Rímfaragás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
már rég elástam volna síromba
ócska szám, mely papolja
megrúgnak oldalról, hát igen
jön az elõlrõl is arcból
s a köpés csak színjáték
de köszönöm megvolt
ha az élet igaz arcát vetítem
nyafognak a "nagy arcok" ostobán
hogy mért írok könnyeket
ha úgymond szép a világ....
kell it tudni mi kell nektek olykor
hasbadöfni s dögleni játékból
vagy szeretleket mondani haláltól
halálikot ígérve, vagy igazat,
most melyik szóljon???
E nagy kavarásra csak az képes
aki írni tud de gondolkozni
számára már véges
Tetû ember arcát nézni
elég az utcára lépni
ezt az igazságot leírni céltalan
mert csak bolond nem tudja
aki vágja, keni is, nem rongy
a lelke hogy közöljön olyat
amit gyenge akarat tár fel
de ha dumálni kell
és nem verset írni azt is
már az ember szarja
el sem akad
verset írni nehezebb
gondolat...
Hit és Isten egyre megy mára
karomban ami van nem abból fakad
és nem attól szalad
de mindegy
a hitem nem az egy isten
akinek fáj zenélje
mert nme érdekel...
pofázni lehet, írni kéne
de pofázok én is
ha csak így lehet
a nyelvet
manóba tenni
menõ manó mindig baró
hogy vissza ne fussak...
elfelejtette valaki megemlíteni:
az igazságnak két arca van...
<#hehe>#hehe>
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Pain is inevitable. Suffering is optional.
a szöveget meg szívbõl meg ríkat
hisz igaz szavak melyket írtál
átéltem már sok rosszat,
vrsdm nem a levegõbe írkál
igaz én is a honvédségbe készülök
addig tanulok edzek, teljesen felépülök
hisz a mai emberek sora csak romhalmaz
kiket a maffia egy gyárban halálra alkalmaz
maffia a kormány, ez nem kétséges
elvettek mindent mitõl édes az élet
vagyis majdnem mindent hiaz maradt a szeretet
az ami életet, és hajta a vért bennetek
mi más lenne az emberiség célja?
mint a szerelem hogy az igazit megtalálja?
hogy melássa, és megimádja
hogy ne a gondot lássa a mába
hanem hogy menjen és szeressen
érte akárhol elvesszen
hogy egy hídról utána ugrana
és emberek százát lepuffanta
hogy életét adja hogy Õ éljen
és felülrõl figyelje milyen az éden
milyen neki ki még életben lehet
és érzi még a száján azt a lehelletet
melyet te sugtál rá ajkaiddal
hogy " szeretlek kevdesem " ilyen szép szavakkal...
u dont have to listen anybody else but me
hogy probálom megtartani a hitem.
Mert ami kell az emberi szívnek,
az már rég elveszett...nézd meg.
Mindenhol csata és mindenhol háború,
Nem beszélve éhezés,ami után jön a vétkezés.
Sétálsz az utcán egy pillanat alatt mögötted lévõ ember kés ragad,
azon veszed magadat észre, széjjel vagdostak megkéseltek Készre,
a pénzed elszedték a kártyádat ellopták, pluszba még megrugnak visszaszolni hogy volt pofád..
Na de ez igy van ez a mai világ amit az ember a szeme elöt lát,
és hogy mit teszel hogy az egészet kicselezd hát..
az csak rajtad mulik, és a sorson, és a szerencséden...
A hit a remény ez már a hatalom, amit magamba tartok,nem ugy mint a sok barom.
Nem hagyom hogy elvesszen bennem,mert ami enegem hajt és amiért nem öltem még meg magam az a hitem.
hiszek egy istenben, de sajnos a vétekben is mert ahol isten van ott a hit is, de ha õ elveszik és hát közel az idõ.Akor a hit elmegy és a pokol jõn elõ...
becsületemnek
Késõ sose volt még
olyan,
mint aznap este
Sajnáltam
a földön mért van
két kezét,
támasztva
megfáradt testét
legfõképpen
lázadni sose mert
tekintetét
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
kifordult gondolatom
de akarom,
ha verembõl is
de kitépem
ezerszer
keblembõl felednek
szívek s kételyek
de hagyom
fogadom
ezerszer
ha kell szemembõl
kifodult
képeket
mezõbe rejtett
nem keresett
szélsõséget
de akarom
villani látni
megfürdött
arcát
de akarom még
minden gondolatát
ha szakad is
állati ösztönébõl
a meghallgatott
két üres
kéznek
akarom üres
rohamát
akarom szélütött
vidámságtól ázott
hiéna szív - hidegét
ha kellembõl
tépett is
kérem
kifakadt bundáját
fogd és tépd
szavakba szét
mert akarom
kegyelem.
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
a tettek meg így is
jutalmat hoznak úgy is
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
minden pillanat
a lét és az értelem
jutalom minden harc
minden gyõzelem
a tét és a félsz
jutalom minden esély
minden lehetõség
az életed...hát éld!
már nem azt a lányt látom
aki mindentõl félt,
és remélem megkaptad a jutalmat a
tetteidért...
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Valahogy bölcsebb, mint a többi 😊
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
csak néztem,megint toll volt a kezemben,
szétnéztem most körülöttem,
és gondoltam egy papírután néztem
úgyéreztem hogy megvolt mindenem,
így hozzá is fogtam megint írni kezdtem
elkezdett írni sorokat kezdett vetni,
most a kezem,
mintha külön állt volna tõlem
de mégsem,mert tudta minden érzésem,
átfutott az agyamon és sorra át a testemen a kezemen,
a papíron jelentmeg minden élet képem,
igen énezt magamtók kértem
hogy ércsem mi rejlik a fényben,
beléptem,mostmár megértem hogy miaz amire
minden ember vágyik,vagy csak szimplán álmodik
hogy rálel,és tudni fogja igen én ezt kerestem
idáig tarott,de már nem fontos csak az hogy
megleltem,most az igazat mit kerestem
nekem igen ez most mindennél többet jelentett.
rádöbbentem hogy itt volt végig elõttem
csak a sûrû ködben mindig eltévedtem,
egy jelet kerestem mit homály fedett
és takarta a lepel,
egy kulcs mit mindvégig a zsebemben kerestem
a lelkemben végül csak-csak ráleltem,
tudtam mihez kezdjek vele és a szívemhez emeltem,
egybõl éreztem hogy fény és tisztaság járta át
a testem,elfeledtem a bút és csak boldogságot éreztem.
örültök ennek?
bocsi, hogy tékelnem kellett
de még attól féltem, h vkivel elmegy
de nembaj, ha majd sokat írtok
a 2000-ret is elérjük, még most😄D
Pain is inevitable. Suffering is optional.
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
vándoroljunk,
fogd a kezem,
s csak kacagjunk <#nevetes1>#nevetes1>
curse the stars with vertigo!
melyiknek a nyitját tudod?
Ki tudja merre ki szól,
ki tudja honnan mi zúg,
követni kell a rezzenést,
hogy meglássuk a szereplést
mi folyik a fák lombja alatt
s a törzse mögött,
ki itt kukkant
ki ott röhög
kis manó kicsi füle
görbe csöre a madárrémnek,
de mind nevet, mind nevet,
nevvessünk mi is,
nevessen mindenki!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Volna kedved holnap
szintén levelezni?
Ha mindig figyelsz a lélekre, és túlléped látásodat, eléd tárul a pillanat.
vár most reánk, Jenny:
a fák közt egy ezüst
dallam kísér minket,
míg a tündék varázslata
a neveinket énekelni.
curse the stars with vertigo!
curse the stars with vertigo!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
inkább nevess
hogy nevetek...
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
kecses lények,
apró tündék,
nemes elfek.
curse the stars with vertigo!
a konyha a megejtendõ
<#nyes>#nyes><#nyes>#nyes>
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
a sipkát a fejemre teszem
a silannal mosok rendesen
öblítem a lebedõt tisztességesen
könyhavers nevetségesen
<#nyes>#nyes><#nyes>#nyes><#nyes>#nyes>
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
hogy örökké tartó illatú
😄
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
curse the stars with vertigo!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
tükörré rendezem,
hogy lássam szemem,
mi az, mit vétettem.
curse the stars with vertigo!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
õszinteségem ragadva szívemhez
fogadok hûséget,
írok neked,
ismerd nevemet!
Ha mindig figyelsz a lélekre, és túlléped látásodat, eléd tárul a pillanat.
ígérem, felelek
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
mi rejti nevedet,
hogy beszélhessek veled.
Lehet?
Írhatok neked?
Privát üzenetet?
Ha mindig figyelsz a lélekre, és túlléped látásodat, eléd tárul a pillanat.
a titkos üzenet? 😊
Sejtésem lehet?
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
tovább gyermek,
s szõdd újra
naiv képeidet.
curse the stars with vertigo!
titkos levélben
remélhetek?
Ha mindig figyelsz a lélekre, és túlléped látásodat, eléd tárul a pillanat.
Nem történt semmi sem,
hogy táncol a világ,
csak újra látom ha
nyílik egy virág
a zaj s a tompa
hangok mellett 😊
Te látod? Észreveszed?
Vagy csak a zavaró felleget?
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
lakom,
s egy törött
álom az ablakom.
curse the stars with vertigo!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
véletlenül észrevesz,
és táncba kezd a világ,
egyedül csak nekem.
<#vigyor5>#vigyor5> Na jóóó, javítás:
s táncba kezd a világ
a Földön mindenkinek!
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
céltalan tekintete megakad.
Havas hegyvonulat titkai közt
ezer tekintetben lát a köd
és nem nevet.
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
és mi nagy az kicsi
bár mi kicsi,
az marad
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!
a legszebb perc,
mit meg nem áld az élet..
az a legszebb csók,
mit el nem csókolunk..
mindig az az álom volt a szép,
mely gyorsan semmivé lett.. a
mit soha többé meg nem álmodunk.."
<#puszis>#puszis>
Nem tudom, mit hoz a holnap,de álmaimnak láza ébreszt minden nap. Már nem ébredek fel,tudom.De ne hidd, hogy nem látom a világ kínjait,s minden virágot, mely a kínok mellett is virít!