83
te hiszel benne?
  • blbogus
    #43
    faja a téma..
    én nem hiszek abban h ami eccer volt annak nem lehet vége ez igy sztem nem igaz. elsőként (nem egészen idevág) vegyük a mennyországot. ha van földönkivüli élet meg Isten (ami csak egy van.. a kereszténység szerint) akko az ufokkal együtt fogom tölteni boldog perceimet a mennyben? nem teccik az ötlet de nem is hinném. a másik része az ami volt meg is marad dolognak, ha vannak szellemek. szal nem kerülünk át más testbe. amennyi élőlény már elpusztult a Földön, legyen ember v állat, ha át is tudnak menni egymáson (film effekt meg ienek) akko jo sokan lehetnek ma már egy kupocon.. és végül a vándorolgatás. volt oan idő Föld történetében, miko alig volt élőlény a Földön, v nem is volt. az a meteoritos cucc a sulibol.. akko mi volt? a lelkek vártak miko lesz értelem amibe beköltözhetnek és miko lett elkezdtek civakodni ki mennyen elsőként? hááát.. ha meg van vmennyi lélek de több a test akko uj lekek jönnek létre? nekem ez sántit. én hiszek abban h az embert meg az állatot az agy meg a hormonok meg a ku tuggya mik vezérelnek. képletet irtak fel a szerelemre is :o.. és ha ez igaz, akko sztem miko az agy kipurcan akko kiprcan a tudatod is.. és nincs semmi tovább. még csak sötétség se. én vhogy nem tuttam elképzelni ezt az állapotot eddig. sztem ésszel fel se foghato. (grat annak akinek sikerül) számomra picit iesztő miko ezeken gondolkozok. de ahogy az életfilozofiám mongya: "szarni rá" :D
  • Ebola
    #42
    Nos igen, itt a pont, na jó fél pont: "A reinkarnáció elve a periodikus ismétlődésen alapul. Egy-egy lélek addig születik újra, míg el nem éri a tökéletességet, amikor már mindent (jót és rosszat egyaránt) megtapasztalt."
    Leszületés előtt eltervezed, hogy milyen életutat szeretnél bejárni (miket szeretnél megtapasztalni), keresel szülőket aki a majd segítenek elérni az életfeladatodat. Fátyollal a szemeden és emlékeiden leszületsz és éled az életed. Ha jól csinálod és az Utadat járod akkor boldog vagy. Ha letérsz, akkor jönnek a betegségek és a pofonok amik figyelmeztetnek, hogy kiskomám rossz irányba haladsz. Merthát ugye a Lélek nyelve a betegség ("lelki okai vannak" - emlékezzetek a régi mondásokra, sok bölcsesség van bennük).
    Szóval, legyetek boldogok, azt tegyétek amihez kedvetek van, szeretetben éljetek -legfőképpen magatokkal, mindig bocsássatok meg másoknak - de mindenek előtt magatoknak. Ha így éltek akkor az Utatokat járjátok és megértitek hogy nincs is reinkarnáció, mert ebben a pillanatban élitek az összes többi életeteket is, s lehull a fátyol...
  • Thanatos
    #41
    hibáassb az agyadba ültettett chip mint a többieknek, zárlatos valszinű :P
  • macselek #40
    Álítólag van aki emlékszik az előző életére.. Lehet, hogy mi vagyunk retardáltak? szerintem ez tök egyértelmü:D Én személy szerint hiszek benne. Egyáltalán nem mindegy, hogy van-e vagy nincsen, legalábbis nekem. Ha abban a tudatban élem le az életem, hogy ez nem a vége, akkor sokkal boldogabba ember vagyok. Igen szánom azokat az embereket, akik szerint a halál után megszününk létezni. Számomra már a gondolat is nevetséges. Ami egyszer volt, az hogy szünhetne meg? No meg a lélekben is hiszek, hiszen ha nem lenne akkor nem kéne-e minden embernek ugyanolyannak lennie? Mindannyian emberek vagyunk, vannak kezein lábaink, igazándibol ha megnézzük az eltérés elenyésző. Az én hitem naprol napra változik, mert mindig gondolkodom rajta, de nem vagyok se keresztény, se budhista se semmi. Én a végtelenben hiszek. A semmi nem létezik, szerintem XD
  • Shadow_THH
    #39
    ja ha fasság akkor bocs akkor most már nem hiszek benne!4ű
  • Dexantreal
    #38


    Reinkarnáció:

    "A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, amely során a lélek életről életre, egyik testből a másikba vándorol, egyszer emberi, másszor pedig állati vagy növényi létformát elfogadva. A reinkarnáció, illetve a lélekvándorlás filozófiája szerint a lélek örökkévaló, míg a fizikai test átmeneti. Ennek megfelelően, amikor valaki meghal, csak durva fizikai teste hal meg, a lelke azonban a karmája szerint egy másik testet kap. Így a karma eredményeképpen az ember megszülethet akár egy gazdag kereskedő családjában vagy éppen egy rovartársadalomban is. A Padma Purána szerint 8 400 000 életforma van az univerzumban, amelyek mindegyike a teremtés által jött létre. Evolúciós kialakulásukat nem fogadják el a hindu hagyományok. Úgy tartják, hogy itt az anyagi világban a feltételekhez kötött lélek kerül egyre fejlettebb helyzetbe a különböző testeken keresztül, míg el nem éri az emberi életformát, ahol végre lehetősége van az önmegvalósítás gyakorlására és a felszabadulásra."

    Karma

    "A karma az ok és hatás törvénye. A megfelelő hindu szentírások elmondják, hogy bármit tegyen is az ember, az később vissza fog hatni rá, s ha nem ebben az életében, akkor következő születései valamelyikében. Az egyéni lélek időtlen idők óta cselekszik az anyagi világban, s élvezi vagy elszenvedi tetteinek visszahatásait. Tettei okozzák azt, hogy egyik anyagi testből a másikba vándorol. A jámbor és a bűnös tettek egyaránt a lélekvándorlás kerekéhez kötözik az embert, hiszen mindkettőnek megvan a visszahatása, amelyet itt, az anyagi világban kell elfogadnia. Lehet az akár kellemes visszahatás vagy esetleg valami szenvedés, mindkettőnek az az eredménye, hogy az élőlénynek újra meg kell születnie az anyagi világban, hogy élvezze vagy elszenvedje tetteinek gyümölcsét. Mindenki maga teremti meg saját karmáját, sorsát annak a vágyának köszönhetően, hogy meghatározott módokon élvezni akarja ezt a világot. A szentírások szerint az élőlény egyedül saját maga felelős a karmájáért. Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Az élet célja az, hogy megszabaduljunk ettől a karmától, s ezzel felszabaduljunk az ismétlődő születés és halál körforgásából (szamszára).
    Az ember nem szabadulhat meg a karmától csupán azzal, hogy feladja a munkát és más tevékenységeket. Amíg cselekedetei nem válnak transzcendentálissá azáltal, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét szolgálja, még a tétlensége is anyagi eredményeket fog szülni. A Legfelsőbb szolgálatával az ember megtisztul előző életeinek minden visszahatásától, s a vallásos élet elveinek elfogadásával már nem követ el karmikus tetteket. Az Isten-tudatban cselekvő ember transzcendentális tevékenységeket végez. E tetteket olyan tevékenységeknek tekintik, amelyeknek nincs visszahatásuk."

    forrás: Terebess Ázsia Lexikon

    Így már, akik majd késöbb ide benéznek, ők is tisztában lesznek a reinkarnációval.
    Jó kérdés a topik alcíme. Én nem is tudom miben higyjek. Annyi minden hit van a világban, hogy lehetetlen kiválasztani a helyes útirányt. Ugye az arabok Allahban hisznek, meg abban, ha jól élték életüket, akkor a Paradicsomba kerülnek. A keresztények meg már Istenben hisznek és hiszik ,hogy van az ördög, a sátán; ki a pokolban várja azokat, akiknek az élete nem volt valami fényes.
    Nos, a keresztényekre én kitérnék. Jártam (sajnos, nem sajnos; ne mtudom mennyire jó ez nekem) egy keresztény iskolába 7dik és 8-dik osztályban. Ilyen magán iskola féle volt kis létszámú osztályokkal: egy osztály állt 14 főből általában. Volt minden reggel huhh... ööö... milyen óra is? Nem, nem hittannak nevezték, hanem nevelési órának. Az osztály átaludta mindig az egészet. Mikor oda kerültem, akkor én figyeltem, de aztán idővel szartam az egészre. Legtöbbször rögtön első óra volt ,szóval így félálomban még ez érthető, meg amúgy is. Hülyeség valamit erőltetni, ha valaki nem hisz benne. Már pedig állítom, hogy az osztály 99%-a nem hit benne. Csak egy-kettő esetleg.
    Tehát itt, ebben az iskolában (Anthioka, vagy mi... rémlik valakinek?) azt szajkózták, hogy térjünk meg Istenhez és kövessük parancsait, blabla. Aki pedig nem tér meg, de hisz Istenben, az is a pokolba kerül, csak nem lesz olyan nagy a szenvedés, amit el kell viselnie.
    Hiszek abban, hogy van Isten, sátán, menyország, pokol, angyalok. Azonban ennyi, nem több, nekem ez elég. Nem tudom, hogy ott fent hogyan gondolják ezt, de én megelégszem ezzel.
    Aztán vannak, akik arra esküsznek (vagy nem esküsznek, csak abban hisznek), hogy a halál után az örök alvás, pihenés következik és sötétség lesz. Érdekes elmélet nem tagadom, de hát... mi értelme lenne ennek mégis? Valahogy lennie kellett a világnak, valakinek kell irányítani a világot ,felügyelni. Na és az a sok csoda, ahol a keresztények meg nem keresztények Istenről számolnak be? Azért abban is van elég sok minden. Plusz eléggé abszurd gondolat szerintem, hogy halál után sötétség lesz és megpihen az ember. Ez valahogy nem jó nekem.

    Aztán így a vallásokon átgaloppozva végre elérek a reinkarnációhoz is (tudom, hogy sok-sok vallás van még és én csak párat vettem terítékre, de hát sokkal nem vagyok tisztában és gondoltam picit boncolgatom ezt a témát, hogy ki mit szól erről), amiről a topik szól. Igen érdekes elmélet és vallás és ez az egyik legkézenfekvőbb számomra. A másik a keresztényeké, hogy van Isten, sátán, menyország, pokol stb-stb.
    Reinkarnációról mit gondoljak? Jó lenne, ha lenne, hiszen, ha jól szűrtem le a dolgokat itt; akkor a lélek nem hal meg soha, csak a test. S ahogy éltük egyik életünket, aszerint kapunk új testet leegyszerűsítve. Ez lehet rossz is, jó is. Semmi kedvem nem lenne pl egy ásodpercet élni valamilyen rovarként, hogy bekapjon egy állat, mert előző életemben esetleg rosszul éltem. Ahhoz már inkább, hogy tök gazdagként éljem le életem. Ezzel gondolom sokan vagytok így. Szóval ennek folyománya, hogy talán mégse lenne olyan jó ez a reinkarnáció, ám azonban az bomba biztos tény: hogy igazságos lenne, nem kivételezne senkivel. A többi vallás se, az igaz.
    Úgyhogy én még nem tudom mit higyjek, ez a sok vallás jól meglutyul mindent. Mindenki azt harsogja, hogy az a helyes, amiben ő hisz, aztán az is lehet ,hogy egy teljesen más dolog lesz a helyes, vagy más fog történni halálunk után.
    Ám számomra eddig a leghihetőbb és elfogadhatóbb a keresztények (Isten, sátán, menyország, pokol stb-stb) és reinkarnáció.
  • Broafka
    #37
    igazság szerint aki hisz a szellemekben, meg a lélekvilágban az hisz a reinkarnációban is... egyébként meg nem fog.
    de ez egy másik téma...
  • haxoror
    #36
    Minek azon gondolkodni hogy mi lesz a halál után?
    Ez az egyetlen kérdés amire mindenki úgy is garantáltan megkapja a választ (amikor meghal )

    Az egész reinkarnáció hidegen hagy, attól függ hogy miként születsz újjá hogy jó/rossz voltál, ez hülyeség, eleve szubjektív hogy mi számít jónak vagy rossznak meg hol érdekeljen az engem hogy lazacként fogok újászületni, úgy is tudom hogy kurva boldog leszek a lazac-agyammal meg a lazac-vágyaimmal miközben zabálom majd a planktont (vagy bármi mást, mittudom én mit esznek a lazacok )
  • _Atti_
    #35
    Szerintem halálunkal velünk hal minden..nem hiszek benne hogy bármi is átszállna más testbe..
    Ellenben pont ez a teljes megszűnés az amiért gondolom hogy nem semmi, nemlétezés következik majd örökidőre-> mivel az megélhetetlen, mindig lesz létérzésünk..persze meghalunk..vigasz hogy minket uj élő formánkban rohadtul nem fog zavarni mert a létérzésen kivül semmi köze nem lesz ahhoz akik vagyunk..szomorú :D
  • F1re
    #34
    sztem kamu
  • F1re
    #33
    pedig igy van meg halsz es vege mit nem lehet elhinni azon az alaoton hogy nem erzel semmit nem vagy nem elsz semmi ? :D sztem erdekes lehet bar en sajnalom hogy ien van sztem amugy fassag ez az ujja szuletes masik testben dolog semmi ertelme rola bezselni hiszen senki nem tud rola hogy elozo eleteben volt vami eloleny aki meg tud az hazudik :D
  • Dougie
    #32
    viszont a regressziós hipnózis állapotában néhányan azt állítják, hogy emlékeznek előző életük részleteire - szerintem nem emlékeznek, csak azt hiszik
  • Dougie
    #31
    a reinkarnáció gondolata kb 2500 évvel ezelőtt merűlt fel, ha jól rémlik, és különböző vallások különbözőképpen értelmezik

    pl. a buddhistáknál kissé más, mint a hinduknál, a hindu vallás szerint a sorsunkat az előző élet tettei határozzák meg, azt mondják, ha rosszul cselekedtünk előző életünkben, akkor büntetésként alacsonyabb rendbe születünk - ezzel abszolúte nem értek egyet, mi az hogy büntetésként, és egyébként is ki dönti el mi a jó és a rossz, csak mert az ember találta ki az egész jó/rossz kérdést, tehát embernek kellene eldöntenie, ami kizárt - sőt a reinkarnációt is az ember találta ki, (ami nem zárja ki, hogy nem is létezik, de igencsak gyanús hogy nem), mindezt azért hogy könnyebben beletörödjön a sorsába, hogy most szenvedni kell, de majd a következő életben jó lesz - baromság, hát nem lesz jó

    ja ilyen is van: "Az újjászületés előtt az entitás (lélek) megválasztja a következő életében elvégzendő feladatokat, melyek fejlődését szolgálják." - mi az hogy a lélek választja meg, ezzel sem tudok egyetérteni

    "A reinkarnáció elve a periodikus ismétlődésen alapul. Egy-egy lélek addig születik újra, míg el nem éri a tökéletességet, amikor már mindent (jót és rosszat egyaránt) megtapasztalt." - nem értek egyet, ki dönti el, hogy elértük-e a tökéletességéet, amit nem is lehet elérni...

    na mindegy, ez csak egy vélemény...
  • Muki100
    #30
    Nem mindegy ha úgyse emlékszel az előző életedre?
  • vmvr
    #29
    velem is elég gyakran, de nem szeretem. ilyenkor csinálok valami olyat, amit "akkor" nem csináltam:D
  • PJack
    #28
    az. de ez ál az embereknél ritkán fordul elő. velem meg gyakran.
  • PJack
    #27
    bár. én hiszekm is meg nem is. az egész világ tényleg túl rövid ahhoz, h egyszer éljünk. de maga a reinkarnáció mégis olyan hülyeségnek tűnik...
  • vmvr
    #26
    dejávu
  • PJack
    #25
    nekem mindig olyan fura érzésem van, mintha már leéltem a egyszer ugyanezt az életemet. el is gndolkodtam rajta. mintha az ember mindig pontosan uyganúgy élne minden életében, és hát mit mondjak baromi unalmas lehet, csakhogy az ember ezt nem is tudja. fura. ezen is elgondolkodtam már, bár hülyeség.

    ...
  • PíszLávJuniti
    #24
    bizonyos szerek csodát művelnek ilyen téren
    előző életed, jövőt, múltat, más világokat láthatsz :O
  • PJack
    #23
  • PJack
    #22
    hmm...
  • Aspyrin
    #21
    Én pusztán fizikailag tudom elképzelni. Vagyis, hogy a tudatunk egy része amikor utódot nemzünk a sejtjeinken keresztül bekerül egy új állományba és az információ egy része eltárolódik jó mélyen, tudatalatt. Nos, ha ebben az irányban haladva gondolkodunk akkor érthető, hogyan láthatnak emberek "előző" életből képeket hipnózis során.
  • j0nNyKa
    #20
    de
  • sweech
    #19
    nem
  • Goth
    #18
    "órákig lehetne vitatkozni."

    -nem
    -de
    -nem
    -de
    -nem
    -de
    -nem
    -de
    -nem
    -de
    -nem
    -de
    -nem
    -de

    ...
  • Goth
    #17
    az
  • Vegas
    #16
    maradj a gumiban!
  • PíszLávJuniti
    #15
    sok mindent nem értetek. még :U
  • joebacsi
    #14
    akaszd föl magad...oszt kiderül...
  • Thanatos
    #13
    nemö
  • Dodo55
    #12
    Hát ez egy eléggé érdekes dolog.

    Van az embernek a tudata.
    Az egy eléggé érdekes dolog.
    Valószínüleg nem olyan, mint az emlékek, meg a tudás, hogy el van tárolva az agysejtekben, hanem inkább valami folyamatban lévő dolog.
    Nagyon nehéz elképzelni, leírni, felfogni mi az a tudat.
    Azt tudjuk, hogy az állatoknak valószínüleg nincs tudata.
    Bár szerintem ez is csak feltételezés.

    Szóval a lényeg, hogy ha a reinkarnáció létezik, akkor a tudat megy át egy másik agyba.
    Ami talán lehetséges, ugyanis a tudat valami nagyon nagyon bonyolult dolog, talán nem is az agyunkban van, csak kapcsolatban van vele.

    Tehát valahogy úgy tudom elképzelni a reinkarnációt, hogy halálkor az agy leáll, de a tudat megmarad, és elkezd egy másik agyat keresni, hogy kapcsolódjon hozzá.
    És amikor egy baba agya annyira fejlett lesz, hogy képes lesz kapcsolatot teremteni egy tudattal, akkor egy halott ember tudata megtalálja, és kapcsolódik hozzá.
    Emlékek azért nem maradnak, mert azok biztosan az agyban vannak eltárolva.

    Szóval én nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy hiszek -e benne.
    Mert lehetséges, hogy létezik, de az is, hogy nem.
  • eörgs
    #11
    nem
  • gordon 24
    #10
    Nem tudom.. Nehéz.. De ha végig gondolod minden ember életében van egy olyan dolog ami a régmúltból nagyon érdekli. Pl én nagyon szeretem a Titanic hajót. Miért? Nem tudom. De miért szeretem ennyire? Talán azon vesztettem életemet előző életembe? Lehet hogy ez hülyeségnek hangzik de akkor mi ez a rajongás érte?
  • Shadow_THH
    #9
    én hiszek benne és szerintem értelme is van

    egy élet túl rövid ahhoz, hogy mindent elérjünk amit szeretnénk szerintem

    és amúgy sem tudok elképzelni egy olyan világot ahol mindenki 100%ig boldog és ha nem volt rossz oda kerül halála után.
  • vmvr
    #8
    lehet, hogy van, lehet, hogy nincs, de az a lényeg, hogy semmi értelme.

    ha én nem tudom, hogy mi voltam előző életemben, akkor lényegét veszti:)

    nem?
  • whiskeyman
    #7
    Én szerintem az előző életemben ír whiskey lehettem, vagy ha mégsem akkor abba fulladtam meg
  • Atkamon
    #6
    öh... Én azt olvastam valahol hogy ez valahogy úgy lehet, hogy mindig emberekké születünk. És egyszer nagyon szegénynek, aztán normális körülmények között élőnek, másszor nagyon gazdagnak... na ebben én nem annyira hiszek de magában a reinkarnációban igen... akár állatok is lehettünk előző életünkben szerintem
  • Mo.Organ
    #5
    6000 éve élek. Még meg sem haltam. Így hát nem hiszek benne.
    Valaki hisz az öröklétben?
  • F1re
    #4
    en mar elozo eletemben sem hittem a reinkarnacioba