13
Behemoth black/death metal
-
#13
Behemoth- Grom -1996
Behemoth- Conjuration -2003 -
#12
:)
Nem vagy egyedül,
Amugy nekem bejön a mostani black/death es stílusuk is -
#11
Kira zenét nyomnak! nekem bejön! :) -
#10
a korai blackesebb albumaik (pl: And the Forests Dream Eternally) még elég jók voltak, de az új death-es témák nagyon nem jönnek be 
-
#9
a Thelema.6 annyira nem pörgős, de azis jó
de a Slave Shall Serve album nekem nagyon a top-on van most:) -
#8
Behemoth site -
#7
igen, régen sem volt tiszta black , de ami volt azt kinőtték -
#6
na eléggé összetett lett a zenéjük és inkább death metal ,de minőségi az tuti, gyors-brutál -
#5
demigod arcletépő album, a többihez még nekem sem nagyon volt szerencsém, csak egykét számhoz. bár régebben tényleg inkább blackmetal-t játszottak ha jol rémlik, éppen ezért olvastam pár olyat, h a black szcénában áruloknak tartják őket! :|
néhányan túlságosan komolyan veszik a zenét... :) -
#4
most meghallgatom ezt a Demigodot
de az Pandemonic Incantation-ra esküszöm:) -
#3
nekem a mostani is tecik:) -
#2
nagyon jó kis brigád , bár a régebbi dolgaik jobban bejöttek -
#1
Lengyelországból származik a Behemoth, akik leginkább szélvészként támadó zenéjükkel lettek nevesek. A Demigod a csapat nyolcadik lemeze. Számomra az első, valahogy elkerültük egymást az évek alatt. Black/death metalt játszanak, bár régen inkább black volt, ahogy látom. Ma már inkább death-es, helyenként meglepően dallamos gitárszólókkal. A hörgés elég furcsa, mintha teljesen zárt szájszerkezettel köpködné a szavakat Nergal. A gitárokat sajnos eléggé elnyomja a lemez uralkodó hangszere, a dob, amit viszont agyontriggereltek, és ettől túlságosan gépies hatást kap, pedig ebben a zenében nem ártana egy kis koszosság, húzósság. Ezt most jól kiölték innen. A gitártémák elég technikásak, nem ragadtak le az alap death témáknál. Néha hoznak egy kis északi ízt, csak a régmúlt kedvéért, hogy honnan is indultak.
A sebességből néha visszavesznek, középtempóig, ami jót is tesz a zenének, amúgy elég egyhangú és egyforma lenne a zene. A gitárszólókat újfent meg kell említenem, színt visznek a zenébe dallamosságukkal, elég kontrasztos is lesz így a hatás. Mondjuk nem baj. Néha meglepő módon egy-egy rövid flamenco gitártéma is felbukkan a dalokban, tetszetős.
A szövegek ultrabuta sátánisa vackok, de hát mindig van sok tizenkét éves, aki még besz.pja az ilyesmit és ő is az ördög gyermekének hiszi magát.
Nergal hörgése hosszú távon fárasztóan egysíkú, a zene nem lenne rossz, kicsit zeneibbé kellene tenni, így csak az elvakult fanoknak fog tetszeni. Igaz, van belőlük épp elég. Pedig kifejezetten vannak izgalmas, jó pillanatok a lemezen, de egyvégtében kifejezetten fárasztó.
(az utolsó pár mondatot megcáfolnám, szerintem nagyon jóó)
kép1
kép2
Szinte alig ismertek, de a zenéjük jó...
videó