Mi lesz veled Hubble?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46
A lencséknek a súly mellet számtalan hibája van még (lencse hibák).
#45
"Nem jobb az semmivel sem, sõt! A kifogástalan minõségû tükör egy raktár mélyén porosodik - mert két tükröt készítettek - a hibás viszont fent kering egy pótlólagosan, 1993-ban beépített korrekciós optikával helyrepofozva."
Nem errõl beszélek, hanem a felületek minõségérõl. Az a hiba, amirõl te beszélsz a gyártás során elküvetett mérési hiba miatti geometria torzulás, ami az említett korrekciós optikával teljesen javítható. A lényeg, hogy a Hubble sokkal jobb minõségû képeket készít, mint a hasonló méretû földi távcsövek.
Nem errõl beszélek, hanem a felületek minõségérõl. Az a hiba, amirõl te beszélsz a gyártás során elküvetett mérési hiba miatti geometria torzulás, ami az említett korrekciós optikával teljesen javítható. A lényeg, hogy a Hubble sokkal jobb minõségû képeket készít, mint a hasonló méretû földi távcsövek.
#44
A rádiócsillagász valószínûleg nem több egymás mellé illesztett képrõl, hanem a rádiócsillagászatban már több évtizede alkalmazott interferometriás módszerrõl beszélt. Miután a rádióhullámok hullámhossza nagyságrendekkel meghaladja a fényét, egy magában álló rádióteleszkóp felbontása, még ha oly nagy is, mint a 300 méteres Arecibo teleszkóp, csak töredéke az optikai teleszkópokénak. Ezen úgy tudnak segíteni, hogy két, akár egymástól több ezer kilométerre levõ rádióteleszkóp egyidejûleg felvett jeleit egyesítik (nagyon pontos, atomórákkal megvalósított idõösszehangolást igényel). Így a felbontóképesség azonos lesz az ún. bázisvonal, azaz a két teleszkóp közti távolsággal megegyezõ átmérõjû rádióteleszkópéval. Az érzékenysége persze nem, csak a felbontása, ami ilyen módon akár az ívmásodperc ezrede is lehet.
#43
A lencsés távcsövek aranykora a XIX. század végére tehetõ, a XX század elején a tükrös távcsövek átvették a vezetést, kezdve a 250cm-es Wilson hegyi teleszkóppal. A lencsés távcsövekkel több probléma is fellépett. Egyrészt a lencséknél - mivel legalább 2 részbõl ragasztották össze - minimum 4 nagyméretû üvegfelületet kellett nagyon pontosan megmunkálni, a tükröknél csak egyet. A fõtükörhöz alkalmazott segédtükrök átmérõje pedig csak töredéke a fõtükörnek így egyszerûbb az elkészítésük.
A nagy lencsék - mivel átnézeti elven mûködnek - saját súlyuk alatt meghajlottak, rontva a képminõséget. Ezzel szemben a tükrök - reflektív elven mûködve - a csõ alján, jól alátámasztva foglalnak helyet, ezért lehet nagy méretben is tartani az ideális (vagy ahhoz közeli) alakot.
A nagy lencsék - mivel átnézeti elven mûködnek - saját súlyuk alatt meghajlottak, rontva a képminõséget. Ezzel szemben a tükrök - reflektív elven mûködve - a csõ alján, jól alátámasztva foglalnak helyet, ezért lehet nagy méretben is tartani az ideális (vagy ahhoz közeli) alakot.
#42
Ja, sejthettem volna. Egyszer beszéltem egy amatör rádiócsillagásszal, ott is egy halom kisfelbontású képbõl csinálnak számítógépprogrammal egy nagyobb felbontásút.
#41
Azért én még a Hubble-nek sem ilyen halált szánnék 😄
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#40
Én úgy tudtam hogy valamiért lencsés lett, hogy a lencse nagyon sokba került még ûrtarifákkal számolva is, és hogy gond is volt vele.
De akkor úgy tûnik nem így volt 😊
De akkor úgy tûnik nem így volt 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#39
Nyilván nem lenne haszontalan új CCD, már csak a vélhetõen nagyobb érzékenység miatt is, de ami a felbontást illeti, már most is 1-2 század ívmásodpercet jelent egy-egy pixel (a Betelgeuse pl. korong alakú a képeken!), ami jól egyezik az optika elméleti felbontóképességével.
#38
A ûrrobotnak azért lenne célszerû pók formájának lennie, mert az nem igényel üzemanyagot, csak elektromos energiát. Ami nem lényegtelen egy olyan helyen, ahol elektromos energia van a napcellákból, de üzemanyag nincs, vagy csak igen drágán juttatható el oda.
Alkatrészt legegyszerûbben az ISS-rõl lehetne átlõni egy mini mûholdon, amit az ISS-rõl nagyjából iránybalõnek, majd egy minimális manõverezõ hajtómû landol. A mérete ennek természetesen változó, a szállítandó alkatrésztõl függ.
Az ISS rendszeresen kap ellátmányt, abban kellene felküldeni.
Alkatrészt legegyszerûbben az ISS-rõl lehetne átlõni egy mini mûholdon, amit az ISS-rõl nagyjából iránybalõnek, majd egy minimális manõverezõ hajtómû landol. A mérete ennek természetesen változó, a szállítandó alkatrésztõl függ.
Az ISS rendszeresen kap ellátmányt, abban kellene felküldeni.
#37
Na de egy távoli csillag, vagy akár egy egész galaxis nem kisebb szögátmérõn látszik - azaz nem lesz még pixelesebb? Tehát végülis a kérdés: nagyobb felbontású CCD-vel mennyivel jobb képek készülnének? (Vagy felesleges lenne, mert az optika korlátai is kb. ugyanott vannak.)
#36
...hát nem sietik el...
\'\'Racing is life. Anything that happens before or after is just waiting.\'\'
#35
Szerintem végzõs közgázosokat kéne fellõni a mostani személyzet helyett. Azokból mindíg túl sok van 😊
Ha nem jön vissza egy sikló, na bumm.
😉
Ha nem jön vissza egy sikló, na bumm.
😉
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#34
Hát, skacok, a Hubble jó volt valamikor, de most már csak egy vacak...
Itt van egy földi kukker! Érdemes ránézni, iszonyúan fejlõdik a technika!
Itt van egy földi kukker! Érdemes ránézni, iszonyúan fejlõdik a technika!
Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?
#33
"még a Hubble Jupiterrõl készített képei is elég pixelesek, pedig az nincs is olyan messze."
Ez nem távolság, hanem látszó szögátmérõ kérdése. Ne várd a Hubble-tól a Galileo által a helyszínen készített képek felbontását. Földi távcsövekkel jelenleg még adaptív optikával sem érik el a Hubble felbontóképességét.
Ez nem távolság, hanem látszó szögátmérõ kérdése. Ne várd a Hubble-tól a Galileo által a helyszínen készített képek felbontását. Földi távcsövekkel jelenleg még adaptív optikával sem érik el a Hubble felbontóképességét.
#32
A Hubble egyik legfontosabb mûszere, a WFPC2 négy darab 640000 pixeles CCD-t tartalmaz. A mai digitális gépeket ne keverd ide, nem egy kategória. A ccd-k kihasználják a tükör elméleti felbontóképességét, különben nem érne az egész semmit.
#31
A világ legnagyobb lencsés távcsöve a Yerkes obszervatóriumban van és 102 cm átmérõjû. 1897-ben adták át. Próbálkoztak rá néhány évre nagyobb lencsével, de nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, obszervatóriumba nem került. A Hubble természetesen tükrös, 240 cm-es tükörátmérõvel.
#30
Nem veszem rossz néven, és igen. A csillagkapuból van, és helyesen írva: Teal'c Az aposztrófot direkt nem raktam bele, mert szerintem ez a motor speciális karakternek veszi.
#29
569 km 😊
Cikk "A Hubble magasabb, és az egyenlítõhöz mérten más dõlésszögû pályán kering mint az állomás, így az átutazás sem lenne egyszerû feladat." nem nemegyszerû lenne, hanem lehetetlen ûrsiklóval is, de szerintem mással se lehetne ilyen mértékû pályamódosítást végrehajtani.
Amúgy sztem az egészet le kéne cserélni, mert elég gyenge felbontása van, még a Hubble Jupiterrõl készített képei is elég pixelesek, pedig az nincs is olyan messze.
Cikk "A Hubble magasabb, és az egyenlítõhöz mérten más dõlésszögû pályán kering mint az állomás, így az átutazás sem lenne egyszerû feladat." nem nemegyszerû lenne, hanem lehetetlen ûrsiklóval is, de szerintem mással se lehetne ilyen mértékû pályamódosítást végrehajtani.
Amúgy sztem az egészet le kéne cserélni, mert elég gyenge felbontása van, még a Hubble Jupiterrõl készített képei is elég pixelesek, pedig az nincs is olyan messze.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#28
A NASA nem mer semmit, igazából szerintem az ISS-sel is csak azért foglalkoznak még, mert "hínye ha fellõttük akkor hogy fogjuk azt beadagolni a népnek, hogy ott fog elrohadni". Szerintem ha tehetnék, legszívesebben leszednének mindent az égrõl csak hogy véletlenül se kelljen felmenni. Mert a végén még kiderül, hogy az egész kóceráj ami fent van meg ami fel megy technikailag zéró és teljesen biztonságtalan vagy bizonytalan.
És igen, az elsõ hozzászólónak adok igazat: új technológiára lenne szükség, csak a NASA-t filléreken tartják el a háborúk és egyéb politikai manõverek fenntartásának érdekében!
Meg lesz még ennek is a böjtje, nem kell már rá sokat várni.
És igen, az elsõ hozzászólónak adok igazat: új technológiára lenne szükség, csak a NASA-t filléreken tartják el a háborúk és egyéb politikai manõverek fenntartásának érdekében!
Meg lesz még ennek is a böjtje, nem kell már rá sokat várni.
#27
A digitális felbontóképességérõl beszéltem, nem az optika minõségérõl. Ha jól tudom 1Mpixel körüli, ami akkor csúcs volt. Most egy profi fényképezõ gép is vagy 14-20Mpixel.
#26
Ez a marsos jó kérdés.
Ha 400km-re nem mernek elmenni apuci keze nélkül, akkor hogy mernének több millióra?
Ha 400km-re nem mernek elmenni apuci keze nélkül, akkor hogy mernének több millióra?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
Én lehet hogy tévedek, de úgy tudom a Hubble nem tükrös távcsõ, csak sima lencsés.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#24
Ezért drágák ezeke a cuccok! 111db kis csavar!! Ez elképesztõ mennyiség számoljatok 6-ot egy egy szintre (nekem ne mondja senki, hogy egy vezérlõpanelhez jutáshoz 10 réteg mélyre kell menni)
az is csak 36 csavar!
De 111! Ezek csavarokból rakták össze az egészet?
az is csak 36 csavar!
De 111! Ezek csavarokból rakták össze az egészet?
#23
Így van, az egész egy 80-as évekbeli konstrukció, csak a Challenger miatt nem vitték fel idõben... Szép munkát végzett eddig is, de tovább kéne lépni. Ahelyett, hogy ezt toldozgatnák-foldozgatnák, inkább a James Webb teleszkópra kellene helyezni a hangsúlyt, amit évek óta csak tologatnak.
#22
A NASA már megint visszafele fejlõdik? Annak idején a Hubble hibás tükre miatt már küldtek fel ûrsiklót és meg is tudták javítani. Azóta szerintem eltelt 8-10 év.
Most az a baj, hogy rossz helyen van? Nem mernek odamenni? Nincs a közelben az ISS? Kihûlt a kakaóm? Valaki aludt az ágyamban? Most mi van? Akkor mi lesz a Bush fejében kavargó ködös marsexpedícióval, ha már ez sem megy?
Ki kell csavarni 110 csavart? Cseréljék ki az egész panelt, ahogy akkor tették. Az egész cucc moduláris.
Meg kell várni a következõ STS-t. Miért, ha nem robban fel, akkor mennek, ha igen, akkor nem?
Most az a baj, hogy rossz helyen van? Nem mernek odamenni? Nincs a közelben az ISS? Kihûlt a kakaóm? Valaki aludt az ágyamban? Most mi van? Akkor mi lesz a Bush fejében kavargó ködös marsexpedícióval, ha már ez sem megy?
Ki kell csavarni 110 csavart? Cseréljék ki az egész panelt, ahogy akkor tették. Az egész cucc moduláris.
Meg kell várni a következõ STS-t. Miért, ha nem robban fel, akkor mennek, ha igen, akkor nem?
#21
"A Hubble optikája sokkal jobb minõségû, mint a földiek."
Nem jobb az semmivel sem, sõt! A kifogástalan minõségû tükör egy raktár mélyén porosodik - mert két tükröt készítettek - a hibás viszont fent kering egy pótlólagosan, 1993-ban beépített korrekciós optikával helyrepofozva. Egyébként elég régi darabokról van szó, a tükrök 1981-re készültek el.
Nem jobb az semmivel sem, sõt! A kifogástalan minõségû tükör egy raktár mélyén porosodik - mert két tükröt készítettek - a hibás viszont fent kering egy pótlólagosan, 1993-ban beépített korrekciós optikával helyrepofozva. Egyébként elég régi darabokról van szó, a tükrök 1981-re készültek el.
#20
"igen, a mai chilei, az Andok magas csúcsain lévõ teleszkópok egyértelmûen lepipálják már a Hubble képességeit.
Lehet, de attól még szükség van rá. Sokkal több a csillagász, mint a távcsõ.
És van egy elõnye, amit nem lehet kiváltani : olyan hullámhosszakon is mérhet, amiket a légkör elnyel.
"Más kérdés persze, hogy azok vagy tizméteres optikával dolgoznak, mig a Hubble lencséje tizedakkora."
A Hubble optikája sokkal jobb minõségû, mint a földiek. A legújabbakat nem tudom, de a régebieknél biztosan. A lényeg az volt, hogy a légkör torzító hatását kiküszöböljék (ma már ez a Földön is lehetséges).
Lehet, de attól még szükség van rá. Sokkal több a csillagász, mint a távcsõ.
És van egy elõnye, amit nem lehet kiváltani : olyan hullámhosszakon is mérhet, amiket a légkör elnyel.
"Más kérdés persze, hogy azok vagy tizméteres optikával dolgoznak, mig a Hubble lencséje tizedakkora."
A Hubble optikája sokkal jobb minõségû, mint a földiek. A legújabbakat nem tudom, de a régebieknél biztosan. A lényeg az volt, hogy a légkör torzító hatását kiküszöböljék (ma már ez a Földön is lehetséges).
#19
Na most úgy beszéltem mint 1 hozzáértõ <#mf1><#eplus2>
Régen nagyképû voltam. De már tökéletes vagyok :)
#18
"A megoldas egyetlen hatranya, hogy igy sem az emberes urutazasert felelos tudosok sem az urhajosok, sem a mesterseges intelligenciakat fejleszto kutatok nem kapnanak munkat."
És? Nem az a lényeg, hanem hogy megjavítsák a Hubble-t. Mellesleg így a robotikában dolgozó szakemberek kapnának munkát... A cél a technikai fejlõdés (amihez a Hubble is hozzátartozik), és nem a "hogyan zsebeljünk be még több pénzt bármi áron" címû szituáció. Persze a tengerentúlon biztos az utóbbi mellett döntene több nagykutya is, de tényleg nem errõl szól az egész, be kell látniuk...
És? Nem az a lényeg, hanem hogy megjavítsák a Hubble-t. Mellesleg így a robotikában dolgozó szakemberek kapnának munkát... A cél a technikai fejlõdés (amihez a Hubble is hozzátartozik), és nem a "hogyan zsebeljünk be még több pénzt bármi áron" címû szituáció. Persze a tengerentúlon biztos az utóbbi mellett döntene több nagykutya is, de tényleg nem errõl szól az egész, be kell látniuk...
Régen nagyképû voltam. De már tökéletes vagyok :)
#17
OFF:
a neved a csillagkapuból származik? Mert ha igen, akkor nem helyesen van írva, mert T'alc lenne eredetileg. Nem kötekedés képpen írtam, csak ha érdekel tudd. üdv
a neved a csillagkapuból származik? Mert ha igen, akkor nem helyesen van írva, mert T'alc lenne eredetileg. Nem kötekedés képpen írtam, csak ha érdekel tudd. üdv
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#16
Mutatsz nekem olyan robotot, amely képes érzékeny mûszereket kicserélni (csavarok, csatlakozók oldása és visszarakása) a világûrben? Én egy ilyen programról tudok jelenleg, az a Robonaut. Ami azt illeti, voltak tervek, hogy esetleg a Robonaut végezze el a Hubble javítását, de végülis elvetették, mert a Hubble túl értékes ahhoz, hogy ezen teszteljék le a mûködõképességét. A végén persze mégis elképzelhetõ lesz, hogy a robotokhoz fordulnak megoldásért a NASA-nál...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
Egy teherurhajot felkuldeni egy-ket egyszeru tavvezerelt telemanipulatorral (robottal) nem lenne bonyolult. Kb. ugyanannyi alkatreszt tudnak egy ilyen karbantarto rendszerbe csomagolni, mint amit az urrepulo magaval visz. A robotok formatervere az egyik legjobb pelda a ketkaros melytengeri robotok formaja. Egy doboz ket karral, ket kameraval, lampaval es par kivulrol raszerelt hajtomuvel. Ezt az urben meg erdemes kiegesziteni egy par rogzitokarral vagy magnessel, hogy kikapcsolt hajtomuvel se sodrodjanak el a gepek. A bonyolult soklabu rendszerek semmivel sem elonyosebbek mint egy kb. ember meretu doboz formaju robot ket karral. A vezerlest a foldrol is meg lehet oldani, tehat a felvazolt rendszerbe semmilyen intelligencia nem kell. A megoldas egyetlen hatranya, hogy igy sem az emberes urutazasert felelos tudosok sem az urhajosok, sem a mesterseges intelligenciakat fejleszto kutatok nem kapnanak munkat.
#14
Felküldik 😄
1ébként pont iyen alkatrészcsomagok, kisebb mûholdak pályára állítására lett volna jó a Babylon ágyú ha elkészült volna...
1ébként pont iyen alkatrészcsomagok, kisebb mûholdak pályára állítására lett volna jó a Babylon ágyú ha elkészült volna...
/*Bit-bit csóka, lag varjúcska, rendszergazdám kéreti a szerverét, nem adhatom oda, n00bok ülnek rajta. HackHackHackHackHack....*/
#13
Az a pók biztos csak bizonyos estekben lehetséges.Mert képzeld el, olyan alkatrész kell, ami épp nincs fent az ûrben. Akkor mi van? 😄
#12
igen, a mai chilei, az Andok magas csúcsain lévõ teleszkópok egyértelmûen lepipálják már a Hubble képességeit. Más kérdés persze, hogy azok vagy tizméteres optikával dolgoznak, mig a Hubble lencséje tizedakkora. De ez jelen esetben tökéletesen érdektelen, így is az űrteleszkóp a drágább.
#11
Szerintem inkább egy kis kb. 50 cm.es "pók" formájú robotot kellene kifejleszteni, ami képes lenne a szükséges javításokat lassan, távirányítással elvégezni a komolyabb mûholdakon, mint pl. a Hubble.
Lehet, hogy óránként tudna csak 1 csavart kiszedni a panelból, de az ûrben ez nem baj, legfeljebb egy hétig tart a javítás. Még mindig sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne, mint felküldeni egy szerelõt.
Lehet, hogy óránként tudna csak 1 csavart kiszedni a panelból, de az ûrben ez nem baj, legfeljebb egy hétig tart a javítás. Még mindig sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne, mint felküldeni egy szerelõt.
#10
Azért tudtommal elég kicsi a felbontása az érzékelõnek, ami persze a készítésekor csúcstehcnológia volt még ... ha azt kicserélné valami mai modern érzékelõre, brutálisan megnõne a kpminõség 😊
#9
Nem az áldozatok - mint tény - látezésével van a baj, hanem a korszakkal: olyan kort élünk, amikor minden meghalt amerikai polgár halála 4x-es szorzóval bír = a "terrorizmus", a félelemkeltés, az elbizonytalanítás áldásos hatására.
A politikusok pedig megszavaztatni akarják magukat.
Ennek pedig összeredõje:
- Minél kevesebb veszélyforrást a politikai, gazdasági életbe
- Minél több megvalósítható(nak tûnõ) ígéretet a köztudatba
- Minél több katonai sikert a népnek
A politikusok pedig megszavaztatni akarják magukat.
Ennek pedig összeredõje:
- Minél kevesebb veszélyforrást a politikai, gazdasági életbe
- Minél több megvalósítható(nak tûnõ) ígéretet a köztudatba
- Minél több katonai sikert a népnek
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
amúgy pedig nem értem ezt az állandó parázást.. a fejlõdés álltalában áldozatokat követel, nem lehet elkerülni.
meg tudták nézni hogy mi történt nem egyszer volt már a Nat.Geo-n igen szépen kitisztították a képeket.. csak azért kell a komolyabb képminõség hogy ne kelljen heteket várni a tiszta képre az elemzések miatt. Amúgy is amikor megtörtént minden fejes azt mondta biztos nem a szigetelés volt a baj okozója. Páran elvégeztek egy tesztet egy 80dkg-s szigeteléshabbal igencsak beszagatták a a belépõélt alkotó elemet..
#6
forrás: http://www.urvilag.hu/article.php?id=400
#5
A 2003-as katasztrófáról kicsit:
A küldetés közben, egészen pontosan a második napon, a start nagy felbontású felvételeinek elemzésekor derült ki, hogy leváló habdarab csapódott a gép bal szárnyának. A felvételeket alaposan átnézték, majd a vizsgáló csoport arra a megállapításra jutott, hogy a felvételek felbontása nem megfelelõ ahhoz, hogy meg tudják becsülni a Columbia szárnyán keletkezett sérülés mértékét. Így hát azzal a javaslattal álltak elõ, hogy a NASA kérje fel a Védelmi Miniszériumot, hogy készítsenek nagy felbontású képeket a pályán lévõ ûrrepülõgéprõl. Ez a kérés azonban elakadt a bürokráciában.
Szóval megint balfasz politikusok miatt volt az egész.
A küldetés közben, egészen pontosan a második napon, a start nagy felbontású felvételeinek elemzésekor derült ki, hogy leváló habdarab csapódott a gép bal szárnyának. A felvételeket alaposan átnézték, majd a vizsgáló csoport arra a megállapításra jutott, hogy a felvételek felbontása nem megfelelõ ahhoz, hogy meg tudják becsülni a Columbia szárnyán keletkezett sérülés mértékét. Így hát azzal a javaslattal álltak elõ, hogy a NASA kérje fel a Védelmi Miniszériumot, hogy készítsenek nagy felbontású képeket a pályán lévõ ûrrepülõgéprõl. Ez a kérés azonban elakadt a bürokráciában.
Szóval megint balfasz politikusok miatt volt az egész.
#4
"A szervízküldetést különösen kockázatosnak tartja az ûrügynökség"
Nevetséges. Százegynéhány sikeres küldetés közben két, emberi mulasztás okozta katasztrófa, ráadásul azóta növelték a biztonságot.
Egész egyszerûen félnek, hogy egy újabb katasztrófa - aminek semmivel sem nagyobb az esélye, mint eddig, inkább kisebb - végleg hazavágná az egész emberes ûrprogramot.
Nevetséges. Százegynéhány sikeres küldetés közben két, emberi mulasztás okozta katasztrófa, ráadásul azóta növelték a biztonságot.
Egész egyszerûen félnek, hogy egy újabb katasztrófa - aminek semmivel sem nagyobb az esélye, mint eddig, inkább kisebb - végleg hazavágná az egész emberes ûrprogramot.
#3
Az áldóját! Hát sürgõsen javítsák megfele!!! Ez mát tényleg bénázás. Kitudja még mi van a háttérben?!
#2
Jelenleg a Hubble (mint a cikkbõl látható) nem más miatt, mint az ûrsikló biztonságossága körüli bonyodalmak áldozata...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ez nem fontos, kell a pénz fegyverekre meg bombákra 😞