27
-
Kilátó #27 Hmmm -
irkab1rka #26 szabafon = szabadon
vagy szobafon.
Attól függ, milyen fáradt vagyok :D -
irkab1rka #25 turul16:
Ja, és a tranzisztor is csak egy elméleti találmány. Vagy például a lézer. Vagy ott van a mikrohollám, tök használhatatlan. A tépőzárról már nem is beszélve.
Mi jó is következhetne abból, ha atomi szinten tudnánk egy áramkört megtevezni és felépíteni? Ez akkora hülyeség, mint NAND és OR kapukból egy logikai gépet építeni.
Márpedig levegőnél nehezebb gép nem repülhet és punktum.
off:
vamp17: félreértetted. Vagy az 'előadóbácsid' a Schrödinger egyenletet. Simám megmondom neked, hogy hol van egy elektron, hát még akkkor hogy hol egy nukleusz. Na jó, a sebességét nem mondom meg ugynaakkor... :) Tökre mint a szoftwerfejlesztés:
A mi termékünk:
-hibátlan
-olcsó
-határidőre kész van.
Bármelyik kettő szabafon választható!
on -
turul16 #24 Hát már megint szűk látó körű, és begyepesedet vagyok, de én nem látom mikor fog ebböl profitálni a mezei user.
Az itt leirtakbol egyenesen nem következik semmi, ami e felé mutatna. -
Athlon64 #23 pl. lehetne az alaplapra akár egy mobil teló akkuját is rakni, memória tápellátás céljából és akkor úgy lehetne leállítani a gépet, hogy a bekapcs csak 3-4mp lenne és folytathatnád a munkád ahol abbahagytad.
Bár a WinXP hibárnálás módja is hasonló, de a lemezművelet miatt van az vagy 6-7mp is! :) -
Athlon64 #22 Engem az érdekelne igazán, hogy mennyit eszik egy DDR400 512Mb-os memória modúl?
ill. hogy egy nagyobbacska litium-ion vagy litium-polimer gomb elemmel mennyi ideig tudná tárolni az adatokat? -
irkab1rka #21 Nem a megfogás a dolog nyitja. Ha rálősz párszor egy atomra, akkor arrébb megy.
Nem találom a cikket, ami a mikróirásról szól (Duncan is ezt emlegeti), de van itt egy másik:
http://www.research.ibm.com/atomic/nano/roomtemp.html
Keress rá erre, és találni fox valamit: scanning tunneling microscope and atomic force microscope
-
Caro #20 Minden határozatlan, a makroszkópikus testek is, csak ez a határozatlanság sokkal kisebb, mint az elektron esetében, ahol ez már jelentős. -
benczurzs #19 Az atomot meg lehet fogni !
Csak az elektronokat nem lehet körülötte megfogni, azok a határozatlanok ! -
Caro #18 Igazából valamilyen szinten az atom is határozatlan (mint minden más), de még eléggé nem az, hogy egyenként lehessen manipulálni. -
#17
hmmm lehet most hogy igy mondod...:) igazabol soha nem fogott meg a villanytan. ezert hagytam ott :) -
Duncan Idaho #16 Tippeket kérek! Szerintetek ebből mikorra lesz valami?
Addigra Párszor megnő majd a hajam!
-
kvp #15 "nos en cak fel evig jartam villamosmernokire de nekem az eloado bacsi azt mondta hogy az elemeket nem lehet atomi szinten modositani. mivel az atomoknak a helyet nem lehet meghatarozni. szal akkor ok hogy manipulaljak atomi szinten??"
Be kellett volna fejezni a sulit, akkor rajottel volna, hogy az elektronok atommag koruli pontos helyzeterol probaltak beszelni.
A fenti megoldas tudomanyos haszna az, hogy igy elmeletileg kisebb meretu mram-okat lehetne gyartani, a jelenegi szendvics megoldas helyett. Szvsz a szendvicses megoldas jobb (felvezeto / ferromagneses anyag / felvezeto). A cikkben felvazolt memoriatipusbol jelenleg 256 Kb-os a legnagyobb kereskedelmi forgalomban levo, 256 Mb-os a legnagyobb kiserleti, es ket hete Magyarorszagon csak egy 256 byte-ost sikerult talalnom. A technologia atka, hogy a magneses memoria is ateg egy bizonyos ido utan (kifarad). -
dez #14 Az előadóbócsik néha tévednek... :) -
#13
nos en cak fel evig jartam villamosmernokire de nekem az eloado bacsi azt mondta hogy az elemeket nem lehet atomi szinten modositani. mivel az atomoknak a helyet nem lehet meghatarozni. szal akkor ok hogy manipulaljak atomi szinten?? :) -
dez #12 Sajnos kicsit sokáig tartana atomonként összerakni egy hagyományos chipet. -
dez #11 Sőt, már az IBM-nél sem csak szavakat írkálnak, hanem néhány qubites kvantumszámítógépet is csináltak már ezzel a módszerrel. (Linket most sajnos nem találok.) Szóval a Princoton Egyetemen nem sok (külső) szakmai anyagot olvasgatnak... -
neccesnick #10 Nem tudom, hogy ilyet hányszor csinűltak, de szerintem egy ilyen módszerrel jelentősen le lehetene csökkenteni az eddigi félvezetők méret problémáit szerintem. Kiváncsian várom, hogy milyen módon tudják hasznosítani ezt az atomonkénti manipulációt... -
dez #9 Oké, csak annyi, hogy nem megnyitották azt a kaput, mert már nyitva volt, hanem szélesebbre tárták. :D -
UnnameD #8 Hmm, ha vezetőt raknak a félvezetőbe jóval lecsökken a nyitóirányú feszültség. Kiváncsi vagyok, mennyire lehet ezt hasznosítani mikroelektronikában, barkácsolásnál. -
Caro #7 Azért annyira nem kell őket dícsérni, főleg amíg az írások számát nem tudják lényegesen növelni.
Én jobban szeretnék akkor inkább már DRAM-ot, és mellé egy bazinagy kondit, ami ugyanúgy eltartaná legalább 1-2 hétig áram nélkül is. -
dez #6 (De ha olyan chip kell, ami 'mindkét feladattal megbírkózik', ott vannak a mikrokontrollerek.) -
dez #5 "A számítógépek rendszerint két különböző technikát használnak a számításhoz és az adattároláshoz. Míg a félvezető chipek a számítást végzik, az adattárolás általában mágneses anyagokon zajlik.
A Princeton Egyetem tudósai mágnesessé tettek félvezetőket így elméletileg megnyitották a kaput azon chipek számára, melyek mindkét feladattal megbirkózhatnak."
Hát nem állhatom meg, hogy le ne írjam, hogy a memória-chipek is elég jól megbírkóznak az adattárolással. :) EEPROM és FLASH esetén áram nélkül is. -
Duncan Idaho #4 "A kutató rájött, hogy a töltéssel rendelkező hegy alkalmas egyetlen különálló galliumatom kilökésére a felszínből,"
Valaki javítson ki de ezt már asszem ezerszer megcsinálták elöttük is! sőőőt, az IBM híres "Legkissebb" feliratát is ilyen tech-el szárnyalták fölül...
Szalé nem övék a Spanyol Viasz! -
#3
Melyik volt az a szemét aki kitiltot a forumbol!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
#2
hát én ezt nagyon nem vágom de azé hajrá -
brueni #1 minilabor he?