bár a hatás csekélynek tûnik,"..
??
"..Bár a hatás csekélynek tûnik,"..
??
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#21
Szerinte mennyi energiára lett volna szükség le huzni a tenger mélyére?
#20
olyan 300% felett.természetesen<#eplus2>
#19
Két azonos potenciálú hely között mióta van feszültség és áram?
#18
Az elektronok csak áramkörben tudnak mozogni.Hol van itt zárt áramkör?
#17
Sehogy és 0%.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#16
#14 ! Ez hihetetlen, tudja valaki hogy ez hogyan mûködik?
Ja és mi a hatásfoka?
Ja és mi a hatásfoka?
#15
Az elektromos rájákat meg villanyhegesztésre lehetne használni.<#nyes><#nyes><#nyes>
#14
Ha már a hõbõl nyerünk elektromosságot...
Csak tessék, csak tessék!
Csak folyvást csak folyvást!
Gyerekeknek és katonáknak most féláron!
Itt látható az az úriember, akinek sikerült két gyertyából hatalmas mennyiségû elektromos energiát elõállítania, mindössze két szeg, két drót, és egy mágnes segítségével!
http://index.hu/tech/tudomany/candle0208/
Csak tessék, csak tessék!
Csak folyvást csak folyvást!
Gyerekeknek és katonáknak most féláron!
Itt látható az az úriember, akinek sikerült két gyertyából hatalmas mennyiségû elektromos energiát elõállítania, mindössze két szeg, két drót, és egy mágnes segítségével!
#13
Prototípus, kísérleti példány pazek...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#12
mer az elektromos halak ugye gyógyítják a bénákat:)
#11
Kicsit off, de tanár mesélte, hogy volt aki olyan ötlettel állt elõ, hogy kilóméteres csövet kellene függõlegesen leengedni az óceánokba, majd elárasztani vízzel és a beömlõ víz energiáját hasznosították volna...
no comment <#idiota>
no comment <#idiota>
#10
Gallium/Antimon hõ-"fotocellával" olyan 20%-os hatásfokot lehet elérni, és már demo autót is építettek vele.
Asszem gázzal megy, CO2 kibocsájtás a legszigorúbb szabványokat is kielégíti, és elég jó menetteljesítménye is van.
Ehhez képest ez az új thermoelem nem tudom milyen hatásfokú?
Asszem gázzal megy, CO2 kibocsájtás a legszigorúbb szabványokat is kielégíti, és elég jó menetteljesítménye is van.
Ehhez képest ez az új thermoelem nem tudom milyen hatásfokú?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
hát igen, az a baj, hogy azt nem írják le hogy ez mennyivel hatékonyabb a nem szerves molekulás kísérletnél, vagy egyáltalán, mekkora költséggel mennyi energiát lehet elõállítani, vagy valami. ami számot látunk, az meg hétköznapi embernek túl kicsi, még ilyen érthetõ példát se mondtak hogy tíz deka molekulával hány percig lehetne egy körömlakkszárító gépet mûködtetni...
#8
"bénák odajártak"
<#eljen><#idiota><#banplz>
<#eljen><#idiota><#banplz>
#7
Arany elektródák, 14,2 mikrovolt...
Olcsó lesz és hatékony :)
Olcsó lesz és hatékony :)
Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?
#6
Na most aztán az a kb. 14 mikrovolt az baromi sok mindenre elég.
Még egy vacak ceruzaelem feszültségéhez is százezer darabot kellene sorbakötni belõle, de a teljesítményérõl még így sem tudni semmit.
Még egy vacak ceruzaelem feszültségéhez is százezer darabot kellene sorbakötni belõle, de a teljesítményérõl még így sem tudni semmit.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítõ stratégiai játék. www.secondorb.hu
Különben az egyiptomi papok lehet, hogy ilyennel üttettek meg, ha járt a szád.
Nagy a gyanúm, hogy abban a vizes bibilai medencében, amelyrõl azt állították, hogy minden délben az anygal szárnya elsuhant felette, emiatt a bénák odajártak, hogy újra járhassanak, ilyen villyanhalak voltak telepítve.
Nagy a gyanúm, hogy abban a vizes bibilai medencében, amelyrõl azt állították, hogy minden délben az anygal szárnya elsuhant felette, emiatt a bénák odajártak, hogy újra járhassanak, ilyen villyanhalak voltak telepítve.
Kara kánként folytatom tanításom.
Oldal 1 / 2Következő →