TV-dilemma: plazma vagy LCD?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
Hehe😊 Én is épp most tévedtem véletlenül ide vissza. Látom is mekkora hülyeséget írtam😊, de most aztán már végre képbe kerültem a sok magyarázat következtében. Köszönet érte fv, dez, és Dj Boss<#worship>#worship>
Na végül csak mindenki ugyanazt írja, vagy ugyanazt gondolja... 😊 (Nemtom, hogy tévedtem ide vissza.😊
Végülis igen, de nem 😊 A CRT TVk katód sugarai kirajzolják az egyik félképet, aztán a másikat, de a TVképernyõn még látszik az elõzõ, így "összeillesztõdik" a két félkép és teljes képet valóban 1/25öd másodpercenként látsz.
Végülis igen, de nem 😊 A CRT TVk katód sugarai kirajzolják az egyik félképet, aztán a másikat, de a TVképernyõn még látszik az elõzõ, így "összeillesztõdik" a két félkép és teljes képet valóban 1/25öd másodpercenként látsz.
Nem úgy van, hogy általában 720x576i-ben nyomatják, de 50fps, tehát 50 félképet interlaced módban, amibõl 25fps 576p-t csinálnak a (crt) tv-k?
| | ClearBox JS > http://www.clearbox.hu > (referencia: www.iwiw.hu :) |
#11
Bocs, csak a pontosság kedvéért: Az elõzõ hozzászólásom eleje "Nem 1024i - 576iX1024" azt akarná jelenteni, hogy "Nem 1024i, hanem 576i és a soronkénti képpontok száma az 1024."
Azt hiszem, így érthetõbb, és sajna itt nem lehet szerkezteni.
Azt hiszem, így érthetõbb, és sajna itt nem lehet szerkezteni.
#10
Nem 1024i - 576iX1024 A TVPaprikán például van egy olyan, hogy "Csak természetesen" - vagy valami ilyesmi bio-hülyeség -, és azt nyomatják így. Pontosabban azt hiszem, hogy így nyomatják, mert pont úgy néz ki. Ismertetõjele, hogy szélesvásznú, de alapból nyújtott képet látsz, magadnak kell belõni a képarányt. Azért gondolom, hogy 1024 képpont van soronként, mert a szélesvásznú DV szabvány ez, (máramelyik) és az pont így néz ki TV-n. Így ha te összenyomod a képet szélesvásznúra, akkor pontosan négyzet alakú pixeleket fogsz kapni. 576X1024 darabot - így jön ki a 9:16-os vagy népszerûbb nevén a 16:9-es képarány.
Az 576p sugárzást úgy kapod meg (és jobban belegondolva, lehet, hogy hangyányit összemosom a fogalmakat), hogy a két field ugyanahhoz a képkockához tartozik, tehát tök mindegy, hogy akár interlacedben sugározzák is, attól még nem látsz "fésûsödést". Ez elvileg minden filmre és igényes sorozatra igaz. Sok videóklippre, és reklámra is (amiket filmre forgattak, vagy szándékosan progresszívben rögzítettek). Ezen kívül még akkor láthatsz ilyet, ha a tévénél nem akarnak szarakodni a külsõs cuccok esetleges field-hibáival, és rányomnak az egészre (klipre, reklámra, dokumentumfilmre, stb.) egy deinterlace-filtert, és 25p-t (nem 50-et) csinálnak belõle.
Az 576p sugárzást úgy kapod meg (és jobban belegondolva, lehet, hogy hangyányit összemosom a fogalmakat), hogy a két field ugyanahhoz a képkockához tartozik, tehát tök mindegy, hogy akár interlacedben sugározzák is, attól még nem látsz "fésûsödést". Ez elvileg minden filmre és igényes sorozatra igaz. Sok videóklippre, és reklámra is (amiket filmre forgattak, vagy szándékosan progresszívben rögzítettek). Ezen kívül még akkor láthatsz ilyet, ha a tévénél nem akarnak szarakodni a külsõs cuccok esetleges field-hibáival, és rányomnak az egészre (klipre, reklámra, dokumentumfilmre, stb.) egy deinterlace-filtert, és 25p-t (nem 50-et) csinálnak belõle.
#9
Hol kapsz te 576p-s, ill 1024(i?)-s adást? DTV?
#8
1. Az adás bizony 720x576i-s. Ha van hozzá megfelelõ eszközöd, próbáld csak meg megfelezni a vízszintes bontást! Kapásból észreveszed, olyan rossz lesz.
2. Sok outsider (és egyes bugyuta "szakemberek" is sajnso) azt értik félre, hogy a vízsinzes felbontás a videotechnikában "line"-ban van megadva (amit sokszor tévesen sornak fordítanak). DE EZ NEM A PIXELSZÁM, HANEM PONT A FELE. Mert arra vonatkozik, hány vonalat lehet egy bizonyos tesztábrán látni az adott eszközön, vagy láncon át. És ugye ahhoz, hogy vonalakat lássunk, kell egy fehér és egy kekete vonal is...
3. A 720x576i-t nagyon is lehet deinterlace-elnni 720x576p(@50fps)-be! Normálisabb készülékek ezt csinálják. A gagyik meg gagyik.
2. Sok outsider (és egyes bugyuta "szakemberek" is sajnso) azt értik félre, hogy a vízsinzes felbontás a videotechnikában "line"-ban van megadva (amit sokszor tévesen sornak fordítanak). DE EZ NEM A PIXELSZÁM, HANEM PONT A FELE. Mert arra vonatkozik, hány vonalat lehet egy bizonyos tesztábrán látni az adott eszközön, vagy láncon át. És ugye ahhoz, hogy vonalakat lássunk, kell egy fehér és egy kekete vonal is...
3. A 720x576i-t nagyon is lehet deinterlace-elnni 720x576p(@50fps)-be! Normálisabb készülékek ezt csinálják. A gagyik meg gagyik.
De jó...
Az a nagy nemzeti probléma, hogy most plazmát vegyek-e vagy LCD-t
Én megelégednék annyi pénzzel, hogy egy x360 a mostani crt tvmhez <#mf1>#mf1>
Az a nagy nemzeti probléma, hogy most plazmát vegyek-e vagy LCD-t
Én megelégednék annyi pénzzel, hogy egy x360 a mostani crt tvmhez <#mf1>#mf1>
Will your Soul live for Ever?
#6
Igazából pedig te tévedsz, mert igenis sok mûsort kapunk 576p-ben, de az 576i-vel sincs különösebb probléma, ha deinterlace-elni kell. Másrészt a DVD-k java része is interlaced - attól az még 576 soros.
ZPapp: sajnálom, hogy te nem kapsz 720X576-ban TV-adást, én kapok. Sõt - elsusognám, hogy a normál PAL TV-adás 625 soros, amibõl 50 sor nem tartalmaz képinformációt, csak egyéb segédinfókat (pl. TXT). Sõt - elõfordul, hogy 576X1024-ben kapok TV-adást. Ugyanis ezt még képes megjeleníteni majdnem minden crt tv.
DJBoss: Ha még bele is mennék a "kvázi 288p" hasznos sorszámba (amibe nem megyek), a cikírónak akkor sincs igaza, mert õ 352X288 képpontról beszél.
ZPapp: sajnálom, hogy te nem kapsz 720X576-ban TV-adást, én kapok. Sõt - elsusognám, hogy a normál PAL TV-adás 625 soros, amibõl 50 sor nem tartalmaz képinformációt, csak egyéb segédinfókat (pl. TXT). Sõt - elõfordul, hogy 576X1024-ben kapok TV-adást. Ugyanis ezt még képes megjeleníteni majdnem minden crt tv.
DJBoss: Ha még bele is mennék a "kvázi 288p" hasznos sorszámba (amibe nem megyek), a cikírónak akkor sincs igaza, mert õ 352X288 képpontról beszél.
#5
Ismer valaki élõ embert, aki találkozott már nem NTSC(480 sor), hanem PAL (576 sor) szabványhoz készült plazma panellel?
Még jó, hogy csökken az alacsonyabb felbontásra képes készülékek ára most, hogy a nagyfelbontású tévézés itt van a piacnak számító világ nyakán és valahogy el kell sózni a régi paneleket.
Még jó, hogy csökken az alacsonyabb felbontásra képes készülékek ára most, hogy a nagyfelbontású tévézés itt van a piacnak számító világ nyakán és valahogy el kell sózni a régi paneleket.
#4
Igy van, eléggé örülhetnénk ha 720x576-ban kapnánk a tv adást.
Ez a pontosítás se az igazi... A mai magyarországi TV-adásokat (errõl szólt cikk eleje) PAL 576i-ben sugározzák. Interlaced képet kapnak a TVk vevõi, ami CRT tévék esetében nem is baj (ahhoz találták ki), de amirõl a cikkíró beszélt: LCD és plazma TVken nem lehet Interlaced képet direkt módon megjeleníteni, és egy deinterlace szûrõ alkalmazása nem kis minõségromlást okozhat. Erõforrás- és eljárásfüggõ. Kvázi hasznosnak valóban 288p lehet egy LCD számára, ami a szabványosított CIF (Common Intermediate Format) PAL. Azaz jót írt a cikkíró...
Amit te írtál, az ilyen formában max a PAL DVD-Video szabványra igaz, a mûsorszórás ennél lényegesen bonyolultabb...
Amit te írtál, az ilyen formában max a PAL DVD-Video szabványra igaz, a mûsorszórás ennél lényegesen bonyolultabb...
#2
Sajnos a cikk írója elég hiányos információkkal rendelkezik a szabványos képfelbontásokat illetõen. Egy kis kisegítés: A PAL felbontás 720X576 (nem pedig 352x288 - ez eléggé nézhetetlen lenne); a "480 soros DVD-jel" az amerikai és japán NTSC kódolásra igaz, de az Európában forgalomba kerülõ DVD-k szintén PAL rendszerûek, tehát 576 sorosak; a HD felbontásnak két szabványa van a kissebb 1280X720 (nem pedig 1366x768) és a nagyobb 1920X1080 képpont (ez utóbbit sikerült eltalálni).
Innentõl kezdve nincs sok értelme bármit is elhinni a cikkbõl. Egy dologgal viszont egyetértek: nézzük meg, hogy a hagyományos TV-adással hogyan bírkózik meg egy LCD (vagy plazma) tévé, és azt vegyük meg, ami rendes képet ad.
Innentõl kezdve nincs sok értelme bármit is elhinni a cikkbõl. Egy dologgal viszont egyetértek: nézzük meg, hogy a hagyományos TV-adással hogyan bírkózik meg egy LCD (vagy plazma) tévé, és azt vegyük meg, ami rendes képet ad.
#1
házimozihoz (dvd-hez és hdtv cuccokhoz egyaránt) és nem napi tévézéshez, konzolhoz a belépõ, valódi hd-tv plazma/lcd kategóriában nagyjából ua-ért az árért egy házimozi projektor még mindig jó alternatíva. a szutyok kábeltévéhez meg bõven elég egy 82 vagy 72 cm-es crt legtöbb helyen.